Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

1975. július 30. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁROSOK KÖZÖTT MÁSODIK: BAJA Pillantás a 10 millió forint mögé Az V. Duna menti folklórfesztivál záróünnepségén kiosztott díjazások / A múlt évi megyei településfejlesztési verseny során — amint az olvasóink előtt már ismeretes —, a városok kate­góriájában Baja síerezte meg a második helyet Kecskemét mögött. Harmadik helyre Kalocsa került. A verseny megle­hetősen szoros volt, hiszen — ha csupán a városokat nézzük — még négyszázat sem ért el az első és a harmadik pontszámai közötti különbség. Kecskemétnek 2400, Bajának 2173, Kalo­csának pedig 2017 pontot ítélt meg az értékelő bizottság. Baján, éppen úgy, mint a megye valamennyi városában, kis- és nagyközségében hagyományai vannak a társadalmi munkának, a település fejlesztéséért történő lakossági össze­fogásnak. Ha most elsősorban erről az összefogásról, a társa­dalmi munkáról beszélünk, annak kizárólagos oka, hogy a versenyfeltételek között ez a tényező igen komoly súllyal esik latba. Baján az 1974-es verseny so­rán a társadalmi munka értéke megközelítette a tízmilliót, pon­tosabban 9 millió 870 ezer forint volt. Hogyan sikerült ezt elérni, milyen összefogás rejlik a tekin­télyes szám mögött? Erről beszél­gettünk Kincses Ferenccel. Baja Város Tanácsának elnökével. — A negyedik ötéves terv idő­szakára meghirdetett verseny so­rán az 1974. évi eredmény alap­ján kivívott második helyezé­sünk eddig a legjobb — mondja a tanácselnök, majd hatalmas iratcsomót vesz elő, aníelyben leltüntették, hogy melyik. válla­lat kollektívája, szocialista bri­gádja milyen társadalmi munkát végzett, s annak mennyi a forint­ban kifejezhető értéke. 25 gyereknek helyet adó Árpád téri új’ óvoda is. — A településfejlesztési ver­seny meghirdetése során első­sorban az üzemek, gyárak, válla­latok, intézmények kollektíváira építettünk a társadalmi összefo­gást illetően. Természetes azon­ban, hogy tanácstagjaink is szer­veztek ilyen összefogást saját választókörzetükben, s nem ered­ménytelenül. Csupán egy-két példa: a 64-es körzetben, a Bo- kodi út bal oldalán egy lakosra 20 óra társadalmi munka jutott a parkfenntartási ténykedésben, s összesen 32 400 forintot könyvel­hettek el. Az Alaga utcában te­reprendezést, vízlevezető árkokat készítettek. Az Engels utca lakói 97 500 forint társadalmi munkát Tegnapi lapunkban beszámol­tunk az V. Duna menti folklór­fesztivál kalocsai gálaestjén ki­osztott elismerésekről, a követ­kezőkben részletesen közre adjuk a díjazottak teljes listáját. A Bács-Kiskun meg1'”' Tanács a fesztiváli rendezvények előse­gítéséért, a békemozgalom erő­sítéséért, a kultúra és a művé­szet gazdagításáért a Népek ba­rátsága díjat adományozta a kö­vetkező személyeknek: dr. Or- tutay Gyula akadémikus, ország- gyűlési képviselő, Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgató­ja, Maróti Gyula, a Kórusok Or­szágos Tanácsának főtitkára, Dániel Géza, a Kalocsai Városi Tanács V. B. művelődésügyi osz­tályvezetője. Pécsiné Ács Sa­rolta, a Kalocsai Népi Együttes művészeti vezetője. A Népek Barátsága Díjat a következő művészeti csoportok kapták: Lengyelország — Zako­panéi Masniaki együttes, Bulgá­ria — Kacelovói együttes, Romá­nia — marosújvári táncegyüttes, Szovjetunió — torcsini „Kalász” ukrán tánc,együttes, Magyaror­szág — Zempléni Népi Együt­tes. A hagyományok hiteles megőr­zéséért és kiemelkedő művészi előadásáért a fesztivál zsüribi- zottsága folklórdíjban részesí­tette a következő együtteseket: Lengyelország — Zakopanéi Mas­niaki együttes, Bulgária — Ka­celovói együttes, Románia — marosvásárhelyi táncegyüttes, Magyarország — Zfimpléni Népi Együttes és Hosszúhetényi Népi Együttes. A zsűri a hagyományok ápo­lásáért és színvonalas bemuta­tásáért elismerésben részesítette a következő csoportokat: Jugoszlávia —■ vajdasági Zenta- unagrai Népi Együttes. Csehszlo­vákia — tr.encsényi Kubra együttes és a Csemadok medves­aljai folklóregyüttes, Német De­mokratikus Köztársaság — Cottbusi sorb népi együttes, Ma­gyarország — Sióagárdi Népi Együttfis, Polgári Népi Együttes, Kalocsai Népi Együttes, Bajai Alsóvárosi Népfrontkor Együttes, Gara-hercegszántói Népi Együt­A stilizált folklór'kitűnő meg-i jeienítés^t a ?^üj;jr.e^isíheréssiel jutalmazta a jugoszláviai Skop­jéi Goce Delcifiv táncegyüttest, a • A Ganz-osok által épített játszótér. Az óvodások „szabadságon” vannak. rvj ■■ # A rendezett Petőfi- sziget. (Szilágyi Mihály felv.)- «V. • A torcsini ..Kalász” ukrán táncegyüttes emlékezetes előadása. krími orvostudományi egyetem ifjúsági együttesét és a torcsinyi Kalász ukrán táncegyüttest. A zsüribizottság egyéni díjban részesítette: Vén Ferencet és Rideg Ferencnét, a Kalocsai Né­pi Együttes táncosait, Tóth Já- nosnét, a Sióagárdi Népi Együt­tes vezetőjét, Gátai Istvánt, a Csemadok együttes szólótánco- sát, Paul Fábiánt és Siegfrid Holzot, a sorb együttes vezető­jét, illetve dudását, Vreczky Csa­bát, a zempléni együttes alapí­tóját, Pacskó Istvánnét, a her­cegszántói együttes vezetőjét, a trencséni fúvószfinekar tagjait, Agócs Gézánét, a medvesáljai együttes vezetőjét és Sebalin Arankát, a garai együttes vezető­jét. A menettáncverseny jutalma­zott jai: a Kalocsai Népi Együttes, a.,,Hosszúhegyi •Népi Együttes, a Kacelovói Bolgár Együttes, a torcsini Kglász..ukrán táncegyüU tes. (ts) • A vajdaságiak fonótánca. (Pásztor Zoltán felvételei.) produkáltak. A 67-es körzet lakói 61 500, a 44-es körzet lakói 'pe­dig ugyancsak 97 500 forint érté­kű társadalmi munkával járultak yhozzá a város sikeréhez — foly­tatta Kincses Ferenc tanácselnök. Az előbbiekben már említett vállalatok, gyárak jól bizonyí­tották, hogy nem hiába „épített” rájuk a város vezetése a társa­dalmi összefogást illetően. De el kell mondanunk olyan eredmé­nyeket is, mint az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóságé. Az itt dolgozó szakemberek 1 millió 426 ezer forintot teljesítettek: bekötőutat építettek, parkerdőt, tereprendezést, a víziszínpad be­állítását vállalták, ugyanakkor a tanács épületében működő köz­ponti orvosi ügyeletet URH rá­dió-telefonnal szerelték fel. A Kismotor és Gépgyár bajai gyá­rának dolgozói 1 millió 700 ezer forint társadalmi munkát telje­sítettek. Az 1. számú bölcsőde dolgozói és a gyerekek szülei szintén kapcsolódtak az általános megmozduláshoz, és több mint hatezer forintot könyvelhettek el társadalmi munkájuk értékeként. Az 1. számú szociális otthon la­kói főleg a parkok gondozása, karbantartása révén értek el 312 ezer forintot, s ez a példatár ko­rántsem teljes, csupán kiragadott tételeket ismertettünk. — Ezekből a tételekből alakult ki nálunk a közel tízmillió forint — csukja össze az iratokat Kin­cses Ferenc, majd egy kis sárga füzetet nyújt át: Településfej­lesztési felhívás 1975-re. Ebben a füzetben részletesen ismerteti a város vezetése azokat a fel­adatokat, terveket, elképzeléseket, amelyek az idei verseny során megvalósításra várnak. Ismerve a bajaiak szorgalmát, városuk irá"' érzett szerétét, nem kételkedik tünk abban, hogy újabb sikere­ket érnek majd el. Befejeződött a kiskőrösi filmszemle Éjszakába nyúló vetítések, fontos kérdéseket elemző ta­nácskozások, viták, érdekes és tanulságos előadások után be­fejeződött a kiskőrösi nemzetközi népművészeti filmszemle és tudományos tanácskozás. A Petőfi Sándor Művelődési Központban Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum főigazgatóhe-- lyettese üdvözölte hétfőn délután a záróünnepségre és eredmény- hirdetésre megjelent alkotókat, érdeklődőket. Vitéz Gábor, a Magyar Néprajzi Film bizottság elnöke, a bíráló bizottság vezető­je méltatta ezt követően az ötö­dik Duna menti folklórfesztivál keretében rendezett eseményt. Megállapítható — mondotta —, hogy a bemutatott 30—30 ama­tőr és hivatásos szakemberek által készített film növekvő igé­nyességről tanúskodik. A színvo­nal fesztiválról fesztiválra emel­kedik. A kiskőrösi találkozó azért is tekinthető különösen je­lentősnek, mert öt éve nem volt hasonló alkalom az áttekintésre. A zsűri elnöke a továbbiakban kihirdette és indokolta az ered­ményeket, majd Ortutay Gyula akadémikus, Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője átadta a díjakat. Lakatos Vince • film­rendező a Bölcs mesterek, okos szerkezetek című filmjéért, vala­mint a Molnár a Cserna-parton, továbbá a Gyékény és olaj című alkí^sáért nagydíjat kapott. A bíráló bizottság véleménye sze­rint e filmeket a népi kultúra hiteles bemutatása, magas mű­vészi színvonal és költői látás­mód jellemzi. A bizottság a hivatásos alko­tók által készített filmek közül hármat jutalmazott első díjjal. Az anyagi kultúra kategóriájá­ban B. Farkas Tamás Földből lett házak című művét tartották a legsikerültebbnek, elsősorban a téma filmszerű feldolgozásá­ért. Az Adriától a Jeges tengerig című filmmel Kiss József a tu­dománytörténeti alkotások cso- portjá rn ’t a legjobb­nak ri: eg; zi a. a. ..ítélé­sén, Ijesoeg igényével. Mél­tán kapott első díjat a népszo­kások kategóriájában. Második díjjal méltányolták Titus Mesáros (Román Szocialis­ta Köztársaság), Lakatos Vince és Németh Attila egy-egy filmjét. Harmadik díjasok: Magyar Jó­zsef, Préda Tibor és Moldoványi Domokos. A bizottság operatőri díjjal jutalmazta Lakatos Ivánt. A leg­jobb néprajzi kutatófilmek al­kotói dr. Gerard Egger profesz- szor (Ausztria) és dr. Juhász An­tal. Az amatőr filmesek jó átlag­színvonalú mezőnyében a kecs­keméti származású Deák Péter (Székesfehérvári Filmstúdió) a Tél melege című művével, hite­les néprajzi és filmes látásmód­jáért minősült legjobbnak. A győri Kovács Róbert—Szabó La­jos szerzőpár és a finn Eleonora Kauko második díjjal térhet ha­za a kiskőrösi filmszemléről. Rozsnyai Balázs (Szolnok) és Kurecskó István (Nyíregyháza) méltán kapott harmadik díjat. A különdíjas alkotások között ta­láljuk a kecskeméti Szarvas Ju­dit és Vékás Péter, „Játék” című munkáját, elsősorban a népmű­vészeti hagyományok mai to­vábbélésének filmes látásmódjá­ért. Különdíjat vehetett át Josif Cohn (Románia) és Pálfi János (Dombóvár) is. A filmszemle és tudományos, tanácskozás befejezéseként dr. Ortutay Gyula hangsúlyozta, hogy sem a néprajztudomány, sem a néprajzi ismeretterjesz­tés nem nélkülözheti a filmet, mint hatásos kifejező eszközt. Kifejezte azt a reményét, hogy a néprajzi filmszemle végleges és alkalmas otthont talál a Duna menti folklórfesztivál keretében. Végezetül megköszönte a rende­zők, a közreműködők, s különö­sen a kiskőrösiek figyelmes munkáját. A záróünnepségen megjelent dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Juhász István, a kiskőrösi városi pártbizottság titkára, és dr. Szabó Gyula, a vá­rosi tanács elnökhelyettese. H. N. A bajai amatör képzőművészek Nagykőrösön A „Nagykőrösi nyár. 75” ren­dezvénysorozatának keretében külön kiállításon mutatkoznak be műveikkel a bajai Rudnay Gyu­la Képzőművész Kör tagjai. A nagykőrösi Arany János Műve­lődési Központban augusztus har- madikán. vasárnap délelőtt ti­zenegy órakor nyitják meg a cso­portos tárlatot, amelyen ezt kö­vetően B. Mikii Ferenc festőmű­vész, a kör vezetője tart tárlat- vezetést. A kör 1953-ban vette fel a klasszikus festőművész nevét, s azóta B. Mikii Ferenc irányítá­sával fejti ki tevékenységét. Az­óta számos kiállításon mutatkoz­tak be sikerrel. Jellemző az alko­tó légkörre és a fejlődést segítő jó körülményekre, hogy a kör megalakulása óta összesen ötven­nél több fiatalt felvettek vala­melyik közép-- vagy ' felsőfokú ipar-, illetve képzőművészeti is­kolába. Az ehhez szükséges elő­képzettséget a Rudnay Gyula Körben szerezték meg valameny- nyien. A mostani tárlaton különféle műfajokban negyvenhárom alko­tást mutatnak be a nnagykőrösi közönségnek a kör tagjai. Talál­ható ezek közt akvarell. pittkré- ta, tempera, valamint tűzzománc, Tézdomborítás és olajkép. Bálint Attila. Hajdú István, dr. Pápay- Tamásné. Lantos József és má­sok munkái bizonyára az eddi­giekhez hasonlóan sikert arat­nak majd Nagykőrösön. A kiállítás augusztus 17-ig tart nyitva. V. M. A világ legkisebb tv-kamerája Az angol Ress-cég elkészítette a világ legkisebb ipari tv-kame- ráját. Az új tv-kamera hossza mindössze 150 mm, átmérője csupán 18 mm. Az új/ ;-kamerát elektronukleáris erőművekben a 19 mm átmérőjű csövek vizsgá­latára használja. • Deák Péter átveszi a díjat dr. Ortutay Gyulától. (Nagy Csaba fel­vétele.) A 37 ezer lakosú városban egy lakosra 267 forint jut a már em­lített közel tízmillióból. A ta­valyi verseny során úgy hatá­roztak a bajaiak, hogy elsődle­ges a gyermekintézmények fej­lesztése: bölcsődéktől az isko­lákig. Az egy üzem, egy iskola mozgalom keretében óban fel­adatokat oldottak meg a szocia­lista brigádok, a munkás kollek- tívákj mint például az iskolai felszerelések elkészítése, javítá­sok elvégzése, villanyszerelés. Az óvodáknál játszóterek kialakítá­sa stb. — A gyermekintézmények fej­lesztéséért kiemelkedően jó és eredményes munkát végeztek a Ganz bajai gyárának dolgozói, akik több, mint kétmillió forint értékű társadalmi munkát köny­velhettek el. Természetesen a kétmillió forint nem kizárólag az óvoda, bölcsőde, játszótér fejlesz­tését szolgálta. De megemlíthet­jük azt a szerintem igen figye­lemreméltó eredményt — tájé­koztat tovább Kincses Ferenc — hogy a Ganz-osok a bátmonos- tori óvodánál játszóteret alakí­tottak ki, s egyéb feladatokat vé­geztek el. Ebből a községből ugyanis sokan járnak be a Ganz-ba dolgozni. A továbbiakban más, hasonlóan jó példáit említi a tanácselnök az önzetlen összefogásnak. A Pé­csi Geodéziai és Térképészeti Vállalat bajai kirendeltségének dolgozói a Petőfi-sziget geodé­ziai felmérését végezték el 21 ezer forint értékű társadalmi munkával. Sorolhatnánk azonban tovább: a Bajai Finomposztó Vállalat, valamint a már említett Ganz bővítette az üzerru óvo­dát, játszóteret létesítettek a ki­csiknek. Szintén társadalmi mun­ka eredménye az egycsoportos,

Next

/
Thumbnails
Contents