Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

A Budapesti Rádiótechnikai- Gyár kecskeméti telepén százezer magnetofon készül három típusban. Az Idén először svéd megren­delésre 80 ezer darab magnetofon-mechanikát szállítanak. Barna Má­ria, az exportberendezések ellenőrzését végzi. (Pásztor Zoltán felvétele) Választási nagygyűlés Miskolcon Választási nagygyűlést tartottak kedden Miskolcon,, a városi sport- csarnokban. A nagygyűlés elnök­ségében helyet foglalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjá, a Miniszterta­nács elnöke, valamint Borsod megye és Miskolc megyei városi párt-, állami, valamint gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői, köztük ár. Ladányi József, a Bor­sod megyei Tanács elnöke, Dró­tos László, a miskolci városi párt- bizottság első titkára, Monos Já­nos, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának elnöke. A .nagygyűlést ár. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd I.ázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Borsod me­gye 5. számú — Miskolc legna­gyobb munkáslakta negyedét ma­gában. foglaló — választókerületé­nek képviselőjelöltje mondott be­szédet. A nagygyűlésen felszólalt Har­gitai Agnes, a Diósgyőri Gépgyár kábelsodrógép-szerkesztési osztá­lyának gyártmánytervezője, Kal­ló István, a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek középhengerművé­nek előhengerésze és Hámori Jó­zsef. a diósgyőri Lenin Kohásza­ti Művek nagyplvasztó-gyárrész- lege kohóüzemének üzemvezető­je. (MTI) Árhullám a Maroson és a Tisza alsó szakaszán Szegednél négy nap alatt 1fét métert emelkedett a vízszint A Medárd időszak esőzései nyo­mán az idei harmadik árhullám alakult ki a Maroson és a Ma­ros által táplált Tisza magyaror­szági alsó szakaszán. Szegednél négy nap alatt két métert emel­kedett a folyó szintje. Az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint kimondottan zöldárról van szó. Elsősorban a Maros által szállított víztömeg tovább növeli Szeged­nél a Tisza szintjét és rövidesen a hullámtéri területekre kihatol a folyó. A következő napok idő­járása nagyban befolyásolja a vízállás alakulását. A hidrológiai előrejelzésekből következtetve fel­tehetően az áradás nem lesz olyan mérvű, hogy védelmi készültséget rendeljenek el, de annyi bizonyos, hogy a készültségi szint határát súrolja. Kellemetlenséget azon­ban okoz, mert Szegednél az alsó rakpartot elöntve hátráltatja a belvárosi partfal jó ütemű újjá­építését, a több évre szóló nagy­szabású rekonstrukciót. Makónál a Maros kiváló termőtalajú hul­lámtéri területén levő hétvégi kertiek és víkendházak védelmére megerősítik a nyári gátat. Ameny- nyiben a jelenlegi 370 centiméte­res vízállás nem emelkedik 500 centiméter fölé, el tudják háríta- . ni a veszélyt. AMIBŐL SOK VAN ÉS AMIBŐL KEVÉS Gondok a zöldségellátásban káposzta, felvásárlása a retekhez hasonlóan szintén meghaladja a tervezettet. Á múlt évi harminc­néggyel szemben 76 vagonnal ju­tott a fogyasztóknak. Karalábé­ból nincs hiány, zöldborsóból is van kínálat. Értékesítési gondok várhatók a burgonyánál, amely­ből 700—800 vagonnal többre kö­töttek szerződést, mint a megye igénye. Vége felé tart a tavaszi saláta­szezon. A jégverés miatt a ter­vezett harminchattal szemben csak 31 vagon salátát vásároltak fel a termelőktől. Gyengébb lesz a termés spárgából is, amit fő­leg a tőkés országokba exportál­nak. A szamócánál szintén hasonló nehézségek vannak. Ennek bizo­nyítására egy szám: a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetben a rendkívüli időjárás miatt 12 vagon szamóca ment veszendőbe. Ennek a gyü­mölcsnek az exportját is leállí­tották. Sárgabarackból és cse­resznyéből 35—40 százalékos ter­méskiesésre lehet számítani. Gondok tehát vannak, egyrészt a kevés, másrészt a sok termés miatt, mégis hasonlóan az elmúlt évihez, az idén is 13 ezer vagon zöldséget forgalmaz a MEZŐ­TERMÉK, amely elsődleges fel­adatának most is a lakosság friss és olcsó áruval történő ellátását tekinti. B. Z. A kedvezőtlen, az évszaknak nem megfelelő időjárás nemcsak az üdülők „életét keseríti meg”, hanem kárt okoz a mezőgazda­ságnak is. Ennek hatása a Bács- Kiskun megyei MEZŐTERMÉK Vállalatnál is érzékelhető, 4s hogy a lakosság zöldáruellátá­sában mégsem legyen zgvar, több árucikket; uborkát, paradi­csomot, paprikát importálnak. A választék növelésére tervezik, hogy még ebben a hónapban görögdinnyét szállítanak Egyip­tomból. Retket 213 vagonnal értékesí­tett a vállalat, a tervezett 201-gyel szemben, főként a megyében, de jutott az ország más városaiba, falvaiba, sőt mintegy 46 vagon­nal az NDK-ba, Csehszlovákiá­ba is szállítottak. A korai fejes­• A Bács-Kiskun megyei MEZŐTERMÉK Vállalat kecskeméti tele­pén bolti kiszállításra készítik elő a szamócát és a cseresznyét. (Tóth Sándor felvétele) IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig-: válto­zóan, főképp a nappali órákban időn­ként erősen felhős idő. elsősorban délután és este sokfelé záporral, zivatarra*. Változó Iijinyú mérsé­kelt, a zivatarok idején átmenetileg megerősödő szél. A hajnalt, reg­geli órákban párás levegő, néhány helyen köd. Várhaló legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. ___________________________________________ T akarékosság munkaversenyben az £PFA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 135. szám Ara 90 fillér 1975. június 11., szerda Jelentős beruházások a baromfiipar fejlesztésére A szabászaton a szabásjegyzék szerinti munkával igyekeznek a fahulladékot minimálisra csök­kenteni, hogy a veszteség a leg­kisebb legyen. Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat kiskunhalasi gyárá­ban a szocialistabrigád-vezetők, a párt- és szakszervezeti, valamint a gazdasági vezetők az év elején közösen határozták meg az idei feladatokat. Mivel tavaly a dol­gozóknak csupán 52 százaléka volt brigádtag, elhatározták, hogy 1975-ben szélesítik a mozgalmat. A házgyári nyílászáró szerkezete­ket készítő műhelyben Béke né­ven új brigád alakult, a régiek pedig új tagok felvételével növel­ték a látszámukat. Az ÉPFA halasi gyára az év el­ső negyedében. 4 millió forinttal magasabb termelési értéket ért el. mint a múlt esztendő első három hónapjában. A gazdasági vezetők egyöntetű véleménye, hogy ez jó­részt a lendületbe jövő brigád­mozgalomnak volt köszönhető. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben az 1975-re szó­ló vállalások középpontjába a termelés mennyisége és minősége mellett a takarékosságot állítot­ták. A szabászaton a szabásjegyzék szerinti munkával igyekeznek a hulladékot a minirttálisra csök­kenteni. A gépműhelyben a kisza­bott alkatrészeket úgy helyezik a gyalugépekbe, hogy a veszteség kiskunhalasi gyárában a lehető legkisebb legyen, a selej­tes anyagot pedig kiválogatják, nem adják tovább felhasználásra. Az összeépített kereteket törés- mentesen szállítják és raktároz­zák. A tmk-sok tervszerű munka­végzéssel megelőzik a váratlan géphibákat. A kiskunhalasi gyárban május 10-én, szabad szombaton győzel­mi műszakot tartottak a fasizmus felett, aratott győzelem évforduló­jának tiszteletére. A dolgozók az­napra járó munkabérüket óvoda építésére ajánlották tel a tanács­nak. A kollektívák közül kitűnik egyéni vállalásaival a Pattantyús brigád, amely a pártkongresszus hetében 15 ezer forint értékű be­tonozási munkát végzett. Az F.PFA halasi gyára a ter­vek szerint 1975-ben több mint 130 ezer darab különféle típusú ajtót, ublakot és loggiát állít elő 115 millió forint értékben. A si­keres első negyedév után megvan rá a remény, hogy eredményesen zárják a félévet is. A. T. S. Á baromfihús-fogyasztásban előkelő helyet foglalunk el a világon. A statisztika azt bizonyítja, hogy az étrendi változá­sok hatására tovább nő az érdeklődés a baromfihús iránt. A baromfitenyésztés, a feldolgozás és a forgalmazás helyzetéről értekezett tegnap a megyei tanács termelési és ellátási bizott­ságának élelmiszeripari-albizottsága. A megbeszélést a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál tartották. Ennek az üzemnek jelentős szerepe van az ország baromfiiparában, ha­zánk legnagyobb feldolgozó bázisa. 1971-től, amióta önálló vállalat lett, ide tartozik a kiskunhalasi gyár, az ehhez csatla­kozó bátaszéki kirendeltséggel, három telep, a kecskeméti, a nagyvenyimi és a rácalmási, valamint az albertirsai toliüzem. A vállalat a baromfiipar nyersanyagának mintegy 30 százlé- kát dolgozza fel. Csizmadia István igazgató is­mertette a IV. ötéves tervidőszak alatt elért eredményeket, a to­vábbi feladatokat Elmondta, hogy az elmúlt esztendőben 1 milliárd 741 millió forint termelési érté­ket értek el, az idei terv pedig -^megközelíti az 1 milliárd 900 mil­liót. A feldolgozott baromfi meny- nyisége a IV. ötéves tervidőszak alatt évről évre emelkedett. Ki­lencvenhat mezőgazdasági terme­lőszövetkezettel, 14 állami gazda­sággal, 100 fogyasztási szövetke­zettel állnak termelési kapcsolat­ban. Az idei felvásárlási tervük 41 500 tonna. A baromfi mintegy 60—70 százalékát a nagyüzemek adják, 30—40 százalékát pedig a háztáji gazdaságokból, a fo­gyasztási ' szövetkezetek útján szerzik be. Jó együttműködést alakítottak ki az üzemekkel. A kooperáció kiterjed a törzsállomány kialakí­tására, a szükséges naposbaromfi előállításának segítésére, a neve­lési lehetőségekkel nem rendelke­ző gazdaságok sovány libával tör­ténő ellátásra, a házinyúl és a ga­lamb felvásárlásának növelésére, tenyészalapanyag beszerzésére. A belföldi piacon, így megyénk­ben is az előhűtött csirke a leg­keresettebb termékük. Több szak­boltot létesítettek, többek között Kecskeméten is, amelynek 6 mil­lió forinton felüli évi forgalma van. Az idén július 15-én nyitják meg a második ilyen boltot. Ezek­nek nemcsak az az előnyük, hogy az üzem közvetlenül friss áruval látja el a fogyasztókat, hanem hasznos információkat ad a ke­reslet mindenkori alakulásáról is. A tervekről szólva az igazgató elmondta, hogy nagy lehetősége­ket látnak a belső tartalékok fel­tárásában. Ezen a héten az egyik feldolgozó szalagon bevezették a kettős műszakot, amely elősegíti a termelés jelentős felfutását. A következő öt évben 20 százalékkal több baromfit akarnak felvásá­rolni és feldolgozni. Az V. ötéves terv időszaka alatt mintegy 300 millió forint értékű beruházást szeretnének megvalósítani. Kecs­keméten 90 millió forintos költ­séggel húslisztüzemet kívánnak építeni. Ezzel hasznosabban érté- kesíthetővé válik az állati fehér­je. Fejlesztik a kiskunhalasi gyá­rat is. A rekonstrukció során új broiler feldolgozó üzem létesül. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy az üzemek közötti együttműködést tovább lehet fej­leszteni. Szükséges a régi barom­fitelepek felújítása, korszerűsítése. Fontos feladat a további szako­sítás is. Az élelmiszeripari albizottság a tanácskozás alapján javaslatokat tesz a megyei tanács szakvezeté­sének. hogy a baromfitenyésztés további fejlesztésére szánt anyagi támogatásnál mindezeket vegye figyelembe. K. S. A VÁLLALATOK ÉS SZÖVETKEZETEK VÁR I ÁK A FIATALOKAT Diákok a szünidőben A szellemi tevékenységben ki­merült emberek számára az or­vosok célszerű gyógymódként igen gyakran mozgást, fizikai tevé­kenységet ajánlanak. Ezt tették a pedagógusok is, amikor fel­hívták az iskolaév végére „elfá­radt” tanulók figyelmét * arra, hogy a vakáció hónapjai alatt nem csak nyaralásra nyílik lehe­tőségük, hanem rövidébb-hosz- szabb ideig munkavállalásra is. Javasolták tanítványaiknak, hogy ismerkedjenek meg a termeléssel. Az üzemi tapasztalatok felfrissí­tik gondolkodásukat, hasznos is­meretekre tehetnek szert, fizetési borítékokat is kapnak, mint a fellőttek. Bács-Kiskunban szinte vala­mennyi vállalat, termelőszövetke­zet szívesen látja a dolgozni kí­vánó hetedik-nyolcadikosokat és a középiskolai tanulókat. Kecskeméten', a megye ipari központjában a leggazdagabb a szakmák és munkaterületek vá­lasztéka. A MÁV és a VOLÁN üzemegységeitől kezdve az Ingat­lankezelő Vállalaton át a Pince- gazdaság, a Konzervgyár, a Fém­ipari Szövetkezet kapui egyaránt nyitva állnak a nyári hónapokban a diákok előtt. Keresnek admi­nisztrátort, csomagolót, palacko­zót, vasipari segédmunkást, szere­lőt, karbantartó kisegítőt, szor­galmas kezű fiatalokat szilvát szedni és még sorolhatnánk to­vább. Az általános iskolások pálya- választását ugyancsak elősegítik az üzemi tapasztalatok, hiszen a választékban mezőgazdasági, élel­miszer-, fa-, nyomda-, vasipari és számos más szakma megtalál­ható. A középiskolások pedig megismerkedhetnek a különböző termelési eljárásokkal, munkafo­lyamatokkal, a szervezés az ad­minisztráció menetével. Képet al­kothatnak egy-egy üzemrész ősz- szetett tevékenységéről. A diákokat minden vállalatnál munkaruhával látják el, és ked­vezményesen ebédelhetnek az üzemi konyhán. Fizetésüket a munkaadónál szokásos rendben kapják, óra- vagy teljesítménybér, illetve havifizetés illeti meg őket. A tapasztalatok szerint a szünidei diákmunkások havi ke­resete 1200—1800 forint között változik. A hetedik-nyolcadikosok napi hat órát, a középiskolások nyolc órát dolgoznak, és akár a felnőttek, élvezik a szabad szom­batok kedvezményeit is. Az alkalmazás feltétele a jő egészség és az iskola belegyezése A nyári munkavállaláshoz a ta­nulóknak nem kell munkakönyvét kiváltani, a vállalatok a szülői beleegyezés és a tanintézetek írásbeli engedélye alapján szer­ződtetik a fiatalokat. A városi és járási tanácsok munkaügyi csoportjai minden ér­deklődőt készségesen felvilágosí­tanak a környékbeli üzemek igé­nyeiről, és a választott szakte­rületekre irányítják a fiatalokat. P. M. Púja Frigyes külügyminiszter az NSZK-ba látogat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere meghívására ma június 11-én hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba utazik. (MTI) Százezer magnetofon

Next

/
Thumbnails
Contents