Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

1975. július 18. • PETŐFI NEPE • 3 „MEGFELELŐ EMBERT A MEGFELELŐ HELYRE” A népfront is segít a pályaválasztásban Évenként több mint százezer azoknak a fiataloknak a száma, akiknek — tanulmányaik befe­jeztével — életpályát kell vá­lasztaniuk. Kormányhatározat ír­ja elő. hogy a pályairányítás, a pálygyálasztási tanácsadás és az ezzel kapcsolatos propaganda- munka terén törekedni kell a társadalmi és az egyéni érdekek minél tervszerűbb összehangolá­sára. Kiveszi ebből a részét a Hazafias Népfront is, azért, hogy — mint a HNF Országos Taná­csánál elmondták — minél ered- méi : sebben érvényesüljön a „megfelelő embert a megfelelő helyre’.’ elv. A tanácsadó munka szervezett irányítását az 1971-ben kormány- határöz ittál létrehozott és a Munkaüg i Minisztérium fel­ügyelete alatt működő Országos Pályaválasztási Tanácsadó Inté­zet, illetőleg az irányítása alá tartozó országos hálózat végzi. Ezekben, a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő, jól fel­szerelt intézetekben szakembe­rek — köztük pszichológusok, or­vosok, szociológusok — irányítá­sával ingyenes pályaválasztási szaktanácsadás és pályaalkal­massági vizsgálat történik. A helyi népfrontbizottságok keretében működő szülői mun­kaközösségek programjában nagy súöyal szerepelnek a fiatalok megfelelő pályára irányításának, hivatásra felkészítésének felada­tai. A szjilői munkaközösségek részére rendezett értekezletek, pályaismertető előadások kereté­ben igen jó lehetőség van arra, hogy pedagógusok és egyéb szak­emberek a szülőket tájékoztassák gyermekeik adottságairól, képes­ségeiről, tehetségéről, érdeklődé­séről, egyúttal felhívják a figyel­met a társadalmi szükségletekre, az ország szakember-ellátottságá­ra és a választási lehetőségekre. Egy-egy ilyen értekezletet rend­szerint a témához kapcsolódó film- vagy diavetítéssel szoktak színessé, változatosabbá tenni. Igen hasznos az a segítség is, amelyet a szülői munkaközössé­gek nyújtanak az iskola, a KISZ által szervezett nyári szünidei gyakorlatok, munkavállalások, építőtáborok előkészítéséhez, si­keres lebonyolításához. A szülői munkaközösségek sok helyen igen aktívan bekapcso­lódnak azoknak — a tanulók és szüleik számára egyaránt rend­kívül hasznos — üzemlátogatá­soknak és kiállításoknak a meg­szervezésébe, amelyek módot ad­nak arra. hogy a helyszínen köz­vetlenül is megismerkedjenek az érdeklődők—érdekeltek az ipari­technikai forradalom eredmé­nyeivel. a szakmák változásaival, fejlődéseivel, az új pályák széles skálájával. (MTI) Lakáskarbantartó szolgáltatás OTP-részletre A Kecskeméti Építőipari Szövetkezet kezdeményezése Először néhány héttel ezelőtt látott napvilágot, azóta is­métlődően megjelenik lapunkban a Kecskeméti Építőipari Szövetkezet lakáskarbantartási szolgáltatásait ajánló hirde­tése. Méghozzá ilyen záradékkal: ,,. . . Vegye igénybe ... kétezer forinton felül OTP-hitelre . . .” Végre valami jó! Nem kell tapétázó-, szobafestő-, mázoló-, parkettázó-, vagy éppen víz-, villanyszerelő- és lakatosmes­ter után futkosnia a rászorulónak. Van-e érdeklődés a szóbanfor- gó hirdetés nyomán? De mennyi­re! A szövetkezet központjában külön füzetben a szolgáltatást kérő által megjelölt időpont fel­tüntetésével sorakoznak a meg- rendelélsek. Közöttük a legkisebb tétel 2700, a legnagyobb tízezer forinton felüli. — Vajon hogyan jutott el a szövetkezet a hasznos kezdemé­nyezésig? — ezzel a kérdéssel ke­restük fel Nusser Elemért, a szö­vetkezet elnökét, aki a következő magyarázattal szolgált: — Lényegében a szövetkezeti iparra vonatkozó párthatároza­tok, így a megyei pártértekezlet iránymutatása, de nem utolsó­sorban a Központi Bizottság múlt év december 5-i gazdaságpoliti­kai határozata ösztönzött ben­nünket az adottságainkkal és le­hetőségeinkkel való gondos szem­benézésre. Ez pedig a szövetke­zet jövője, az ötödik ötéves terv­időszakra szóló elképzeléseink szempontjából is nélkülözhetet­len volt. Szövetkezetünk kicsi, tehát az évi fejlesztési alapja sem nagy, 1,3 milliós. Az építőipari tevé­kenységben nyilván nem vehet­jük fel a versenyt a nagyobb, korszerűen gépesített építőipari szervezettel. Elég, ha megemlí­tem: a tavalyi 23 milliós építő­ipari tevékenységet mindössze 174 ezer forint nettó gépértékkel végeztük. Ez az út nem járható. Korszerű építőipari gépelő-e nem futja erőnkből, amely viszont elegendő a szolgáltatásokhoz szükséges kisgépek folyamatos beszerzésére. Ügy döntöttünk tehát, hogy inkább a szerelő- és kevésbé az építőipari tevéi 'g n tt maradunk. Átalakításokat, bőví­téseket, általában másfél-két­milliós értéket meg nem haladó munkákat válallunk. Ilyen je­lenleg az óvónőképző intézet konyháiénak bővítése, va"v pél- d-' ' -les: .1. szülő, ». ...i^gy e*. -gyzetmé- ter alapterületű műhelycsarnok. Minthogy ezt felismertük, ki-» emelt feladatunknak a szolgál­tatást tekintjük. Az év elején le­véllel kerestük fel a megyeszék­hely különböző — egészségügyi, kulturális, oktatási — intézmé­nyeit, felkínálva szolgáltatásain­kat. És számos megrendelést kaptunk. Érdemes lenne megnéz­ni például a Klapka utcai óvoda felújulását... Szolgáltatásaink másik nagy körét a lakossági megrendelések teljesítése jelenti — OTP-részlet­re is. Ez utóbbi bevezetésének elég­gé szokatlan története elmondás­ra kívánkozik. A szövetkezeti elnök és az OTP egyik dolgozóija — gyerme­keik egy iskolába járnak — szü­lői értekezleten találkoztak, s folytattak eszmecserét. Ennek során az OTP-ben dolgozó barát szinte véletlenül felemlítette: a pénzintézetnél van rá hitelke­ret, miért nem él a lehetőséggel az ipari szövetkezet? Másnap az elnök szót értett a szövetkezeti vezetőséggel, s pár nappal ké­sőbb, május 12-én megtörtént a megállapodás az OTP-vel. — Így történt, s ezt tanulsá­gosnak tartom. A vezetők figyel­me ugyanis általában sok min­denre kiterjed mégis előfordul­hat, hogy szinte kézenfekvő le­hetőség marad kihasználatlanul — jegyzi meg meggyőzően Nus­ser Elemér, majd hozzáteszi: A hitellehetőség kitűnő, hiszen a megrendelőnek — tizenkét ha­vi törlesztés esetén — csak a - költségvetési összeg 20 százalé­kát kell befizetnie. Egy kétszo­bás lakás festése mázolása, par­kettájának rendbehozása példá­ul mintegy 5—8 ezer forintos költségű. Nem mindegy tehát a megrendelőnek, hogy egyösszeg- ben kell-e kifizetnie vagy rész­letekben törlesztheti le. S hogy milyen komolyan veszi a 1 ’-nskarbantartó szolgáltatá­sa: *• ,< ivetkezet, a megrende­lőknek kitöltésre adott felmé­rési lap is tanúsítja. Az íven a többi között ilyen kérdések: Az óhajtott időben kezdődött-e, il­letve befejeződött-e az ígért ha­táridőre a szolgáltatás? Megfe­lelőnek tartja-e a vállalási idő­tartamot. Megfelelt-e a szocia- , lista munkaerkölcsnek a szövet­kezeti tagság ténykedése? Igény­be kívánja-e venni máskor is a szövetkezet szolgáltatásait?... AZ utolsó kérdés lényegében igénykutatás. A többi, összesen 14 kérdés célját illetően pedig aligha szükséges a magyarázat. Elegendő, ha a szövetkezeti el­nök ezzel kapcsolatos megjegy­zését említjük: — Szövetkezetünk elismert szakember-gárdával rendelkezik, s hisszük, hogy . munkájuk a megrendelők megelégedésével ta­lálkozik. A kontroll azonban csak hasznos lehet. A Kecskeméti Építőipari Szö­vetkezet kezdeményezését méltán mondta dicséretesnek — a nem­régiben készült — vizsgálati jegyzőkönyvében a járási-városi népi ellenőrzési bizottság. S ja­vaslatként az OTP-hitelakciót minden lakossági szolgáltatást végző váUalátnak a figyelmébe ajánlja. P. I. • Mi már nem is bánjuk olyan nagyon ezt a cudar hő­séget . . . Hát még, ha kapunk egy újabb tölcsérrel!... (Tóth Sándor felvétele.) Tartós fogyasztási cikkek -tartós problémákkal ___ _ ____ . „ 89VJD9 nsbnim ßÄÖ«8fcgein eviáíi K edvezően változott kismamaruhákból az ellátás *,jb ijDlül “ ^ A Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati kereskedelmi fő­osztálya megvizsgálta a népese­déspolitikai határozat kereske­delmi végrehajtását, ezen belül a kismamák speciális ruházati ellátásának helyzetét, idei vár­ható alakulását. Megállapították egyebek kö­zött, hogy míg az elmúlt években a kínálat nem volt megfelelő, a múlt évben örvendetesen válto­zott a helyzet. A minisztérium kezdeményezésére a Minta Ktsz a kismamáknak 45 modellből álló kollekciót készített, amelyből a kereskedelmi vállalatok sokat hoztak forgalomba. Ebben az évben 68 százalék­kal több kismama-ruházati cik­ket hoz forgalomba a kereske­delem. A ruhák többsége kor­szerű, könnyen kezelhető alap­anyagból készült, 63,5 százalékuk 500 forintnál olcsóbb. Hasonlóan kedvezően változott a kismamacipő-kínálat. Az idén több mint 800 ezer pár kisma­macipő kerül forgalomba — az első félévben 610 ezer pár állt rendelkezésre — s ez a mennyi­ség csaknem négyszerese a vár­hatóan szülő anyáknak, így ele­gendőnek látszik még akkor is, ha nemcsak a kismamák, hanem az álló foglalkozásúak is vásá­rolják munkacipőnek. Belvízkár Petőfiszálláson Szokatlan kép a petőfiszállási Aranyhomok Szakszövetkezet ter­mőföldjén. A növények között itt is, ott is megcsillan a víz a nyári napsütésben. Nem egyedi eset. A sok eső, a folyók áradása több gazdaságnak is kárt okozott az országban. Ezt az alig „éle­dő” üzemet is jelentősen sújtja a természeti csapás, szinte sivár homok a több mint 2000 hektá­ros összterület. Mindennek elle­nére az utóbbi években, ha las­san is, de ez a szövetkezet is el­indult a fejlődés útján. Afl 1970—71-es két és fél milliós be­vétellel szemben az idén már több mint 17 millió forint a terv. Ladányi Endre elnök így pa­naszkodik: — A talaj nem tudta elnyelni a sok esőt. így 200 hektáron áll a belvíz. A kár megközelíti az 1 millió forintot. Ez érzékenyen érint bennünket. A veszteség talán a dohánynál a legnagyobb. Pedig mennyire bíztunk a ta­• Ami megmaradt, ellepte a gyom, kultivátorozni kell. A talaj azon­ban nem bírja el a nehéz gépet. így Krupa Gábor lófogattal végzi a halaszthatatlan növényápolási munkát. »Ez lett a dohányból, mutatja Bánki Horváth Mihály, a szakszövef kezet főagronómusa. vászon, mikor sikerült idejében földbe tenni a palántát. A kár teljes 10—12 hektáron. A vízre még rájött a nagy meleg, így szinte megfőttek a kis növények. A bajt csak tetézi, hogy a nem­régen vásárolt Baltes dohány­kombájnunkkal sem tudunk dol­gozni. Elsüllyedne a nedves föl­dön. Lófogattal kell kultivátoroz­ni, a megmaradt dohányt. — A részes művelésű kukorica is belvizes — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bánki Mihály főagro- nómus. — így „kapaszkodnunk” kell, hogy a ngok jtszágállomá- nyának meglegyen a télirevaló. A rétet, legelőt sem tudjuk hasznosítani. Oda az első kaszá- lású széna, azt is elvitte a víz. A jószág most csordában, az árokpartján legel. juk — veszi vissza a szót a szö­vetkezet elnöke. A környező csa­tornák is, tele vannak, nem tud­nánk hová tenni a júniusban és július első hetében lehullott 180 milliméter csapadék feleslegét. Ez a gabonabetakarításunkat is hátráltatja. A rozzsal vetett bük­könyünk is a víz miatt virágzik másodszor. Ha a föld felszárad, akkor sem tudjuk azonnal meg­kezdeni az aratását. A becslé­seink szerint a gabonaféléknél négy-öt mázsa hektáronként a terméskiesés. — Mit tesznek a kár ellensú­lyozására ...? — A veszteséget a segédüzem­ági tevékenységgel próbáljuk pó­tolni Ahol tudjuk, csökkentjük a költségnövelő tényezőket. Min­dent megteszünk, hogy a gondok ellenére sem maradjunk el a pón7v> AteM terv teljesítésétől. B. Z. Különösebb panaszra nem le­het okunk. Hiszen — becslések szerint — 26—26,5 millió ház­tartási gépet és híradástechnikai készüléket birtokol a lakosság. Ma száz háztartásban ötször any- nyi személygépkocsi, hét es fél­szer több villamos hűtőszekrény található, mint tíz esztendővel ezelőtt. Minden száz családból mosógéppel hetven, televízióké­szülékkel 68 rendelkezik. S akkor még nem említettük a bútorokat, kerékpárokat, gáztűzhelyeket, olajkályhákat, forróvíztárolókat, az újdonságok közül például a konyhai páraelszívókat, mindazt, ami a tartós fogyasztási cikkek sorába tartozik, s aminek dolga, hogy könnyebbé, kényelmesebbé tegye mindennapjainkat. Na­gyobb mennyiség, jobb minőség, mi gond lenne tehát? Akad. ,rau sí, uaniß'ict Megváltozott a sorrend Érthető, hogy a tartós fogyasz­tási cikkek tömegesebb elterjedé­sének kezdeti időszakában a mennyiségi igények kielégítése állt az első helyen. Szinte min­denből kevés volt, tv-készülék- ből éppúgy, mint bútorokból, hű­tőszekrényekből. A minőségi, műszaki jellemzők, a készülé­kek ún. szolgáltatási képességei háttérben -maradtak. Ma azon­ban —, amikor bizonyos árukból majdnem telített a piac — ezek kerültek előtérbe. A gyártók némelyike azonban késve ismer* te fel e változást; lépéshátrány­ban van. A hetvenes években eszten­dőnként 10—12 százalékkal nőtt a bútorok vásárlása, s az iparban végrehajtott rekonstrukció ered­ményeként a mennyiségi igénye­ket maradéktalanul kielégíthetik. Csakhogy — mint ahogy azt a Minisztertanács 1974. november 8-i ülésén megállapította — ez ma már nem elég. Hiány mutat­kozik kiegészítő és kisbútorok­ból, a lehetségesnél szerényebb a /álaszték, s annak is csupán egy részét ismerheti meg a vevő, s bár a fővárosban és nyolc me­gyeszékhelyen Domus-áruházak épültek, épülnek, a bútorkeres­kedelem raktározási és hálózati gondokkal küzd. Ügy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nem zárult be a kör, s a résen elillan az öröm, a felelősség, olykor maga az áru is. Hiszen egy T-dugó hiá­nya megakadályozhatja a rádió és magnetofon közös használa­tát, ha nincs magnókazetta, né­ma a készülék, elem híján szo­badísz a táskarádió, s hiába a vidéki házban a vízvezeték, ha a fürdőszobába nem vehetik meg a 80, 120 vagy 200 literes forj;ó- víztárolót, mert hónapokon át reménytelenül keresik az üzle­tekben. Folytathatjuk azzal, hogy bizonyos árukból ismétlődő hiány mutatkozik — így kerékpárokból, asztali rádiókból, fürdőszobai fel­szerelésekből, főként fajansz­mosdókból —, szegényes a válasz­ték. Összhang, rugalmasabb igazodás Ne pöröljük el azt az ipartól, a kereskedelemtől, amit joggal sorolnak eredményeik közé. A növekvő árumennyiséget, a rész­letvásárlás lehetőségét, a javuló minőséget, a jótállási idő hosz- szabbodását. az ingyenes házhoz­szállítás és üzembehelyezés be­vezetését. Azt .hogy 1970 és 1974 között évi átlagban 23 százalék­kár ,bövÜTt,''ä fogyasztási cikkek behókatalá, a „,fjszoci alista ,'.,Orszá­gokból,"s "ennek 60 százaléka tar­tós fogyasztási cikk. Ám,.amint arra a tavaly, a második félév­ben lezajlott országos népi el­lenőri vizsgálat rámutatott, az ipar és a kereskedelem együtt­működése mind az új áruk, mind a javítás az alkatrészellátás te­rületén nem kellően összehan­golt, hiányzik a rugalmas igazo­dás képessége, s mindennek ká­rát a, vevő látja. Nemcsak eladni, de javítani is kell Tavaly 278 ezer villamos hűtő- szekrényt, 320 ezer kerékpárt, 217 ezer tv-készüléket adott el a kereskedelem, negyedévente 120— 130 ezer rádió talált vevőre. Ro­hamosan emelkedik a bútorok forgalma — havonta 170—190 ezer darab kárpitozott ülőbútort bocsát ki az ipar! — növekszik a kereslet az egyéb lakásfelszere-/ lési tárgyak iránt. Mégis, az ér­zékenyebb hallású szakemberek azt állítják: új szelek fújnak, bármit, már nem lehet eladni. Megnőtt a4 vevő igénye, válasz­tékot követel, s < azt is,. hogy ga­ranciában és azután is kellően karbantartsák különböző, nagy értékű tárgyait. A tartós fogyasztási cikkek tartós problémái sok tekintetben most már az ipar, a kereskede­lem körmére égtek, s a megoldat­lan gondok egyre nagyobb teher­ként nehezednek a szolgáltató hálózatra -js. A legutóbbi idők­ben kormányszinten és a tárcák között jónéhány határozat, meg­állapodás született a gyorsabb haladás érdekében. Ez kedvező feltétel ahhoz, hogy az új szelek ereje növekedjék, eltisztítsák az útból mindazt, ami miatt, amin a vevő bosszankodik. M. O. A szomjas galambok virágot „isznak” A pécsi Széchenyi tér galamb­jai sok bosszúságot okoznak a kertészeknek: „lelegelik” a par­kokba kiültetett dísznövényeket. A kertészek most muskátlit ül- tetne|k a parkokba, abban a re­ményben, hogy a virág erős szagú levele kedvét szegi a szárnyas torkoskodóknak. A Széchenyi tér híres galamb­serege az utóbbi időben mérték­telenül elszaporodott, s hiába eteti a lakosság reggeltől estig, a madarak — különösen a nyári melegben — kívánják a lédús zöld növényt is. Márpedig a kő­rengetegben» csupán a parkok­ban díszlő virágokat találják. A kertészek azt tervezik, hogy a tér valamelyik pontján galamb- itatót helyeznek el és körülötte frissen vágott zöldet szórnak szét. A kísérlet során különféle növényeket „tálalnak fel” a ga­lambok számára, és amelyiket leginkább fogyasztják, abból ezután kapnak majd megfelelő mennyiséget. Árra számítanak, hogy ily módon sikerül a nagy étvágyú madarakat leszoktatni a pécsi belváros virágainak pusztí­tása. ol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents