Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

1975 június 3. • PETŐFI NÉPE • 3 NEMZEDÉKEK TÁNCA — LÁTVÁNYOSSÁG, VIDÁMSÁG, HANGULAT A kalocsai hét záróműsora Kecskeméten A megyeszékhely közönsége egy héten keresztül ismerked­hetett Kalocsa várossal. A megyei művelődési központ prog­ramsorozata jó néhány tartalmas rendezvényt kínált azoknak, aikben él a kíváncsiság más városok, tájak, s a távolabb élő emberek élete iránt. Szombaton este a színházte­remben került sor a Körbe-kari- kába című rádióműsorra, amely­nek keretében hangulatos és változatos összeállítással lépett színpadra a régóta messze föl­dön híres Kalocsai Népi Együttes és a kalocsai Ének-Zenei Álta­lános Iskola Kiváló címmel két­szeresen kitüntetett úttörőegyüt­tese. Amikor széthúzták a piros füg­gönyt, s az ultramarinkék kör­függöny előtt megjelentek a pör- gekalapos, pitykés mellényű, bő- ingujjas legények, hogy a kalo- . csai népviseletbe öltözött zenekar kísérete mellett bemutassák Gulyás—Rábai Kun-verbunkját. átforrósodott a levegő a néző­téren. A kalocsaiak Szappanos Lukács emlékének szánták ezt a táncot, aki a legtovább őrizte, s az utána jövőknek átmentette a régi kunok gazdag hagyomá­nyait. S aztán jöttek a kek-fehér-pi- ros színű kalocsai népviseletbe öltözött leányok, s az egykori évek libalegeltetési hangulatát idézték a nézők elé. Majd a vegyeskar székely táncot adott elő, s számhoz illő népviselet­ben. Líraiság, báj, kedvesség, * megejtő közvetlenség, tréfa és játékosság egyaránt fellelhető volt a szép mozdulatokban. Nagy taps kísérte a nótafákat is. Ott énekelt a csoportban a nyolcvan felé közeledő özv. Rideg Ferencné is, ismertebb nevén Gólya Boris néni. Utánuk az Ézi úttörőcsoportja szerzett örömet a nézőknek: pünkösdölő- jüket tetszéssel fogadták. Ken­dertánc, majd Bartók Egy este a székelyeknél című műve — a zenekár előadásában — szere­pelt még a műsor első részé­ben. A szünet után nem lankadt a hálás nézőközönség figyelme. Magyar verbunk, s úgynevezett vitézös tánc következett, majd az úttörőegyüttes Ispilángi rózsa című játéka. Megtapsolta a kö­zönség a zenekart ismét, amikor elhangzott Brams: Ötödik magyar tánc című műve. A zenekar ve­zetője és első hegedűse Fuchs Ferencné tanár. A Körbe-karikába című záró­műsor utolsó számaként a Nem­zedékek tánca következett. Az esten összesen százötven táncos és énekes lépett színpadra. A legkisebb szereplő ötéves és a legidősebb __ mint írtuk — csak­n em nyolcvan. A Kalocsai Népi Együttes irányítói Pécsiné Ács Sarolta és Tóth Ferenc, az Ének-Zenei Iskola úttörőegyüttes vezetői Pécsi Sándor, Pécsi Er­zsébet és Stabó Mária. Valamenyi- őjüket megilleti az elisme­rés, a dicséret: szereplőik ki tet­tek magukért a hírős város értő közönsége előtt. A sikeres záróműsort — ame­lyen Kalocsa város vezetői is megjelentek — megnézték Kecs­kemét párt- és tanácsvezetői is. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy nemcsak ez. a hetet záró színvonalas esemény, hanem a kalocsai hét teljes egészében is megérdemli a megkülönböztetett figyelmet. Sikeresen zárult hát az egy- hétig tartó rendezvénysorozat. V. M. BŐVÜL AZ ÁFÉSZ-EK IPARI TEVÉKENYSÉGE Fejlődő szolgáltatások MAI TÉMÁNK Kétszáz előadás Sok szó esik napjainkban is a közművelődés aktivistáiról. Azokról, akik napi munkájuk elvégzése mellett tudnak időt szakítani szakkörök és művészeti csoportok vezetésére, előadások tartására, valamint a kulturális rendezvények szervezésében va­ló közreműködésre. Az ilyen emberek nagy szolgá­latot tesznek a társadalomnak, s annak a közösségnek, amely­nek, ők is tagjai. S az áldozatos munkát legtöbbször elismerés kíséri. Hát még, ha valaki arra vállalkozik, hogy a tanyavilág népét segítse a művelődésben, a kulturált szórakozásban. Mint például a kiskunhalasi F. Nagy József, a II. Rákóczi Fe­renc Mezőgazdasági Szakközép- iskola mérnök-tanára. Kereken tizenöt esztendő óta járja a ta­nyavilágot, mint TIT-előadó; s évente legalább tizenöt előadást tart azoknak, akik hátrányos helyzetük miatt erre bizony na­gyon rászorulnak. Kétszáznál több alkalommal járt kint a kül­területen, terjesztve a tudást, a kultúrát. Rekettye, I. és 11., Tajó I. és II., valamint a Bogárzó külterü­leti Oskola tanulói, szüleikkel együtt hálásak neki fáradságos munkájáért. Elmondta nekünk F. Nagy tanár úr, hogy heten voltak testvérek, nehéz gyermek, kora volt; saját erejéből tanult, végezte el az egyetemet. Talán ezért tudja annyira megérteni a hátrányos helyzetűeket. V. M. Sikerrel járnak az ÁFÉSZ-ek erőfeszítései, ipari és szolgáltató tevékenységűk fejlesztésére. Ezek hasznosan egészítik ki alapvető feladatukat: tagsá­guk és körzetűk jobb kiskereskedelmi ellátását, a vendéglátást és az értékesítést. Különösen a ke­nyér-, a hús- és az üdítőital-ellátásban értek el saját kisüzemeik termelése révén számottevő ered­ményeket. Az utóbbi néhány esztendőben az ÁFÉSZ-ek 75 sütőüzemet hoz­tak létre, amelyek jelenleg éven­te félmillió mázsa kenyeret, 50— 60 millió darab péksüteményt ké­szítenek. A szövetkezeti szikvíz- íizemek évi 1,2 millió hektoliter szódavizet állítanak elő. Az ÁFÉSZ-ek tevékenységének egy jelentős köre az országos la­kásépítési program megvalósítá­sát segíti elő. Több szövetkezet gyárt különféle betonipari termé­ket; a szövetkezeti faipari üze­mekben nagy tételben gyártják a különféle nyílászáró szerkeze­teket. Néhány helyen — így például Tolna és Baranya megyében — ■olyan hagyományokat újítottak fel, mint a rongyszőnyegkészítés, valamint más, régebben csupán a háziipar körébe tartozó fogla­latosságokat. A szövetkezetek fontos és ál­landó feladatuknak tekintik, s alapszabályukba is beiktatták a szolgáltató tevékenységek fejlesz­tését. A lakáskarbantartás és ja­vítás napjainkban a legelterjed­tebb szolgáltatásfajta vidéken is. Ezek mellett a vidék lakossága elvárja, hogy a szövetkezet a ház­tartási gépek, tv, rádió és más műszáki cikkek gyors és meg­bízható javítását elvállalja vagy megszervezze. Az ÁFÉSZ-ek csaknem száz helyen saját mű­helyükben látják el ezeknek a gépeknek a javítását, de ezen túl együttműködnek ipari szövetke­zetekkel. megyei javító vállala­tokkal, s több száz felvevőhelyet üzemeltetnek, ahol átveszik és to­vábbítják a javításra szorult ké­szüléket, illetve begyűjtik a tisz­tításra váró ruhaneműt. A szö­vetkezeti építőbrigádok nemcsak a saját üzlethálózat tatarozását végzik el, hanem a tagságtól is vállalnak különféle építő-, illetve szakipari megbízásokat Néhány szövetkezet kismosodákah vegy­tisztító szalonokat létesített A motorizáció gyorg ütemű növe­kedésével függ össze, hogy az utóbbi időben csaknem félszáz gépkocsiszerviz nyílt az ÁFÉSZ-ek kezelésében. A szolgáltatások közül a leg­nagyobb eredményeket a házhoz szállításban érték el. ami az el­múlt években megsokszorozódott. Nemcsak a nagyértékű iparcik­kek, bútorok, tüzelő- é$ építő­anyagok házhoz szállítását Végzik el megelégedésre, hanem a tag­ság részére bérfuvarozást is vál­lalnak. (MTI) Juhok esőköpenyben Az ausztráliai gazdálkodók polietilén vagy polipropilén hár- . tyából készült, sajátszerűen „ösz- szeszőtt” könnyű esőköpenybe öltöztetik juhaikat. A ritkaszö­vésű anyag nem akadályozza meg a bőrfelület légzését, de meleget tart, s ezáltal megköny- nyíti a fiatal állatok telelését. A legfontosabb az, hogy megóvja szőrüket a szennyeződéstől. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy a „polietilén-csomagolású” juhok átlagos súlya nagyobb a többie­kénél, s a gyapja hasonlíthatat­lanul tisztább. Jelentősen csök­kentek a gyapjú mosásának és tisztításának költségei. Az Ausztráliában tenyésztett juhok száma 200 millió körül mozog, az „esőköpeny” beveze­tése már eddig is nem csekély haszonnal járt. (MTI) „A NEMZET CSINOSODÁSÁÉRT” Kármán József halálának 180. évfordulójára Állattenyésztési profil kialakítása Mosonmagyaróvárott Nem ismerjük eléggé a múl­tunkat. Klaniczay Tibor fejtegette egy évvel ezelőtt, mennyire le­szűkítjük irodalmi hagyományain­kat is, amikor csak a múlt szá­zad íróira figyelünk alaposab­ban, pedig mennyi érték lappang a régi magyar irodalomban a Halotti Beszédtől Bornemissza Péter Elektra-átdolgozásán át Kármán Józsefig! Mert ma már kiszorult Kármán a középiskolai irodalomoktatásból is ... A magyar felvilágosodás iro­dalmának egyik legnagyobb te­hetsége volt Kármán József. Ko­rai halála miatt talán nem tudott nagyobb hatással lenni korára. Pedig minden képessége megvolt rá —. mint prózaírónak, mint esszéistának, mint irodalmi ve­zérnek. Az irodalmi élet egyik szervezője, ßrjesztöje szeretett volna lenni. Ezért adják ki az Uránia című folyóiratot. Éber szemmel és elmével figyelte a francia felvilágosodás úttörőit. Az elsők között gondolt hazánkban a nőnevelésre. Eszménye: az ön­tudatos polgár. Szellemi rokonai a nagy nemzetnevelők. Elődje: Bessenyei. Utódja — bizonyos te­kintetben — -.Széchenyi. A ma­gyar nemzet közműveltségének fejlesztéséért való küzdelmük ro­kon volt. Legjelentősebb alkotása: a Fanni hagyományai. Ez az ere­detileg név, szerző nélkül meg­jelent mű levélregény. A beveze­tőben az író azt fejtegeti, hogy nem csak a világot hódító, ret­tegett férfihősök érdemlik meg az olvasók figyelmét, hanem az asszonyok, nők is (nem csak a Cleopátrák!), akik „híven tűr­tek. híven szereltek, férjüket és háznépüket boldoggá tették, szü­lei örömei voltak, jó anyák, jó feleségek...” Kármán másik legfontosabb munkája A nemzet csinosodása című tanulmánya, amelyben rész­ben Széchenyi reformgondolatait vetítette előre. Művelődési prog­ramjában arról szól, hogy a köz­boldogság legfőbb eszköze a tu­domány. Erre pedig a nemzeti nyelvet tartja alkalmasnak. Nagy önismerettel bírálja nem­zetünket: a magyar föld szinte ellensége a tudománynak. S aki külföldről tér haza, itt elparla- giasodik. Magyarország a tehet­ségek sírja — mondja. Npm kell idegen gondolatokért clzarándo­kolnunk sehova. Eredeti magyar művekkel gazdagítsuk nemzetün­ket! Pontosan így ír: „Eredeti munkák gyarapítják a tudomá­nyokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.'’ Majd így foly­tatja: „Az igaz literátor hozza le, mint egy második Prometheus, az égből a bölcsesség szép vi­lágát .. Szekér Endre A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem Mosonma­gyaróvári Mezőgazdaság­tudományi Karának fontos célja, hogy az általános agrárképzés­ben az állat- tenyésztési ágazatot erősítse. Ebből a célból az állat- tenyésztést és a tejgazda­ságtant negyven százalékkal több óraszám­ban adják elő. ) Gyakorlaton a másodéves hallgatók. (MTI Fotó— Hadas János felv.—KS) Pár perc Berényiéknél Állásfoglalás a nyereségrészesedésről A kollektív szerződések eddig előírhatták, hogy a váljalat dol­gozói közül csak azok kaphat­nak év végi részesedést, akik — azon túl, hogy egész évben a vál­lalatnál dolgoztak — a kifize­tés napján is munkaviszonyban vannak a vállalattal. így előfor­dulhatott, hogy valaki például 1974-ben egész esztendőben azo­nos vállalatnál dolgozott, nyere­ségrészesedést mégsem kapott az évi eredmény alapján, mert 1975 elején, a részesedés kifizetése «előtt vállalatától kilépett A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztályainak most kibocsátott álásfoglalása szerint az idei kollektív szerző­désekből már törölni kell az em. lített megszorító intézkedéseket, vagyis az 1975. évi eredmény alapján valamennyi dolgozónak jár év végi részesedés, aki egész évben munkaviszonyban volt a vállalattal, ha egyéb okból nem kerül sor a részesedés csökken­tésére, vagy megvonására. (MTI) — Hazament ebédelni. Lakása a tanácsház utcájában van, köny- nyen megtalálja, mert ott már bárki megmondja — kaptam az útbaigazítást a kaskantyúi Ho­mokgyöngye Szakszövetkezetben, ahol Berényi István párttitkárt kerestem. Amikor a tanácsház utcájában találomra megálltunk egy régi, kisablakú ház előtt, alighanem a gépkocsi zajára előjött az ud­varra egy hosszú hajú, csinos lány. Azaz, hogy ... — A lehető legjobb helyen érdeklődnek, mert itt lakunk — feleli a megkérdezett, akit az ál­talam csak névről ismert Beré­nyi" István leányának véltem. Éppen kérdezni akartam, itthon van-e az édesapja, de ő meg­előzött, méghozzá így: — A férjem, sajnos, nincs itt­hon és én már olyan nagyon ideges vagyok. Még az éjjel visz- szaindultak Tolna megyébe tég­láért. Csak nem . esett bajuk?! Mert annyi minden megtörtén­nik az országutakon ... Éjfélkor érkeztek haza az első fuvarral. Aztán egy kis frissítő mosako­dás, meg egy jó kávét főztem nekik és Anárís fordultak, hogy reggelre óda érjenek. Ügy mond­ták, ezerhatszáz tégla volt még a gyárban, nem akarták, hogy valaki megelőzze őket. Mert olyan bajos ám az építőanyag beszerzése... — sorolta nyílt­szívűén az asszonyka. — Mit épít a szövetkezet? — Nem a szövetkezet, mi épí­tünk házat. Ahhoz a tégla. Jaj, csak jönnének már! — Ebben a házban talán a kedves szülőkkel élnek együtt? — Á, nem, albérlők vagyunk. De tessék legalább egy pár percre bejönni, hadd mutassam meg a szobánkat — invitált olyan kedvesen, hogy máris a félhomályos, ódon falú, de laká­lyosan berendezett szobában folytattuk a beszélgetést. Az asztalkán tálca, rajta há­rom mosatlan, feketéspohár. Luxus­buszok • A3 IKARUSZ székes- fehérvári gyárában megkezdték az IK 256-os luxus távolsági autóbuszok gyártását. Az országúti próbák után mé|( ebben az évben 150 darabot bocsátanak útjára. (MTI Fotó— Horváth Péter felvételei— KS) KÉPERNYŐ ,,Történelmi mélyfúrás” A Legenda a partizánról a so­káig emlegetett műsorok közé tartozik. Többet, lényegesen töb­bet adott sokat ígérő címénél. Joggal nevezte a dokumentum­filmet Wisinger István szerkesz­tőriporter történelmi mélyfúrás­nak. A kockázatvállalást igazolta az eredményt: a kamerákkal fel­hozott, a mai köztudatba emelt emlékek, magatartások, megnyil­vánulások mélységesen elgondol­kodtatok. Szőnyi Márton hajdani snájdig vadászpilóta, a bokrokban, istál­lókban, kuckókban meghúzódó partizánparancsnok sorsa, szemé­lye a megszépítő messzeség nél­kül is emelkedett hangvételű, ün­nepélyes feldolgozást kívánt. A legtöbb szerkesztőt-rendezőt ma­gával ragadta volna az izgalmak­ban bővelkedő életpálya fordu­latossága, a Hangony-völgyi akció feszültsége, a több hetes rejtőz­ködés daramturgiailag jól „hasz­nosítható” ábrázolása. A Legenda a partizánról alko­tói észrevették, hogy számunkra, — „a múlt csak példa legyen most” — fontosabb a partizán­osztag működési körzetében élt emberek viselkedése. Mindnyá­jan választás elé kerültek 1944 augusztusában, bár a döntés szükségszerűségét, horderejét, a jellem próbáját kevesen érezték, tudatosították önmagukban. Mit tudtak az ottani, jelképe­sen is, valóságosam is völgyben élő kétkeziek a nagyvilág esemé­nyeiről. ösztöneire, gyakorlati tapasztalataira hallgatott az'a né­hány ember, ki egyértelműen és cselekvőén a jó oldalra állt, a történelmi haladást segítette. A többséget az elemi emberi indula­tok, szokások, a valahogy átvé­szeljem ravaszkodásai irányítot­ták. Nézem őket Káplár Ferenc és Füredi Vilmos operatőrök kame­ráinak a segítségével, s elszorul a szívem. Majd mindenki többet mutat koránál. Beszédük alig érthető a foghíjak miatt, arcukat az idő és sors barázdálta, gerin­cüket megaláztatások hajlították Mégis szinte kivétel nélkül em­beri tisztességgel óvták a mesz- sziről jött Marci életét, noha csak a temetéskor vállalta a többség a nyílt kiállás veszélyeit. Mata János forgatókönyvíró és rendező gondosan csoportosította, hatásosan mutatta be a mélyfúrás során egy tovatűnt korból előke­rült leleteket. Jó. ha tudjuk, hogy mit hagytunk magunk mögött, mert ezek a tényezők ma még befolyásolják tetteinket, gondola­tainkat. A tisztázást és a példa­adást szolgálta a Legenda a par­tizánról. H. N. — Tetszik látni, ez is itt van még. Én is alig aludtam, és reg­gel lett, mennem kéllett. Tud­niillik én is a szövetkezetben dolgozom, mint munkaügyis, meg egyéb ügyeket is intézek ahogy' a szükség kívánja. Egyéb­ként, a szakmám szerint mező- gazdasági technikus vagyok ... Tulajdonképpen ebédelni szalad­tam haza, de az idegesség mi­att nemigen kívánok enni. A jó ízlésre valló szobát ka­locsai kézimunka is díszíti, meg­jegyzem hát: — Ügy látom, kedveli a kalo­csai népművészetet... — Ez nem véletlen, szakmán születésű vagyok. Férjem meg balotaszállási. Igazán a házépí­téssel jegyezzük el magunkat Kaskantyúval. Csak már készen lenne! — Vajon mennyit fizetnek a szobáért? — Havi négyszázat, de a bútor a sajátunk. Ugye, elég szépen elrendezkedtünk? Én úgy sze­retem csinosítani az otthonunkat! Hát még majd a saját házunk­ban! És akkor a kicsi lányunk is mindig velünk lesz. Most anyukáméknál van, s én alig vá­rom a hét végéit, hogy láthassam. Tessék nézni ezt a falatnyi kék­festő ruhácskát! Ezt viszém ne­ki szombaton. Ha mór a málhá­ja nem az, legalább ő legyen divatos! Ugye, szép a kis ru­ha? __Ó, csak'jönnének már P istáék!... Néhány nyugtató szó, és elbú­csúztam a fiatalasszonytól, aki ugyancsak sietett, vissza, a mun­kahelyére. Távozóban Kaskantyúról el­töprengtem: beszélgetésünk Be­rényi Istvánnóval talán, ha tíz percig tartott. S lám, abban az alig tíz percben benne sűrűsö­dik az önálló élete kezdetén ' tartó, rokonszenves család szin­te egész története. És azon kap­tam magam, hogy megszerettem az előbb még ismeretlen fiatal- asszonyt, a fészekrakó kis csa­ládot. S amikor közel a kiskőrösi út­elágazáshoz, gépkocsinkkal szem­közt, téglával megpakolt, pót­kocsis vontató közeledett, őszin­tén megkönnyebhedtem, hogy szerencsésen megjöttek Pistá­ék!... Perny Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents