Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás: északkeleten js megnövekvő felhőzet, többfelé. első­sorban a Dunántúlon záporral, ziva­tarral. helyenként jégesővel. A mérsékelt, időnként kissé élénkebb délkeleti szél a zivatarok idején átmenetileg megerősödik. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 10—15 fok. legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 20, máshol 25 fok körül. (MTI) Moszkva a győzelem évfordulóján VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 107. szám Ára: 90 fillér lim. május !)■ péntek A magyar párt- és kormány­küldöttség, mely szerdán érke­zett Moszkvába az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Legfelőbb Tanács és a szovjet kormány meghívására hogy részt vegyen a Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelem 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken, csü­törtökön délelőtt koszorút he­lyezett el a Lenin Mauzóleum­nál az Ismeretlen Katona sírjá­nál a Kreml falai alatt. A magyar delegációt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezeti. Tagjai: Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese, Csémi Károly hon­védelmi minisztériumi államtit­kár és Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. Je­len volt a koszorúzásnál Rapai Gyula, hazánk moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe is, ott voltak továbbá az SZKP Központi Bizottság képvi­selői és a szovjet külügyminisz­térium felelős munkatársai. Csütörtökön délután a moszk­vai Kreml kongresszusi palotájá­ban megkezdődött a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulóia alkalmából rende­zett ünnepi ülés, melyen részt vettek az SZKP. a szovjet kor­mány és a szovjet fegyveres erők vezetői. A jelenlevők nagy tapsa közepette az ünnepség elnöksé­gében foglalt helvet Leonyid Brezsnvev. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Nyikolaj Podgomij. a Szovjetunió Legfel­sőn o Tanácsa Elnökségének elnö­ke és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Jelen volt az ün­nepségen a magyar párt- és kor­mányküldöttség is. élén Sarlós Istvánnal, az MSZMP KB Politi­kai Bizottsága tagjával, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárával. A szovjet himnusz eljátszása után katonai díszkísérettel hozták be a terembe a Győzelem zászla­ját. azt a lobogót, amelyet 1943 májusában Kantariía és Jegorov őrmesterek tűztek ki a berlini Reicnstag tornyára. Militon Kantarija és Mihail Jegorov har­minc év elteltével ismét ott volt a Az emberiség történelmének nagy ünnepe Tegnap a délutáni műszakváltáskor a szo­kásosnál is nagyobb volt a forgalom a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyárának csar­nokaiban, s az irodaépületben. A délelőtti műszakban dolgozók igyekeztek az öltözéssel, ■ebédeléssel, hogy pontosan ott legyenek a fél 3-kor kezdődő nagygyűlésen, melyen a fa­sizmus felett aratott teljes győzelem 30. év­fordulóját ünnepelték. A gyár ebédlőjében megtartott nagyszabá­sú eseményen Horváth János igazgató kö­szöntötte a résztvevőket, közöttük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a városi pártbizottság első titkárát, Németh Ferencet, a KISZ megyei bizottsága első titkárát, Gódor Józsefet, a vá­rosi tanács elnökét, dr. Bodóczky Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának el­nökét. Az ünnepségen megjelent Valerij Pav- lovics Sztrjapnyin gárda ezredes, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok ma­gasabb egységének képviselője. Ezt követően dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke' ünnepi beszédet mondott a szovjet hadsereg győzelme évfordulójának alkalmából. , Dr. Gajdócsi István beszéde i — Harminc éve, hogy feltétel nélkül kapitulált a hitleri Német­ország. Három évtizede, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság megmentésére, megőr­zésére szövetkezett népek kato­nai erői, élükön a Szovjetunióval, szétzúzták nemcsak a XX. szá­zad, de az utóbbi éxszázadok legkegyetlenebb, legembertele­nebb rendszerét. Egy teljes em­beröltő telt el azóta. Felnőtt egy új nemzedék, mely ködbevesző, lidérces gyermekkori emlékei között tartja nyilván a háborút. Felnövőben van egy második, és lassan egy harmadik, számukra már csak tananyag és a művészi alkotások élményanyaga, háttere csupán az emberi történelem leg­kegyetlenebb, legöldöklőbb há­borúja. Számunkra is, akik szemtanúi és szenvedő alanyai voltunk a bombázásoknak, az ostromoknak, a frontok pusztító küzdelmeinek, lassan számszerű adatokká lé­nyegülnek a háborús tragédiák. A rendkívüli erőfeszítések árán megőrzött béke nemcsak a vesz­teségek sebeinek fájdalmát eny­hítette, hanem a mindennapok új gondjainak porával gyakran befedő emlékezetünket is. Ma 30 éve ért véget Európá­ban a háború. Erre emlékezni és emlékeztetni kell. 1945. május 9-e a fasizmus feletti győzelem napjaként vonult be a történe­lembe. Döbbenetes ára volt ennek a győzelemnek, mint ahogy a tét is óriási volt: 52 millió halottat, 35 millió sebesültet követelt minden idők legborzalmasabb politikai ámokfutóinak gyűlölete, gonoszsága, aljassága. Nemcsak felidéznünk és valla­nunk, de örökre meggyőzve tu­datosítanunk is kell, hogy a Szovjetunió és a szövetségesek győzelme az emberiséget felmér­hetetlen katasztrófától mentette meg, és új helyzetet teremtett a világban. A fasizmus európai és ázsiai fészkeinek széttiprása kézzel fogható közelségbe hozta sok nép számára a függetlenség kivívását, a gyarmati függés fel­számolását, a szabad népek em­beri, szellemi szintjéhez való fel­zárkózását. A győzelem első számú, döntő részese a Szovjetunió a legna­gyobb áldozatot Vállalta az em­beriségért. A Nagy Honvédő Há­ború során több mint 20 millió embert vesztett. A náci hordák elpusztítottak és felégettek 1170 szovjet várost és munkástele­A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei.) • Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában ünnepi beszédet mondott a szovjet hadsereg győzelmének 30. évfordulója * alkalmából. pülést, több mint 70 ezer köz­séget, falut, 32 ezer iparvállala­tot. -98 ezer kolhozt. 1800-nál több szovhozt. Tönkretettek 65 ezer kilométer vasútvonalat, 15 800 mozdonyt, 428 ezer vas­úti kocsit. A Szovjetunió elvesz­tette a háborúban nemzeti va­gyonának csaknem egyharmadát. És még így is, e szinte felmér­hetetlen veszteségek ellenére a szocializmus erői, a Vörös Had­sereg vasökle porba sújtotta a támadó fasizmust. De sokat szen­vedtek mások is,, a kínból és borzalmakból bőven kijutott Európa és Ázsia többi népének is. Éppen ezért nem szabad fe­lednünk a háború tanulságait. A számba alig Vehető szenvedések, gyötrelmek emlékét tompíthatja az idő. de a történelmi jelentősé­gű következtetéseket bűn lenne elfeledni. Harminc évvel a győzelem után, egyértelműen megállapít­hatjuk, hogy a szovjet, az ame­rikai, az angol és más népek, katonák, partizánok és politiku­sok áldozatai, erőfeszítései nem voltak hiábavalók. Világtörté­nelmi jelentőségű győzelmük nem oldotta ugyan meg az em­beriség minden problémáját, de biztosította az emberi szellem legsúlyosabb torzulásainak ki­irtását sok országban, és azt, hogy az embertelenség újabb ál­dozatok és küzdelmek árán egyre szűkebb területre korlátozódjon. A magyar rlép is csak a fasiz­mus feletti teljes győzelem után jutott el a szabadsághoz, a de­mokratikus átalakuláshoz, a szo­cializmus építésének történelmi lehetőségeihez. A szónok ezután az ország fel- szabadulásának, a szocializmus építésének történelmi jelentősé­gét méltatva, kiemelte azt a fel­mérhetetlen segítséget, melyet a Szovjetunió nyújtott számunkra. Beszélt a megye megváltozott arculatáról, az ipar és mezőgaz­daság gyors iramú fejlődéséről, amely az emberek életkörülmé­nyeiben is fordulatot eredménye­zett. — Emlékezéseink és számveté­seink során — mondotta Gaj­dócsi elvtárs — büszkén szólha­tunk a magyar ellenállók sze­repéről a II. világháborúban. A brutális terror, a mesterségesen táplált tévhit, a szervezetlenség nem tette lehetővé, hogy a fel- szabadulásunkért önerőnkből meghatározó jelentőségű, egész népet mozgósító harcot kezdjünk, vállaljunk. Bénítólag hatott az is, hogy a legtapasztaltabb forradal­máraink emigrációra kényszerül­tek. Azonban a háborúban nem­csak a vágóhídra küldöttek tíz­ezreivel hoztunk áldozatot. A 30- as évektől nem zajlott le egyet­len jelentős antifasiszta mozga­lom sem Európában a magyar kommunisták részvétele nélkül. A magyarság becsületének meg­mentéséért a szovjet, a szlovák, a jugoszláv, a francia ellenállók, partizánok között is harcoltak magyarok és váltak emlékezetes hőseivé azon népek történelmé­nek is. Többször is hangsúlyoztuk az elmúlt években, hogy a háború befejezíésének egyik igen fontos következménye volt néoünk éle­tében az a politikai fejlődés, mely a párt vezetésével a népi demok­rácián át elvitt bennünket a XI. kongresszus által megjelölt cé­lokig. azaz napjaink, távolabbi holnapjaink feladataihoz a fel­lett szocializmus építéséhez. Ez a fejlődés gyökeres társadalmi, gazdasági, kulturális átalakulást eredményezett. Néhány példát zászlót kísérő tisztek között. A Győzelem zászlajának beho­zatala utón Leonvid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra, hogy megtartsa iubileumi beszé­dét. Pénteken, mnius 9-én moszk­vai idő szerint. 18 óra 50 perckor az egész Szovjetunióban egyper­ces néma csenddel adóztak a fa­sizmus ellen vívott harcban el­esett szovjet hősök emlékének. A Nagy Honvédő Háborúban, 1941- lől 1945-ig 20 millió szovjet em­ber vesztette életét. Andrei Grecsko marsall, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere csütörtökön Moszkvá­ban átadta a Naev Honvédő Há­ború emlékére alapított jubileu­mi emlékérmet a győzelem nap­jának ünnepségeire Moszkvába érkezett külföldi katonai küldött­ségek vezetőinek és tagjainak. A szocialista országok ez idő szerint Moszkvában tartózkodó katonai küldöttségei, amelyek a győzelem napjának ünnepségein vesznek részt, csütörtökön a Kreml falánál megkoszorúzták az ismeretlen katona síriát. (TASZSZ. MTI) Díszünnepség Budapesten A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. évfor­dulója alkalmából csütörtökön ünnepi megemlékezést rendezett a Vígszínházban. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke: Apró An­tal, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Az elnökség tagjai voltak párt-, állami és társadalmi életünk ve?- zetői, a munkásmozgalom régi harcosai, munkások, értelmiségi­ek és a fiatalok képviselői. Az elnökségben foglalt helyet V. J Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, továbbá B. P. Ivanov vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka és K. Provalov vezér- ezredes, a szovjet katonai küldött- aég vezetője. A Himnusz hangjai után Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT fő­titkára nyitotta meg az ünnepsé­get, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott be­szédet. Apró Antal nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után művészi mű­sor következett, majd az ünnepi megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács említve az 1945 előtti állapotok es a 30 év fejlődésének össze- hasonlítására: Míg 1945 előtt egyetlen tele­pülésünkön sem volt vezetékes vízellátás, a felszabadulás óta 1300 kilométer vízvezetéket épí­tettünk jelentős méretű társadal­mi munkával. A felszabadulás előtt csak vá­rosainkban és mindössze 46 köz­ségben volt villany, 1963-ban a faluvillamosítási program lénye­gében befejeződött, most a kor­szerűsítésen munkálkodunk és a hosszabb ideig fennmaradó, gaz­daságosan megközelíthető tanyák villamosításán. A megyében még 1950-ben is csak 276 kilométer aszfalt be­tonút volt, ma ez az úthálózat 2076 kilométer hosszúságú. Szólott a továbbiakban az egészségügy, a közoktatás és köz- művelődés területén elért ered­ményekről, s a még meglevő gondokról, majd a feladatokról is. A továbbiakban a következő­ket mondotta: — 1945. május 9. nagy ünnep az emberiség történelmében. Nagy ünnep, sorsforduló népünk éle­tében, ugyanakkor a felszaba­dító, hazánkat a szocialista al­kotó munkában szüntelenül segí­tő Szovjetunió iránti barátság ünnepe, évfordulója' is. A 30. év­forduló felelősséggel kötelez arra, hogy számot adjunk önmagunk­nak, meg annak a barátságnak, amely rengeteg vérrel, tragédiá­val, a viruló életek százezreivel áldozott szabadságunkért. Nos, a számvetés — a régi elnyomás és az új rend szembeállítása, a felemelkedésben munkált 30 esz­tendő — egyértelműen azt bizo­nyítja, hogy élni tudtunk a sza­badságunkkal, a régen várt tör­ténelmi lehetőséggel. Népünk végre ura lett sorsának, a kom­munisták irányításával, a mun­kásosztály vezetésével a romok­ból magának építette újjá ezt az országot — fejezte be Gajdócsi elvtárs nagyhatású ünnepi be­szédét. Az ünnepség további részében Mihail Trofimovics Nyevertyij gárdaezredes, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet csa­patok magasabb egységének pa­rancsnoka köszöntötte a gyár dol­gozóit, s megemlékezett a Szov­jetunió világtörténelmi jelentősé­gű győzelméről. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet irodalmi szín­pada jól sikerült kulturális mű­sort adott, majd az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára dolgozóinak ünnepsége. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST végrehajtó bizottságának április 22—24. között Moszkvá­ban tartott 71. üléséről. A kor­mány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy az ülésen elfo­gadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szük­séges intézkedéseket tegye meg. A kormány megtárgyalta és jó­váhagyólag tudomásul vette Lahti Karjalainen, a Finn Köztársaság külügyminisztere április 21—24. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A külügyminiszter jelentést tett K. B. Andersennek, a Dán Ki­rályság külügyminiszterének áp­rilis 27—30. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyalá­sok hozzájárultak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, a nem­zetközi kérdésekben elfoglalt ál­láspontok jobb megismeréséhez. A kormány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a külügyminiszter jelentését az Egyiptomi Arab Köztársaságban május 1—4. között tett hivatalos látogatásáról. Megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlőd­nek és a megtárgyalt nemzetközi kérdések többségében álláspon­tunk azonos, vagy közel áll egy­máshoz. Az Országos Anyag- és Arhi- vatal elnöke jelentést tett a fo­gyasztói árak 1974. évi alakulá­sáról és az idei árintézkedéseké eddigi tapasztalatairól. A fogyasz­tói árszínvonal az elmúlt eszten- tendő során 1,9 százalékkal emel­kedett. Ily módon nemcsak a tü­zelőanyagárak emelkedését már figyelembe vevő 2,4 százalékos (Folytatás a 2. oldalon.) A népfront megemlékezése A Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Elnöksége tegnap Kecskeméten dr. Bodóczky Lász­ló elnökletével, ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vett és felszó­lalt Iván Vaskeba, a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége ma­gyarországi képviseletének titká­ra. Az ünnepi ülésen dr. Dobos László, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának alelnöke emlé­kezett meg a fasizmus felett ara­tott győzelem 30. évfordulójáról. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A győzelem napja immár hosszabb ideje ötvöződik teljes egységbe a béke- és barátsági hó­nap nyitányával. A Béke-világta- nács felhívása folytán a béke és barátsági hónapot 1963 óta minden év tavaszán az egész vi­lágon megszervezik . A béke- és barátsági hónap már nevében is viseli a két döntő, meghatározó jegyet, önként és szívesen vál­lalt kötelezetségünk a világbéke tevőleges szolgálata, amitől elvá­laszthatatlan a többi testvéri szo­cialista ország népeihez fűződő barátságunk elmélyítése, haté­kony együttműködés a Varsói Szerződés és a KGST kereteiben a két és sok oldalú kapcsolatok ápolása, minden lehetőség fel- használása a szocialista közösség eszméinek maradéktalan megva­lósítására. A tartós béke forrása 1945. má­jus 9-én, a győzelem napján szü­letett. Ez a jelképes forrás azóta hatalmas folyammá bővült, ame­lyet a világ ezernyi helyéről táp­lálnak, s duzzasztanak az éltető békére vágyók százmilliói. Büsz­kén vallhatjuk, hogy ebben az áradatban a mi békeakaratunk is számottevő cselekvő erő — fe­jezte be beszédét dr. Dobos László.

Next

/
Thumbnails
Contents