Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

1975. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉVENTE KÉTSZÁZEZER VIZSGÁLAT A biztonságos állattenyésztés feltétele A biztonságos állattenyésztés feltétele a jól működő állat-' egészségügyi hálózat, mert ezen is áll vagy bukik, hogy egy adott gazdasági év után mennyi pénz kerül az üzemek kasszájá­ba, és mennyi hús-, tejtermék a dolgozók asztalára. A munkájuk­ról, feladataikról beszélgetünk dr. Kovács Gyulával, a Bács- Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás igazgató főállatorvosa- val. — Munkánk sokrétű és szerte­ágazó. Feladataink közé tartozik az állatbetegségek megelőzése, a járványvédelem. Évente mintegy 200 ezer vér- és bélsármintát, valamint tojást, húst és húské­szítményt vizsgálunk meg labo­ratóriumunkban. Az eredmények­ről értesítjük az üzemek állat­orvosait, felhívjuk figyelmüket a legjobb védekezési, gyógyítási módszerekre. Ezzel nemcsak az állatorvosok munkáját, könnyít- jük, hanem az állatok is hama­rább meggyógyíthatok. — E nagy munkát hányán lát­ják el? — összesen kétszázan va­gyunk, ébből ötvenhármán kü­lönböző mezőgazdasági üzemek­ben dolgoznak, száznegyvenheten pedig az állategészségügyi állo­más munkatársai. Feladatuk kö­zé tartozik a járványos száj- és körömfájás, a baromfipestis el­leni, valamint az exportra kerülő állatok védőoltása. Most éppen a baromfipestis elleni védőol­tásra készülünk, amelyet szep­tember 1-e és december 31-e kö­zött szeretnénk lebonyolítani. — És a veszettség elleni védő­oltások ... ? — Azt is rendszeresen végez­zük, mert újabban az európai államokban nagyon elszaporod­tak a veszett rókák és ez ránk is közvetlen veszélyt jelent. Ez­zel párhuzamosan a kutyákat is védőoltásban részesítjük, mert csak így tudjuk megakadályozni a veszettség terjedését. — A rendszeres oltások mellett úgy tudom, fontos feladat a me­gye szarvasmarha- és kocaállo­mányának gümőkór és brucel­lózis elleni mentesítése is. — A mentesítésre még 1973­ban kidolgoztuk ötéves tervün­ket. A gazdaságok lehetőségeit, és azt, hogy mikorra tervezik a fertőzött állomány lecserélését, még az indulásnál felmértük és munkaprogramunkat is ennek megfelelően állítottuk össze. Az eredmény már most mérhető: a nagyüzemekben 80,9, az egyéni és háztáji gazdaságokban 91,6 százalékban gümőkórmentesek a tehenek, a brucellózist a szarvas­marha-állomány 9,9 százalékánál sikerült felszámolnunk, 73,6 szá­zaléka pedig úgynevezett A-mi- nősítésü. Ez annyit jelent, hogy ezek a tehenek sem fertőzöttek brucellózissal de az üzemek még nem teremtették meg a tár­gyi 'feltételeit — fehér-fekete öl­töző, kerítés — annak, hogy a teljes mentességről szóló igazo­lást megkapják, addig ugyanis fennáll az újraíertőzés veszélye. — A sértéseknél kedvezőbb a helyzet, kevesebb a brucellózissal fertőzött egyed, hat sertéstelep állománya pedig teljesen egész­séges. Az újrafertőzések elkerü­lésére a nagyüzemekben féléven­ként, a háztájiban évenként tu- berkulin, az ellést követő két- három héten belül pedig brucel­lózis elleni vizsgálatokat vég­zünk. — Hallhatnánk a munkához szükséges technikai felszerelé­sekről? — Míg az állategészségügyi állomások megalakulása előtt szinte csak a kezünk, és néhány műszer állt rendelkezésünkre, most jól el vagyunk látva mű­szerekkel. A nagy teljesítményű fertőtlenítő autóktól a beteg ál­latot szállító járművekig, minden, a működésünkhöz szükséges anyagi és tárgyi feltétellel ren­delkezünk. Ezt az állatgészség- ügyi állomások gazdasági köz­pontja biztosítja számunkra. Kellően felkészültünk u járvá­nyok megelőzésére, a beteg álla­tok gyógyítására. Ez utóbbi célra Kecskeméten, Baján és Bácsal­máson állatkórházakkal rendel­kezünk. A kórházaknak jelentős a hasznuk, a kecskemétiben pél­dául 554-állatot kezeltünk az el­múlt évben, és 1300 volt a „be­járó”, úgynevezett ambuláns be­teg. Az állatok többségét, meg­gyógyítottuk. de szeretném fel­hívni a gazdaságok és az egyéni gazdák figyelmét, hogy ne vár­ják meg, amíg válságosra fordul az állatok állapota, hanem ide­jében szállítsák kórházba. Ha ezt megteszik, sokkal biztosabb a kezelés eredménye, és azok­nak, akik biztosítással rendel­keznek, még csak anyagi meg­terhelést sem jeleni, mert az Állami Biztosító az ápolás és a szállítás költségeit is megtéríti — hangoztatta végezetül az igaz­gató főállatorvos. Bán Zoltán Szakszervezeti vizsgálat a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjáról Az élelmiszeripari üzemeltben a csökkent munkaképességű dol­gozók foglalkoztatására külön üzemrészeket jelöltek ki, vala­mennyi nagyobb üzemben bizott­ságot alakítottak a rehabilitáció elősegítésére — állapítótta meg az ÉDOSZ vizsgálatsorozata, amellyel arra kerestek választ, hogy az élelmiszeripari üzemek eleget tettek-e a rendelkezések­nek. Megállapították: a tapasztala­tok szerint az orvosi és a munka­helyi rehabilitáció együttesen te­szi lehetővé, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók ismét beilleszkedjenek a munkahelyi közösségbe és megtalálják he­lyüket a társadalomban. A vál­lalatok lehetőség szerint az üze­men belül, képességüknek és egészségi állapotuknak megfelelő, illetve ahhoz közelálló fettétele­ket biztosítsanak számukra. Sok helyen külön üzemrészt rendez­tek be, vagy — amennyiben a vállalat jellege azt. lehetővé teszi — bedolgozói munkaviszonyt lé­tesítenek, esetleg részmunkaidő­ben foglalkoztatják a dolgozókat. Az élelmiszeripari vállalatok­nál az elmúlt évben több mint háromezer csökkent munkaképes­ségű dolgozót, foglalkoztattak. El­helyezésük nem okozott gondol, hiszen az ilyen célra kijelölt munkahelyek létszámának csak a felét töltötték ki az üzembe visszakerülő, rehabilitált dolgo­zók. (A munkahelyek fennmaradó részén átmenetileg nyugdíjaso­kat foglalkoztatnak, vagy olyan dolgozókat, akik átmeneti egész­ségromlás miatt csak könnyebb munkát végezhetnek, és itt he­lyezik el a kismamákat is.) A csökkent munkaképességű dolgozókkal körültekintően fog­lalkoznak a vállalatoknál. Erre jellemző, hogy az elmúlt évek ben mindössze négy munkaügyi vitára kerül sor. Az ÉDOSZ vizsgálata azt is megállapította, hogy a vállalatok­nál a visszatérő dolgozó foglal­koztatására csak ritkán alakíta­nak át szerszámot vagy gépet — holott erre szükség lenne —, és a jövőben többet kell törődniük a rehabilitált dolgozók átképzésé­vel is. Sok helyen ugyanis a re­habilitációt leegyszerűsítik, s a csökkent munkaképességű dolgo­zókat portásként, éjjeliőrként, kézbesítőként. telefonkezelőként alkalmazzák, így pedig anyagilag is hátrányos helyzetbe kerülnek. MAI TÉMÁNK Fenyegető reklám A reklámszakmában csupán laikusnak számítok több millió honfitársammal együtt. Annyit azonban sejtünk, hogy nem a legjobb az a reklám, amely fe­nyeget. Sőt. tudomásom szerint az efajta árukínálatot kifejezet­ten tiltja is a reklámetika. Nem szabad tehát úgy kínálni vala­mely árufélét, hogy ugyanakkor megijesztjük az olvasót: ha nem ezt veszed, akkor nagy bajba jutsz. . Ez a néhány gondolat motosz­kált bennem, amikor a napokban betértem a közkedvelt kecske­méti tejbárba, népszerűbb és humorosabb nevén a kakaóbár­ba. Ott ugyanis, a pénztár mel­lett parányi táblácska lóg, rajta valamely újságból kivágott, cik­kecske a következő címmel: Fo­gyasszon joghurtot, nem kap szívinfarktust! Majd jön a té­telt bizonyítandó szöveg, misze­rint él valahol Ausztráliában egy bennszülött törzs, amelynek tagjai kizárólag tejterméket esznek, és évszázadok óta nem fordult elő közöttük az említett beteg­ség — amint a tudósok megálla­pították. Namármost! Ha kételkedni akar az ember, akkor a követ­kezőket mondja: a bennszülöt­teket nyilván nem éri annyi ur­banizációs ártalom, annyi káros környezeti hatás, mint a nagy­városok lakóit. Nem ismerik a hajszát, az idegeskedést, a fe­ketekávét, talán még a cigarettát sem. Nem utaznak autóbuszon, nem laknak társasházban, albér­letben, nem néznek televíziót stb. Nem szükséges tehát tudósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk' miért nem. kapnak ezek az em­berek szívinfarktust. A másik pedig az, hogy engem és honfitársaimat ne ijesztgesse­nek azzal, hogy ha nem fogyasz­tok joghurtot, akkor majd meg­nézhetem magam, hiszen nyomo­rultul fogok elpusztulni. Bezzeg, ha ennék. Mégpedig ha éppen a kakaóbárban ennék, akkor el­érhetném az emberi kor leg­végső határát, s ha majdan úgy 145 éves korom körül felkeresné­nek az úttörők, azt mondhatnám: — Ja, gyermekeim, én joghurtot ettem ám Egyébként is — jó lenne, ha a reklámszakemberek már észre vennék __ nem szeretjük.- ha l épten-nyomon azt olvassuk, hogy ezt egyen, azt ne egyen, mert ez lesz. az lesz. Ne fenye­gessenek bennünket, hanem kul­turáltan, jó ízléssel győzzenek meg. G. S. Napközben: Nagy István Baráti Kör Étiek óta érlelődik Ba­ján egy olyan kör, egyesü­let — nem a név a fontos, hanem a célkitűzések és azok minél jobb megvalósí­tása —• amely egybefogná azokat a kultúra iránt kö­zelebbről is érdeklődő em­bereket• akik másokkal együttműködve önzetlenül akarnak és tudnak munkát végezni városuk felemel­kedése érdekében. Sok előzetes „tapogató­zás". közvélemény kutatás, valamint az igények fel­mérése után megalakult egy előkészítő bizottság, mely körlevélben fordult azokhoz• akiknek érdeklő­désére joggal tarthatott szá­mot. F.bben bejelentették, hogy a Nagy István Baráti Kör megalakítását tervezik. A József Attila Művelődési Központ vállalta a szerve­zést és az elhelyezést. a működéshez szükséges fel­tételek megteremtéséi. A felhívás a vártnál is nagyobb eredményi hozott. Nolcvannyolcan jelentek meg az első összejövetele it­altól megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Ta­nárok- jogászok, művészek- orvosok es más értelmisé­giek, a párt-, tanács- és tö­megszervezeti vezetők, va­lamint a közművelődésben dolgozók jöttek el. Nagy István festőművész évekig Baján és Homok- megyeit élt. s szoros szá­lakkal kötődött a gazdag hagyományokkal rendelke­ző városhoz. Neve- kultu­szának ápolása, életének, életművének további feltá­rása és közkinccsé tétele nagyban hozzájárulhat Ba­ja kulturális eleiének to­vábbi fellendítéséhez. Amint, az illetékes szer- .vezethez jóváhagyásra fel­küldött alapszabály pe­cséttel és aláírással ellátva megérkezik, tüstént hozzá­látnak a végleges vezetőség megválasztásához, s az ér­demi munkához. Sok sikert kívánunk a baráti körnek. V. M. KGST: az együttműködés szervezeti struktúrája A KGST lieg régibb és legfőbb .szerve a tagországok kormány- küldöttségeiből álló tanács, amely az alapokmány értelmében éven­te legalább egy alkalommal ' — orosz ábécészerinti sorrendben — a tagállamok fővárosaiban ülése­zik. Budapest volt a színhelye, 1955-ben a VI., 1960-ban a XIII. és 1967-ben a XXI. tanácsülés­nek. A tanácsülés — mint a KGST legfőbb szerve — jogosult a KGST munkájával összefüggő minden kérdés megvitatására, ajánlások és határozatok elfo­gadására, az. alapokmány kiegé­szítésére és módosítására, olyan szervezetek, intézmények alapi- tására. amelyek az eredményes munkához szükségesek. A tanácsülések közötti idő­szakban a negyedévenként ösz- ■izeülő végrehajtó bizottság — ez a KGST legfontosabb operatív «zerve — irányítja a munkát. A végrehajtó bizottságot a tagál­lamok állandó KGST-képviselői. miniszterei nők-helyet tosek al­kotják. A végrehajtó bizottság irányítja u tanácsülés határoza­tainak megvalósításai szolgáló munkát, figyelemmel kíséri azr ajánlásokból adódó kötelezettsé­gek teljesítését, szervezi a gyár- tásszakosítást. a termelési koo­perációt. a tagországok közötti munkamegosztás elmélyítését. A végrehajtó bizottság irányítja a KGST egyeli szerveinek, titkár­ságának munkáját, meghatározza azok teendőit. A KGST szervezeti struktúrá­jának további összetevői: az együttműködési bizottságok. az állandói bizottságok., a tanácsko­zások. a titkárság és a tudomá­nyos intézetek. A KGST-nek há­rom együttműködési bizottsága van — a tervezési, az anyagi- műszaki ellátási és a tudomá­nyos-műszaki amelyek a kö­zép- és liosszútávu tervek koor­dinálásával. az anyagi-műszaki ellátásban való együttműködés­sel. a tudományos-műszaki együtt­működéssel Kapcsolatos kérdé­sekkel foglalkoznak. Az állandó bizottságok — 20 ilyen bizottsága van a KGST- nek — agazati organizációk, egy- egy gazdasági, termelési ága­zatiján szervezik a tagállamok együttműködésé', előkészítik a gyártásszakosüá,-sokat. a. Uyiruylési ? kooperäcidi^tjki^ijldal.fcynegjil^ lapodúsokat. A termelő ágazato­kon kívül állandó bizottsága van a statisztikának, a szabványosí­tásnak, a geológiának, a távköz­lésnek. a külkereskedelemnek- a valutáris-pénzügyi kérdések té­makörének. Az. együttműködési és az ál­landó bizottságokban kormány- megbízottak — miniszterek és miniszterhelyet lesek — képvise­lik a tagországokat. A bizottsá­gok a tagállam fővárosaiban működnek; Budapest a székhelye a s-zínesférnkohászati. valamint a rádiótechnikai és elektronikai ál­landó bizottságnak- amelynek el­nökei a magyar kormánymegbí­zottak. Az úgynevezett tanácsko­zások a jogi. a szabadalmi- a vízgazdálkodási, a munkaügyi, a belkereskedelmi, a hajóbérlést és az ár-kérdésekben való együtt­működést szervezik. A KGST állandó apparátusa a titkárság. A KGST titkárát, aki a tagországokkal- más országok­nál ék a nemzetközi szervezetek­nél a KGST reprezentánsa, a ta­nácsülés-helyetteseit a végrehaj­tó bizottság nevezi ki. A titkár­sághoz tartozó különböző osztá­lyok vezetőit- munkatársait a tagországok delegálják. A KGST- nek két tudományos intézete van- a szabványosítási és a szocialista világgazdasági rendszer közgaz­dasági kérdéseit kutató intézet. A tagországok — a KGST aján­lásai és határozatai alapján több tucat nemzetközi és államközi szervezetet intézményt alapítot­tak. Példaszerűen: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi Beruházási Bank, Közös Vagonpark. liitermetal, Csapágyipari Együttműködési Szervezet, Interatominstrument- koordinációs központok, tudomá­nyos-termelési egyesülések stb. Ezek nem KGST-szervek- hanem több- vagy valamennyi KGST- mszág nemzetközi- államközi szervezetei, gazdasági, pénzügyi, tudományos intézményei. A KGST-otszógok együttműkö­dése egyidejűleg sokoldalú és kétoldalú. A kétoldalú együttmű­ködésnek is megvan az intéz­mény-rendszere. A tagállamok kétoldalú együttműködését a kor­mányközi gazdasági-tudományos- műszaki bizottságok — azok ága­zati albizottságai és munkacso­portjai irányítják. Magyarország és a többi nyolc KGST-ország viszonylatában a kétoldalú -.egy. ü üf működés irányításában, ‘ids'óévében Jobb mipt s»jí?Ttf* Kottság- munkacsoport vesz részt. (g. i.) A jövő héten kezdődnek az egyetemi-íőiskolai felvételi vizsgák A követ kezű héten országszerte megkezdődnek az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák a felsőok­tatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. A nappali tagozatokra ebben az esztendő­ben mintegy 40 ezer pályázó ad­ta be kérelmét, az esti tagozatra további 8 ezer- a levelezőre pe­dig 23 ezer jelölt, pályázik. A felvételi bizottságoknak több mint. 70 ezer fiatal felkészültségét kell majd mérlegre tenniük. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lap­ja szabályos volt, és jelentezé- süket elfogadták, legalább 8 nap­pal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kaptak, hogy hol és mikor kell felvételizniük. Az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva egyébként az idén a nap­pali tagozatokra valamivel ke­vesebben jelentkeztek. Kedvező, hogy a tanárképző főiskolák iránt mintegy 6—7 százalékkal növe­kedett az érdeklődés, s emelke­dett a munka mellett felsőfokon továbbtanulni kívánók aránya. Jellemző például, hogy a tudo­mányegyetemek esti tagozatára a tavalyihoz képest mintegy 14 százalékkal növekedett a jelent­kezők száma. Változatlanul van­nak azonban divatos szakok. Ezek közé tartozik a tudomány- egyetemek néhány fakultása, pél­dául Budapesten a pszichológia szak és a könyvtárral kapcsola­tos szakok, Debrecenben a nép­műveléssel párosított. szakok. Eg.v-két. szakmában azonban — éppen ellenkező jelenségként — még a tervezett keretszámot sem éri el a jelentkezők aránya; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára sem adták, be annyian a pályázatu­kat, amennyi kívánatos lett vol­na. Néhány gyakorlati tudnivaló: az írásbeli dolgozatok elkészítésére a feladat kihirdetésétől számított 180—180 percet kell biztosítani: a szóbeli vizsga általában 30— 30 perc. A felvételi vizsgabizott­ság a nappali tagozaton 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2— 4 tagú. Annyi vizsgabizottságot szerveznek, hogy egy bizottságra naponként 12-nél több jelentkező lehetőleg ne jusson. A bizottsá­gok — megfelelő felkészültség esetében — előnyben részesítik a termelést közvetlenül irányító dolgozók gyermekeit, illetve azo­kat- akik legalább két esztende­je olyan szakmában dolgoznak, amilyen szakirányú felsőoktatási intézményben felvételüket kérik. (MTI) Az infarktust megelőző vizsgálatok Friedman. Xlatsky és Siegelaub kaliforniai kutatók szerint a fe­hérvár testecskék számából megál­lapítható, hogy valakit szívinfark­tus, vagv koszorúér-trombózis fe- nveget-e. Az infarktus előjeleinek kutatása, során az amerikai tudó­sok felismerték, hogy az infark- tusves/.élynek kitett szívbeteg egy köbmilliméter vérében 7300 he­lyett átlag 3000 fehérvértestecs- ke van, A íehérvértestecskék könnyen és viszonylag gyorsan összeszámolhatok. így ez a vizsgá­lat jól beilleszthető a rut'n jelle­gű, tömeges vizsgálatok rendjébe. A íehérvértestecskék száma ugyanakkor nem csupán az in­farktusveszélynél nagy, hanem át­lagon felüli fertőzés és erős do­hányzás esetén is. De akinél so- rozotosan túl nagy n fehér vértes- tecskck száma, azoknál ezt a té­nyezőt a vérnyomással és a vér- tükörrel együtt rendszeresen vizs. fialni kell. A Játékok előkészületei Szegeden • Július 19-én kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai. A rangos művészeti produkció színhelyén, a szegedi Dóm téren ké­szítik, festik a díszleteket. Képünkön: Beethoven: Fidclio című operájának díszletein dolgoznak. (MTI Foto — Tóth Béla felv.- KS.) ' t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents