Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
1975. június 10. • PETŐFI NÉPE 0 3 MŰVELŐDÉSI SZERVEZETBŐL BARÁTI TÁRSASÁG A magyar-szovjet barátságért A 30 esztendeje tartott alakuló ülésen elfogadott program egyértelműen meghatározta a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság céljait, tevékenységének kereteit és formáit. „Munkánkat azzal a tudatos szándékkal kezdtük el, hogy túl megyünk az egyszerű felvilágosítás határain. Tudjuk, hogy a kölcsönös megismerés kölcsönös szeretetté, szoros, termékeny barátsággá fog nőni...” Az országos elnökség akciók sorát szervezte, hogy a tervekből valóság legyen. A nagyobb városokban 1945 második felében, 1946 elején jöttek létre a társaság helyi szervezetei. Kecskeméten 1946 júniusában, több helyi, hazai erőkkel lebonyolított sikeres rendezvény után vállalkoztak szovjet vendégek fogadására. Kabalevsz- kijt, a híres zeneszerzőt és Konyukova Helenat, a VOSZK nevű testvérszervezet titkárát köszöntötték a hírős városban. A delegációt elkísérte Zilahy Lajos, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első elnöke. A kecskemétiek szép műsort állítottak össze tiszteletükre. Kabalevszkij főként a magyar népdalokról érdeklődött és tüzetesen ismerkedett az előadáson bemutatott tamburával. Mindketten kifejezték azt a szándékukat, hogy igyekeznek közvetlen kapcsolatot teremteni Kodály Zoltán szülőhelyével. Itt már a Horthy-rendszerben megjelent néhány szovjet szerző műve, főként Tóth László buzgalmából. Módot talált a szovjet sakkozás bemutatása ürügyén arra is, hogy néhány információt közöljön a szocialista államról. Molnár René fordított először hazánkban Majakovszkij-verseket. 1944 novemberében már közös műsorral ünnepelték a lakosok és a szovjet harcosok a felszabadulást. ,,Óriási siker, hatalmas tömeg a magyar— orosz díszhangversenyen”, így számolt be a Kecskeméti Lapok munkatársa az 1945. szeptember 16-án, a színházban tartott ünnepi estről. A közönséget elsősorban a fellépő orosz katonák bravúros tánctudása és a helyőrségi kórus színvonalas éneklése ragadtatta el. Kiemelkedett az 1947 januárjában szervezett Lenin-emlékműsor. Osztatlan elismeréssel tartották meg 1949 márciusában a Puskin-estet. A színes, tartalmas műsort megtekintette a Kecskeméten tartózkodó Bronstein és Averbach nagymester. Nincs helyünk a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság kecskeméti szervezetének akár vázlatos ismerteié» sére, csupán jelezni szeretnénk, hogy igyekeztek minél többet tenni a két nép kulturális közeledéséért. Természetesen más művelődési intézmények, testületek is a közönség elé vitték a klasszikus orosz irodalom, művészet remekeit, a kortárs írók művét. A Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének kecskeméti szervezete 1947 júniusában Gorkij: Éjjeli menedékhely című művét játszotta többször is. A Faragó Árvaház diákjai az Űj ember kovácsa dramatizált változatát adták elő. Eljutottak Kecskemétre a világhírű szovjet művészegyüttesek. A Bács-Kiskun megyei Népújság 1950. március 19-i számában több dolgozó levele olvasható: „Köszönjük azt a néhány órát, amit a Pjatnyickij együttes tagjai közöttünk töltöttek." Jött a Svesnvikov együttes. Évről évre megrendezték a szovjet filmek hetét. A város művelődéstörténetében helye van az MSZMT tevékenységének. Közben az ország átalakulásával, a társadalmi haladással összhangban változtak a művelődési társaság céljai. 1949-ben ezért névmódositassal is kifejezték tevékenységük jellegének módosulását, így indokolták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság név felvételét, az alapszabályok átdolgozását. ,.A Társaság nagy feladatai már túlnőttek a művelődési tevékenységen és így fontos pulii ikai szervvé fejlődtek.” A mozgalom történetében jelentős állomás az 1957-es tanácskozás, amelynek során elhatározták, hogy a maguk eszközeivel is segítik a teljes konszolidálást, a Szovjetunió szerepének még hatékonyabb ismertetését. A világ legnagyobb szocialista államában is újult erővel kezdték munkájukat a testvérszervezetek, létrejöttek a köztársasági baráti társaságok. A magyar és a szovjet baráti társaságok elnöksége 1959-ben együttműködési szerződést irt alá. Ebben szorgalmazták először a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását. Kecskemét és Szimferopol között az ismerkedés tartós, egyre mélyülő barátsággá, elvtársi kapcsolattá fejlődött. A társaság tevékenységi formái az elmúlt 30 esztendőben többször változtak, de működésük lényege azonos. Az ő munkásságuk is a Leonyid Brezs- nyev 1937 szeptemberi budapesti beszédének egyik megá’lapításán alapszik: „Most minden szocialista ország alkotó módon felhasználja azt, ami a testvéri ország tapasztalataiból számára megfelel, megosztja barátaival saját eredményeit.” Ennek a kölcsönös tapasztalatcserének, az értékek közvetítésének a baráti társaságok kiváló, eredményes ösztönzői. —i —r. Eredmények és gondok a szakszövetkezetekben A szakszövetkezetek megalakulása óta eltelt időszak bizonyítja, e forma létrehozásának helyességét. A megyében elsősorban a szőlő-, gyümölcsültetvényeken és futóhomokon létesültek ezek a gazdaságok. A megye szövetkezeti területének negyedrészén 39 szak- szövetkezet gazdálkodik. Nálunk van az ország szakszövetkezetekben levő földterületének csaknem fele. A közös gazdaságok által előállított termelési értékben 10 százalékkal részesednek. Ellentmondások a fejlődés során KÉPERNYŐ Lili bárónő Bevált recept szerint dolgozott Kalmár András, a Lili bárónő tv-változatának a rendezője. Népszerű témát választott, Husz- ka Jenő legjobb nagyoperettjét, Kitűnő, a televízió műfajában és az operett világában egyaránt járatos szakembereket kért föl arra,vhogy leverjék a port a felfogásában, megjelenítésében, stílusában némileg túlhaladott műről. Figyelmes munkájuknak köszönhető, hogy fel-felcsillant az operett finom bája, ritkán kellett fanyalognunk elkoptatott sablonok miatt, noha a leegyszerűsített történet még nyilvánvalóbbá tette a szövegkönyv együgyűsé- geit. Kiváló szereposztással adózott a televízió a száz esztendeje született Huszka Jenőnek és a több millió nézőnek. Azt hiszem, hogy csak az osztrákok, meg talán a bajorok értik úgy ezt a műfajt, mint Márkus László, a minden húron nagyszerűen játszó Galambos Erzsi, a sajátos humorú Dayka Margit, vagy — a szerepéhez illően —, kedvesen mafla Szom- bathy Gyula, a szokottnál most mértéktartóbb Bodrogi Gyula. Nagyszerűen mutatkozott be ICál- lay Bori! Kalmár Magda és Rozsos István pompásan énekelt, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének a tánckara egyaránt a siker részese volt. A rendezőt dicséri, hogy a tv-változatot adta! Elvétve éreztük, hogy lefényképezett színházat láttunk. Ügyes ötletekkel használta ki a kamerák, a tér és idő szabadabb kezeléséből adódó képi lehetőségeket, ötleteket. Bátrabb újításokkal, merészebb ötletekkel növelhette volna az előadás értékét. A másfél órára tarkított Lili bárónő végül is előnyösen jelent meg, de semmiféle kozmetika, a behízelgő zene sem feledtette, hogy megöregedett. Operettjeink túlnyomó része a dzsentrik belterjes világában játszódik. A szép nők között forgolódó, az idejüket pompás kastélyokban elmúlató mágnásfiúkat, urakat a hajdani közönség irigyelte, s leszorítottságának keserűségében kicsúfolta. A szövegkönyv romlandó elemei a megváltozott körülmények között ezért menthetetlenek, az efféle operettek problematikája ezért távozik mind messzebbre a nézők többségétől. Mit tehetne a tévé? Talán az operettek forrásvidékén, a zenés népkomédiák táján kereshetné a kibontakozást. Jöhet néhanapján a Lili bárónő — különösen ilyen kellemes tolmácsolásban —, de azért mást is szeretnénk, többet. H. N. Érkeznek a kombájnok az aratáshoz 1 700 000 hektárról kell az idén betakarítani a kalászos gabonát. A terméskilátások június elején biztatóak, az aratókra nagy munka vár. A kereskedelem felkészült az igények kielégítésére. Az előző évhez képest tovább javul a gépellátás. A gazdaságok évek óta először annyi kombájnt vásárolhatnak, mint amennyire szükségük, illetve anyagi fedezetük van. Az arató-cséplőgépek száma 1974-hez képest 2000-rel növekszik, legalábbis ilyen kínálatot biztosít a kereskedelem. A megrendelt gabonakombájnok a Szovjetunióból folyamatosan érkeznek. Az első félévben a szerződések szerint 475 SZK—5-ös kombájnt szállít a szovjet külkereskedelem. A gépekből már több mint 200 megérkezett és ezeket az összeszerelés, beállítás után átvették a gazdaságok. A gép nagyobb teljesítményű és „szembiztosabb’, mint a hosszú éveken át bevált SZK—4-es típus. Még ennél is nagyobb teljesítményű 'az SZK— 6-os gép," amelyből 150-et rendelt az AGROTRÖSZT-. A gépekből eddig már több mint 100-at át is vettek. Érkeznek az NDK-ból az E—512-es kombájnok első idei szállítmányai is. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges egyéb betakarító gépek állománya is tovább bővül. A szálastakarmány-betakarító gépek egyik korszerű típusából, az NDK-ban gyártott E—280-asból az első félévre 220-at igazoltak vissza, s május végéig 229 érkezett meg. Tehát az NDK már a harmadik negyedévre esedékes szállításokat teljesíti. Egy másik típus az E—301-es átvétele is jó ütemben halad. (MTI) A fejlődés során jelentkeztek ellentmondások is. ezek feloldására. illetve a továbbfejlesztés útjának meghatározására 1973-ban központi határozatok születtek. • Ennek végrehajtása érdekében az. elmúlt év februárjában a megyei pártbizottság kezdeményezésére szakszövetkezeti aktivaértekezle- tet tartottak, majd a megvei tanács irányításával minden szövetkezetét felülvizsgáltak. Ez utóbbi sok tapasztalatot adott a megyei irányítás, valamint a helyi üzemi vezetés számára. A szakszövetkezeteket segítette, hogy az elmúlt esztendőben a gazdasági fejlesztés érdekében 17 és fél millió forint beruházási hitelt töröltek, 20 gazdaság pedig 24 millió forint fejlesztési támogatást kapott. Mindez tovább segítette a gazdálkodási színvonal javulását, van azonban néhány gond, amely változatlanul nehezíti a szocialista vonások erősítését, a korszerűbb termelést. Nincs rendezve például mindenütt a földterületek tulajdoni. illetve használati viszonya. Nemrég indult meg a nyilvántartásba vétel. A földrendezésbe nem vont ültetvények szabad forgalmazásának lehetősége gátolja a nagyüzemi közös művelés kialakítását. A közös gazdaságnak felajánlott területeket a vezetőségek több helyütt nem fogadják el, nem veszik közös használatba. Ez helytelen. A nagyüzemi táblák kialakítását és a szövetkezeti tulajdoni arány növekedését elősegíti, ha a közös gazdaságnak felajánlott minden területet elfogad a vezetőség. azt megváltja, vagy földjáradékot fizet érte.-iA .szákszövetkezetek többségének gazdálkodási, .ceredményeiiíiá’ növekvő színvonalú újratermelést bizonyítják. Közel egyharmaduk azonban a kedvezőtlen természeti adottságok, a fejlesztési források hiánya, a nem megfelelő színvonalú vezetés és a kisüzemi méretek miatt nem tudott, illetve nem tud lépést tartani az álagos fejlődéssel. Különleges helyzetet teremt az is. hogy a közös munkában résztvevőknek csak a fele tagja a szövetkezetnek. A nem mezőgazdasági főfoglalkozású tagok részvétele a termelésben, a szövetkezet életében csak formális. A járadék- rendszer bevezetésekor különböző Határszemlék után Elegendő eső esett a borotai határban is, szépen fejlődnek a növények. A terméskilátások biztatóak. Az eddigi határszemlék alapján jó a hangulat. Dr. Fekete László, a Borotai Mezőgazdasági Teripelőszövetke- zet elnöke a betakarítási előkészületekről tájékoztat. — Igyekeztünk szakosítani a növénytermesztést. Jelenleg mintegy 1100 hektár gabonavetésünk van. Az elmúlt esztendőben hektáronként 46 mázsa termést takarítottunk be búzából, az idei tervünk magasabb. Az új szovjet búzafajták, az Aurora és a Kavkáz kiváló hozamot ígérnek. Bízunk benne, hogy a tervezett 50 mázsa termést elérjük hektáronként. A kombájnok felkészülten várják az aratást, öt aratócséplőgéppel rendelkezik a termelőszövetkezet, ebből három szovjet, . egy NDK és egy NSZK gyártmányú. Tavaly elkészült a bábolnai típusú szárítóberendezés, tehát, ha a gabona nedvessége a megengedettnél magasabb lesz, akkor sem okoz különösebb gondot a betakarítás. Az elnök elmondja, hogy másik legfontosabb növényük a kukorica, amit szintén több, mint ezer hektáron termesztenek. Beléptek a bajai kukoricatermesztési rendszerbe. Az, elmúlt esztendőben 62,5 mázsa hektáronkénti termést értek el májusi morzsolt ban számítva. — Az idén szeretnénk elérni a A termelőszövetkezet gépműhelyében mindig van munka. 70 mázsát —, hangoztatja és hozzáteszi: — A takarmánytermesz- tés fejlesztése számunkra nagyon fontos. Ezért telepítettünk nagy területen lucernát is. Az állat- tenyésztés számára ugyanis magunk akarjuk előállítani az ösz- szes takarmánymennyiséget. Egyik büszkeségünk a sertéstelep, amelynek korszerűsítését nemrég fejeztük be, és ennek köszönhetően 9500 hízott sertést tudunk adni évente a húsiparnak. A keverés saját recept alapján történik a takarmány üzemben. A sertésen kívül évente mintegy 700 ezer pecsenyebaromfit értékesítünk. okok miatt mintegy 2 ezer idős tag mentesítést kapott, így jelenleg járadékot nem élvez. A termelőszövetkezeti tagoktól eltérően nem részesülnek gyermekgondozási segélyben a közös munkában részt vevő gyermekes anyák. Az ifjúság, a nők élet- és munkakörülményei nem érik el a termelő- szövetkezetek színvonalát. Az is igaz. hogy a szakszövetkezetek többségében a választott tisztségviselők és a függetlenített vezetők jelentős része a háztáji gazdaság méretét meghaladó tagsági területtel rendelkez'k. Az itt végzendő munkák időnként akadályozzák őket az irányítói feladatok végzésében. Hiányzik sok helyen a szakképzettség. Ezért is lassú az előrehaladás, nagy a differenciáltság a szövetkezetek gazdálkodásában. A megyei pártértekezlet útmutatásai A megyei pártértekezlet határozata alapján egyik leglontosabh feladat, hogy a szakszövetkezetekben erősítsük a szocialista vo násokat. Az említett feszültségek egyúttal jelzik a feladatokat is. Sürgős rendezésre vár a földtulajdon és a használat. Figyelembe 'veendő, hogy a szakszövetkezeti tagság is elöregszik. A közösben dolgozó tagok száma az 1973. évi 5700-ról tavaly alig 3 ezerre csökkent. Számítani kell arra, hogy egvre nagyobb mértékben ajánlják fel a földeket, mivel nincs, aki megművelje. A szövetkezetek a szakvezetés alapos gazdasági, politikai előkészítő munkája alapján döntsék el, hogy határrészenként hogyan valósítják meg a tényleges, nagyüzemi közös művelést. Ez az előrelépés egyik módja. A folyamatos hatósági segítséggel megvalósítandó, részleges üzemi földrendezéssel és más üzemekkel történő ésszerű földcserékkel is segíteni lehet a jelenlegi széttagoltságon. Szó van arról, hogy érdemes lenne azokban a szakszövetkezetekben, ahol a kisüzemi ültetvénnyel rendelkező tagok száma jelentős, megvizsgálni a szakcsoportok létrehozásának lehetőségét. Termelési tevékenységük irányítását a termelő-, illetve a szak- szövetkezetek megoldhatják. A tagsági gazdaságok és a közös között a kapcsolatot szükséges tovább arősíteni. A munkamegállapodások alapján termelt növényi és állati termékek értékesítésére. kölcsönösen előnyös feltételek szerint, kössenek szerződéseket. A kapcsolatok azt is segíthetik, hogy a tagok gazdaságaiban korszerűbben termeljenek. A termékértékesítési és munkamegállapodás alapján végzett tevékenységet a nyugdíjidőbe beszámítják. A szövetkezeti tagság életkörülményeinek javítása is soron levő feladat. A szociális és kulturális ellátásnak, a szolgáltatásoknak közeledniük kell a termelőszövetkezeti színvonalhoz. Törődjenek a szakszövetkezetekben a járadék nélkül élő idős tagokkal, teremtsenek lehetőséget arra, hogy megválthassák járadékéveiket. Az együttműködés lehetőségei A közös gazdálkodás fejlesztőt sét más mezőgazdasági üzemekkel történő sokoldalú együttműködéssel is el lehet érni. Ezen belül a szakszövetkezetek kapcsolódhatnak egyes termelési rendszerekhez, az ágazati fejlesztéseket szolgáló beruházásokhoz. Eléggé elhanyagolt a szakszövetkezetekben a közös állattenyésztés. Az adottságok lehetővé tennék a szarvasmarhatartást is, és főként a juhászat fejlesztését. Néhány szakszövetkezetben hasznos kezdeményezéssel találkoztunk segédüzemágak kialakítására. Érdemes a jó példákat követni. Helyes, ha a területi pártszervezetek, tanácsok állandóan napirenden tartják a szakszövetkezetek munkáját. Hatékonyabban támogatják a gazdasági és pártvezetést. Az eddigi jó példák bizonyítják: számos lehetőség van az előrelépésre. Több szakszövetkezetünk az elmúlt évi eredményei alapján elnyerte a kiváló címet. Ha a szövetkezetek igyekeznek kihasználni lehetőségeiket, szellemi és anyagi tartalékaikat, fejlődésük dinamikusabbá válhat. K. S. KENDŐZETLENÜL „Anyag nem vész el” A növénytermesztés gépesítését — a szakosításnak köszönhetően — nagyrészt megoldották. Az idén először 50 hektáron termesztenek dohányt. Az ültetvény megművelését, a palántázástól a betakarításig kombájnnal végzik. A termelőszövetkezet vezetői elmondják, hogy az egyre csökkenő munkaerő miatt a gépesítés létkérdés. — Legfontosabb feladatunknak tartjuk a kenyérgabona betakarítását. Ez a munka nemsokára megkezdődik. Ha az időjárás engedi, két-három hét alatt biztonságba helyezzük az összes termést — bizakodik az elnök. K. S. „Anyag nem vész el, csak átalakul”, így szál az anyagmegmaradás törvénye, s ügy gondolom, ezt a régen bebizonyított igazságot senki nem vonja kétségbe. Legfeljebb nem árt Időnként felidézni, hogy feledésbe ne merüljön. Ezt a tanulságot vontam le K. Z.-né kecskeméti olvasónk furcsa, de igaz történetéből. K. Z.-né 1973 decemberében propánbután gáztűzhelyéhez pótpalackot Igényelt. Természetesen hivatalos úton. szabályosan kitöltött nyomtatványon. Előzőleg több Ismerősétől hallotta, ők három hét alatt megkapták az engedélyt. Éppen ezért olvasónk is bizakodva. türelmesen várta, hogy sorra kerül. Közben elmúlt a három hét. sőt a három hónap is. Az ember türelme véges — K. Z.-né 1974 májusában végül Is úgy gondolta, eleget várt. Személyesen felkereste a DÉGAZ kecskeméti kirendeltségét. Ott sajnálattal közölték vele. hogy nem találják az igénylőlapját. K. Z.-né ezen egy kicsit elcsodálkozott, de arra gondolt, ilyesmi bárkivel előfordulhat, hiszen emberek vagyunk! A kirendeltség adminisztratív dolgozóinak udvarias tanácsára nyomban megismételte az igénylést, s újra bizalommal várta az értesítést. 1974 decemberéig. A téli időszakban egyre nagyobb szükség lett volna a pótpalackra, a karácsonyi készülődések előtt egyre jobban hiányzott. Olvasónk ismét reklamált a kirendeltségen. Akkor megígérték, hogy utána néznek, mi is a helyzet az igényléssel kapcsolatban. S valóban. A válasz hamarosan megérkezett, mely szerint T. Cim 1973-ban már kapott pótpalackot a részleg nyilvántartása alapján. De csak a részleg nyilvántartása alapján, hiszen a gyakorlatban K. Z.-né elmére semmiféle kiutalás, engedély nem érkezett ! „Anyag nem vész el, csak átalakul” —, esetleg elkallódik a hosszú úton, míg az Ipoly utcáról olvasónk Katona József utcai lakására érkezik. Persze ez nem jellemző, de előfordulhat —, Így gondolkodott K. Z.-né is, s úgy tetszett, megértése határtalan: de azzal Is tisztában volt, hogy puszta megértésért még senki sem kapott pótpa- lack-klutalást. Jelentkezett hát Ismét a kirendeltségen —, s most már ügyfél, ügyintéző egyaránt csodálkozott, és mindketten következetesen ragaszkodtak álláspontjukhoz: a kirendeltség dolgozója a hivatalos kimutatáshoz, az Igénylő pedig a számára oly lehangoló valósághoz. Olvasónk ez ügy kapcsán sokat próbált türelme, megértése végül is elfogyott. s természetesen nem tudja már elfogadni a kirendeltség legutóbbi elutasító válaszát, melynek értelmében pótpalackigényét — tekintettel az országban uralkodó Jelenlegi szűkös helyzetre —. ez évben (1975-ben) nem tudják kielégíteni. Az asszony az után is többször reklamált — ügyével foglalkozott már a részleg ügyintézője, adminisztratív vezetője, közvetve tud róla a kirendeltségvezető Is —. utoljára elkértek tőle mindenféle okmányt, mely ezzel az üggyel kapcsolatos és — szívélyesnek egyáltalán nem mondható szavakkal — azt tanácsolták, panaszával forduljon a szegedi felettes igazgatósághoz. Palack helyett jó tanács. Ez is valami. De nem annak, aki már két év óta járja a kálváriát palackügyben. S ha valaki tnváhb gondolkodik, bizonyára gyanú’ fog, hiszen ha eltűnt egy kiutalás, akkor eltűnhetett egy palack isi Pedig a közismert törvény szerint anyag el nem vész. Csak átalakul, esetleg gazdát cserél. Almási Márta
