Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Választási nagygyűlés Kecskeméten

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ma esti*: változóan felhős idő. néhány helyen átfutó esővel. Az elénk, többfelé még erős északi szél fokozatosan mérséklődik. Az évszakhoz képest hideg éjszaka. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—10. legmagasabb nappali hőmérséklet 18-23 fok között. (MTI)

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 131. szám Ára: 90 fillér 1975. június 6. péntek

Közös munkával,

alkotó erőink összefogásával

A jól végzett munkával összhangban javultak a megye lakosságának életkörülményei. Az egy főre jutó reáljövedelem évente átlagosan több mint 5 százalékkal nőtt.

Tudjuk, hogy a lakáshelyzet, főleg a városokban, még kedvezőtlen. De azt is tudjuk, hogy míg a felszabadulást követő 25 évben összesen 30 ezerrel bővült u megye lakásállománya, a mostani ötéves tervben 20 ezer lakás épül.

Sok gondot okoz még az egészségügyi ellátás javítása. De azt is tudjuk, hogy Kiskunhalason új kórház épült, elkezdődött a megyei kórház beruházása és sor került több kórház és rendelőintézet felújítására, bővítésére.

Sokat javult az óvodai ellátás: az óvodás korúak 68 százaléka járhat óvodába.

Jelentős és eredményes megyei kezdeményezés volt a tanyai iskolák villamosítása és a kollégiumépítő akció. Ennek is köszönhető, hogy a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 51 százalékról 60 százalék fölé emelkedett, s az egyetemekre, főiskolákra felvettek 48 százaléka munkás—paraszt fiatal.

Jelentősen fejlődött a megye kulturális élete. Csak példaként említem, hogy az anyagi erők összefogásával felépült, megújult 10 művelődési ház. elkészült a megyei művelődési központ. Kiskunhalason és Kiskőrösön felépült, 10 községben korszerűsödött a könyvtár, tovább bővült a múzeumi hálózat, javult az ifjúság művelődési lehetősége.

Mindezekben az eredmények, ben és a fel nem soroltakban is, amelyeket nálam bizonyára jobban ismernek, benne van a me- lgve lakóinak áldozatos munkája. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy Kecskemét és Bács-Kiskun megye lakói szeretik szőkébb hazájukat.

S ez így van rendjén. Mert ahogy nem lehet csak úgy általában szeretni a népet, s közben megfeledkezni az egyes emberek gondjairól, bajairól, ugyanúgy nem szerelheti igazán hazáját az sem, aki nem szereti szükebb pátriáját, s nem tesz meg mindent annak fejlődéséért.

Ami Bács-Kiskun megyéről elmondható, lényegében érvényes, az egész országra is. A párt XI. kongresszusa, felszabadulásunk 30. évfordulója alkalom volt arra, hogy felmérjük a megtett utat, elemezzük gondjainkat, feladatainkat.

Három évtizeddel ezelőtt azt mondottuk: lesz magyar újjászületés! Most elmondhatjuk: közös munkával

., népünk alkotó erőinek összefogásával a romokon új országot építettünk. Ha semmi mást nem értünk volna el, mint azt. hogy hazánkban örökre megszűnt a nagytőke, a bankok, a nagybirtok uralma, s megteremtettük a nép hatalmát, hogy munkához, kenyérhez jutott minden becsületes, dolgos kéz, s hogy ebben az országban senkinek nem kell megalázkodnia, egyenes derékkal állhat minden ember bárki előtt — ha semmi mást nem tettünk volna, mint ezt, akkor is elmondhatnánk: érdemes volt élni, dolgozni, harcolni.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Tisztelt nagygyűlés, kedves elvtársak!

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét hozom e nagygyűlés minden résztvevőjének és önökön keresztül e nagymúltú, szépen és gyorsan fejlődő város, egész Bács-Kiskun megye választópolgárainak, lakosságának.

Kérem, hogy az üdvözlő szavakat ne vegyék puszta formalitásnak, egyszerű udvariasságnak. Közismert, hogy Kecskemét népében már a múltban is eggyé forrt a haza és a társadalmi haladás szeretete, s ez a hazaszeretet táplálkozik abból a gondoskodó szeretetből is, amelyet lakóhelyük iránt éreznek, s amelynek apróbb-nagyobb jeleit az ide tátogató lépten-nyomon észre is veszi.

A személyes benyomások és a tények, adatok is arról tanúskodnak, hogy a felszabadulás óla, de különösen az elmúlt évtizedben gyors ütemben fejlődött, gyarapodott a megyeszékhely.

Bács-Kiskun megye ipara sikeresen teljesíti IV. ötéves tervét. A termelés évente 9—10 százalékkal emelkedik. Nő a megyében a nehéz- és a géjpipar aránya, különösen a közúti járműprogramhoz kapcsolódó gyártás, a villamosipari berendezések, a híradástechnika és a műszeripar termelése.

Kiemelkedő jelentőségű az élelmiszeripar szerepe az ország ellátásában és az exportban is. A tartósító ipar közel másfélszeresére növelte termelését, csaknem kétszeresére nőtt a húsipar

feldolgozó kapacitása. Kecskeméten alakult ki az. ország legnagyobb baromfifeldolgozó bázisa.

Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak szorgalmas, hozzáértő munkája nyomán kitűnő eredményeket ért el a megye mezőgazdasága a szőlő- és gyümölcstermelésben. A búza hektáronkénti termésátlaga az 1970. évi 23 mázsáról 40,7 mázsára, a kukoricáé 32,5-ről 42,5 mázsára nőtt, s ezzel jelentősen túlszárnyalta a terv eredeti céljait. Jelentősen korszerűsödött az állat- tenyésztés, amely 44 százalékkal több árut termel, mint az előző ötéves tervben.

Tegnap délután Kecskeméten a Sport- csarnokban választási nagygyűlést rendezett az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, Bács-Kiskun megye Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A csaknem kétezres íütnéggyűlés elnökségében többek között helyet foglalt óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Molnár Frigyes, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Erdélyi Ignác, Katanics Sándor, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Borsodi György, az SZMT

vezető titkára, Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjai, dr. Szalóki László vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Gódor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke, Fekete László és Mészáros János, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, valamint Fehér Sándor, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának elnöke.

A nagygyűlés résztvevőit dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte, aki többek között így szólt:

— A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében szeretettel köszöntőm választási nagygyűlésünk valamennyi résztvevőjét. Mindannyiunk nevében tisztelettel üdvözlöm Óvári Miklós elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, az elnökség tagjait, országgyűlési képviselőjelöltjeinket.

— A nagy érdeklődéssel kísért jelölőgyűlések befejezése után új szakaszba léptek a választási előkészületek. A XI. kongresszus által teremtett jó politikai légkörben megyeszerte megkezdődtek a választási gyűlések, rétegtalálkozók, amelyeken a képviselőjelöltek, az állami és társadalmi élet vezetői találkoznak a választópolgárokkal azért, hogy minden társadalmi réteg megismerje a Hazafias Népfront választási programját, s még nagyobb részt vállaljon céljaink megvalósításából.

A megnyitó beszéd után hozzászólásokra került sor. Elsőként Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár munkásnője, a megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje kapott szót.

— Én a Kecskeméti Konzervgyár munkásasszonya vagyok, egy a sok közül. Nagyon örülök, hogy munkám alapján alkalmasnak tartanak arra a 2. számú választókerület lakói, hogy ország- gyűlési képviselőjelöltjük lehetek — kezdte felszólalását Bori Gyuláné, majd így folytatta:

— Az elmúlt héten szűkebb kollektívánk megemlékezett a Kecskeméti Konzervgyár II. telepe megalakulásának 75. évfordulójáról. Felelevenítettük a régi munkások nehéz sorsát, jog- fosztottságát, s a felszabadulást követően megváltozott körülményeket. Az évforduló alkalmával visszapergettem az éveket. Magam is elgondolkoztam azon, mikor és honnan indultam el. S bizony már lassan 30 éve, hogy 1946. május 18-án fiatal lányként átléptem a konzervgyár kapuján.

A továbbiakban Bori Gyuláné a munkások életéről, a gyárban folyó termelő tevékenységről és saját sorsának alakulásáról beszélt; majd arról szólt, hogy megválasztása esetén, mint országgyűlési képviselő, legfőbb feladatának tartja a választókkal, a munkásokkal való szoros kapcsolat kialakítását, erősítését.

Vincze István, tiszaalpári termelőszövetkezeti tag volt a következő felszólaló.

— Nagy örömömre szolgál, hogy mini termelőszövetkezeti tag, a kecskeméti járás és a 900 éves Tiszaalpár nagyközség lakói, szövetkezeti parasztsága nevében köszönthetem a kecskeméti választási nagygyűlés résztvevőit. Mi tsz-tagok nagy várakozással tekintettünk pártunk XI. kongresszusa elé. Most örömmel mondhatom, hogy nagyon sok gondunkra, problémánkra megadta a választ a kongresszus és olyan jövőt mutatott. amelynek megvalósításáért valamennyien lelkesen dolgozunk.

Felszólalását így fejezte be:

— Mi támogatjuk képviselőjelöltjeink megválasztását, munkájukhoz sok sikert és ió egészséget kívánunk.

A következő felszólaló Süveges Zoltán, a ZIM kecskeméti gyára KISZ-szervezetének csúcstitkára volt. aki elöljáróban elmondta, hogy Kecskeméten a város lakosságának egyharmada 30 éven aluli. ami megközelítőleg 37 ezer embert jelent, ezen belül a KlSZ-ta- gok száma eléri a nyolcezren

— A város ifjúsága sok irányú gondoskodást és törődést érez és ami a legfontosabb tapasztal is maga körül. Itt elsősorban azt kell kiemelni — mondotta a felszólaló —, hogy a fiatalok legfontosabb kötelességeiknek: a munkának és a tanulásnak egyre jobb körülmények között, s ezért egyre magasabb színvonalon tudnak eleget tenni. Az ifjúságot körülvevő, társadalmi méretű gondoskodás fő bázisa és egyben biztosítéka a párt ifjúságpolitikai határozata és az annak szellemében megalkotott ifjúsági törvény.

— A város ifjúsága nevében arra kérem tisztelt képviselőjelöltjeinket jelenlevő vezetőinket, hogy figyelő gondoskodással támogassák és segítsék a város ifjúságának otthont adó úttörő- és ifjúsági ház. valamint az ifjúsági park létrehozását. A megvalósításban mi 40 ezer társadalmi munkaórával kívánunk részt venni.

Negyediknek Sulyok Etelka, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet hallgatója jelentkezett felszólalásra. A fiatal lány többek között a következőket mondta:

— Állampolgári jogukat először gyakorló fiatal választók nevében köszöntőm a nagygyűlés résztvevőit. A politikai életbe való bekapcsolódás életünk nagy eseménye. Erre minden magyar fiatal készül, természetesnek tartja, holott csak a szocialista országok alkotmányai biztosítják, hogy 18 éves korától mindenki választhat és választható. Ez azt jelenti, hogy a társadalom teljes értékű, felnőtt polgárának ismer el bennünket és alkalmasnak tart bármilyen funkció betöltésére.

— Amikor eleget teszünk állampolgári kötelességünknek és élünk alkotmányos jogunkkal, s szavazatunkat jelöltjeinkre adjuk, tisztában vagyunk azzal, hogy pártunk politikájára, népünk boldogulására szavazunk. Az első választók nevében hadd kívánjak eredményes munkát megyénk megválasztásra kerülő legfiatalabb első jelöltjeinek.

A hozzászólásokat dr. Bodóczky László köszönte meg, majd felkérte óvári Miklós elvtársat, hogy tartsa meg beszédét.

Óvári Miklós beszéde