Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
V 1975. július 11. • PETŐFI NÉPE • 5 Kedve szerint válogathat az ember ♦ „Tudja kérem, régebben szinte valamennyi irodalmi és művészeti folyóiratot megvásároltam; sőt némelyikre elő is fizettem rendszeresen. De akár hiszi, akár nem. szinte kiszorítanak kis lakásomból az összegyűjtött lapok, könyvek. Be is köttettem néhányat közülük, évfolyamonként. Ma már csak a legszükségesebb kettőt-hármat veszem meg; a többit — ha érdekel — vagy kölcsönkérem, a barátaimtól, vagy a könyvtárban olvasom el egy idő óta. Most, hogy megnyílt a megyei művelődési központban ez a folyóiratolvasó. még könnyebb a ^olgom. Az ember be-benéz ide. megtekinti a kiállítást, bekukkant valamelyik előadásra, vagy a büfébe. s közben, ha van egv félórája leült kényelmesen; s kedve szerint válogathat az olvasnivalóból’'. Igv beszélt a napokban egy kecskeméti ember, aki röviddel az új. korszerűen berendezett intézmény átadása után máris otthon érzi magát e falak között. O □ □ Ha megáll egy pillanatra a látogató a művelődési központ szép előcsarnokában, «zonnal feltűnik, hogy a bejárattól jobbra, nagy üvegajtó mögött mindenfele lapok, folyóiratok sorakoznak a polcokon. A szépen berendezett helyiségben bárki hamar megismerkedhet közelebbről is mindazzal. ami itt — rnipf mondani szokás — „szem-szájnak ingere”. Jobban mondva, ami a szellem ingere. Mindazzal, ami «•?, érdeklődő ember egészséges kíváncsiságának kielégítését szolgálja. Az egyik sarokban találjuk a pályaválasztással kapcsolatos kiadványokat; ,.18(1 szakma: Pályaválasztási felelősök kézikönyve’’; „A munkahelyi pályaválasztási megbízottak kézikönyve”. Ezek szomszédságában sorakoznak a Látóhatár. Kritika, Forrás, Üj írás, Nagyvilág, Ti- szatáj című folyóiratok. Ugyanúgy várjak Hz olvasókat, mint az Élet és Irodalom, a Kortárs, vagy az Alföld. □ □ □ Egv kicsit, tovább lépve látjuk a különböző művészeti — zenei, képzőművészeti, színházi — lapokat. A továbbiakban csak jelezzük, hogy mi mindent vehet kézbe, aki olvasnivalói keres a teremben. Az ifjúsági és gyermeklapokon kívül pedagógiai, természettudományos ismeretterjesztő. műszaki-technikai és társadalmi folyóiratok kaotak he Ivet. S természetesen valameny- nyi napilap is. méghozzá több példányban — Sok.an nem tudják még. hogy nálunk beiratkozás nélkül is lehet ülni. S szabadon lehet keresgélni, olvasgatni — mondja Szabó Csabáné, a folyóiratolvasó vezetője. Máris örvendetesen sokan látogatják M művelődési központot: méghozzá a legváltozatosabb foglaklozású és érdeklődési körű emberek. Egyik fő feladatunknak tartjuk, hogy ki-ki megtalálja a neki leginkább megfelelő olvasnivalót. Gondoskodnak a beszerzésről, rendezett tárolásról, hogv a látogatóink hamar kézbe- vehessék amit keresnek. — Mit tesznek annak érdekében. hogy növekedjék a foiyó- iratolvasó népszerűsége 7 — Elsősorban a választékról gondoskodunk. Százhúsz féle lap, folyóirat közt válogathatnak az olvasni szerető emberek. Erre a célra rendelkezésünkre áll év; ötvenezer forint. Szervezünk író- olvasó találkozókat is. Vendégünk volt már Bella István költő, Nemeskürty István esztéta, itt jártak a Móra és a Gondolat Kiadó vezetői. Ankétet szerveztünk a romániai íróvendégekkel és a Forrás szerkesztőivel. — Hány látogatójuk érkezik naponta? — Mintegy ötven; déli egv órától este nyolcig. Van. aki csak tíz—húsz percig tartózkodik itt — amig egy érdekes cikket elolvas. Mások órákig is lapozgatnak. kedvükre. Akadnak, akik vizsgára készülnek, vagy a szakdolgozatukhoz. gyűjtenek anya- got. □ □ □ Hétköznap délután van. A kényelmes fotelokban heten, nyolcán üldögélnek. S ahogy közeledik az este. növekszik a lapozgatok száma. Zsinkó Vilmos bútorasztalos (a munkahelyén kultúr felelős)- igv szól; — Szégyen, vagy nem szégyen r először vagyok itt. De igen-igen tetszik a hely. Ezután gyakran benézek majd. Esti iskolába járok, biztosan találok mindig valamit, ami segítségemre lesz a tanulásban. — Most éppen mit olvas? — Áz Igaz Szó című lapban fejtem a keresztrejtvényt. Ha elkészülök vele. a Magyarországot logom olvasni. Az egyik kedvenc lapom. Kalcsú István kertészmérnök a Ludas Matyit nézegeti. —- Szeretek ide járni — mondja elégedetten —. mert nagy a választék: nyugodtan lehet böngészni. Ma még átnézem a Búvárt, meg a Természet Világát. Kissé távolabb két férfi ül. Egyikőjük a Népszabadságot olvassa. a másik képeslapokat nézeget. Egy fiú az ifjúsági lapok között keresgél. Egy fiatal nő belemélyed a divatlapokba. Más valaki a művészeti lexikonban lapozgat. — Könyvekét is lehet olvasni? — kérdezem Seres Katalin nyugdíjast, aki szintén itt dolgozik, mint tiszteletdíjas. — Igen, van egv kis kézikönyvtárunk is; ha kérik, odaadjuk a kívánt szótárt, lexikont, vagy más egyebet. □ □ □ — Mi a kívánsága? — kérdezem a búcsúzás előtt Szabó Csa- bánét. — Az. hogy soha ne legyen üres ez a terem. S hogy minden rendelkezésre álló lapba, folyóiratba beleolvasson valaki. Az se baj. ha nagyon elkoptatják a kiadványokat — teszi hozzá mosolyogva. Varga Mihály FILM JEGYZET Nagyvárosi fények Olyan jól esik vissza-visszatér- ni a filmtörténet egy-egy nagy alkotásához! A Charlie Chaplin által készített sorozat darabjainak felújítása az idősebbekben a. két x'ilágháború közötti kor hangulatát idézi, a fiatalokat pedig tárgyi ismerettel ajándékozza meg. Chaplin alkotásaiban fölfedezhetnek több olyan alaphelyzetet, amelyek a burleszk, a filmvígjáték azóta is változatlan-változó, lényegileg azonos kulcshelyzeteit adják, és megismerhetik a filmtörténet egyik halhatatlan klasszikusának jelentős műveit. A bemutatók nem követik a müvek időbeli egymásutánját. A tavaly játszott Aranyláz és Kutyaélet, egészen korai alkotások után Chaplin utolsó „Charlie főszereplős” filmjét, a Modern időket vetítették, majd egy váratlan ugrással az 1952-ben forgatott Rivaldafényt láthattuk a mozikban. A most bemutatásra kerülő Nagyvárosi fények ismét a gazdasági világi'álságot megelőző évekbe kalauzolja nézőit, 1931-ben készült. A Nagyvárosi fények, amely megelőzi a Modern időket, a hangosfilmkészítési technika elterjedósének éveiben született. A némafilmek nagy egyéniségei — Griffith, Vidor. Stenberg — mellett a nagy komikusok többsége is ez idő tájt tűnik le a szíriről. Chaplin viszont, ha csak tessék-lássák alkalmazza is a műrészek számara „méregnek” tűnő természetes filmhangot, az ér-tized legjelentősebb két alkotását forgatja le. jCharlie-ra. a sétapálcás, rongyos kabátú kisemberre gondolva leginkább két kép ötlik fel emlékezetünkben. Békésen szunyó káló csavargóként jelenik: meg a díszes szoborról lehulló lepel által rászabadult úri nyilvánosság fényében, illetve egy ördögi futószalagon látjuk lázas murika közben, amint csavar- kulcsárai követni igyekszik a gép tempóját. Chaplin életművében Charlie alakja a Nagyvárosi fényekben érkezik meg a kor amerikai valóságába. Eltűnnek a búr le szí: addig használt eszközei: a habostorta -csaták és képtelen üldözések. s helyüket maró szati- Ura és gúny foglalja el. Egységesebbé válik a film cselekménye. egyénitettebb rajzoltsáaot mutatnak a mellékszereplők. Változatlanok viszont az ellenségek a rendőrök — és njgi Charlie jó szíve is. a hős mindent elkövet egy vak virágáruslány sorsának jobbra fordításáért. A . Nagy városi, jén,ytik., mq#ári<:XS. idealista csavargója a,oMwieam időkben már az arctalan, egyéniséget veszített termelő tömeggel is találkozik, részt vesz a tüntetésekben, sztrájkokban. és a maga sajátos módján fel is lazad a fennálló társadalmi rend ellen. A két film ennyiben rokon — és ezért lett volna célszerűbb egymást követően bemutatni őket. Hogy a nézők, különösen a Chaplint méltán kedvelő ifjúság követni tudja mondanivalójának, stílusának töretlen fejlődését. és észrevegye alkotói szándékát, a korlátlan lehetőségek hazájának lassan növekvrj, az 1939-es gazdasági válságba torkolló árnyainak bemutatását. Pavlovits Miklós • Charlie és milliomos barátja. Tegnap- és ma, fotókon utca • A budai Fő a felszabadulás után KÖNYVESPOLC Egyetlen sor szöveg nélkül, ténykéneken idézi az eltelt 80 esztendő változásait, a ''óváros tegnapi és mai kéne között" óriási különbséget, a Képzőművészeti Alap két jubileumi kiadványa. Szerzőjük. Inkev Tibor fotóművész saját felvételeivel illusztrálja. milyen volt „Budapest a fel- szabaduláskor és ma", illetve ..A budai Várnegvtd a felszabaduláskor és ma." Kiégett házak, ketté tépett hidak, rombadőlt városrészek idézik a tejv.pAW'ilüliV-k^zktáwglő cpilianaU>1$í)l.t|lfj*í, ■I nnőíoisdssm jterulsviat vánvt. a háború súlyos pusztítását örökítette meg a neves fotóművész. most pedig, a Ilii. évforduló alkalmazói, felkereste a régi ..helyszíneket'' és majdnem ugyanazokról a pontokról fényképezte ;i hajdani romok helyén álló épületeket, parkokat. Így 3 szemlélő egv lapon láthatja a fájdalmas múltat és az. örömteli jelent. Különösen azoknak ajánljuk a figyelmébe, akik gyűjtik a közelmúlt történelmét, társadalmainkf^ödésj^ dokumentáló, értékes müvészjúadvánvokat.-vos2 A .ftvő me ‘ Hl — Atlasz a világ óceánjairól Üj atlasz, szerkesztését kezdték meg a szovjet tudósok. Az új mű első kötetét teljes egészében a Csendes-óceánnak szentelik. Az összeállításánál felhasználják a szovjet, és a külföldi tudósok Csendes-óceán térségében végzett kutatásainak eredményeit. Az óceán vizének alapelemeit 5 ezer méter mélységig, a fölötte levő légkör adatait 1(1—18 kilométer magasságig adja meg a kötet. Első ízben történik a világtenger hidrokémiai mechanizmusának sokoldalú értékelése. Az atlasz érdekes adatokat közöl az óceánok élővilágának emberre veszélyes fajairól is. A tudomány legújabb eredményeinek felhasználásával térképezték fel a vulkánokat ,és a íöldrengészónákat. A tudósok részletesen foglalkoznak a szél, a felszíni és a mély vízi áramlatok és u dagály vizsgálatával. Az atlasz térképei — a többi között — a Föld mágnesességével. az alapvető csillagászati jelenségekkel. a tengeri és a légi útvonalakkal, valamint az óceánok szigeteinek lakosságával is foglalkoznak. (APN—KS) (16.) Ha beleegyeznék a te próbatételedbe, akkor megérdemelném, hogy az u lány soha többé szóba ne álljon velem. Tudtodra adom, én ezt minden harag nélkül mondom, hogy az ilyen provokációkat kikérem magamnak. Ugye ismered a tizenharmadik parancsolatot? — Aki a más jószágára veti csábító tekintetét, annak mind a kettőt ünnepélyesen kibökik, aztán leshet a lyukon! — szólt Suhajda, és beljebb húzódott az ágyon, mert attól tartott, hogy Balogh hozzávágja a fapapucsát. — Bocsáss meg, nem akartalak megbántani — visszakozott Balogh, mert gyorsan belátta, hogy egy kicsit elvetette a sulykot. — Zárjuk le, szavamat adom, hogy Zsuzsát tisztelem, becsülöm, téged is. mert meggyőződésed van, elved van. Azt pedig tisztelem akkor is, ha nem értek vele egyet. Kész! — Még nem kész! Mondd, Balogh. van >. neked otthon lánytestvéred? Nővéred, húgod? — Van. Két nővérein. Az egyik már asszony, a másik még otthon van. Most van íérjhez- menőfélben. — Mit szólnál, ha teszem azt, ez a Suhajda ajánlatot tenne neked, hogy próbára teszi a menyasszony nővéredet, és bebizonyítja, hogy az ő foga is vásik a tiltott gyümölcsre? — Szétverném a pofáját! — csattant tel Balogh ismét kissé hirtelen. — A Suhajdáét nem! — mosolygott közbe fölényesen Suhajda. — Mert Suhajdának van annyi esze, hogy nem akar bebújni abba a kabátba, amiben már tartózkodnak. Suhajda tisztában van a társadalmi élet szabályaival. Volt némi gyerekszobája! — Nem azért mondtam, mintha megfennéd, csak egv nevet említettem. Csak azért, hogy ennek a hőscincérnek a fejébe verjem, tisztelje a nőket jobban. — Csík, te már egészen úgy beszélsz, mintha nem is a mi korosztályunkhoz tartoznál. Meg- vénített téged az a lány? — Dehogy vénített. Csak szeretném ót mggóvni az ilyen mocskos fantáziájú Don Janiktól, mint te vagy! — Tudod mit, Balogh! Van egy ajánlatom. Én még az el nem kötelezett hatalmakhoz, tartozom, s van némi humorérzék bennem —. húzódott egy kicsit előbbre Suhajda. — Ha mindenáron vetélkedni akarsz, nincs kizárva! Állítsunk fel egy helyzetet. Te vállalod, hogy szemmel láthatóan elcsábítasz egy hölgyet, akihez eddig serpmi közöd nem volt. A hölgynek erényesnek, szépnek, és szabadnak kell lennie, hogy birtokháborítás esete né foroghasson fenn. A csábulás megtörténtének tényét legalább két szavahihető embernek kell tanúsítania. Mondjuk az egyik lehetnék, a másik a barátom. Sir George Gerswin. — Nem jó! — húzta el a száját Takács, de már látszott, hogy ebből akkora • móka lesz, arait még nem látott a világ. — Azt ajánlom, hívjuk meg zsűritagnak Pusztait, az már tekintély, annak tisztjénél, rangjánál fogva már van annyi esze, hogy nem etetheti meg Balogh. Belekerültem a játékba, mint Pilátus a Credóba. Innen kezdve magam is fültanúja, résztvevője lettem Balogh próbatételének. A szabályokat közösen dolgoztuk ki. a feltételeket együtt szabtuk meg. még a lány személyét is közösen választottuk ki. Ezután következett a legnehezebb tétel. _ Mit vállal a próbatevő fél a rra az esetre, ha a szerződésben meghatározott két hét alatt nem kulminál a csábulás, mint olyan —, kérdezte fiskális nyelven Suhajda. — Mit vállalok? — kérdezte gőgösen Balogh. — Az a kérdés, milyen űrmértékben gondolkodunk. • — Olyan kevéssel nem úszód meg —, nevetett Takács Azt tartanám a legtisztességesebb ajánlatnak részedről, ha igazi tét lenne. Azt mondod, hogy a nők adnak a bajuszra. Ha adnak, s te ebben hiszel, akkor sikered lesz a bajuszod által. Ha nem lesz sikered, annvit ér a bajuszod, mint a halottnak a csók. igaz? Legyep kát az a te felajánlásod, hogyha két héten belül nem lesz a karjaidban a postás Kati. és azt nem tudja a bizottság hitelesen bizonyítani, akkor a próba kezdetétől számított két hét leteltével köteles vagy bajusz nélkül megjelenni a kötelékrendezésen. — Nagy tét! — vakaródzott Balogh. — Ha vesztenék, akkor rajtam röhögne az egész őrs. — Fel a fejjel, öreg fiú! Nem vagyunk ml már kétéves nyeretlenek, hogy ne tudnánk egy Katit táncba vinni! Elő a fegyvertárral. Kérlek szépen, én szavamat adom, hogy mindenben a segítségedre leszek. Főleg a kezdeti nehéz időkben állok melletted. Jó, ha a súlyos percekben áll valaki az ember mellett — nyújtotta a kezét Suhajda. Amilyen betyár, előre érezte, hogy ebből akkora röhögés lesz, aminek párja nincs. — Inkább ne segíts! — nevetett Balogh és kezet adott a fogadásra. — A hadműveleti idő kezdete? _ kérdezte Golubics, és jegyzett a naptárba. — Március buszonnvolcadika. reggel nyolc óra. Szabadnapom kezdődik, kimenőt kapok a városba. — A vége? — Erre számított két hét, tehát április tizenkettedike, reggel nyolc óra. — A bizottság? _ kérdezte G olubics, és tartotta a golyóstollat. — írdl Takács Lajos őrvezető. Suhajda István határőr, Faludi Sándor határőr. Pusztai Ferenc tizedes, rriint elnök. Bevallom, előre nevettem magamban. Ismerem én azt a Kati lányt. Nagy szája van.” mindenkivel kikezd, de még a kezét sem engedi megfogni. Aki szemtelen- kedik vele, annak könnyen tekever egy nyaklevest. Volt itt egy öreg katona, a lovász. Az szeretett volna kikezdeni vele. alaposan helybenhagyta. Elkapta a derekát, hogv megcsókolja, erre a lány elkapta a sapkáját, akkorát rántott rajta, hogv az egész karima a fiú nyakában maradt, Nem tette ki az ablakba, amit ezért a főtörzsőrmester elvtárstól kapott. Az idő szaladt. Mindannyian várakozó álláspontra helyezkedtünk, szerettük volna csendben kivárni, mikor kell majd tanúskodni Balogh mellett. Senki nem volt izgatott, én viszont előre fentem a l'ogam, hogy halálra szekálom a nagyszájú Baloghot. Csak Golubics volt kíváncsi a részeredményekre, egv hét elteltével, Balogh a kocsiját bütykölte. Nem nagyon jött most a közös „lelkigyakorlatokra”, Igv neveztük azokat a kötetlen eszmecseréket. amelyek csak úgy kialakultak. Láttuk rajta, hogy eszi a fene. hiányzik neki a közösség, de gondoltuk, csak elmélkedj magadban, csak készülj a harcra, Don Jani. Kizárólag Golubics nem maradt nyugton. Neki mindenbe bele kell kotyogni. — Mondd, Balogh, nagyon ne- , héz? Igazán nem akarlak zavarni, nem akarok beavatkozni a belügyeidbe, én csupán emberbaráti érzésektől vezérelve, igazán csak férfiszolidaritásból kérdezem, ugrik a bajuszod, vagy marad a bajuszod. Fűződik a Kati, vagy nem fűződik? — Azért gondolkodj Golubics. Az a Kati rendes lány. nem valami közönséges mittudom én micsoda! _ Jól van, nem mondtam én a zt, hogy ez vagy az. Csak azt kérdem, hogy haladsz. Vagy nem haladsz? Tudnom kell. én vagyok a bizottság jegyzője, én írtam fel mindent. (Folytatjuk.)
