Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
4 • PETŐFI NEPE 9 1975. július «. Jobb feltételek - hatékonyabb gazdálkodás Magán a kis pályaudvaron egész magazinja látható a betonaljaknak, illetve az ezek egyedeiből tetemes távolságokban összerakott prizmáknak, majd a sínekre fölcsavarozott betonaljakból álló 24—24 méteres sínmezőknek. Ezeket szállítják el aztán különböző vonalakra, hogy ott speciális gépekkel helyükre fektessék őket. Tóth György a városföldi kötőtelep vezetője. Társaságában sétáltuk be a telepnek akkora hosszát, ami után egy kis „átjárót" találva az egymásra rakott sinmezökön, a hegesztőtelepről visszajuthattunk az állomásépület elé. Addig „tiszteletteljes nyakbe- húzással" oldalogtunk el az emeletmagas és szinte nyitott, mozgó csarnoknak számitó bakdaru mellett. Mármint mi, laikusok, akik a robosztus akotmány tőrén is szurkolva figyeltük, milyen komótos biztonsággal emel le egyszerre 19 betonaljat a daru a tehervagonról, hogy egy vágányszélességgel odébb letegye a „kazalra". (I. és 2. kép.) Teljes gépesítettség van itt. A 40 mázsányi betonalj-köteget emelgető bakdarutól jócskán távol kisebb gépekkel, felszerelésekkel dolgoznak. 3. felvételünk azt mutatja, miként hajtják be a csavarozógéppel a betonaljba a síncsavarokat, hogy majd megfelelő távolságokra a sínre tegyék azokat és „megkötve" kialakítsák a sinmezöket. A kötötelep teljes üzemében 60 munkás dolgozik — persze szétszórtan. Hot van már innét a régi értelemben vett pálya- munkási küszködés! Tóth György mondja, hogy a valamikori nehéz fizikai munkával 150 ember nem produkált annyit, mint most 20 munkás. S hogy azért a pályamunka ma is szükséges módszerei közül ás bemutassunk valamit, nézzéjc meg 4. képünket: kitérőcsere a kecskeméti állomáson. (Tóth István—Tóth Sándor) A bácskai körzet húsz mezőgazdasági termelőszövetkezetében az átlagos üzemnagyság jelenleg meghaladja a 4 ezer hektárt, amely több. mint 80 százalékkal nagyobb, mint a IV. ötéves tervidőszak kezdetén volt. Az egy termelőszövetkezetre jutó közös vaf*®? í°? mi,,ió forint> amely ^.7-szerese az 1970. evinek. A legkisebb termelőszövetkezet n területe 2239, a legnagyobbé 5672 hektár. A is nagyobb üzemméretek kialakítására többi helyi tényező, valamint körzeti sajátosság hatott. ^ lii Már az egyesülés előtt Ezek közül néhányat érdemes meKemliteni. A külön-külön gaz- dálkodó termelőszövetkezetek között az esetek többségében már nz egyesülések előtt rendszeres kapcsolat alakult ki. összefogtak például sertéstelep, hütőtároló, gépjavító, együttes üzemeltetésére. Közösen végezték a szőlőtelepítést. Több gazdaság foglalkoztatott cgv növényvédő szakembert vagy energetikust, jogászt, erdészt. Egy-eg.v időszakban segítették egvmást munkaerővel, gépekkel, eszközökkel. Termelési körzetükben a talaj- viszonyok aránylag egységesek, nem jellemzők a szélsőségek. Erre utal «7. is. hogy gyenge termőhelyi adottságú gazdaságunk nincs Településeinket a viszonylagos zártság, a kevés tunya, a több ezer lakosú községek jellemzik.' A szövetséghez tartozó húsz termelőszövetkezet közül háromnak a tevékenysége terjed ki több község, illetve Baj« város területére. Az. elmúlt években történi egyesülésekről, az. ezt követő gazdálkodásról elég sok tapasztalat halmozódott fel. Külön érdemes megemlíteni, hogv az. előkészítés során felelősségteljes politikai felvilágosító munka folyt. Alaposan elemezték a közgazdasági helyzetet. Tanulmányozták, hogyan javíthatják a nagyobb üzemi méretek esetén a rendelkezésre álló esz 'ők kihasználását. Miként teheti* hatékonyabbá a gazdálkodást, valósíthatnak meg nagyobb beruházásokat Áttekintették azt is. hogy milyen lehetőségek lesznek a tagok egyenletesebb foglalkoztatására, élet. és munkakörülményeik javítására. Az elemzések alapján az. előkészítő bizottságok a helyzetről, a jövőre vonatkozó elképzelésekről írásos összefoglalót készítettel;. amelvel a tagokkal megvitattak. Az ismeretek birtokában a szövetkezeti gazdák felelősséggel. megfontoltan tudtak dönteni a törvényes előírások mindenkori betartása mellett, titkos szavazással az egyesülésekről. Megérte a fáradságot Az alapos, felelősségteljes előkészítő munka megérte a fáradozást. Jórészt ennek következménye az. hogy körzetünkben az egyesült termelőszövetkezetek kivétel nélkül eredményesen gazdálkodnak Az 1973. évi egyesülések — amelyek a körzet termelőszövetkezeti területének 36 százalékát érintették — már az. első évben sikereket hoztak. Ekkor 16 termelőszövetkezetből 6 közös gazdaság jött létre, az átlagos üzemnagyság megköz.elitet• A sükösdi termelőszövetkezetek Május 1. néven egyesültek. A - megnagyobbodott közös gazdaságban továbbfejlesztik á komlóter- i mesztest. Ebben együttműködnek a sörgyárral. Képünkön a kom- - loszedö- és szárítóberendezés. te a 4900 hektárt. Ez. a hat gazdaság az egyesülés utáni 1974-es évet úgy zárta, hogy a halmozott termelési érték 23.2. a nettó árbevétel 11.7, a bruttó jövedelem 13.1. a fejlesztési alap 14,0, a részesedési alap pedig 6,6 százalékkal emelkedett. Közülük a sükösdi Május 1. Termelőszövetkezet az egvesülés utáni első év jó gazdálkodási és mozgalmi eredményeivel elnyerte a Kiváló címet. Ebben a termelőszövetkezetben a halmozott termelési érték és a bruttó jövedelem emelkedése háromszorosa volt a körzeti átlagnak, ami azért is figyelemre méltó, mert a termőhelyi adottsága az átlagosnál gyengébb. Könnyebb a fejlesztés Tapasztaljuk, hogy a nagyobb üzemi méret jobban lehetővé teszi a népgazdasági igényekkel összhangban álló folyamatos szakosítást. az általános fejlesztést, a munkaszervezés színvonalának ütemesebb javítását. Az egyesült termelőszövetkezetek kivétei nélkül részt vesznek valamelyik termelési rendszerben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy körzetünkben a szójatermelés teljes egészében, a kukorica- és napraforgóvetés 80 százaléka termelési rendszerekben történik. A sertéstenyésztést folytató termelőszövetkezetek valamennyien beléptek a Bácskai Vágó és Húsfeldolgozó Társulásba. melynek célja évi 200 ezer sertés feldolgozására alkalmas üzem létrehozása. Meg tudták szervezni a saját takarmánykeverék-előállítást. melyhez legtöbb gazdaság rendelkezik nagy teljesítményű zöldlisztkészítő üzemmel is. A nagyobb területen történő gazdálkodás elősegíti azt is. hogy • megszervezzék a levegőből törté- : nő növényápolást, növényvédel- • ‘ met. Társulások alakultak mező- ; gazdasági repülőgépek vásárlásé- ■ ra és használatára. Az egyesült termelőszövetkezetekben javult a testületi szervek tevékenysége, általában az egyszemélyi felelősség. A hatékonyabb gazdálkodásra való törekvés, a fejlettebb vezetésszervezet hozzájárult a termelőszövetkezeti demokrácia következetesebb érvényesüléséhez. Tovább erősítette a tagok felelősségtudatát. beleszólási és részvételi igényét a határozatok meghozatalába, a döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. ' Néhány gond Jelentkeznek még gondok is. Kevés az agrárközgazdász, több helyen alacsony a felsőfokú végzettségű, speciális műszakig állat- tenyésztési szakemberek és szakmunkások aránya, száma. Anyagi fedezet hiányában nem mindenütt tudják olyan ütemben javítani az élet- és munkakörülményeket. a nők helyzetét, mint ahogyan azt elsősorban a fiatalabb generáció elvárná. Ez utóbbira azért kell figyelmét fordítani. mert körzetünk közös gazdaságaiban a 30 év alatti dolgozó tagok aránya megközelíti a 30 százalékot. E cikk keretében csak a főbb tapasztalatokról lehetett említést tenni. Területi szövetségünk igyekszik segíteni — lehetőségeihez mérten — az említett gondokon. Dr. Varga Antal TESZÖV-titkár Kötőtelep Csöndje, fás. virágos, madár- füttyös környezete ürügyén hajlamosak vagyunk amolyan kis pusztai állomásnak emlegetni Városföldet. Ebből annyi igaz, hogy tágas sík vidék veszi körül. Az állomás — vonatablakból vélt tempós nyugalma ellenére — élénk kis bázisa különböző MÁV „szakmáknak". A megállóval szemben, a vágányok túlsó oldalán terül el a hegesztőtelep. (12.) — Azt hiszem alábecsültük az önök eszét, meg erejét. Hadd mondjak valamit. Olyan fölényesen figyelmesek, olyan érdemeinken leiül emberségesek, hogy ettől még a megrögzött csirkefogó is zavarba jönne. Tudom. hogy a törvény ezt nem kalkulálja be, de engedje meg, hogy elnézést kérjek. — Azt g fiaimtól kértétek volna. A pihenésüket zavartátok meg, azt pedig még egy tábornok is tiszteletben tartja. — Mit kellene tenni? — Nem mondta nektek Takács, az a nagyhangú ‘ őrvezető? Azt szokta mondani, hogy a fej olyan alkatrésze az emberi testnek. amelyen kinő a haj. dó első fokú rendeltetése, hogy benne hordják az észt, ha van. Ha ez az adalék jelen van, akkor a fejet gondolkodásra is használják. — Lehet, hogy nem fogalmazok egészen Takács nyelvezete szerint, lehet, hogy elhagytam néhány hétszentséget, meg egyebet, de a lényeggel magam is mélységesen egyetértek. Hogy mi lesz a sorosotok, az nem rajtam múlik. Az én feladatom, hogy őrizzem a határt és megakadályozzam a könnyelmű embereket a nagyobb hibák elkövetésében. A két fiú neve bekerült a határőrizeti naplóba. A mi nevünk a „Halhatatlanok” elnevezésű albumba. Azt hiszem, mindkettőnek sokájg megmarad a nyoma. TAVASZ A Leshegy megmozdult. Eltűntek fehér foltjai. A március rózsaszínűre változott. Már sorakoztak a szőlőkarók, vége a nagy, lusta, téli kuszaságnak. Metszik a szőlőt, közben megmegnyitnak egy hordót, mert illik megízlelni, vajon a mihaszna, garázda tél hagvott-e maga után valami jót is. Hagyott bizony. Szilajság van már a borban, . vérpezsdítő tűz költözött bele, amíg fehér búnda alatt aludtak a borházak. Vízzel, hólével telnek meg a kádak, a vizesárkok. A taligaút olyan sáros, olyan kátyús. hogy csak kevéske terhet rakhatnak a télen meghlzlalt öszvérekre. Pattognak már a fűzfák . rügyei. Nyitnak rajta a bolyhos barkák. A legények kalapja mellett hóvirágok fehérlenek, zsenge kis ibolyafejek kandikálnak ki az avar alatt. Az asszonyok pedig a könnyebbik kendővel takarják vállukat mellüket, színesebb fejkendőt kötnek. így kacérkodnak az érkező tavasszal. Csattognak a metszőollók, kopognak a szekercék, kalapácsok, így van ez minden tavasszal. Amit a tékozló tél gorombán összetör, azt ilyenkor újjáteremtik. Kicserélnek egy szolgafát, egy korhadt mestergerendát, egy szúette küszöböt, egy-egy megtépett lécet a zsalugáteres ablakon. Akad munka ilyenkor az asz- szonyoknak is. Friss rhésszel, rikító kék festékkel újra pingál- ják a borház falát. Hadd lássák az erre tévedők. hogy takaros asszony van a háznál, nem ül ölhetett kézzel. £ gyerekek száját is be lehet fogni. A poros aszúfürtöket ilyenkor szedegetik le a gerendáról. Az apróságok elmajszolják, .elnyammognak rajta. Egy-egy szakajtóra való dió, mandula, mogyoró is kerül- közik a sutyoriban. Hogy mi az a sutyori? Én csak akkor tudtam meg. amikor benne ültem és hallgattam a mesét, a jóízű adomákat, a vaskos tréfákat. A sutyori olyan szobaiele, olyan bet.vártanya-télé férfi menedék. Illendő, hogy legyen benne egy valamirevaló nvoszolya, de a legfőbb bútordarab a nagy asztal, s körülötte nvolc-tíz szék. Egy tisztességes sűtvoriban feltétlen lehet találni egy jó darab füstölt szalonnát, tavalyi só- dart, néhány fej vöröshagymát, nyitott bicsnkot, s megannyi poharat. lopót, csatos üveget, kukoricacsutkát — dugó helyett — és legalább egy árva citerát. Mondják az itteniek, hogy a su- tyori, az attól sutyori, hogy a jóbarátok, cimborák itt jönnek össze a másnapra nem használható napokon, aztán sutyorognak, kibeszélik magukból az örömöt, a bánatot, megitatják a barátokkal azt a bort, amit másra már nem lehet használni. A sutyori amolyan politikai fórum, ez a leshegyi parlament. A sutyori arra is jó, hogy az ember idemenekítse a múltját. Ezekben a kicsi zugolyokban található a legtöbb száz, meg kétszáz esztendős kakukkos óra, faragott almárium, szúette tulipántól láda, egy-egy legendás hírű vadkan agyara, no meg a dédapa díszes, szépen megrajzolt díszoklevele arról, hogy ezernyolcszáz valahány környékén legjobb borát ebben a borházban érlelték. Mindben van ilyen legalább egy. Minden gazdája úgy tartja számon, hogy nála terem a borok királya. A Leshegynek ezer legendája van, s ezek nemcsak ránkmaradtak. hanem születnek is a szemünk láttára. Még az ősszel, szabadnapon, félrehúzódtam az őrs mögött, a cserjés szélén. Lefeküdtem a napra tanulni. Nem messze tőlem asszonyok, lányok dolgoztak. Maróti Zoltán főer- dész. dirigálta őket. Két újonc arra sündörgött a nők felé. Leültek mellettük. beszélgettek. Nagyokat nevettek, hangoskodtak, ékelődtek. Egyszer aztán ezt hallom ki a szóváltásból: — Nagy fiskális maga kiska- fona — mondja az egyik asz- szony. — Ha nem hisz nekem, kérdezze meg a Pusztait, azt az öreg katonát, a maguk tizedesét. Jött is a katona. Suhajda. Istenverése ez az ember. Ennek mindig másként áll az esze, mint kellene. Fűt mond, de fát gondol. Elémáll, nagy mesét kerít a dologhoz. — Arról van szó, hogy az itteni nép. hogy úgy mondjam, egy kissé elmaradott a babonák, mendemondák tekintetében. Némi természettudományos okítás végett kellene valami szolid szervezkedést kezdeményezni. Mert a minap azt hallom az egyik tiszteletreméltó falusi asz- szony szájából, hogy holmi li- dérc kísértetekről beszélnek, akik ebben a közigazgatási térségben alávaló emberrablási kísérletet hajtottak végre. De azt sem átallják, hogy ebbe a boszorkányügybe belekombinálják az őrs személyi állományának jobbik felét. Nevezetesen az ön becses neve került szőnyegre. Mondom neki: — Idefigyelj Suhajda. Lényegében véve igazat móltóztatsz locsogni, csak annyira nagy feneket kerítesz neki, mint ide Lacháza, Az a lidérc-kísértet ügy csaknem hiteles. Érdekel? * — Tehát. Él Leshegyen egy tiszteletreméltó csiszár. Varga Nagy Dénes. Nagyon rendes ember, de minden holdtöltekor rájön a rossz és teleszívja magát nohaborral, mint a pióca. Beszívott állapotában pedig önveszélyes helyzetekbe sodródik. Azon a bizonyos napon például elhatározta, hogy termésköveket ás elő a földből és abból épít & borházhoz lépcsőt. Dolgozott Dénes, benne meg a noha. Fázott, hát tüzet rakott a kőrakás mögött. A tűz ellobbant, a kőrakás növekedett, Dénes erejét megfeszítve hordta össze. Vastag bőrkötény volt rajta, ilyenben dolgoznak a férfiak. Az egyik dobása kissé rövidre sikeredett, a noha súlya alatt is megroggyant a térde, így aztán a kő nem a helyére, hanem kissé közelebb esett le, a bőrkötény végét leszorította a többi kőhöz. (Folytatjuk.) »
