Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-19 / 168. szám
1975. július 19. • PETŐFI NEPE • 3 TŰZVESZÉLY! Tudnivalók az aratásról és a tarlóégetésről Kellős közepén vagyunk a kánikulának, s a perzselő napsütés a mezőgazdasági munkák legdolgosabb napjaiban a „vörös kakas” veszedelmét is előidézhetik. Ennek kapcsán a most különösen időszerű tűzvédelmi tudnivalókról tájékozódott a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságán az MTI tudósítója. Elmondták: az év első felében (pontosabban: az első öt hónap összesítő statisztikai adatai szerint) a tűzesetek száma az elmúlt év azonos időszakához képest csökkent, a tűzkár is 4,5 millió forinttal alatta maradt a tavalyi félévinek. Vigyázni, figyelni, ügyelni azonban fokozott gonddal kell, mert nem kisebb tétről van szó, mint a jövő évi kenyómekvaló, a kaszára érett termény megóvásáról. A kalászosokkal kapcsolatos káresetek megelőzése érdekében — az országos tűzoltóparancsnokság intelmei szerint — különösen ügyelni kell arra, hogy a betakarításban csakis olyan erőgépeket, arató-cséplő gépeket használjanak mindenütt, amelyeknek a műszaki állapota minden szempontból jó és megfelel a tűzvédelmi előírásoknak is. Különösen fontos, ez most, amikor az esőzések okozta talajfellazulások miatt. a munkagépek a szokásosnál is' fokozottabb erőpróbának és igénybevételnek Vágómarha-export Az eddig érvényben levő exportfelárakat július elsejétől, tehát a II. félévben továbbra is folyósítja az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, amelynek illetékesei a vágómarha-exportról tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondottált, hogy a vágóállat-piacon az év elejétől lényeges változás nem történt, éppen ezért tükrözik a mostani exportfelárak is a korábbi helyzetet. A magyar vágómarhák legfőbb vásárlója a II. félévben továbbra is a Szovjetunió. A Szko- i»import Vállalat elsősorban „A” és „B” minőségű, 520 kg-ot meghaladó súlyú hizlalt növendékbikákat és 460 kg feletti súlyú növendék üszőket vásárol. A szovjet vágómarha-export az elmúlt 6 hónapban folyamatosan, a kétoldalú szerződésben előirányzottnak megfelelően bonyolódott le. Ennek következtében a megyei vannak kitéve. A mozdonyokból kipattanó szikrák már nem egy esetben lángba borítottak betakarítás előtt álló termést. Ezért mindenképpen megszívlelendő jótanács, hogy a gazdaságok szervezzék meg a vasút melletti részeken érésben levő, lábon álló termények őrzését, s az aratást, a betakarítást, a vasúthoz közelebb eső részen kezdjék el, utána pedig gondoskodjanak „védőszántásról”. A szabálytalanul végzett tarlóégetés igen sok gondot okozott az utóbbi években, hiszen ez fokozottan tűzveszélyes. Az illetékesek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy ezt a munkálatot csakis előzetes írásbeli engedély birtokában és az abban meghatározott előírások szerint szabad végezni: csakis szélcsendes időben, személyi felügyelet mellett és kizárólag olyan környezetben, ahol más gyúlékony anyagot, így terményt vagy épületet nem veszélyeztet. Azt is elmondták a tűzoltóság országos parancsnokságán, hogy ezekben a hetekben folyamatban van a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a megyei tanácsok tűzvédelmi szervezeti és működési szabályzatainak kidolgozása. A szabályzatok hamarosan megjelennek, utána rövidesen kiadják a tűzvédelmi utasításokat is. továbbra is felárral állatforgalmi és húsipari vállalatok, valamint a termelőüzemek is elget tudtak tenni szerződéses kötelezettségeiknek, és a partnerek között továbbra is jó a kapcsolat. Ez egyben azt is jelenti, hogy» a szerződésekben meghatározott átvételi időpontokat a vállalatok be tudták tartani, és az úgynevezett kötött tartásban hizlalt állatokat késedelem nélkül elszállították. A szállítások ütemével és az eladott vágómarha minőségével a szovjet vásárlók elégedettek, a további szállításoknak nincs akadálya, s így a meghizlalt vágómarhákat a termelőktől a második félévben is akadálytalanul, zavartalanul felvásárolják. Ily módon a termelők anyagi érdekeltsége az év hátralevő részében is maradéktalanul érvényesül, ami végsősoron a kormány szarvasmarha-programjának sikerét is elősegíti. (MTI) Szegedi játékok TIZENHETEDSZER hangzik fel szombaton a Dóm téren a jólismert népdal kezdő sora, dallama: Szeged híres , város .. A szignál a szegedi ünnepi hetek kezdetét jelzi. Mi, akik a szomszéd örömével szemléljük ennek az évről évre nemesedő, gazdagabbá váló rendezvénysorozatnak a sikerét (egy kicsit talán irigyelve is a nagyszerű lehetőséget, a csodás helyszínt, a patinás környezetet), el kell ismerjük, elsősorban a szívós kitartás és akarat hozta meg itt a gyümölcsét. A „játék” hagyománya még a háború előtti évekre nyúlik visz- sza. Az első előadás rendezője Hevesi Sándor volt 1931-ben, majd egy év szünet után Hont Ferenc következett, aki Madách: Az ember tragédiája című drámai , költeményét vitte színre igen nagy sikerrel, a tragédia azt követően is műsoron volt, de már operák is következtek. A nemzetközi elismerést Mascagni: A parasztbecsület című zenedrámája hozta meg Szegednek, amikor 1935-ben a Milánói Scala szólistáit maga a szerző vezényelte a Dóm téren. Itt került színre Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János. S egy ünnepi koncertet is rendeztek Kodály műveiből, melyen maga a szerző állt a karmesteri emelvényen. Aztán 1939-ben a háború szele kioltotta a Dóm tér színházi fényeit. HÚSZ ÉVNYI szünet után, 1959. július 25-én az újrakezdés ideje is eljött, s azóta megszakítás nélkül, évről évre folytatódik Szeged nyári ünnepe. Nem egyszerűen a régit folytatták) hanem a program sokrétűségében, tartalmasságában fölül is múlták azt az időszakot. Arra gondoltak, s ezt a várakozásukat azóta az élet igazolta, hogy legyen a „játékok” a népek közötti barátság ápolásának eszköze, a magyar és az egyetemes színpadi irodalom kiemelkedő alkotásainak fóruma. Legyen a felújított, és ötezer néző befogadására alkalmas, szegedi Dóm tér valóban a tömegek nagy élményének forrása: a nép színháza. Azóta a szabadtéri színpadon sorrakerültek a leghíresebb és rangosabb magyar és külföldi zenei művek, operák és daljátékok, balettek. Erkel, Kodály, Verdi, Puccini, Gounod és Muszorgszkij —, hogy csak néhány nevet említsünk — művei kerültek színre rangos és méltó előadásban, melyet kiváló vendégművészek szereplése is fém- jßlZßtt AZ IDEI MŰSORTERV IS nagyon sok sikert és élményt ígér. Bemutatják Erkel Bánk bánját — Simándy József játssza a címszerepet, Melindát Moldován Stefánia, Tiborcot pedig Radnay György alakítja — színre kerül Kodály Háry János című daljátéka Bessenyei Ferenccel és Házy Erzsébettel a főszerepben. A Peer Gynt címszerepét HUszti Péter alakítja majd. Beethoven Fidelio című operáját Szinetár Miklós viszi színre, s többek között fellépnek Faragó András, Gregor József, Kalmár Magda és Palcsó Sándor is. Sor kerül a nemzetközi néptáncfesztivál gálaestjére. Az augusztus végéig tartó nyári évadra ezenkívül is nagyon változatos programot állítottak ösz- sze. Itt most felsorolni sincsI módunkban — helyette minden héten közreadjuk a várható események naptárát. Köszöntő cikkünkben talán még csak annyit, hogy mi a közeli Bács-Kiskunból különösen nagy érdeklődéssel figyeljük a szegedi játékokat. Nagyon sokan keresik fel a szabadtéri előadásokat és egyéb rendezvényeket is megyénkből. S itt vonul keresztül a hazai és külföldi közönség „karavánja”, mint eleven folyam. Az idén kapcsolat jön létre Szeged és Kalocsa között is, hiszen a folklórfesztiválok vezetőinek nemzetközi tanácskozását Szegeden rendezik, s innen jönnek át a résztvevők, a Duna menti folklórfesztivál megtekin- tésév€. HADD KÖSZÖNTSÜK tehát újólag szeretettel a szegedi ünnepi hetek nyitányát, sok sikert és jó időt kívánva valamennyi eseményhez, a játékok megtartásához. Közönségben, úgy hisz- szük, nem lesz majd hiány. T. P. Űj paprikafajta — húsos, nem csípős A Kertészeti Kutató Intézet többéves genetikai munkával új paprikafajtát nemesített ki. Az Új hibrid előnye: nem csípős, húsos, nagytestű, s bővebb termést ad az eddig ismert paprikáknál, tízszer szüretelhetnek róla évente. A paprikacsalád új tagját Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megye. zöldséges mezőgazdasági üzemei termesztik, de széles körű elterjedése várható az egész országban. (MTI) Evszám az emlékművön Mikor az óvodai viszonyok fényképezésére indultunk Duna- patajon, Schramm Gábor tanácselnök ezt kérte: — Ha szerét ejthetik, nézzék már meg a felszabadulási emlékművet. Ott áll az egészségház, illetve óvoda előtti virágos parkban Romsics Sándor műköves kisiparos készítette — társadalmi munkában. Mindent ő adott hozzá. Ha nem is szokás ilyen jellegű felajánlás értékét forintba itszámolni. úgy véljük, harmincnegyvenezer forint van benne. Kisiparos társai pedig a beemelésnél, helyretételnél segédkeztek, ök is eltöltöttak ezzel 290 társadalmi munkaórát. Nemcsak körbejártuk, le is fényképeztük az emlékművet. A hajlított hasábok elhelyezése olyan, hogy a figyelmet a történelmi évszámokra terelje, összpontosítsa, így mégjobban elgondolkodásra késztessen. A felszabadulás óta eltelt 30 esztendőről, a Patajon is végbement történelmi változásokról. Ütközben elgyönyörködtünk a sötétzöld lombú szivarfák virágpompájában. A hegyes levelek zöld tenyerén ringatózó fehér virágfürtök mögül — mintha az emlékezet ködéből merült volna föl — kilesett ránk a templomtorony. Órája nyilván megállt valamikor az „Idők mélyén”. Mi tudniillik déltájt ballagtunk a szivarfák hűvösében, a toronyóra meg... De tán azért is tette, hogy mutatójának állásával „vitatkozás- ■a” ösztökéljen. Hogy netán olyan sanda gondolatot sugalljon, mintha az idő megállt volna fölöttünk. Dehogy állt, dehogy állt. Emlékezetembe ötlött, hogy valamikor 1966-ban — az azóta nyugalomba vonult — dr. Bala- nyi Béla levéltárvezető barátom előadást tartott a Népkutató Körben — „XVIII. századi parasztmozgalmak a Duna—Tisza közön” címmel. „Zenebonás városok”- nak titulálják a korabeli írásos emlékek azokat a helységeket,, ahol a „szegénység” fellázadt a közteherviselés alól kibújni siető nemesek ellen. Akikből sok lévén az akkori tanácsokban, hozzájuk hasztalan folyamodtak szóbeli. majd írásbeli panaszaikkal a szegény parasztok a mind súlyosbodó adóterhek miatt. Mikor aztán a „szegénység” félsőbb fórumokhoz fordult, vezetőiket, a hangulatirányítókat megbotoztat- ták, tömlöcöltették. vasra verették. akasztófához kötötték, szégyenoszlophoz állították a helybeiéi urak. Nem „véletlen” tehát, hogy a Duna—Tisza közi városokban és környékükön. Kecskeméten, Kiskunhalason, vagy Jánoshalmán époúgv „mozgolódtak” a parasztok, mint például Dunapatajon. A szintén ,.zenebonás” Patajon a lázongok hajuknál fogva húzták ki a tanácstagokat a városházáról és új tanácsot választottak. Persze, az itteni lázadást is elfojtották, hiszen — szilárd osztálybázis híján — gyenge, szervezetlen. határozatlan kísérlet volt ez is a többi városéval együtt. Elkövetkezett a megtorlás. Mint a régi írás tanúsítja, Dunapatajon Dudás Györgyöt, Csordás Kovács Jánost, Túzok Német Györgyöt. Korsós Józsefet 200—200, Vincze Pált, Dobor Mihályt, Benedeki Szabó Jánost és Herrn ecz Jánost 100—100 .kemény pálcára” ítélték úgy, hogy „az esztendőnek négy részein kiki büntetésének a negyedik részit elvégye, és azonkívül tömlőében egész esztendeig szenvedjen”. Kívülük tizennégy személyt 100—100 pálcára, félévi tömlöc- re, kilencüket pedig 50—50 pálcára ítéltek. Ez a XVIII. század végefelé volt így (Kecskemét város 1786 márciusában tett jelentése szól e széles körű mozgolódásról) .. Aztán még sok-sok botütést kellett elszenvednie egész hazánkban a .szegénységnek”. Dunapatajon is. A „szegénység” történelmi leszámolása azzal az első évvel indult, most már véglegesen, amelynek száma ott aránylik az új emlékművön. Tóth István (Tóth Sándor felvételei.) Sikeres félév Mind több üzemből érkeznek jelzések, hogy sikerrel teljesítették első féléves termelési előirányzataikat. Figyelemre méltó, hogy a megye ipari szövetkezetei sem kivételek ez alóL A Tompái Vegyes- és Építőipari Szövetkezet például nemcsak a tervek teljesítéséről, hanem néhány korábbi gond megoldásáról is számot adott. / • Csajkás Erzsébet, Varga Antalné, Weimer Györgyné, Hinteszcr Er- nőné nemrég szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Képünkön: NSZK megrendelésre készítenek női ruhákat. • A korszerűen berendezett új szabászműhely. A szövetkezet — amely 50 millió forintos idei árbevételi tervét eddig időarányosan teljesítette — igen sokirányú termelési tevékenységet folytat. Megrendelői között vannak házgyárak, amelyeknek beépített bútorokat készítenek. Másik fő profiljuk ugyancsak építőipari jellegű, csúszózsalukat, sablonokat szállítanak különböző építkezésekre. Faipari termékeik iránt az igények egyre nőnek, ezért a tompái szövetkezet asztalosrészlegét jelentősen fejlesztik. A környék legnagyobb műhelyét — egy 1500 négyzetméteres üzemcsarnokot — építik fel, amelynek műszaki, átadását augusztus végére tűzték ki. Berendezésére is még ebben az évben sor kerül, sőt a tervek szerint novemberben már meg is kezdik benne a termelést. Mint említettük, a szövetkezet sokirányú tevékenységet folytat. Textilrészlegük alsó és felső női ruhákat készít, amelyből mintegy 10 millió forint értékűt a Szovjetunióba és a Német Szövetségi Köztársaságba exportál. Ez a 130 nőt foglalkoztató üzemük is eredményesen dolgozik, s ennek tulajdonítható, hogy ebben az évben egymillió forint értékű gépet és berendezést vásároltak a textilrészleg, illetve a szabászat korszerűsítésére. Sokszor hallani arról, hogy egyes ipari szövetkezetek a készárutermelésre törekedve — mert ez több bevételt jelent —, nem törődnek eléggé a lakossági szolgáltatásokkal. A tompái szövetkezetét ilyen vád nem éri, sőt egy nemrég lefolytatott népi ellenőrzési vizsgálat azt állapította meg, hogy e tekintetben a kiskunhalasi járásban a legjobb szövetkezet. Az építőipari munkákon túl csaknem 3 millió forint értékű szolgáltatást végeznek a lakosság részére. A környező községekben kilenc fióküzletet üzemeltetnek, s tevékenységük Kelebiára is kiterjed. Természetesen gondok is akadnak a szövetkezetnél. A fő problémát a szakmunkáshiány okozza. Ezért kapcsolatba léptek a bajai szakmunkásképző intézettel, hogy tegye lehetővé számukra a felnőtt szakmunkásképzést. Ennek már az idén hasznát látják, mert dolgozóik közül tizenheten női szabó, négyen asztalos, négyen lakatos szakmunkás-képesítést szereznek. Jövőre is indítanak hasonló tanfolyamokat, emellett ipari tanulókat is szerződtetnek. Hogy mennyire komolyan készülnek erre. azt jelzi: a gyakorlati oktatás céljára tanműhelyt kívánnak létesíteni. N. O. t Épül az asztalosrészleg 1500 négyzetméteres üzemcsarnoka. (Pántot Zoltán felvételei.)
