Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

Kádár János beszéde a dunaújvárosi választási nagygyűlésen " 'D ' ----------------------------------------­------------------------------------------------------------------------------------------------ ~ * " ■" ' ■ ' ■ ' --------------------------------------------­( Folytatás az 1. oldalról.) az ellenzőkre. A gyár már meg­térítette az országnak, népünk­nek a beruházási költségeket. A termelési érték a múlt esztendő­ben elérte a 8 milliárd forintot, ;s a Vasmű 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Erre büszke lehet a Vasmű minden vezetője, dolgozója, a szocializmus minden állhatatos híve. Ezért a magam és pártunk Központi Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömemet fejezem ki. Gratulálok a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésükhöz, és jó egészsé­get, további sikereket kívánok a Vasmű összes dolgozójának (Nagy taps.) Kedves elvtársak! A jubiláns városnak, Dunaújvárosnak — mint mondottam — a Vasmű a lelke. Hiszen a kiindulópont is az volt. hógy itt vasmű­vet kell építeni. Ehhez szocialista városra is szükség volt. Ez a vá­ros azonban nemcsak a vasmű­vet jelenti, hiszen az idők során a Vasmű mellett egyéb, egész szocialista iparunk szempontjá­ból jelentős ipari létesítmények is születtek. Létrehozásukat az a törekvés ösztönözte, hogy Duna­újvárosban, a Vasmű mellett olyan ipar is legyen, amely fog­lalkoztatási és elhelyezkedési le­hetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Gyára, a Posztóipari Üzem, a Férfiruha­gyár, a Fehérneműüzem, az Óragyár és számos más ipari vállalat dunaújvárosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dol­gozót foglalkoztató Dunaújvárosi Építőipari Vállalatot, amely nem­csak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalom­battai beruházásnál és a Paksi Atomerőmű építésénél is jelen­tős munkát végez. A vallalat termelési értéke a múlt eszten­dőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján —, a szocialis­ta nagyiparnak hét kiváló válla­lata van. Jelentős a város fej­lődése az építés, a szociális és kulturális szükségletek kielégíté­se terén is. Tíz évvel ezelőtt hasonló nagy­gyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. évfordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújváros- 'fc'árí -7000 lakásP épült, s Váz : ép­pen' abban az esztendőben fel- -äVät&tt?S00 ágyas; kórház -további száz ággyal bővült. Azóta 36 ál­talános iskolai tanteremmel gya­rapodott a város. Két középisko­la épült, s megkezdődött egy, or­szágos szempontból is kiemelke­dően korszerű munkásművelődé­si intézmény építése. Még sok egyéb létesítménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvo­dai, 300 bölcsődei hely. műjég­pálya. több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne sorolni, mi minden épült Dunaújvárosban. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és a szo­cializmust kevésbé óhajtó embe­rek közötti harcban született. Ezt bizonyos mértékben a város tör­ténete is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után. 1953 nyarától né­hány esztendőre megtorpant áz építkezés. Már-már az a gondolat tört utat. hogy egyáltalán nem is kell folytatni, abba kell hagyni a munkát. Azután ellen forradalmá­rok támadtak a szocializmusra, a munkáshatalomra és' természe­tesen Dunaújvárosra is. Mindeze­ken át kellett törnünk magunkat ahhoz, hogy eljuthassunk a mai napig. S most örömmel mond­hatjuk. hogv ebben a harcban a szocializmus eszméje győzedel­meskedett. Ez a 25 éves város ma nemcsak azoknak1 a büszkesége, akik dolgoztak és harcoltak érte, hanem az egész, szocializmust építő magyar népnek. Dunaújváros az erős ipart je­lenti számunkra, de meg kell em­líteni. hogy van a városnak igen jó termelési eredményekkel büsz­kélkedő termelőszövetkezete is. Kulturált, szép ez a város. Külön elismerés illeti azokat, akik gon­doskodtak a város belterületének ;«és környékének fásításáról. Ők nem csak maguknak ültettek fákat; hanem azért, hogy a következő, a mai nemzedék szép. kulturált, és egészséges környezetben éljen. (Taps.) Dunaújváros, ez a ma 25 esz­tendős, szocialista város erős pil­lére a magyar forradalmi mozga­lomnak, a magyar munkásosztály­nak és a magyar szocialista ipar­nak. Huszonhatezer munkás él és dolgozik itt, a bérből és fizetésből élők száma 36 000. s a városnak 55 000 lakosa van. De a kövön, a vason, az utakon, az épületeken, a rakpartokon és a kikötőkön kí­vül más is kell ahhoz, hogy egy várost szocialista városnak nevez­zünk. Dunaújvárosban megvan ez a másik feltétel is, ami nélkül nem lehetett volna szocialista vá­ros. Itt 4500 tagja van az MSZMP- nek, 4500 kommunista harcol a jelenért és a jövőért! A kom­munista ifjúmunkások száma 6000. Jelentős társadalmi erők — szakszervezetek. nőbizottságok, békebizottságok, népfrontszerve­zetek — tevékenykednek itt, to­vábbá egyik igen fontos társa­dalmi intézményünk, a munkás­őrség, amely jól példázza, hogy a kommunista meggyőződésű em­ber milyen önkéntes társadalmi munkára képes elveiért, meggyő­ződéséért, osztályáért, népéért. (Taps.) örömmel szólhatok arról, hogy Dunaújvárosban 1800 brigád ver­senyez a szocialista cím megőr­zéséért vagy elnyeréséért. Közü­lük két brigád a párt XI. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére indított ‘nagyarányú szocialista munkaverseny-mozga- lom keretében elnyerte a Köz­ponti Bizottság kongresszusi ok­levelét. Ezért is mondhatom tel­jes meggyőződéssel, hogy a ma 25 éves Dunaújváros — szocialis­ta város. (Nagy taps.) Szocialista város abban az ér­telemben is, hogy nemcsak a múltja és jelene, hanem jövője is van. Dunaújvárosban a kö­vetkező ötéves tervben 13,5 mil­liárd forint értékű új ipari be­ruházást terveznek. Vannak ígé­retes, 10 és 15 évre szóló táv­lati elképzelések is, amelyek a legszorosabban összefüggnek a város jövőjével. Lelkesítő az el­múlt 25 évre gondolni, öröm ma körülnézni az üzemben, a város­ban és bizakodással tekinthetünk a jövőbe is: a város fejlődésének biztatóak a távlatai, s megvan­nak a feltételei. A helybeliek büszkén emlege­tik, hogy Dunaújváros lakóinak átlagos életkora 30 év, tehát a város ilyen értelemben is fiatal. S ezzel valószínűleg összefügg, hogy a népszaporulat is jó ala­kul Dunaújvárosban. (Derültség.) Az élveszületések aránya egyébként a múlt esztendőben — a népesedési politikával ösz- szefüggő intézkedések eredmé­nyeként is — országosan is biz­tatóan fejlődött. Ez azért rend­kívül fontos, mert amint köztu­dott, néhány évvel ezelőtt ko­rántsem volt jó a helyzet ezen a téren. A múlt évben az élve­születések aránya országosan több volt, mint 17 ezrelék, ugyanakkor Dunaújvárosban ez az arány 22,5 ezrelék volt. Ügy látszik tehát, Dunaújvárosban a további növekedéshez a helyi utánpótlás is biztosított. Gyorsan fog fejlődni a jövőben is. 25 év sem kell hozzá, százezer lesz a lélekszáma. (Nagy taps!) Ezekkel a gondolatokkal a magam nevében is szívből üd­vözlöm a 25 éves Dunaújváros minden dolgozóját, vezetőit, la­kosait. Mindnyájuknak jó egész­séget és újabb sikereket kívánok szocialista városuk további felvi­rágoztatásához. (Hosszan tartó taps). Kívánom, hogy Dunaújvá­rosnak, szocialista rendszerünk büszkeségének lakói a jövőben az eddiginél is nagyobb sikerrel dolgozzanak, s továbbra is legye­nek méitóak egész népünk meg­becsülésere. (Taps). Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsége Kedves elvtársak! Most az országos választások­ról szeretnék szólni. Ezekben a hetekben nemcsak a képviselő­jelöltek, hanem pártunk, s a Ha­zafias Népfront is beszámolt a . váláS&ókaxak^.a^oiáöamgolgárok­nak> arról,; ho^y;mi és hogyan i wptósstlt Wisest H&zgfiag Nép­front négy évvel ezelőtti válasz­tási programjából. Kijelenthe­tem. hogy a magyar országgyű­lés. a népszuverenitás legfőbb szerve, minft testület, és az or­szággyűlés minden egyes,, szám­adásra kötelezett képviselője ön­érzetesen és tiszta lelkiismeret­tel állhat a nép elé: a négy év­vel ezelőtti választási felhívás szellemében, eredményesen dol­goztak. Elmondhatjuk: a nép képviselői becsületes munkát vé­geztek. Hazánkban a munkásosz­tály hatalma ma szilárdabb, mint négy évvel ezelőtt volt. (Taps). Pártunk szövetségi politikája, népfrontpolitikája a legutóbbi négy évben ‘tovább mélyült és erősödött. Szilárdabbá váít rend­szerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Erő­södött a munkásság, a szövetke­zeti parasztság és az értelmiség összefogása. Erősödött a kommunisták és a pártonkívüliek politikai szövetsé­ge. a különböző világnézetű em­berek összefogása, egyetértése és közös cselekvése, a hívők és nem hívők egysége. Amikor pél­dául hazánk felszabadulásának f . ^Évfordulóját . ünnepeltük, a agVáror szagon működő egyhá­zak — a katolikus, ‘a reformá­tus. az evangélikus egyház. a kisebb protestáns egyházakig tö­mörítő szabad egyházak szövet­sége. az izraelita egyház — tag­jaikhoz olyan körlevéllel, vagy az egyházi szokásoknak megfelelő felhívással fordultak, amelyben méltóképpen, és egész népünkkel összhangban emlékeztek meg a felszabadulási évfordulóról, a felszabadítókról, és azokról az eredményekről, amelyeket pár­tunk és népünk a szocialista rendszer 30 esztendeje alatt te­remtett. alkotott. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világ­nézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés és összefogás a legutóbbi ország- gyűlés működésének időszaká­ban is tovább erősödött, és ma szilárdabb, mint eddig bármi­kor volt. Óriási győzelem ez. számunk­ra. Hiszen még emlékezhetünk a megosztottság, a yiszályok és a nagy összeütközések időszakára is. Mindezt világos, elvi politi­kával, mindenki nézetét és vé­leményét tiszteletben tartva le­küzdöttük, és megtaláltuk a közös szocialista célokat. Szocia­lista nemzeti tömörülés ez., amelyben egyet tud érteni min­den tisztességes gondolkodású magyar ember. Ez alkalmas, ar­ra, hogy a nemzet összes alko­tó erejét összefogja szocialista feladataink megoldására, orszá­gunk, népünk szocialista jöven­dőjének felépítésére. Mi, kom­munisták ezt az. összefogást úgy értelmezzük, hogy az. építésben pártállástól függetlenül egvenlö- ek vagyunk, ás az. építés gyümöl­cseként létrejövő, fejlett szo­cialista társadalomban, népünk szocialista jövendőjében is egyek leszünk. Pártállásra, világnézet­re való tekintet nélkül minden tisztességes embert megbecsülünk és biztosítjuk minden tisztessé­ges ember jogait, aki a nagy mű építésében részt vesz. (Hosszan tartó, lelkes taps.) A szocialista nemzeti össze­fogásnak ez a megerősödött, jó szelleme tükröződött a majdnem 900 jelölőgyűlésen is, amelyen csaknem 350 ezren vettek részt. Az ajánlók és a jelöltek, a fel­szólalók és a gyűlések résztvevői egységesen hitet tettek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának útmutatása, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának választási fölhívása, népünk közös, szocialista céljai mellett. Ez fontos és örvende­tes, nagy erőt ad nekünk. A választási beszámolókban szó esett a gazdasági és a kultu­rális építőmunka eredményeiről. Az idén befejeződő ötéves terv­ben — nem is könnyű feltételek között — szociálist? iparunk 38 százalékkal, mezőgazdaságunk 18 százalékkal növeli a termelését, a nemzeti jövedelem pedig 36 százalékkal emelkedik. Az ilyen számok önmagukban is sokat- mondóak. Ezek az eredmények a szocialista tervgazdálkodásnak a bevált, rugalmasabb gazdaság- irányítási rendszernek, a szocia­lista ipar erőfeszítéseinek, a szo­cialista mezőgazdaságnak és a nép­gazdaság minden fő ágazata si­kereinek köszönhetők. Az életszínvonal alakulását itt, Dunaújvárosban is mindenki pon­tosan lemérheti. Az ötéves terv idején a dolgozók reáljövedelme országos átlagban 26 százalékkal nő, a nagyüzemi munkásság bér­aránya — az 1972. évi párt- és kormányhatározat végrehajtása nyomán — javult. A bérből és fizetésből élő dolgozók nagy többsége áttért a 44 órás mun­kahétre. öt év alatt több mint négyszázezer új lakás épül az országban. Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési terv során — az ideit, is beleszámítva —, egy­milliónál valamivel több lakás épül fel. 15—20 év alatt az or­szág lakóinak egyhurmada új la­kásba költözött! Tudjuk, hogy még bőven van lakásigénylő, s nagy lendülettel folytatjuk is a lakásépítést, de azt is értékel­nünk kell, amit elértünk. Hiszen 20—25 évvel ezelőtt mások voltak a lakásgondok mint ma, amikor az emberek többsége minőségi lakáscserét, a család gyarapodá­sa miatt még jobb és modernebb lakást akar. Az országban az óvodáskorúak 72 százalékának jut hely az óvodákban, itt Du­naújvárosban pedig, ha kicsit „szorosan" vannak is a gyerekek, minden jelentkezőt lel tudnak venni. u A 1 legutöbtei1 Jdrszág^yűlésen el­A választás azonban alkalom nemcsak a beszámolásra, hanem a programadásra is. A képviselő- jelölteknek meg kell monda­niuk, hogy miért akarnak har­colni, mit akarnak elérni, mi­hez kérik a választók támoga­tását. Szocialista terveink, táv­lataink, biztatóak és szépek. Fő célunk, hogy tovább erősítsük társadalmi rendszerünk legsajá­tosabb, legfőbb vonását, a szocia­lista demokratizmust.’ Azt akar­juk. hogy az ország közvéle­ményének minél nagyobb részét bevonjuk a közéletbe, a külön­böző társadalmi kérdések eldön­tésébe. Célunk a termelés növe­lése, az életszínvonal további emelése, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítése, célunk a kü­lönböző társadalmi osztályok közelítése, a város és a falu lé­Amikor pártunk XI. kongresz- szusa felvázolta a következő öt, illetve 15—20 esztendő távlatát, nem feledkezett meg a ma prob­lémáiról. Tudjuk, és nyíltan szó­lunk róla, hogy további gazda­sági fejlődésünk új. megnöve­kedett feladatait az eddiginél ne­hezebb feltételek között kell megoldanunk. A Központi Bi­zottság decemberi ülésén fog­lalkozott ezekkel a kérdésekkel Másfél évtizeddel ezelőtt ugyan­itt még arról beszéltünk, hogy si­keresen folyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az aratá­si munka 43 százalékát gépesítet­tük és hogy a várható búzatermés országos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként 15 má­zsa lesz. És mi a helyzet ma? A mezőgazdaság szocialista átszer­vezését szocialista módon végre­hajtottuk. Ha akadnak is a szö­vetkezetekben parasztemberek, akik „szidnak" bennünket az át­szervezés miatt, csak azért te­szik. hogy miért nem előbb csináltuk. (Derültség.) Az aratás gépesítése most csaknem százszá­zalékos. Búzából tavaly országos átlagban több mint 37 mázsa volt a hektáronkénti termés, tehát kö­rülbelül két és félszerese a 15 évvel ezelőttinek. Reméljük, hogy az idei termés még jobb lesz. A párt, a kormány szi­lárd elhatározása, hogy a szocia­lista mezőgazdaság létrehozásá­val és eddigi fejlesztésével elért összes vívmányainkat megőriz­zük, az alapokat megszilárdítjuk és ezután is tovább fejlesztjük. fogadott társadalombiztosítási törvény is igen fontos vívmányt rögzít és biztosít. Például azt, hogy július 1-től Magyarorszá­gon minden állampolgár ingye­nes orvosi ellátásra jogosult. A termelőszövetkezeti parasztok nyugdíjrendszerét viszonylag rö­vid idő alatt, fokozatosan azo­nossá tesszük az ipari munkás­ságéval. Egymillió-százezer nyug­díjas és járadékos helyzetén tu­dunk valamelyest javítani. Olyan eredmények ezek, ame­lyeket nagyra értékelhetünk és becsülhetünk. A végzett munka mérlege feltétlenül pozitív. A termelés nőtt. az életszínvonal emelkedett, nem kis elmaradá­sokat hoztunk be és nem cse kély nehézségeket küzdöttünk le. Mindez szocialista rendszerünk erejét bizonyítja. Míg jelenleg még a legfejlettebb kapitalista országokat is a politikai válság, az infláció, a foglalkoztatás problémái és a dolgozók létbi­zonytalansága jellemzi, addig a szocialista rendszer hazánkban létbiztonságot adott. S amint ed­dig. a szocialista rendszer ez­után is azt jelenti a dolgozó em­ber számára, hogy a munkának. La javuk- termelésének a fejlődé­sével párhuzamosan az életszin- f-yöhaD isc rendszeresen cgcnelkódik. nyeges különbségeinek megszün­tetése. a fizikai és a szellemi munka közelítése. Azt akarjuk, hogy a technika fejlesztésével a termelés korszerűsítésével csök­kenjenek a fizikai terhek. A kép­zettség. a szakismeretek növeke­désével a fizikai munka közeled­jék a szellemi munkához. Na­gyon fontos célunk, hogy mind a termelésben., mind a fogyasz­tásban teljes mértékben érvénye­süljenek a szocialista elvek. A ragyogó szocialista .jövőről, a biztató távlatokról szólva azt ;s hangsúlyozzuk. hogv pártunk Központi Bizottsága, kormányunk és minden felelős intézményünk reálisan szemléli a helyzetet, szembenéz a valósággal és reáli­san méri fel azokat a feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. és nyíltan szólt az ország köz­véleményéhez. Megmondta, hogy a kapitalista infláció, a nyers­anyagok és az energiahordozók árának rendkívüli emelkedése kedvezőtlenül érinti a magyar népgazdaságot. Nehezebb nem­zetközi feltételek között nagyobb feladatokat kell megoldanunk. A kapitalista inflációnak. a nyersanyagok és energiahordo­zók áremelkedésének hatását nálunk a lakosság nemigen ér­zékeli, mert rendszerünk meg­védi annak legsúlyosabb követ­kezményeitől. A költségvetés a termelői árak egy részénél át­vállalja az ebből származó ter­heket, a fogyasztói árakban pe­dig jelentősen korlátozza ezt a hatást. Népgazdaságunknak azon­ban számolnia kell ezekkel a terhekkel. Hiszen külkereskedel­münk egyharmada szükségszerű­en a kapitalista országokkal bo­nyolódik le, s az. onnan behozott árukért most 20 százalékkal több árut kell exportálnunk, hogy az árveszteségből származó külön- bözetet pótolni tudjuk. Ezért új ötéves tervünk irány­elveiben mind a termelés, mind az életszínvonal növelésére sze­rényebb fejlődési ütemet irá­nyoztunk elő. Igaz, jobb volna — ipari termelésünket évente, mondjuk, kilenc százalékkal nö­velni. Felelősen azonban csak hat százalékos növekedést ter­vezhetünk, mert csak ennyihez tudjuk biztosítani a szükséges nyersanyagot és energiát. Az iparban tehát évi hat. a mező- gazdaságban 3—3,5 százalékos növekedéssel számolunk, s a re­áljövedelem növekedését pedig évi 3—3.5 százalékosra tervez­zük a legközelebbi esztendőkre. Nyíltan és egyenesen meg kell mondani: pártunk és kormá­nyunk rendkívül következetes abban is, hogy a fogyasztás nö­vekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névle­ges bért leheli növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, akkor az nem reális életszínvo­nal-növekedés. Mi tehát feltét­lenül a szerényebb, 'de biztosí­tott fejlődés hívei vagyunk. Azt hiszem, mindenki egyetért az­zal, hogy inkább maradjunk a három és fél százalékos élet­színvonal-emelkedésnél, de az le­gyen megalapozott. Megfelelően, gazdaságosan kell megvalósítanunk a beruházáso­kat, takarékosan kell bánnunk az anyaggal, az energiával. A termeíőberendez.éseket jobban ki kell használnunk, különben feles­leges beruházási terheket válla­lunk magunkra. Jobban kell gaz­dálkodnunk a munkaidővel is. hogy az valóban a munka ideje legyen. Mély meggyőződésünk, hogy a termelés, a fogyasztás az életszínvonal növelésére vonatko­zó terveink a legnehezebb felté­telek között is reálisak és megva­lósíthatók. ha jobban gazdálko­dunk erőforrásainkkal. I ..Két nagy erőforrásunk van.-Az egyik: a termelőberendezések, az anyagi alapok, és a magyar dol­gozók szocialista öntudata, mun- kalelkesedése. Ha bátran támasz­kodunk az emberi akaratra, és okosan hasznosítjuk az anyagi eszközöket, óriási erőket nyerünk a további munkához. A másik nagy erőforrásunk: a szocialista nemzetközi együtt működésben, gazdasági integrációban rejlő le­hetőségek még jobb kihasználása. A Központi Bizottság decembe­ri ülése határozatának a végre­hajtásáért, a XI. kongresszus szel­lemében. a szocialista munkaver­seny lendületével kell dolgoz­nunk. Népgazdaságunk alapjai szilárdak, amiként szilárd a mun­kásosztály. a szövetkezeti paraszt­ság. az értelmiség, az egész ma­gyar nép elhatározása, hogy fel­építjük a fejlett szocialista társa­dalmat. Ezért merem mondani: mindazt, ami ma terv és cél. hol­nap megvalósítjuk! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta a párt XI. kongresszusának a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos fő céljait, s kijelentette, hogy támogatja a pártot azoknak a megvalósításá­ban. Ez egvben a Hazafias Népfront választási felhívásának alapja is. Mivel a népfrontmozgalom min­den lényeges vonásában ello- gadta a pártkongresszus határo­zatait azok valójában az egész nép céljaivá, nemzeti célokká váltak. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy meg is valósuljanak. (Folytatás a 3. oldalon.) Értékelnünk kell, amit elértünk Célunk a fejlett szocialista társadalom felépítése Gazdasági fejlődésünk megnövekedett feladatai • Kádár János és kísérete Duna­újvárosban a városnézésen. • Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter ^átadja az Elnöki Tanács kitüntetését. • A dunaújvárosi nagygyűlés részvevői Megtaláltuk a közös, szocialista célokat

Next

/
Thumbnails
Contents