Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET • IRODALOM • MŰVÉSZE I | SIMON ISTVÁN ~| Ősz felé Korán alkonyul, ősz lesz újra. Csatáit a nyár rég lefújta. Jön október szín-légiója, s megretten susog a diófa. Már a tücsök utolsó tust húz. megkezdődik a tarka cirkusz, s vén, hűvös napok úsznak lassan velem, hol vérben hol aranyban. S rázendít az eső is végre — táncol majd millió kezével, tar mezőkön tótágast állva, az ég végtelen óceánja... OLVASÓNAPLÓ Nagy Lajos írói eszközei Irodalmi köztudatunkban szinte csak Móricz jelenti a klasszikus XX. századi hazai irodalmai. Me“ Kosztolányi is „másodlagos” az olvasottságban. Nagy I-ajos pedig még kevésbé ismert. (És hol van mellettük a modern magyar próza sok értéke: Gelléritől Szép Ernőig?! A könyvkiadás sok mindent tesz Nagy l>ajos népszerűsítéséért. A közelmúltban jelent meg egy nagy kötetben válogatott müveinek gyűjteménye. A Magyar Rádióban Gordon Etel előadássorozat hangzott el róla. Vajon milyen írói eszközökkel dolgozik Nagy Lajos, milyen a stílusa ? Egyik legismertebb. legnagyobb hatású műve a Kiskun- halom. ez a szociográfiai fogantatásé szépirodalmi alkotás. Részben a szociográfia leíró, adatokat felhasználó módszerével él. illetve kimondottan szépirodalmi eszközökkel elevenít meg alakokat, össze szokták hasonlítani Roger Martin du Card: Vén Európa című könyvével, ami ' nem teljesen indokolatlan. Nagv Lajos nem a hagyományos regényformában akart írni az Alföldről. Arról vallott, hogy míg a regényben a mese elindul. aztán lezárul, addig a valóságban a folyamatoknak nincs efféle zárt kezdetük és végük. Az írót az foglalkoztatta, hogy a Kiskunhalomnak nem lesz főhőse. meséje. Bár Kiskunhalomról beszél, de valójában — s ez köztudomású — Após tagról alkotott eredeti, szociografikus hitelességű körképei. Az időrend tartja össze a művet. Egy napra szűkíti a cselekményt az író. .<$ napszakonként számol t>e a faluról. Az alakok és a jelenetek bemutatása a lényeg. Nézzünk meg egy parányi részletet! ..A két csendőr néz utána egy ideig, csak úgy szórakozásból. Olyan a távozó, amint kis.se fá- radtan szedi ma rád ózó lábait, kopottan, csapott vállal, hogy a kóbor kutyát juttatja az ember eszébe. A himlőhdfr'es csendőr amint néz utána, az egyik hideg kék szemét úgy hunyja be. mint ahogy célozni szokás a fegyverrel.” A felszabadulás előtti falukép nem lenne teljes a fenyegető csendőr bemutatása nélkül, akii Nagv Lajos jelenetben állít elénk. Együtt jellemzi a munkát kereső hevesi embert és a csendőröket. A munkanélküli „fáradtan szedi maradozö lábait”. Az elesettség képét elmélyíti két hátravetett határozóval: „kopottan. csapott vállal”. S egyben érzékelteti a nézőpontot, most a csendőr szemével követjük az eltávozó munkást. Ugyanakkor jellemzi a csendőrt, is: „hideg kék szeme" van. es rögtön ellenszenvessé teszi egv jelzővel: „himlőhelyes”. Nagy Lajos közel ált a brechti fölrázni akaró törekvéshez. A stílus számára nem a ..szépség” kifejező eszköze. A hasonlat, nem az olanda- lítás lehetőségét jelenti, mint az impresszionistáknál. például Tóth Árpád verseiben. Nagy Lajos a vidéket járó munkanélkülit u ..kólxir kutyához” hasonlítja. (nem igazi hasonlat: „a kóbor kutyát juttatja az ember eszébe".) S meg többet jelent e kis idézet befejező része. A csendőr úgv néz a munkanélküli után. ..mint ahogy célozni szokás a fegyverekkel.” Többek között épp itt lepett túl a hagyományos stíluson. A csendőr embertelenségét látszólag esz- köztelenül. minden látványosság nélkül érzékelteti, Illyés Gyula szerint Nagy Lajos mondatai olyanok, mint a korbács- ülések, Csattannak. Hirtelen felráznak. Felébresztenek. Kosztolányi is észrevette ezt. az esz- köztelenséget. Így írt róla: ..Kopasz. templomban áldoz az érzésnek gondolatnak." Hasonló módon dolgozik a Januar című novellájában, amely teli van „információval" (Budapesten 1929. február 11-én. —25 fok alá . .Szinte Dos I’as- sosi filmszerűséggel — mint illés László is észrevette — vágja egy m:ts melle a részleteket. Olykor .elidegenítő' hatásokkal él. Megszakítja mÖndatai sodrását. közbevet.' ..pontokba" szedi megjegyzéseit. Kijelentő mondatait indulat hevíti.' amelyet visszafog, s így ráz fel ..Apánk újságpapírba pakolta lábát, anyánk régi rongyokkal teleaggatla magát, ott, ült a Hitetlen kályha mellett”. Nagy Lajos remekműveket adott, ki a kezéből. Érdemes gyakrabban olvasni. elgondolkozni eredeti írói eszközein. Szekér Endre GÁL FARKAS: Arcunk aranyveretű Falevél, falevél volt-e tavasz, le.s~-e tél beomlott tűzhely a nyár szírem megfojtja a sár. Falevél, falevél kis tenyered mit ígér benned milyen szív dobog? Jég veri az ablakot. Ikrás lombok, koronák minden ág csak görbe ag minden szel csak port kavar ég az erdő. az arai- ég az ég. a jéghegyé vizet, vizet emberek vödröket, szikracsapfít én is gyúlékony vagyok... Rengő lombok. levelek merre indultam veled'.’ Plem pajtásom a remény a törvény csak az enyein isten a haragosom' elbocsájtott zsoldosom ki velem rég nem perel sátrát -máshol reite fel. Merre indultam veled? Halálom meg kisgyerek- arcunk arany veretű idő-tokban hegedij. Falevél, fateréi fejemen sisak a dér nem dajkálok haragot hullámtörö fal vagyok. A tárgyak lélekvándorlása A grafika mindinkább otthonra talál Kecskeméten. Ügy látszik, hogy ennek a műfajnak a fórumteremtő ápolására a megyei njűveiőciési központ vállalkozott a maga eszközeivel. Itt mutatkoztak be az idén összefo- go-ttan a Bács-Kiskunbun élő alkotók. A közös kiállításuk azóta megyebeli vándorútra indult. Az intézmény időnként kitekintő rendezvényeknek is teret ad. A kéthetes nyári szünetet megelőző utolsó megnyilatkozási alkalmat a fővárosban dolgozó Varga Uaszló kapta meg. aki áprilisban a Fészek müvészklubban szerepeli. s most 40 müvét hozta el Kecskemétre. Az építészmérnöki végzettségű. 45 éves művész 19(í2 óta foglal kozák behatóbban a grafikával. Illusztrációi vaj találkozhattunk: néhány Móra- és Magvető-kiadványban. Nagyobb nyilvánosság ele először 19(>7-ben. a Budapesten megrendezelt tavaszi tarlaton lépett, majd a csönd. az. elmélyülés évei váltottak egymást. Főleg az. érzékeny tolira jz.bnu és a montazs-tochiiikaban tálalta meg az. álomszerű, belső gyermekkori, lírai élményeket kivetítő kifejezésmódot. Nem törekszik különösebben nagy. átfogó- szerkezetekre. A könnyed, olykor játékos vonalak Inkább az. emlékezet rétegeiből támasztják fel a képeket, ami egyébként megmaradhat a magánjelleg szintjén is. A meghitt hangulatú kamarukiallitásl egy kissé tényleg gyanússá teszi a modern irányzatok kelléktáráiból elnbújt: • A fényképész. ■ Lokomotív divathölggyel. M eglehetősen boldogan gubbasztottunk a fedetlen teherautó platóján. Késő ősz volt, de jól felöltöztettek bennünket. valami pokrócot is vetettek ránk. nem fáztunk. Mi történt, nem igen fogtuk fel. Csak annyi volt egészen bizonyos, hogy hazavisznek. Alig három hónap után vége az iskolának. Hálisten- nek. Hosszabbra- rosszabbra számítottunk. Nagyi sírva engedett útra, haragudott anyánkra. Intézetbe dugja a gyerekeit, ahelyett, hogy maga törődne velük. A fiatalasszony! Hogy többet szórakozhasson. Meg a flanc! — mondogatta. Semmi kedvünk se volt az intézethez. hiába hallottuk félfüllel mami védekezéséi, miszerint a legjobb helyre kerülünk, svájci rendhez, csupa úri gyerek közé. akármilyen holmit el se fogadnak a gyerekekkel. Előírják. miből mennyit vigyünk, milyen legyen az ágynemű, a fehérnemű, a ruha. — Édesanya képtelen az unokái érdekét nézni — mondta mami élesen Nagyinak. — Ha Boriskáék ott nincsenek, hát sose jutnak ilyen helyre az unokái. Nemhogy örülne. Nagyi ugyan elgondolkodott, de nem engedett a magáéból, hogy legjobb a gyereknek otthon. Velünk sírt, amikor végül- is elcipeltek bennünket. Egy csomó idegen gyerek közé jutottunk, aki mind ugyanannyinak számított, mint mi. Vad létezésük... Fenemód fenn- hordták az orrukat. Ámbátor, volt mire. Furcsa, idegen világ... Felsorakoztunk az ebédlő mellett, ronda pléhtányérokkal a kezünkben. — Nagyi ugyan meg nem tűrte volna otthon, a kutya evett, ilyenből — a hazaiból kaptuk az uzsonnát. Mi. sajnos semmivel sem dicsekedhettünk. A házikolbász, Konrád bácsi műve, finom volt ugyan, de azt majd minden gyerek kapott otthonról. Marica csokija azonban... Pénzformájú tejcsoki, különlegesség, drága lehetett. Mindig azt kértünk otthonról. Különben mindenből egyformán kimért porciók. És miféle ételek! Odahaza sohasem ettünk rántott levest, különösen nem reggelire. Bögréből. Jaj, de rossz volt! És meg kellett inni. Délben azok a zsíros lötlyök. Él nevezetük krispis-levesnek. Csak ,a pástétomot kedveltük. Ritkán adták, vacsorára. Ezt még sokáig emlegettük odahaza Nagyinak. De nem lehetett megszokni sem az ételeket, sem az ebédlőt, sem a hálót, sem a tanulási, sem a többieket Az ebédlőben mindig fáztunk. Vasrácsok védték az ablakot. Vasrács volt a háló ablakán is. Esténként székre kellett rakni .a ruhát, kikészíteni a fehérneműt másnapra. Akkor láttuk, hogy a többiek holmija finomabb. É.s mondták is a kedves nővérek, miért nem kérünk otthonról szebbet? Mindenki számmal jelölte a holmiját. Mj nem tudtuk, hogy ezeket a számokat végtelen szalagokban árulják a boltokban, mi csak azt láttuk, hogy a többiek holmijába gyönyörűen varrták be a számokat.. Mami a miénkbe csak szülői léssel húzta be a jelel, a pirós fonal mosáskor összefogta , az anyagot. Éjjel kék lámpa égett az ajtó fölött, kísérteties fénybe vont mindent. Ha ki kellett menni. legfeljebb egymást kenhettük föl. Egyszer egyedül is kimerészkedtem. Te jó isten. az a sötét folyosó! Mírt' éléit az ember lánya a mosdó ajtajához, a frász törte ki. Félelmetes sötétség odabent. Vissza rohantam a hálóba. Aztán reggel szégyenkezhettem, mert a tiszt' Demel- , risz észrevette, mi történt. a nedves ágyról, ö volt a legszigorúbb nővér. Az esti ima nála tartott a legtovább, fohászt is rendelt, lisze Mirjam beérte a P u szí a mi a tv a n k k a I. Reggel iskolába kelleti menni, az épület kolosszus másik szárnyába. Ebédig. A többiek aztán mar szabadok voltak, de nekünk át kellett ballagni az öreg liszéhez. 'talán IKIemen- lisznek hívtak, franciaórára. Le- zanfaun — magyarul: gyerekek. — mondta a fit kialva. az orrából. Nagyon öj-eg. fehérárén ( apáca volt. Mi egyszerűen ki nem áll haltuk, hogy nyelvórára kell menni, tanulni iskola után is. A háború alatt egy zsidó menekült bácsi már nyúzott bennünket a lezanfaunnal, még arca is hasonlított az öreg tiszthez. Ez a tisze egyébként a tisztelendő nővér rövidítése volt. És a francia még csak bemelegítés lett volna. Állítólag, a télen már angolra is fog lapítani valaki más. Hát, szép kilátások. Az öreg zsidó bácsi hizlalt,-, fel mamit, hogy a gyerek fogékony, legjobb egyszerre harom-négv nyelvre járatni. Mami nagyon szerelte volna, ha megy nekünk a nyelv. „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy" — ismételgeti e. „Az iparban nincs jövő. Nektek tanulnotok kell, különben dolgozhattok tálastól vakolásig. mint én a imihelytien" — ez. meg apánk szólásmonihisa Voll. Mire célozgatnak? Mi gyerekek vagyunk: Pisze Klemenlisz. után kelle mesebb percek következtek. Könyvel kertünk, es kint. az. udvaron, a hatalmas larakas tetején. vagy aljaban olvashattunk. Csuda szop könyvekre bukan- lunk. Mire elsőbe kerültünk, már tudtunk olvasni. I aterka a játszóterek homokjába rajzolta nekünk a belüket, Junoku pedig falhat, krétát vásárolt ajándékba. így gyakoroltunk. Most nagy szerűen hasznai vettük ,, tudományunknak. Hatalmas formájú, bőrbe knlötl. rézmetszetekkel illusztrált sorozatból legendás könyveket kaptunk. A (irat me sejét olvasgattuk legszívesebben. Ma is emlékszem egy kedves sorra: „Vágyódás- a Grál után Mimién ember l’arsz.ilal." De szerettük ezt a könyvel! Alig akartuk letenni amikor psz.u Mirjam mozsira hívott vagy játszani kellett menni ., többiekkel. Az. egesz. ház, az. udvar, a hátsó ve- I einen veskert. a függőkért. az intézet fallal körülvett park ia olyan igazi és titokzatos és kastély szerű volt. mini az Ariim,- király vára leintett. Koros- luk. a földalatti alagutak bejára lát es a tiiko.s ajtók nyílását, n iáinkon I' ű'ys/x rrsjik fogyni keztefok inni- lölünk a gyerekek, üorisk.-, né- nenk átjön. hozott egy kis sző lót a mózsiboz. VmliteMe, lebet hogy hazavisznek bennünket. Másnap délután pedig már pakollak is teherautóra az. idegen •emberek, akik elhanyagolt, nyitott nagy kabát ban, csoportosan jöttek tje az. aulába, némelyiknek puska volt: a vállán. Olyasmit beszeltek, hogy legjobb lesz a gyerekeket hazavinni, úgyis a pestiek maradtak már itt. a csomagokért majd később eljön nek a szülök. Az. apácák nem mutatkoztak Miközben pakoltak fel bennünket. Horiska nőnénk a sofőrrel beszélgetett. — Államosítják az intézetet, apácáik itt többe nem lesznek A falusi gyerekek járnak .majd ule A pajta! lebontjuk . . — De a nővérek.... Hová lesz ii ok ? — Mehetnek Svájcba nevetett a sofor — meg maradhatnak is. Kivet köznek, lorjhoz mennek, gyereket szülnek, amelyik akar. laníthal. is. biztosan — mondta lóivá Író) az. ismeretlen li'ekó. Horiska nőnénk együtt háborgott Kismarival. aki most ott segédkezett, máskor konyhán dogozott. — lossznskam. „a de ilyesmit ! Szóval, ez az államosítás, ,-,mi- r"! a jó isten se tudta, hogy micsoda, ez. vili. haza bennünket. Valaki, ügy látszik, értesítette az otthoniakat, meri tjont, 1 v.*- ten már vártak, {fagyi is kijött elénk, öleltek, csókollak, hazamentünk. aztán még jó idei-; nme. kellett iskolát, ;t j;,r„j. cirkuszi eleinek, álarcok, bohoe figurák isinél lndesv4 Nem egyszer tapasztaltuk már a legkii- tniiljöz.óljh művészeti agukban, hogy a modorosságok is képcsők: bonyolult, mélylélektani köntösben jelentkezni. Varga László sziinealisztilai- san. ösztönös modo,, „írja ki’’ az élményeit. Ili liszt rueioi is lier- kett-hez Kafkához kapcsolódnak, akik anélkül hoztak leire művé szi értékeket, hogy reálisták tel tek volna. A grafikus képzelete! a hu - gyük lelek vándorlása izgatja legerősebben. Mintegy rajzos hason tatokat, metaforákat hoz leire. toll például hajotcslte. iaeiill;* alakot át. a sz.abóollo érdes to- gaz.atol kap. a gőzhajó kémény«; 1 idinbitara emlékeztet, egy régi komod a tv lelonkozpontnak szolgai keret ill. a fényképész va/aja olyan, mintha női csizma lenne. A pantomim-figurák is ug.v jelennek meg. mint a szellemek A technikai es lormai kísérli-- iczes nyomai közölt a groteszk ábrázolás játékos, ironikus és le Iclmcs halasai érvényesülnék. A Lokomotív divalliöigg.vvl vonói lap azt sugallja, hogy a gdzmoz- (lon.v lékelő tömege elviszi az idő sínéin a magul pózba vugo. a mull szazadból való — es a mindenkori - csinibabát. A ié- gi témák határozott, éles körvonalakkal jelennek meg. a mai uk viszont inkább valamiféle izgatott g.imolygasbol valnak ki. az. arcok és álarcok egy inasba nur in-k. Égy fújt a figyelmeztetés ez. a megértés os a niegkül-uiisiztr les felelősségen-. S az. egyensúlyozás látványának gyakori visz s/alérése is világunk törékeny stabilitását juttatja eszünkbe A furcsa Injukat, gyermekkori játszótereket, a babokat, a sz.a- bnmúhelv próbababuit. a nagv hajú. mókás figurákat az lendíti saját maguk fölé ezen a grafikai kamarakiallitason. hogy Varga László megpróbálja érlel mérni az emberi helyzeteket a világban játékosán, ironikusan és néha a szenvtelen tudomásulvétel f, í, l (nőiességével. Il.il.is/, l-'i-rrm BENCZE KLÁRA: Lezanfaan tt
