Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
PETŐFI NEPE • 1975. május 15. Jubileumi ünnepségek a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítékairól nem mondunk le. Ha azonban megszűnnek a tőkés államok katonai tömbjei, legelőbb a NATO, akkor kellő megegyezés alapján egyidejűleg megszűnik a Varsói Szerződés is. Ehhez létre kell iönnie annak a biztonsági rendszernek, amelyben a békés egymás mellett élés «elvei uralkodnak, mindenki elismeri a népek és államok szuveré- nitását, területük sérthetetlenségét, tiszteletben tartja társadalmi rendjüket, törvényeiket, szokásaikat és amelyben a vitás kérdések erőszak és fenyegetés nélkül tárgyalásokon oldódnak meg.” Stefan Mocuty, a román küldöttség vezetője beszéde jelentős részét az össz-európai értekezlet ügyének szentelte, összegezte a konferencia munkájának eddigi eredményeit és megállapította, hogy az értekezlet teljes sikerében lényegbevágó szerepet játszhatnak a szocialista országok kormányai és parlamentjei. A szerdai ülésen utolsóként a lengyel delegáció nevében Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, szejm-képviselő szólalt fel. „A Varsói Szerződés az elmúlt két évtizedben biztosította a népek szocialista vívmányainak megőrzését, a szocialista közösség országainak sérthetetlenségét és népein'- biztonságának alapja és biztosítéka volt — húzta alá. Lengyelország az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy védelmi szerződésünk tovább erősödjék. A találkozó ma délelőtt folytatódik és a szerdán elhangzott javaslatok szerint várhatóan közös felhívás elfogadásával fejeződik be. (MTI) Megemlékezés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából szerdán jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kongresszusi termében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, dr. Maróthy László, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes, külügyminiszter, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és V. K, Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője is. Részt vettek a jubileumi megemlékezésen párt- és állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők, az fegyveres erők képviselői, a termelő munkában dolgozók, fiatalok képviselői. Ott voltak a Varsói Szerződés tagállamai budapesti külképviseleteinek vezetői és tagjai is. A magyar Himnusz elhangzása után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget,, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Borbándi János beszéde Bevezetőben emlékeztetett rá, harminc esztendeje múlt annak, hogy a Nagy Honvédő Háború óriási terheit és véráldozatát viselő szovjet nép és hadserege kiűzte hazája földjéről a fasiszta betolakodókat. Szövetségben a fasizmus elleni koalícióban részt vevő államokkal, összeroppantot- ta a hitlerista hadigépezetet, s ezzel a legnagyobb mértékben járult hozzá az európai kontinens országainak felszabadításához. Mindez nagymértékben növelte a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és befolyását. Győzelmével elősegítette, hogy a felszabadult népek egész sora kezébe vegye saját sorsának irányítását, s ez hozzájárult a nemzetközi erőviszonyok jelentős megváltozásához: a szocializmus kilépett egy ország kereteiből, létrejött, megszilárdult és sikeresen fejlődik — korunk legfontosabb vívmánya — a szocialista világ- rendszer. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változások hatásán ra az egész világon előre törtek a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a béke erői. A legreakciósabb imperialista hatalmak azonban rövidesen hátat fordítottak a második világháború idején létrejött antifasiszta koalíciónak és a potsdami szerződésben rögzített elveknek. 1949-ben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei megalakították az agresszív jellegű Észak-Atlanti Szövetséget, amely a többi paktumokkal együtt a szocialista országok, a népek forradalmi harca és nemzeti felszabadító mozgalma ellen irányult. Ezt a lépést követte Nyugat-Németország felfegyverzése, majd a hírhedt párizsi szerződés, amelynek alapján Nyugat- Németországot — a potsdami egyezmény megszegésével —„ 1955-ben felvették a NATO-ba. Így történhetett meg, hogy — tíz évvel a fasizmus szétzúzása után — Európa szívében újra feltámadt az a német militariz- mus, amely egy nemzedék életében két pusztító világháborút robbantott ki, s újra veszélybe került a béke, és a népek biztonsága. A szocialista országoknak saját biztonságuk érdekében hatékony intézkedéseket kellett tenniük. 1955. május 14-én a lengyel fővárosban barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá, amely Varsói Szerződés néven került a történelembe. Ez a katonai-politikai szövetség válasz volt az agresszív imperialista köröknek a szocialista országok ellen irányuló terveire és biztosította a várható támadás veszélyének elhárítását. Célja az volt — és ma is az —, hogy az európai szocialista országok közös erővel védelmezzék függetlenségüket, nemzeti létüket, szocialista vívmányaikat, és az agresszív imperialista törekvésekkel szembeállítsák egyesített erejüket. A Varsói Szerződés szervezetében testet öltött és tovább fejlődött az európai szocialista országok internacionalista szellemű politikai, gazdasági és katonai szövetsége. erőszak alkalmazásáról. A Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi elismerése, az NSZK kapcsolatainak normalizálása az NDK-val és a többi szocialista országgal, a Nyugat-Berlinről megkötött négyoldalú megállapodás mind-mind jelentős sikerei a szocialista országok békekezdeményezéseinek. A hidegháborútól az enyhüléshez vezető úton rendkívül fontos állomás a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálása, a létrejött megállapodások, melyek jelentősen befolyásolják nemcsak a két ország, hanem a két világrend- szer jövőbeni viszonyát és a nemzetközi enyhülést célzó további akcióinkat is. A Varsói Szerződés érintett tagállamainak küldöttségei következetesen és konstruktív módon munkálkodnak a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikere érdekében. A nemzetközi feszültség enyhülése azonban az agresszív, háborúpárti erőkből haragot és ellenállást Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese beszél. (MTI-fotó Vigovszki Ferenc felv. — KS) vált ki. Tudjuk, hogy az enyhülésnek vannak még ellenzői és ellenségei. A nemzetközi enyhülés fő ellenségei elsősorban a hatalmas monopoltőkés körök. A reakció erői nem tették lábhoz a fegyvert, ehelyett igyekeznek akadályozni az enyhülés folyamatát, legalább egyes szakaszokon ellentámadásba átmenni, s ezáltal lefékezni és bonyolultabbá tenni a rendezésre érett problémák megoldását. Ilyen körülmények között tehát, amikor a NATO létezik és folytatja a fegyverkezési versenyt, a szocialista országok nem mondhatnak le védelmi szervezetük erősítéséről. Az eltelt két évtized közös munkájának éppen az a legfőbb tanulsága, hogy az európai béke és biztonság legfontosabb záloga a Varsói Szerződés fejlesztése és erősítése. Borbándi János rámutatott, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista hadseregek fegyverbarátságának alapját a szövetséges országok társadalmigazdasági és politikai rendszerének azonossága, a marxista— leninista ideológia, az osztályérdekek, a közös célok és feladatok egysége alkotja. — A mai ünnepi évfordulón is bátran kijelenthetjük — mondotta Borbándi János —, hogy az emberiség történelme még nem ismert olyan nemes célú szövetséget, mint amilyen a Varsói Szerződés szervezete. Barátainkkal, szövetségeseinkkel együtt kifejezésre juttatjuk: mindent megteszünk azért, hogy a Varsói Szerződés egyesített ereje — miként eddig, úgy a jövőben is — a szocializmus, a haladás, a viléjgbéke, nemzeti létünk és szocialista vívmányaink megbízható védőpajzsa legyen. (MTI) Napjainkban újult erővel mutatkozik meg az az önzetlen internacionalista támogatás, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtottak és nyújtanak Indokína népeinek. Éppen május elsején, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepén köszönthette az egész haladó emberiség a dél-vietnami felszabadító erők szabadságküzdelmének világraszóló diadalát. Borbándi János ezután így folytatta: Mint ismeretes, már a Varsói Szerződés alapító okmányában hangsúlyozták, hogy a szervezet kollektív védelmi jellegű, s ezért kész részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság megteremtése és erősítése. Nem véletlen tehát, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak egyeztetett külpolitikája — a reakciós erők aknamunkája ellenére is —, jelentős eredményeket hozott az európai biztonsági rendszer megvalósításáért folytatott harcban. A Politikai Tanácskozó Testület már 1956-os prágai ülésén állást foglalt olyan európai kollektív biztonsági rendszer mellett, amely a fennálló katonai csoportosulások helyébe lépne. Javasolta egy európai korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezet kialakítását és azt, hogy a két Németország területén állomásozó fegyveres erők birtokában ne legyen atomfegyver. Az üléfe szorgalmazta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön meg nem támadási egyezményt. A Politikai Tanácskozó Testület 1966-ban Bukarestben elfogadott nyilatkozata részletesen kifejtette az európai biztonság szocialista koncepcióját. Hazánk fővárosában 1969-ben született meg a testület felhívása Európa országaihoz, hogy működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában. Miután Finnország késznek muta- kozott az előzetes eszmecserék megszervezésére, a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az értekezlet napirendjére. A Politikai Tanácskozó Testület 1972-es prágai és tavalyi varsói ülésén rendszerbe foglalta az európai államok biztonságának és egymáshoz fűződő viszonyának alapelveit, állást foglalt a közép-európai haderő és a fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások mellett. Az európai biztonsági konferencia jelenleg Genfben folyó második, előkészítő szakaszát eredményesnek ítéljük, olyannak, ami a sikeres befejezéshez közeledik. Mindezt egybevetve reménnyel tölt el bennünket az a reális lehetőség hogy az európai -biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbb a legmagasabb szinten befejeződhet. » ■- ' Európa békéje és biztonsága szempontjából különösen nagy jelentőségű, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nemzetközi megállapodások sorában ismerte el a kialakult európai helyzetet, a két német állam határait, és lemondott az Gromiko beszéde a moszkvai ünnepségen Szerdán délután Moszkvában, a Szakszervezetek Székházának oszlopcsarnokában is ünnepséget tartottak. Az ünnepség fő szónoka Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere volt. Gromiko bevezetőben hangsúlyozta h.ogy a szocialista államok szövetségének céljai — békés célok. A szerződés fennállásának húsz esztendeje alatt a résztvevők sem együtt, nem kü- lön-külön nem robbantottak ki egyetlen katonai konfliktust sem. Politikájuk nem idézett elő feszültséget a világ egyetlen térségében sem. Az elmúlt húsz esztendőben — mondotta — a Varsói Szerződés országai következetes harcot vívtak a nemzetközi feszültség, a konfliktusok forrásainak kioltása érdekében. Márpedig ez az időszak a feszült harcok korszaka, konfliktusokkal terhes húsz év volt. A Varsói Szerződés országai ezekben a harcokban minden alkalommal békeszerető politikájuk egész súlyát latba vetették annak érdekében, hogy véget vessenek az önkényes cselekedeteknek, megvédelmezzék az államokat és népeket a belügyeikbe való beavatkozásoktól, az agresz- sziótól. Azok az országok, amelyekre az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt mélyen hittek abban, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz órákban mindig segítségükre sietnek. Hányszor volt rá példa — ernlé- keztetett rá a külügyminiszter —, sürgős táviratok repültek fővárosunkba ezzel a címzéssel: „Moszkva, Kreml”, s azzal a kéréssel, hogy védelmezzük meg őket az önkénnyel és agresszióval szemben. És ez a hit egyetlen egyszer sem ingott meg.” Az Európában végbement változások — állapította meg Gromiko — mindenekelőtt a Varsói Szerződés tagországainak érdeme. A külügyminiszter elégedetten állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok az utóbbi években eredményesen fejlesztették kapcsolataikat csaknem minden tőkés országgal. A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügyminiszter „kivételesen fontos és nagyszabású akciónak” nevezte Leonyid Brezsnyev küszöbön álló látogatását az Egyesült Államokban, melyre mindkét fél nagy felelősségtudattal készül. A SALT-tárgyalások helyzetéről Gromiko azt mondta, hogy a Szovjetunió kész továbblépni a stratégiai fegyverkorlátozások területén, de ebben a kérdésben, és minden egyéb kérdésben „az egyenlőség és csakis az egyenlőség” alapján hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, meghiúsítva minden kísérletet, mely sérti szuverenitását és méltóságát ellentétes külpolitikájának fő elveivel, vagy a szocialista országok érdekeivel. Gromiko beszédét követően Kirill Moszkalenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese mondott beszédet melyben szólott a szovjet fegyveres erők fejlődéséről, a testvéri szocialista országok fegyveres erőinek szüntelen tökéletesítéséről. a Varsói Szerződés egyesített fegyvere» erőinek tevékenységéről. Moszkalenko egyebek között megállapította, hogy, az elmúlt húsz esztendőben a szovjet fegyveres erők korszerű haditechnikai eszközökkel való ellátottsága és a kiképzési szint tekintetében is új minőségi színvonalra emelkedtek. A Varsói Szerződés fegyveres erői — mondotta —. ma a legbonyolultabb katonai feladatok megoldására is képesek. (MTI) HÍREK naptAr 1975. május 15., csütörtök Névnap: Zsófia Napkelte: 4 óra 18 perc. Napnyugta: 19 óra 13 perc. Holdkelte: 7 óra 40 perc. Holdnyugta: 23 óra 02 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő. szórványosan záporokkal, zivatarokkal. Többfelé élénk, napközben helyenként erős északi, északkeleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között (MTI) A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: május 13-án a középhőmérséklet 18,7 (az 50 éves átlag 16,1), a legmagasabb hőmérséklet 25 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 12. Május 14-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 18,3, a délben egy órakor mért hőmérséklet 24,4, a legalacsonyabb hőmérséklet 13,8 Cél- sius-fok volt. A Kecskeméti Katona József Színház műsora Május 15. du. 3 óra: KÜLVÁROSI BALLADA Ifjúsági C-bérlet. Székesfehérvár. du. fél 4 és este 7 óra: BOLDOGTALAN HOLD MOZIMŰSOR 1975. május 15.. KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor AZ LESZ MAJD A NAP 14 éven aluliaknak nem’ ajánlott! Színes, zenés angol film KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor A FARKASSZIGET REJTÉLYE Színes, magyarul beszélő román kalandfilm MESEMOZI fél 4 és háromnegyed 6 órakor VERONIKA VISSZATÉR Színes, magyarul beszélő román mesefilm STÜDIOMOZI 8 órakor A HEGYTETŐN ZÖLD FENYVESEK 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes, magyarul beszélő jugoszláv film — Faragások, festmények, diáklányok. A „tritéka” alapelvei maradéktalanul érvényesültek a kecskeméti óvónőképző Intézet sorozatának ötödik, ebben a tanévben utolsó kiállításán. A bevezető előadás után Szeleczki Mihály matkói népdalokat énekelt citerázott, majd Pólyák Ferenc mutatta be faragásait és Szeleczki Mihály festményeit. Az összecsengő. harmonizáló, szó, zene. látvány erős hatással volt a megnyitó résztvevőire. A rendezést Báron László tanár közreműködésével vállaló könyvtárosok jóvoltából az érdeklődők a helyszínen olvashatják a makói népművészekről megjelent cikkeket, tanulmányokat. — Támogatás. A megyei ifjúsági alap múlt évi 388 ezer forintos pénzmaradványát az idén a bala- tonakali tábor fejlesztésére, klubok támogatására, a megyei cam- pingek és ifjúsági váltótáborok anyagi segítésére fordítják. A népfront jelöltjei mindenütt bizalmat élveznek (Folytatás az 1. oldalról.) mú választókerület állampolgárait, s az elnökség tagjait, közöttük Farkas Józsefet, a megyei népfrontbizottság titkárát, Nádas Erzsébetet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetőjét, Ivanits Lajost, a járási pártbizottság első titkárát, dr. Szente Istvánt, a megyei párt- bizottság munkatársát, Papp Gézát, a járási hivatal vezetőjét, a város párt- és tanácsi vezetőit. A választók jogainak és kötelességeinek ismertetése után Oláh Pál, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Részletesen foglalkozott Bács-Kiskun megye, Kiskőrös és a környékbeli községek gazdasági, társadalmi fejlődésével. Mint mondta, Kiskőrös az elmúlt években jelentősen iparosodott, az üzemek, vállalatok termelési értéke évente félmil- liárd forint. Nemrég új szolgáltatóházzal, autószervizzel, vegytisztító szalonnal, új ABC-áruház- zal, szakorvosi rendelővel gazdagodott a város. Kiemelte a tanyavillamosításban, új óvodák építésében elért eredményeket. Újhelyi József, a járási népfrontbizottság titkára tett javaslatot az országgyűlési képviselő- jelölt személyére. A népfront nevében dr. Juhász Tibor ügyvédet javasolta képviselőjelöltnek ,s részletesen ismertette eddigi közéleti munkásságát. A nyolc hozzászólásból az is kiderült, hogy a 20. választókerület állampolgárai nagyra értékelték Kelemen Sándor, eddigi országgyűlési képviselő közéleti munkáját, amelyért Farkas József, a népfront megyei titkára mondott köszönetét. A hozzászólások után nyílt szavazásra került sor, melyen a 20. számú választókerület tagjai dr. Juhász Tibort jelölték ország- gyűlési képviselőnek. Dr. Juhász Tibor megköszönte az ) állampolgárok bizalmát, támogatását. T. L. Tegnap jelölőgyűlésre került még sor Tiszakécskén és Tompán. a késő délutáni, illetve esti órákban. Ezekről a gyűlésekről következő lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Szigethalmon Gáspár Sándort, Hódmezővásárhelyen Győri Imrét, Salgótarjánban Brutyó Jánost jelölték Szerdán országszerte folytatódtak az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések. A Csepel Autógyár művelődési központjában megtartott jelölőgyűlésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Dékány Sándor, a Ráckevei Járási Népfront Bizottság titkára mondott megnyitót, majd Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára szólt az ország és ezen belül a Csepel Autógyár fejlődéséről és ismertette az előttünk álló időszak feladatait. Ezután Túr István, az üzem fenntartó részlegének üzemvezetője javasolta a gyűlés résztvevőinek, hogy Gáspár Sándort jelöljék a 18. számú pest megyei választó- kerület országgyűlési képviselőjének. Több felszólalás hangzott el, majd a jelenlevők egyhangúlag elfogadták Gáspár Sándor jelölését, aki köszönetét mondott az iránta megnyilvánuló bizalomért. Csongrád megye 13. számú választókerületének lakosai Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár nagytermében tartották meg jelölőgyűlésüket. Részt vett a gyűlésen Gyári Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Németh Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és dr. Perjési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke is. Keresztesi Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd a gyűlés előadója, dr. Szalontai József, az MSZMP Hódmezővásárhelyi Bizottságának első titkára szólt a & elmúlt években elért eredményekről és javasolta a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében, hogy Győri Imrét jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. A felszólalások után a .gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatát. Győri Imre köszönetét mondott a bizalomért. A Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában lezajlott jelölőgyűlésen ott volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Hoffer István, a megyei tanács elnöke is. A felszabadulás óta végbement fejlődést, a Hazafias Népfront választási programját Géczi János méltatta, majd beszéde végén a népfront és a város dolgozói nevében javasolta: jelöljék Brutyó Jánost Salgótarján országgyűlési képviselőjének. A javaslatot a hallgatóság meleg ünnepléssel fogadta, és egyhangúlag megszavazta. Ezután felszólalt Brutyó János és megköszönte a választópolgárok bizalmát. (MTI) )
