Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1975. július 5. Megtartotta alakuló ülését az új parlament Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság újonnan megválasztott Elnöki Ta­nácsa pénteken megtartotta el­ső ülését. Megtárgyalta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa együttes ajánlását és ennek alapján javaslatot terjesztett az országgyűlés elé a Miniszterta­nács elnökének, elnökhelyette­sének és tagjainak, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Bejelentette Apró Antal, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa megtartotta első ülését, s a Népköztársaság Minisztertaná­csának, valamint a Népköztár­saság Legfelsőbb Bírósága elnö­kének és a legfőbb ügyésznek a megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsával egyetértésben — átiratot intézett az országgyű­léshez. Az Elnöki Tanács sze­mélyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke: Lázár György; a Minisztertanács élnökhelyet- tesei: Aczél György, Borbándi János, Havasi Ferenc. Huszar István, Szekér Gyula; belkereskedelmi miniszter: Szurdi István; belügyminiszter: Benkei And­rás; egészségügyi miniszter: dr. Schultheisz Emil; 1 építésügyi és városfejlesztési miniszter: Bondor József;- honvédelmi miniszter: Czínege Lajos; igazságügy-miniszter: dr. Ko­rom Mihály; kohó- és gépipari miniszter: Nemeslaki Tivadar; könnyűipari miniszter: Keserű Jánosné; közlekedés- és postaügyi mi­niszter: Rödönyi Károly: kulturális miniszter: dr. Orbán László; külkereskedelmi miniszter: dr. Bíró József; külügyminiszter: Púja Frigyes: mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: dr. Romany Pál: munkaügyi miniszter: Kar aha s László; nehézipari miniszter: dr. Si­mon Pál; oktatási miniszter: dr. Polinsz- ky Károly; Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés: Lázár György, a kormány elnöke emelkedett szólásra. — Engedjék meg. hogy a kor­mány tagjai és a magam nevé­ben köszönetét mondjak a biza­lomért — kezdte beszédét. — Biztosíthatom önöket, mindany- nyiunkat az a szándék tölt el, hogy felelős megbízatásunknak lelkiismeretesen és legjobb tu­dásunk szerint eleget tegyünk, híven szolgálva népünket, mél­tóak legyünk a megtisztelő bi­zalomra. Az országgyűlési választások­kal belpolitikai életünk nagy fon­valamint a legfőbb ügyésznek megválasztására. Az Elnöki Tanács dr. László Andort felmentette államtitkári tisztségéből és Tímár Mátyást államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács elismerését fejezte ki Tímár Mátyásnak, Horgos Gyulának, Dimény Imré­nek, Szénási Gézának és László Andornak eddigi tisztségükben végzett munkájukért. és értékeli a gazdasági és kultu­rális építőmunka eredményeit, is­mételten bizalmat szavaz a csak­nem két évtizedes kipróbált poli­tikának, Helyesli és támogatja pártunk XI. kongresszusának ha­tározatait. kész arra. hogy cse­lekvőén részt vegyen a fejlett szocialista társadalom felépítésé­ben. Ez az egyöntetű helyeslés és állásfoglalás nagy erőt és bizton­ságot ad a mi számunkra is. aki­ket a nép azzal bízott meg, hogy törvényalkotó és irányító munká­val segítsük elő pártunk politiká­jának érvényre jutását, szocialis­ta rendünk erősítését, a kultúra és a jólét forrását adó anyagi alapok szüntelen növelését. A kormány azon lesz, hogy megfeleljen ennek a várakozás­nak; önökkel együtt és az önök segítségével azon kívánunk mun­kálkodni, hogy teljesítsük a Ha­zafias Népfront programját, va­lóra váltsuk a választási felhí­vásban meghirdetett célokat. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy e szép de nehéz feladatok eredményes megoldása, a változó és mindin­kább növekvő követelmények ki­elégítése mindannyiunktól, a kor­mánytól is magasabb színvonalú és szervezettebb munkát igényel. A magunk részéről arra fogunk törekedni, hogy eleget tegyünk a megnövekedett követelmények­nek. Fejleszteni és javítani kí­vánjuk a Minisztertanács össze­hangoló és ellenőrző munkáját, hogy folytatva a megkezdett utat, még következetesebben érvényt tudjunk szerezni a össztársadal­mi érdeknek, és tovább növel­jük a tisztségviselők felelősségét a közösség ügyeinek intézésében. Mindezzel együtt fontos kötele­zettségünknek tartjuk, hogy a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztésével, a kormányzati munka eszközeivel a jövőben is biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek tág teret és öszönzést adnak az alkotó munka számára, segítik és támogatják a vállalati és a helyi kezdeményezések to­vábbi kibontakozását. Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk ahhoz, hogy n ma és az elkövetkező évek nem csekély feladatait jó eredménnyel old­hassuk meg. Az előttünk álló feladatok kö­zül a legnagyobb erőt és figyel­met most a gazdasági tenniva­lókra kell összpontosítanunk. Az elmúlt négy év lendületes fejlő­désének méltatásával együtt mos­tanában gyakran és a korábbinál nagyobb hangsúllyal szólunk a gazdasági építőmunkát nehezítő körülményekről. Ezt nem azért tesszük, hogy kissebbítsük ered­ményeinké! vagy bizonytalanná tegyük a jövőt: hanem azért, mert meg vagyunk győződve ar­ról: ha mozgósítjuk szellemi és anyagi erőinket, teljesebben és szervezetten kihasználjuk tarta­lékainkat. a nehézségeket — ame­lyek jórészt rajtunk kívül álló okokra vezethetők vissza — le­győzzük. és eredményeinket meg­szilárdítva. továbbra is biztosí­tani tudjuk népgazdaságunk tö­retlen fejlődését. Ez reális lehe­tőség. de hogy valósággá váljon, felelős és határozott vezetésre, a tudománv és a gyakorlat szoros együttműködésére, egész népünk összefogására van szükség. A kö­vetendő utat és a közvetlen ten­nivalókat pártunk Központi Bi­zottsága a múlt év decemberi ha­tározatában világosan kijelölte, legutóbbi ülésén pedig félév ta­pasztalatainak tükrében újból megerősítette. Rámutatott arra, hogv hol és milyen irányba kell fokozni erőfeszítéseinket ahhoz, hogv gyorsabban haladjunk előre a megvalósítás útján. Most az a legfontosabb, hogy azonos felfo­gásban következetes és célratörő munkával a mindennapi gyakor­latban szerezzünk érvényt e ha­tározatoknak. mert ez a feltétele ez évi tervünk teljesítésének és annak is. hogv jó alapokat te­remtsünk az ötödik ötéves terv indulásához. Számítunk arra, hogy mint az év eddig eltelt időszakában, a következő hónapokban is töret­len lendülettel folytatódik a szo­cialista munkaverseny, munkás- osztályunk, szövetkezeti paraszt­ságunk újabb termelési ered­ményekkel járul hozzá céljaink eléréséhez, gazdaságunk egyen­súlyának javításához. Á kormány tisztában van az­zal is hogy a magunk elé tű­zött feladatok teljesítésének, a nyugodt, alkotó munkának to­vábbra is nélkülözhetetlen fel­tétele. hogy részt vállaljunk azokból a nemzetközi erőfeszíté­sekből, amelyeket a haladó em­beriség a béke és biztonság megszilárdítása érdekében fejt ki. Tudjuk, hogy a nemzetközi életben kibontakozó kedvező fo­lyamatok előrehaladásához a Szovjetunió ereje, a szocialista országok összeforrottsága és egy­sége adja a legfőbb biztosítékot. Ezért, összhangban hazánk ér­dekeivel, internacionalista kö­telességünknek tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket és barátságunkat, külpolitikai együttműködésünket a Szovjet­unióval, a testvéri szocialista or­szágokkal. A magunk részéről is mindent meg kívánunk tenni a KGST- országok gazdasági együttmű­ködésének továbbfejlesztéséért, az integráció komplex program­jának megvalósításáért, a Buda­pesten tartott XXIX. tanácsülés közelmúltban elfogadott hatá­rozatainak végrehajtásáért. Bő­víteni fogjuk kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, és a köl­csönös előnyök alapján együtt­működésre törekszünk a tőkés­országokkal is. A kormány számít arra, hogy munkájához, törekvéseihez meg­kapja az önök támogatását. Igé­nyeljük tanácsaikat, a jobb, az eredményesebb munkára serken, tő bírálataikat. Biztosíthatom a képviselő elvtársakat, a magunk részéről is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy al­kotó együttműködéssel hozzájá­ruljunk közös és felelősségteljes feladataink megoldásához, szo­cialista hazánk felvirágoztatásá­hoz. A kormány arra készül, hogy az országgyűlés következő ülés­szakán megvitatás és jóváhagyás céljából önök elé terjeszti terve­it és a hosszabb időszakra szóló munkaprogramját. ' Mégegyszer megköszönve a bizalmat, minden képviselőtár­samnak sok sikert, erőt, egész­séget kívánok közéleti munkájá­hoz — mondta a képviselők nagy tapsa közben Lázár György. A Minisztertanács elnöke után Apró Antal, az országgyűlés el­nöke mondott zárszót. Megkö­szönte a kormány elnökének sza­vait és az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hi­vatalba lépő kormányt, valamint — az ugyancsak megválasztásuk alkalmával — üdvözölte a Leg­felsőbb Bíróság elnökét és a leg- ■főbb ügyészt. — Meggyőződésem — mondot­ta —, hogy az országgyűlés al­kotmányos működése a választók és a köz érdekében végzett kép­viselői tevékenység sok irányú segítséget nyújt majd felelősség- teljes munkájukhoz. — Alakuló ülésünk napirend­jével végeztünk. A Magyar Nép- köztársaság országgyűlését meg- alakultnak jelentem ki — mon­dotta az elnök, s képviselőtársai­hoz szólva hangsúlyozta: — Kérem önöket, adják át vá­lasztóiknak pártunk Központi Bi­zottsága, az országgyűlés, az El­nöki Tanács, a kormány üdvöz­letét és jókívánságait. A jövőben is fontos feladatunknak tekint­jük, hogy állandó kapcsolatban maradjunk választóinkkal; hogy közös összefogással minél haté­konyabban munkálkodjunk a fej­lett szocialista társadalom meg­teremtéséért. Az országgyűlés elnöke végül sok sikert, jó egészséget kívánt a képviselőknek és az ország egész népének, az országépítő fel­adatok eredményes megvalósítá­sához, s az ülést bezárta. Havasi Ferenc életrajza Havasi Ferenc 1929-ben szü­letett Piszkén. Munkáscsaládból származik. Édesapja a Lábatla- ni Cementgyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is itt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyár­ban, majd 1945-től az építőipar­ban kőművestanulóként, illetve segédként dolgozott. A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az if­júsági mozgalomban. Vezetőségi tagja lett a községi MAD1SZ-, majd a SÍlT-szerrezetnek. 1947 óta tagja az Építők Szakszerve­zetének. 1949 óta függetlenített párt­munkásként tevékenykedett. Elő- ször a Lábatlani Cementgyár párttitkára, majd a Tatabányai Cement- és Mészművek pártbi­zottságának titkára, ezt körletb­en a tatabányai városi pártbi­zottság osztályvezetője volt. 1952- bén a Komárom megyei párt- bizottság agitációs- és propagan­daosztályának vezetője lett. 1954-ben a megyei pártbizottság másodtitkárává. választották, 1966-tól a Komárom megyei pártbizottság első titkára. 1966- bari az MSZMP IX. kongresszu­sa a Központi Bizottság tagjává választotta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén megerősítette. A pártnak 1945 óta tagja. El­végezte a Szovjetunió Kommu­nista Pártja hároméves pártfő­iskoláját. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Tulajdonosa a Ma­gyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának, a Munkás- Paraszt Hatalomért Emlékérem­nek és a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékéremnek. Nemeslaki Tivadar életrajza 1923-ban, Tatabányán szüle­tett. munkásszülök gyermeke­ként. Iskoláinak elvégzése után 1939-től 1945-ig előbb Tatabá­nyán, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban dolgozott szere, lóként. A felszabadulás után Almásfüzitőn először szakszer­vezeti főbizalmivá, majd üze­mi bizottsági elnökké, később a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsának titkárává választották. Itt dolgozott 1949-ig. 1950-ben a párt központi ap­parátusában a szakszervezeti al­osztályt vezette. 1956 után a bányászat területén végzett párt­munkát. 1958-ban a Komárom megyei pártbizottság titkárává, 1959-ben pedig első titkárává választották. 1966-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-től a SZOT titkára, 1973-tól a SZOT főtitkár-helyettese volt. 1964-ben elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett kétéves üzemgazdasági tanfolyam ipa­ri tagozatát. 1945 óta tagja a pártnak. 1943 óta a Vasas Szakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa be­választotta az MSZMP Központi Bizottságába, amelynek azóta is tagja. 1962 óta országgyűlési képinselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, 1970-ben a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérmet. Dr. Romány Pál életrajza 1929-ben. Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Kö­zépiskolait Szolnokon vegezte. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1952-ben szerzett ag­rármérnöki diplomát, 1970-ben a mezögazdasagi tudományok kan­didátusa lett. 1952-től ,az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, il­letve a Földművelésügyi Minisz. tóriumban dolgozott különböző beosztásokban. 1954-ben a Kese­lyűhalomi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956-tól a Pest- Nógrád megyei Állami Gazdasá­gok igazgatóságának helyettes vezetője majd 1958-tól a Borsod Heves megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának vezetője és a Borsod megyei pártbizottság tagja volt. I960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottsá­gában a gazdaságpolitikai osztá­lyon politikai munkatársként, majd osztáyvezetö-helyettesként dolgozott. 1970-ben a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első titkárává, s még ebben az év­ben a Központi Bizottság tagjá­vá választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gazdaság- fejlesztési osztályának vezetője l'Olt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publikáció­ja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany foko­zatával tüntették ki. Dr. Simon Pál életrajza Dr. Simon Pál 1929-ben szü­letett Miskolcon. Édesapja a Le­nin Kohászati Művek nyugdíjas munkása. Középiskoláit Miskol­con vegezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnö­ki karán 1952-ben szerzett ve­gyészmérnöki diplomát. 1952-től 1955-ig hadmérnökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 között a Moszkvai Könnyűkémiai Technológiai In­tézetben aspiráns, és 1959-ben elnyprte a kémiai tudományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti Inté­zet tudományos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben ki­nevezték az intézet igazgató- helyettesének. Ebben a tiszté­ben dolgozott 1962-ig. 1973-ig a Dunai Kőolajfpari Vállalat igaz­gatója, majd az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója. 1974-ben nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. Több mint tiz éve a KGST kő­olaj- és gázipari állandó bizott­ságának tagja. 1947 óta párttag. 1975 márciu­sában a budapesti pártbizottság tagjává választották. Mintegy húsz tudományos pub­likációja jelent meg, többsé­gük magyar és szovjet tudomá­nyos folyóiratokban. A Veszpré­mi Vegyipari Egyetem ásvány­olaj- és széntechnológiai tanszé­kének címzetes egyetemi docen­se. 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Szíjártó Károly életrajza 1927. január 26-án született Székesfehérvárott. Munkáscsa­ládból származik, édesapja a MÁV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beiratko­zott a Budapesti Tudományegye­tem jog- és államtudományi ka­rára. ahol 1950-ben szerzett dip­lomát. Több mint huszonöt éve igaz­ságügyi területen dolgozik, kü­lönböző beosztásokban. 1965-től 1971-ig a budapesti katonai bí­róság elnöke volt. 1971 áprili­sában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé választotta. 1945 óra párttag. Elvégezte az MSZMP Központi Bizottságának pártfőiskoláját. Az igazságügyi szerveknél vég­zett eredményes munkája elis­meréseként több kormánykitün­tetésben részesült. 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért em­lékéremmel. 1970-ben a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérem­mel. 1974-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Horgos Gyula és László Andor kitüntetése A Minisztertanács Lázár György beszéde Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Németh Károly a Köz­ponti Bizottság titkára a Politi­kai Bizottság tagjai. A Nemzeti Bank új elnöke A Minisztertanács László An­dor államtitkárt érdemei elis­merése mellett a Magyar Nem­zeti Bank elnöki tisztsége alól felmentette, és egyidejűleg Tí­már Mátyást a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezte. ságba dr. Gajdócsi Istvánt, dr. Junász Tibort választották. A kereskedelmi bizottság titkára Ispánoxúts Márton, tagja Czégai Valéria. A kulturális bizottság elnöke dr. Ortutay Gyula. s tagja Mándics Mihály is. A me-, zögazdasági bizottságba dr. Mol­nár Frigyest; a szociális és egészségügyi bizottságba Rau­scher Györgynél; a terv- és költségvetési bizottságba Nyers Rezsőt választották. Az Inter­parlamentáris Unió magyar cso­portjának tagja dr. Ortutay Gyu­la. pénzügy miniszter : Falu végi La­jos; az Országos Tervhivatal elnö­ke: Huszár István. Ugyancsak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának-javaslatára az országgyűlés dr. Szakács Ödönt, a Népköztársaság Legfelsőbb Bí­rósága elnökének, dr. Szíjártó Károlyt, a népköztársaság leg­főbb ügyészének megválasztotta. Apró Antal felkérte a kormány tagjait, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy tegyék le a hivata­li esküt. Az eskütétel idejére az elnök az ülést felfüggesztette. A kormány ünnepélyes eskütétele A kormány elnöke, elnökhe­lyettesei és tagjai a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Nánási László, az El­nöki Tanács tagja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész eskütétele Dr. Szakács Ödön. a Legfel­sőbb Bíróság elnöke és dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali es­küt. Az eskütételnél jelen volt: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Korom Mihály igazságügy-minisz­ter és Nánási László, az. Elnöki Tanács tagja. tosságú és eseményekben bővel­kedő időszaka zárult le. Pártunk XI. kongresszusa, hazánk felsza- badulásának 30. évfordulója, majd a választások előkészítő szakasza jó alkalmat adott arra, hogy felmérve a megtett utat, összegezzük eredményeinket, számba vegyük feladatainkat, és népünk elé tarjuk a fejlett szo­cialista társadalom felépítésének lelkesítő programját. Az a tény. hogv a választások napján hét és fél millió állam­polgár mondott igent a Hazafias Népfront programjára és jelölt­jeire, meggyőzően tanúskodik ar­ról, hogy népünk nagyra becsüli A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa több évtizedes munkásságuk elismeréséül Horgos Gyula kohó- és gépipari minisz­ternek és László Andor államtit. kárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének — nyugállományba vonulásuk alkalmából — a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, a Politi­kai Bizottság tagja adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Ebédszünet után az országgyű­lésen elnöki bejelentésként hangzott el, hogy az országgyű­lés bizottságai — az ülésszak szünetében — megtartották ala­kuló- üléseiket, megválasztották elnöküket és titkárukat, s ugyan­csak megtartotta alakuló ülését és megválasztotta vezetőségét az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Az országgyűlés a be­jelentést tudomásul vette. Megyénk országgyűlési képvi­selői közül a honvédelmi bizott­ságba Boza Józsefet; az ipari bi­zottságba Fáik Miklóst, a jogi, igazgatási és igazságügyi bízott-

Next

/
Thumbnails
Contents