Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

1975. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Rajzoló számítógép # Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezéstejlesztési és Típustervező Intézet szá­mítóközpontjában. A különle­ges segédeszköz, egy R 10-es számítógéppel együttműködve, rövid idő alatt bármilyen mű­szaki rajzot elkészít. Például helyszíni adatok alapján geo­déziai térképet rajzol, vagy házgyárak adatainak felhasz­nálásával megrajzolja a gyárt­ható lakások változatait. A rajzoló automata jelentős sze­repet játszhat a beruházások meggyorsításában. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Vasutasnapi ünnepségek, kitüntetések, A 25. vasutasnap alkalmából Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter pénteken a Nyugati Pályaudvar utasellátó éttermében rendezett jubileumi ünnepségen kitüntetéseket nyúj­tott át, aJ szegedi MÁV igazgató­ság területéről nyolcán kaptak Kiváló Vasutas kitüntetést, kö­zöttük Rencsár József, a kelebai vasútállomás kocsirendezője és Várhegyi Ádám, a Kiskunhalasi Vontatási Főnökség mozdonyve­zetője. Szegeden a MÁV Igazgatóság székházában Kiss Károly vasút- igazgató és Ácsai Mihály, a Vas- utasszakszervezet Területi Bizott­ságának titkára arany, ezüst, és bronz törzsgárdajelvén,veket adott át — közöttük szolgálati veze­tőknek, párt-, szakszervezeti és KlSZ-tiszlségviselőknek. Kecske­méten pénteken este a MÁV kultúrotthonban, valamint Kis­kunfélegyházán, Kiskunhalason. Baján, Kunszentmiklóson. Tas­son, Kelebián rendezett ünnepsé­geken igazgatói dicséreteket. Ki­váló dolgozó kitüntetéseket, törzs- gárdajelvényeket, soronkívüli ki­nevezéseket és pénzjutalmakat adtak át az arra érdemes vasuta­soknak. Gátéren megkoszorúzták László Sándor emléktábláját, aki a Tanácsköztársaság idején volt állomásfőnök. Szombaton délelőtt a szegedi vasútigazgatóság épületében meg­koszorúzták az 1919-es vasutas­mártírok emléktábláját. Ezután került sor a Tisza Szálló kon­certtermében a vasutasnapi ün­nepségre, amelyen Kiss Károly yasútigazgaló kitüntetéseket, adott, át. A MÁV Szegedi Igazgatósága területén tizenhármán kapták meg az Érdemes Vasutas címet közöttük Tari János, a Kecske­méti Pályafenntartási Főnökség előmunkása, Seres Sándor, a Kecskeméti Vontatási Főnökség vontatási reszortosa, Gál Karoly, a Kiskunhalasi Vontatási Főnök­ség személyzeti vezetője. Vezérigazgatói dicséretben ré­szesült 13 vasutas, közöttük Bu­rányi József és Vinek Pál, a Kis­kunhalasi Pályafenntartási Fő­nökség csapatvezető-előmunkásai, Szabó B. Géza, a Kiskunhalasi Állomás tolatásvezetője, Iványosi- Szabó Ferencné, a Kecskemét- Alsó állomás raktárnoka. Lévai- Tóth János, a Kecskeméti Szer­tárfőnökség anyagkiadója. A MÁV_ Szegedi Igazgatóságának vezetője nyolc Báes-Kiskun me­gyei vasutast részesített igaz­gatói dicséretben. A vasútigazga­tóság területén 330-an kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést, és mintegy két és fél millió forint pénzjutalmát osztottak szét. Nyári csúcsforgalom Hazánk egyik legforgalmasabb „kapuján” a letenyei határátkelő állomáson az utóbbi időszakban naponta átlagosan 13 000 vendég lépte át a magyar határt. Ez azonban az úgynevezett hétköz­napi átlag; a hétvégeken éppen kétszeres a forgatom. Ezen a hé­ten például 74 ország állampol­gárai fordultak meg Letenyén. Sokan itt váltanak vízumot is. ELŐKÉSZÜLETEK A POLITIKAI OKTATÁSRA Nincs nyári szünet a propagandamunkában A pártszervezetek figyelme ilyenkor mindig a politikai ok­tatás előkészítésére irányul, ami most a szokottnál is na­gyobb körültekintéssel folyik. Mindenütt értékelték az elő­ző négy évben végzett propagandamunka politikai tapaszta­latait. eredményeit. A tapasztalatok összességében kedve­zőek. A most készülő tervekben egyaránt helyet kap a he­lyes gyakorlat további folytatása, illetve arra törekszenek- hogy száműzzék a kedvezőtlen jelenségeket. A tervezés napjai A párt és a tömegszervezetek propagandamunkájában az MSZMP XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai­nak egységes értelmezését kell ér­vényre juttatni. Ez erősíti az ide­ológiai, szervezeti és cselekvési egységei. Elengedhetetlenül szük­séges a politika ideológiai alap­jainak célkitűzéseinek elméleti igényű, rendszeres és részletes is­mertetése. A dolgozók a céljaink megvalósulása során kerülnek közvetlen kapcsolatba a marxiz­mus—leninizmussal. és igénylik, hogy állandóan tájékozódjanak a végbement társadalmi változások­ról az elért eredményekről. Az 1975/76-os politikai oktatási év előkészítésekor a pártszerveze­tek arról döntenek, hogy milyen oktatási formák segíthetik elő legjobban az országos politika he­lyi megvalósulását. A káderképző és továbbképző tanfolyamokra a korábbi évekhez képest sokkal több párttag és pártonkívüli je- lenkezett. Az esti egyetemre csak­nem kétszer annyian pályáztak, mint amennvi hely van, ami az érdeklődés fokozódására vall. A marxista—leninista esti középfo­kú iskolákban számottevően gya­rapodott a párttagok a pártveze­tőségi tagok, a tömegszervezeti vezetők, a tanácstagok és a fizikai dolgozók száma. A tömegpropaganda tanfolya­mainak és előadássorozatainak indításáról ezekben a napokban határoznak az alapszervezetek. Az oktatási rendszer, az alapte­matikák változatossága továbbra is lehetővé teszi a tervszerű politi­kai képzést. Új oktatási fonnák A szocialista társadalom fejlő­désének kérdéseivel alapozó tan­folyam foglalkozik, amelynek az eredményes elvégzése megfelelő elméleti felkészültséget ad a fo­lyamatos tanuláshoz. Változat­lanul fontos, hogy az MSZMP tagjai mellett a pártonkívüli munkások is mind többen is­merjék meg közelebbről a ma­gyar forradalmi munkásmozga­lom történetét. A pártszerveze­tek igényeinek megfelelően új alapozó tanfolyam indul azzal a céllal, hogy az MSZMP tagjai­ban minél alaposabban tudato­sodjanak a szervezeti és egyéb követelmények, s így jobban megfelelhessenek a kívánalmak­nak. A jövőben kétféle új tovább­képző tanfolyam is kezdődik, ameilyek a párt politikájának egy-egy területéről nyújtanak részletes ismeretekét. Ezek — az ipar és a mezőgazdaság sajátos­ságainak megfelelően — a nép- gazdasági és a vállalati, szövet­kezeti feladatokat magyarázzák összehangolt módon. Továbbra is napirenden szerepelnek a tár­sadalmi és állami élet kérdései, a világnézeti és etikai témák. A hallgatók egyebek között meg­vitatják a szocialista életmód fejlesztésének , követelményeit is. A tapasztalatok szerint jól kamatozódnak az alaoszervezeti iránvftőmunkával, valamint a nórriránvitással és a oárlélettel foglalkozó előadások. illetve konzultációk A közművelődési és oktatási igénvek tudatosabb formálását legcélszerűbb kielé­gítésüket mozdíthatja e'ö a kul­turális témakörök feldolgozása. A nemzetközi politikai kérdések tanfolyama pedig a szocialista világrendszer, a kommunista világmozgalom. pártunk és kor­mányunk nemzetközi politikájá­nak fő kérdéseit tárgyalja el­méleti igényességgel. A propaganda a jövőben is nagv figyelmet fordít megyénk­ben a szövetkezeti ’parasztság tudatának fejlesztésére. A nép­szerűvé vált előadássorozatok a tanulásra több időt engedő téli hónapokban folytatódnak. Ismeretek és meggyozőaés Az egyes oktatási formák ki­választásakor — a politikai igény mellett — nagyon fontos szempont az is. hogy a hallgató­kat a tényleges politikai ismere­teiknek megfelelő alapozó vagy továbbképző tanfolyamra osszak be. Külön-külön kell mérlegelni, hogy ki honnan induljon, és várhatóan meddig juthat el az ismeretszerzésben. A látványos, gyors előrehaladás ugyanis fe­lületességgel járhat. A pártszer­vezetek vezetőségei ugyanakkor beszéljék meg a propagandisták­kal, hogy melyik tanfolyam irá­nyításához vannak meg a meg­felelő ismeretek. * A tervek kidolgozásával egy- időben a párt- illetve a tömeg­szervezetek összehangolják pro­paganda munkájukat. A tömeg­szervezeti oktatás kiszélesítése elsősorban az üzemekben. a munkások, a fiatalok és a nők körében szükséges. A párt politikájának megva­lósításúra és terjesztésére csak aktív módon lehet felkészíteni a hallgatókat. Az a cél, hogy az ismeretek váljanak meggyőző­déssé, hatásosan formálják az emberek szemléletét. Ez a köve­telmény akkor valósítható meg, ha a pártoktatás előkészítése a politikai igényeknek és a részt­vevők felkészültségének egya­ránt megfelelő képzési formák választásával kezdődik. A jó döntéseket segíti elő a megyei pártbizottság propaganda és mű­velődési osztályán előállított Űtmulató is. amely a napokban látott napvilágot. Brenyó Mihály 6000 palack parádi víz A népszerű parádi vizet, a gyomor- és légúti bántál mák természetes gyógyszerét gyakorta hiá­ba keresik a boltokban. A forrás vízhozama ugyanis az évek óta csapadékszegény időjárás miatt erősen megcsappant, ingadozott. A parádi viz fogyasztói számára örvendetes hir, hogy az idei nyáron kedvezően alakult a vízel­látás. lényegesen több viz tört fel a parádi forrás­ból. mint a korábbi hónapokban. Szinte példátlan, hogy nyáron magasabb a vízhozam, mint a leg­bővebb vizű tavasszal. Az elmúlt fél évben nagy mélyvizű forrásoknál ez most érezteti előnyös ha­tását. Jelenleg naponta több mini hatezer palac­kot töltenek meg Párádon gyógyító itallal. Nem lesz hiánycikk a szeg A kereskedelem az egyik legegyszerűbb vasáru­ból, a szegből a hazai korlátozott kapacitás és a külföldi kínálat hiánya miatt hosszú ideje nem tudja kielégíteni az igényeket. Két évvei ezelőtt 11 ezer, tavaly 12 ezer tonna szeg került forgalom­ba. ennek ellenére — különösen a szezonban — a szeg hiánycikknek számított. A probléma egy kedvező üzletkötéssel egyelő- le megoldódott. A Ferunion Külkereskedelmi Vál­lalat és az Interunion Kereskedelmi Egyesülés a júniusi póznáni vásáron 5000 tonna szeget vásárolt a lengyel Universal külkereskedelmi vállalattól. Az ötféle, legkeresettebb méretű szeg első tételei ha­marosan megérkeznek. Hazai tájakon 1/ i ne ismerné azt a sznobot, aki folyton külföldi utazá- saival dicsekszik, szapulja az itthoni körülményeket, s ha netán mégis idehaza tölti a szabadságát, ezt olyan szen­vedő arccal teszi, mintha büntetést kellene elviselnie. Van­nak még ilyenek, de mintha az utóbbi időben megcsappant volna a számuk. Egyrészt talán azért, mert bár külföldet lát­ni ma sem hétköznapi dohog, ez az élmény nem számit kü­lönleges kiváltságnak. Egyre többen vannak olyanok, ah<ik áldozhatnak erre.^s igen sokan jutnak el külhonba a szövet­kezet. a i'állalal, a szakszervezet jóvoltából, társas utakon, vagy jutalomként. Másrészt felesleges a dicsekvés a.i\ is, mqrt egyre ‘inkább becsülete van a hazai üdülésnek, pihenés­nek, s kezdjük állni a versenyt a külfölddel minden vonat­kozásban. Nem véletlen, hogy egyre több turista áramlik hoz­zánk a távoli országokból, s nekik is részük van abban, hogy igyekszünk/ felfedezni, jobban becsülni saját hazánkat, azokat a nagyszerű értékeket, lehetőségeket, melyeket másutt hiába is keresnénk. Nem, a világért sem akarunk senkit lebeszélni n külföldi útjáról, ha nyílik erre lehetősége. Az ilyen utaknak nemcsak a művelődés, a látókörbövités, ismeretszerzés miatt van nagy jelentősége, hanem olykor az összehasonlítás is hasznos le­het az ember számára. Nem véletlen, hogy a legtöbben örömmel utaznak el, s még nagyobb boldogsággal térnek haza az ismert mondást ismételve: Mindenütt jó, de legjobb otthon! A jó értelemben vett patriotizmus is nem egy esetben ott kezdődik, hogy felismer jük saját érdekeinket a hazai- környezet vonzáskörében, azt a kellemes és biztonságos ér­zést, amely csakis itt tölthet el bennüket. Az „értjüic egy­mást” kényelmes állapotától kezdve a „segítjük is egymást örömteli gondolatáig. De talán felesleges is bizonygatni to­vább, hogy amikor hazai tájaink megbecsülésére hívjuk fel a figyelmet, semmiféle beszűkülésre való hajlam nem él bennünk. Mindössze arról van szó, hogy küzdjünk az egy­oldalúság ellen, mely sok esetben épp en arról az ol­dalról fenyeget bennünket, hogy ..nem látjuk a fától az erdőt”, a ránk zúduló távoli élményektől azt, ami itt van a közelünkben. Azért jut eszünkbe ez a téma éppen ilyenkor, mert a „nagy népi kirajzás" — ahogy tréfásan nevezik a nyári utazási lázat — időszakát éljük. S azt is tapasztaljuk, hogy igen sok kedves hazánkfia csodálkozva néz ránk, amikor arról beszélünk előtte, hogy milyen szép látnivalókat rejt a tisza- kürti botanikus kert, s micsoda nagyszerű élményben volt részünk tavaly a gyulai várszínházban. Ma már azért nagyon sok híve van a Szelidi-tó partján való nyaralásnak, a dá- oodi melegvizes fürdőnek. Kerekdombnak, Tőserdönek, a tiszakécskei partmenti ligetnek, Kunfehértónak és a solt- cadkerti Petőfi-tónak, a gemenci kirándulásnak, hogy csak a közeli lehetőségeket említsük. De azért egy kicsit restell- kedünk, amikor azt tapasztaljuk, hogy világlátott ismerő­sünk még nem járt az aggteleki csodás cseppkőbarlangban. s a nemrég „olaszból" érkezett barátunk Sopronba sosem jut el.' T Tgyanakkor büszkeség tölt el bennünket, mert idős termelőszövetkezeti tagok szájából néha olyan élmény- beszámolókat hallunk hazai kirándulásaikról, hogy különbet az idegenforgalom szakemberei sem tudnak rögtönözni. Azok az emoerek. akik valamikor saját falujuk határán kívül leg­feljebb egy-egy vásár vagy búcsú idején jutottak el, most élvezik és habzsolják az utazás nagy-nagy örömét, ismerkednek az országgal, saját hazájukkal. Milyen csekély ehhez képest an­nak a fanyalgó honpolgárnak a „boldogsága”, aki az újon­nan hozott „cucokkal" dicsekszik, de nem emlékszik a Szent Péter bazilika belsejére, mert úgy sietett, hogy oda sem ért rá benézni. Szélsőséges példákat említhetünk, de azért szilárd meggyőző­désünk, hogv egyre inkább a nemcsak utazó, de látó és megismerni akaró embertársaink lesznek többségben. Azok. akik hazulról kimozdulva előveszik az útikönyveket, fel­jegyzik a látnivalókat, keresik az igazi élményt, az örökbecsű műemlékeket, történelmi emlékhelyeket. S azt is megtanulják lassan, hogy a szabad idő okos eltöltéséhez nem illik a rohan- gászás, sem a tunya restség. S aki pihenni, kikapcsolódni, a heti munkához erőt akar gyűjteni, annak nem kell mesz- szire mennie. Egy csöndes erdei séta, vízparti ■ sütkérezés is megteszi, sőf ez ér legtöbbet. LJazai tájaink propagátorai vagyunk abban a meggyőző- désben, hogy nem kell feltétlenül vastag pénztárca ahhoz, hogy valaki hét végén, a szabad idejében jól érezze magit. Igaz, még több jótanács elkelne az ilyen programok kialakí­tásához. ígérjük, igyekszünk ebben is az olvasók segítségére lenni. T. P. Bútorház a malomépületből Ne gondoljon lapostetős, fényes kirakatsorú, modern üz­letházra, aki a közelmúltban megjelent újsághír nyomán a kiskőrösi bútorszaküzlet felfedezésére indul. A legegysze­rűbb, ha a városba érve, a régi malomépület felől tudakozó­dik. Bármennyire szokatlan is, abban kapott helyet a me­gye jelenlegi legnagyobb bútoráruháza. Nem vásárlási szándékkal ugyan, de ezt tettem magam is. A hajdanvolt malomporta bejá­ratában aligha sejtheti az ember, milyen látvány fogadja odabenn. Nos. immár nagyon sokadma- gammal tanúsíthatom: nagysze­rű! Ha történetesen bútorcseré­re készülnék, ugyancsak eltöp­renghetnék. melyikei is valasz- szam a gazdag kínálatból. Akik megtekintették a kívülről szürke épület két szintjén fel­vonultatott lakberendezési kiál­lítást — amelyen ízléses elren­dezésben legalább ötven féle, szebbnél szebb garnitúra kelleti magát —, távozás elölt nem mu­lasztották el bejegyezni a ven­dégkönyvbe elismerő véleményü­ket. Talán jól érzékelteti, ha a bejegyzések közül csak egyetlent, egy szakmabelitől származó véle­kedést idézek: „Gratulálunk a nagyon szép, reprezentatív, új áruházhoz! BÜTORÉRT-töl Me­gyeri.” — Hol árulták korábban a bú­tort? — kérdezem a szuküzlet fiatal, szolgálatkész eladójától, Szabó Józseftől. — A vásártéren, egy agyonzsú­folt felvonulási épületben, ahol jószerint csak a hullámpapírt lellépve nézhette meg a vevő a bútorkárpit színét. De jött ez a lehetőség. A szövetkezet meg­vette a malmot, mi, a dolgozók, szocialista brigádok pedig össze­fogtunk, és kb. egy hónap alatt kialakítottuk. berendeztük. És tetszik tudni, mennyit forgal­maztunk a múlt szombaton? Két- százötvenezret! — Mit gondol, ekkora alapte­rületű új üzlet.házat mennyiért lehetett volna felépíteni? — Az éoitkezésben nem va­gyok járatos, de nem hiszem, hogy 10 millió kifutotta volna... Miután a lakberendezési kiál­lításon végigkalauzolt, Szabó Jó­zsef udvariasan az. üzletbe érkező házaspár szolgálatára szegődik. Ifjú kolleganője. Heipl Marika ugyanakkor tapintatosan maguk­ra hagyja ügyfeleit, hadd tanács­kozzanak a döntés előtt, s va­lamelyik látogató által a bejá­ratnál hagyott gyerekkocsihoz siet. Anyáskodva beszél a síró picihez, egyet-kettőt ringat a ko­csin, s visszatérve örömmel köz­li: elhallgatott a baba... A bútorház kis irodájában az adminisztrációs tendőket ellátó Frisenhau Erzsébet főleg a szö­vetkezeti áruház divatosztályá­nak szocialista brigádját dicsé­ri: — Olyan szívvel-lélekkel dol­goztak, hogy igazán! Nem egy kismama van köztük, ők a gye­rekeket is magukkai hozták ... A kiskőrösi bútorszaküzlet lét­rejöttének teljes, és figyelemre méltó történetével Lehoczky Jó­zsef a szövetkezeti áruház veze­tője ismertet meg. A régi malomépületben a múlt év végéig a kalocsai ruhaüzeni kihelyezett részlege működött. Megüresedésekor többféle elgon­dolás is szóbajött a tanácsi keze­lésű épület hasznosítására. Vala^ mennyi elképzelés megvalósítá- hoz át kellett volna alakítani a hajdanvolt malmot, méghozzá nem kis költséggel. Pénz híján azonban sorra elvetődtek az öt­letek. Közben az ÁFÉSZ vezetői is szemrevételezték az épületet. Mert kellene raktár, valamilyen üzletnek is nagyon jól jönne. A legnagyobb gondot a bútorbolt jelentette. Nemcsak a zsúfoltsága miatt. A felvonulási épületet egyébként is száműzésre ítélték a városfejlesztési tervek. A Szövetkezet vezetői tehát egy bútorszaküzlet kialakítását la­tolgatva, megbízták a tervező vállalatot: vizsgálja meg. s adjon irányadó költségvetést a malom- épület átalakíthatóságára. A szemle megtörtént, s a véle­mény: megoldható; a tervezés és a kialakítás költsége hozzávető­leg 5—7 millió forint. ® B*zal és Import konyhabútor az áruház emeleti bemutatóterme külön részlegében. A faragott, élénkpiros romániai konyhaberen­dezés általános tetszést arat a látogatók körében. Minthogy tervei között nem szerepelt, ilyen célra pénze sem volt a szövetkezetnek. Közbe­szóltak azonban a bolti kollektí­vák is: hogy 5—7 millió? Azt már nem! Megcsináljuk magunk, társadalmi munkával! — Ilyen előzmények után már­ciusban megkezdődött a nagy munka — sorolja Lehoczky Jó­zsef. — A szövetkezet házilagos brigádja dicséretes hozzáállással tatarozott, elvégezte a szükséges átalakításokat. A bútorbolt hét­tagú kollektívája különösen sok és fizikailag is megterhelő mun­kát végzett. Az áruház Kossuth- szocialista brigádja csakúgy, mint az alkatrész’:: )lt S-'.lönherz brigádja, vagv a dekorációs cso­port rendkívül nagy odaadással, lelkesedéssel vette ki a részét a bútór^áz kialakításából. Negyve- nen-ötvenen dolgoztak ott na­ponta. A konfekció osztályunk Szendrev Júlia brigádjának tag­jai például a bútorház függönye­it varrták ... Nem túlzók ha azt mondom: a bútorházat a szövetkezeti dolgo­zók ötletessége, szorgalma, ügy­szeretete hozta létre. Mert a ki­alakítás költségei, mindent egy­bevéve. nem haladták rúeg a 200 ezer forintot. Terven kívül és milliók beru­házása nélkül így gyarapodott Kiskőrös a lakosság ellátását gazdag választékkal, korszerűen szolgáló bútorüzletházzal. A jú­nius 20-i megnyitását követő na­pok, hetek forgalmából következ­tetve pedig nagyon megalapo­zottnak tűnik az üzlet kollektí­vájának vállalása, amely szerint a tavalyi 23 milliós forgalmat ez év végéig legalább 7 millió fo­rinttal túlszárnyalják. Perny Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents