Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
PETŐFI NÉPE Diákok az üzemekben Érdemes-e diákkorú gyermekeinket a nyári szünidő alatt fizikai munkával fárasztani? Art-e egészségüknek, szellemi fejlődésüknek, ha a vakáció alatt céltudatos tevékenységre ösztönözzük őket? Szükséges-e ez akkor is, ha jövedelmüket a családi háztartás könnyen néükülözhe- ti? ... önzetlenebb-e az a szülő, aki pénzt és fáradságot nem kímélve teremti meg gyermeke egész nyári pihenésének minden feltételét, mint az, aki elvárja, hogy fia-lánya maga keresse meg az üdüléshez, tanulmányai folytatásához szükséges anyagiak egy részét? Az egészséges pedagógiai érzékű felnőttek között nem vitatéma az itt felsorakoztatott kérdések egyike sem, — de sajnos sokan vannak híján a realitásnak. Akik jótéteménynek hiszik ha megoldhatják, hogy gyermeküknek a nyári hónapok alatt hajszálat sem kelljen odébb helyezni. Mindent a pihenésért — ez a jelszavuk, abban a reményben, hogy a csemeték nyári semmittevése a tanulást segíti elő. Pedagógusok és pszichológusok közös véleménye szerint a szellemi fáradtságot legeredményesebben testmozgás, fizikai munka és környezet- változás oldja fel. De nem kell okvetlenül egész nyárra a Balaton-partra, vagy netán külföldre utazni, hogy új és friss ingerek érjék az ideg- rendszert. Változó életritmust, eltérő napi időbeosztást úgy is szerezhetnek a fiatalok, ha a vakáció egy része alatt dolgoznak. Üzemekben, vállalatoknál oi érdeklődésüknek legjobban megfelelő szakmában. A munkaerőhiány állandósult probléma hazánkban, így a szünidei hetekben, hónapokban a legzöbb üzem szívesen látja a dolgozni szándékozó diákokat. Az általános iskola hetedikes?'*öi kezdve az egyetemi hallgatókig mindenki segédkezhet az iparban, mezőgazdaságban és nem is jelentéktelen összeget kereshet. Az anyagiak mellett azonban nem kevésbé értékesek a termelő munkában eltöltött tapasztalatok sem. Ki ne emlékezne szívesen vissza azokra az órákra, napokra, amelyeket életében először töltött el munkahelyen. Az első benyomások; a kezdeti idegenkedést felváltó feloldódás, a kollégák kiérdemelt elismerései, a munkahelyi közösség sajátos kapcsolódása az újonnan jött- höz mind-mind meghatározó élményeket nyújt. Sok esetben egész életre szóló kötődés keletkezik a tanulókban egy-egy szakmához, gyárhoz, munkahelyhez. És ennek értéke felbecsülhetetlen. Sok fiatal évről évre minden nyáron visszatér első munkahelyére. Négy, vagy hat héten át bejár a gyárba és mire megszokja a műhelyek levegőjét, már búcsúzik is. Következhet a kétszeresen is kiérdemelt nyaralás. Ilyen, diák „törzsgárda” keresi fel a szünidőben a kecskeméti Fémmunkás Vállalatot, a konzervgyárat. több más üzemmel, szövetkezettel együtt. Ezek a fiatalok a legnehezebb területen tesznek tanúbizonyságot önállóságukról; a termelésben. Ha hetekre is, de van bátorságuk akár tizenéves korukban is kiszakadni a szülői gyámkodás alól — sok esetben éppen a család, az anyuka aggodalmai ellenére. Mert az ifjúság természetes ösztöneit követi, amikor maga próbálja bejárni saját, ismeretlennek tetsző útjait. Ebben pedig nem akadályozni, hanem segíteni kell gyermekeinket. Társadalmunk embereszménye a sokoldalúan képzett, kiegyensúlyozott lelkületű, önálló személyiség. Az életrenevelés — munkára nevelés is egyben. Ezt szolgálják a diákok nyári munkavállalásai. p. M. át a szolnoki vasútállomást VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 162. szám Ára: 90 fillér 1975. július 12. szombat Több mint négyszázan a gátakon Nőtt a belvízzel borított terület — Kétmilliós anyagi kár a megyeszékhelyen Raktározási gondok a gabonaiparban Naponta 1200 vagon terményt tud átvenni a Bács-Kiskun megyei Gabonáiéi vásárló és Feldolgozó Vállalat. Azaz, csak tudna, ha az eső nem hátráltatná a betakarítást. Az elmúlt évhez viszonyítva 3134 vagonnal nőtt a vállalat raktározási lehetősége. Elkészült a 2 ezer vagonos bajai vasbeton és a soltvadkerti 600 vagonos fémlároló. Ugyanakkor több ideiglenes raktárt is építettek. Mindezek ellenére mégis elhelyezési gondok vannak. Ennek oka elsősorban, hogy nedves a gabona és a kezelés, forgatás miatt nem tölthetik színültig a tárolókat. Nem utolsósorban a vállalat keveréktakarmány-gyár- tása is mintegy 3 ezer vagonnal nőtt, ami szintén leköti a raktárkapacitás egy részét. Így a tárolótér növekedése ellenére sem jobbak a feltételek, mint a múlt évben. Sőt, amíg tavaly mintegy 5800 vagon gabona bértárolására kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemek, addig az idén csak 4992-re. A tárolási gondok leküzdésére a gazdaságoknak nagyobb megértést kell tanúsítani. Ha ideiglenes jelleggel is, de kössenek bértárolási szerződést a gabonáiéivá sárlóval, a még üresen álló, de a kukorica tárolására szánt magtárakra. Kz enyhítene a gondokon. A becslések szerint a megye 130 ezer hektárnyi gabonaföldjéről az idén 42 ezer vagon termésre lehet számítani. A ga- bonat'el vásárló vállalat 21 786 vagon terményre átvételi szerző, dést kötött, de a módosított tervek szerint 22 500 vagonnal vesz át. E töméntelen gabona szárításához a GFV a megye szárító- kapacitásának csak a 10 százalékával rendelkezik. A vállalat 18 gépe 24 óra alatt 4 százalékos vízelvonás mellett alig több. mint 200 vagon gabonát szárit. A téesz-ek az átadás-átvételi megállapodásokban 800 vagon termény szárítását kérték a vállalattól. Igaz, a kapacitást lehetne növelni a szárítási hőmérséklet emelésével, 80 Celsius-fok felett azonban már károsodna a termény. Ezért a gazdaságoknak ki kell használniuk az egyszerű szárítási lehetőségeket is. Például a gabona szérűn való szétterítésével, állandó forgatásával jelentős eredményt lehet elérni. B. Z. Képes összeállításunk az új szolnoki vasútállomás átadása előtt három nappal készült. Gondoltuk, a befejező simítások idején zavartalanabbul „hozzáférhetünk” a fényképezni érdemes, szebbnél szebb részlethez, mint az avatási ünnepség nagy sürgés-forgásában. — Tíz újságírót várunk ide mára — közölte mindjárt a bemutatkozás után Hargitai László állomásfőnök-helyettes. S ha már ennyire egyet gondoltunk fővárosi kollegáinkkal, kaptunk az alkalmon, s mint „legkorábban kelők” elsőként a Petőfi Népe számára kértünk tájékoztatást ^ gyönyörű létesítményről. Bevezetőként egy kis történe* lem. 1847. szepfemi>er 1-én indult: először úljáni gőzvontalású szerelvény Pest és Szolnok között. Az. avatóünnepségen Kossuth és Sz.échenyi is részt vett. Az akkori indóház-iíllomás — a Tisza partján épült. (Ma az ó-szolnoki teherpályaudvaron la. lálható.) 18a7 - ben húzták fel a második indóházal, majd ennek lebontása után — 1905-ben a harmadik állomásépületet. Ez súlyosan megsérüli az 1944-es bombázásokkor, s helyreállítása-V J3bí-T 400 méter hosszú az új állomás- épület. után is csak ósdi, korszerűtlen maradi már. — Most — június 12-énvdél- olőtt 11 órakor adják át az ország keleti kapujának új büszkeségét. a 400 méter hosszú állomásépületet, s a személypályaudvart. Átadás után minden voA hatalmas utasváróterembe szinte beleférne a régi „indóház". • Gyalogos-aluljárón át közelíthetők meg a peronok. (Tóth Sándor felv.) nat a fedett sz.igetperonok mellé érkezik be. illetve onnét indul. A 6 peron a gyalogos-aluljárón, át közelíthető meg. tehát baleset- veszély nélkül. A 180 méter hoszés 8 méter széles aluljáróból jobbra-balra lépcsők vezetnek a szigetperonokra. Vizuális utastájékoztatók és hangosító berendezések igazítják el a közönséget. Az egész személypályaudvar vonatforgalmát az ún. „Domino 70”-es biztosító berendezés szabályozza, s teszi biztonságossá. Míg a régi pályán és annak berendezéseivel 8 percig tartott a vágónyút-beállítás egy személy- vonat számára, addig ezt — 2 gombnyomásra — 8 másodperc alatt oldja meg a „Domino 70”-es. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken délben Arató József, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletese az alábbiakról tájékoztatatta szerkesztőségünket: A Duna vízállása július 10-én este tíz órakor 902 centiméter volt. pénteken délelőtt 10 órakor pedig 3 centi- méteres emelkedést mutatott a vízmérce. A Duna tetőzése péntek délutánra várható. Az ár- vízvédelmi szakaszokon az őrszolgálat feladatát fokozott figyelemmel látta el. A Bajától északra és délre levő szakaszokon csütörtökön koronajavítási munkálatok folytak. A Baja—Foktő közötti gátszakaszon kisebb buzgárt észleltek, amelynek elhárítása megtörtént. Az árvízvédekezéshez eddig 15 ezer homokzsákot használtak fel. A fő védelmi töltéseken közvetlen veszély nincs, a készenléti szolgálat várja a további utasításokat. A Bajai Városi Tanács a Petőfi-szigeti nyúlgátaknál figyelő szolgálatot szervezett. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonák segítségével Baján, a Duna-parti ipartelepek védelmére nyúlgátat építettek. Ebben a cementipari vállalat dolgozói is részt vettek. Baja térségében a nyári gátak koronaszintjét a jelenlegi vízállás meghaladta. így az átaluk védett területek elöntésre kerültek. A Nagy-pandúr sziget fokozatosan töltődik fel. jelenleg a sziget felét 30—40 centiméter magasságú víz borítja. Csütörtökön a Bajai Vízügyi Igazgatóságtól az árvízvédekezésben négy- százhuszonketten vettek részt, akiknek munkáiét 10 gépkocsi, 1 kotrógép, 3 földnyeső, 4 vontatóhajó és 6 uszály segítette. A kedvező időjárás ellenére sajnos tovább növekedett az elöntött területek nagysága a fakadóvizek következtében. Pénteken a jelentések szerint az elöntött terület 11 649 hektár, amelyből 1623 hektár a vetés, 1698 hektár a szántó, 5860 hektár a rét és a legelő, A vízügyi igazgatóság négy stabil szivaty- tyútelepe teljes kapacitással üzemel, másodpercenként 15,5 köbméter teljesítménnyel. A hordozható szivattyúk közül Solt- vadkerlen négy dolgozik. A belvízvédekezésben csütörtökön kétszázötvenen vettek részt. Pénteken délelőtt ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács Végreha jtó Bizottsága. Itt Juhász István főmérnök ismertette a július 5-en a városra zúduló özönvízszerű eső által okozott károkat és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. A városi' tanácshoz összesen 76 jogosult bejelentés érkezett, amelyek közül 56-ot a helyszínen megvizsgáltak. Az épületekben keletkezett károk összege 2 millió 69 ezer forint. Mint kiszámították, az épületek helyreállítására mintegy egymillió 380 ezer forint szükséges. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás a megyeszékhelyen az elöntött területein nagyrészén már befejezte a terepfertőtlenítést. Ilyen munkát a Máriavárosban a Műkertvárosban és a Rendőrfaluban végeztek. G. G. • Munkában a töltést erősítő földgyalu. • Töltik a homokzsákokat. • Az elfogott buzgár Baja és Foktő között (Gémes Gábor és Pásztor Zoltán felvételét) Kirándulás Kunfehértóra 3. oldal Jobb ellátás csecsemőruházatból 3. oldal Az emberiség javára 4. oldal Az örömbe némi üröm is vegyül 4. oldal Regény 4. oldal Heti rádió- és tv-műsor 1 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal Sport 7. oldal Felavatták a kiskunhalasi AFIT-szervizt 5. oldal ' > fémsiló ÍJíKl—700 ' .' fvagon újbTF/át tlid. fogadni. Á többi hely kell még a (avál.yi termésnek.
