Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI uépe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 106. szám Ára: 90 fillér 1075. május 8. csütörtök Párt- és kormánydelegáció utazott a Szovjetunióba a győzelem napja jubileumi ünnepségeire Szerdán Sarlós Istvánnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Nép­front főtitkárának vezetésé­vel párt- és kományküldött- ség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség tagjai: Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Csémi Ká­roly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Úszta Gyula al­tábornagy, a Magyar Parti­zán Szövetség főtitkára, a Központi Bizottság tagjai. A delegáció a fasizmus fe­lett aratott győzelem 30. év­fordulójának jubileumi ün­nepségein vesz részt a Szov­jetunióban. A magyar küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Borbán- di János, a Központi Bizott­ság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Maijai József külügyminisz- tériumi államtitkár, és Szűcs László vezérőrnagy, honvé­delmi miniszterhelyettes. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet- únió budapesti nagykövete. (MTI) A bajai kikötő fejlesztése a megyei szállítási bizottság napirendjén Tegnap Baján tartotta ülését a Bács-Kiskun megyei Szállítási és Hírközlési Bizottság. Tokai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, a bizottság elnöke, amikor megnyitotta a ta­nácskozást, hangsúlyozta, hogy a jövőben jobban számításija kell venni a vízi szállításban rejlő le­hetőségeket. Eddig a megye ipa­rának és mezőgazdaságának ter­mékeit jóformán csak közúton és vasúton továbbították rendelte­tési helyükre. Tavaly ősszel, a nagyarányú szállítóeszköz-hiány idején a Bács-Kiskun megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat Haltáról 400 vagon búzát uszállyal szállított a csepeli ki­kötőbe. s ezzel bizonyította, hogy vízi úton is eljuttatható az áru bizonyos célállomásokra. Beke Rudolf, a KPM hajózási főosztályának osztályvezetője fej­tette ki ezután, hogy a jövőben a Duna szerepe megnövekszik majd a távolsági szállításokban. A Rajna—Majna—Duna csatorna megépítésével ugyanis egységes — az egész kontinenst átszelő — víziút: jön létre Európában, amely 1.1 országot köt be a for­galomba.“ E víziút egyik fontos állomásának kínálkozik Baja, amelynek kikötőjében 150(1 ton­nás tengeri hajók is horgonyt vet­hetnek. Mindez ugyan még csak távlati elképzelés, fel kell azon­ban készülni arra. hogy a kikö­tővel korszerű vasúti és közúti’ összeköttetés legyen, a vízparton pedig modern átrakó berende­zések, tárházak, raktárak épül­hessenek. A csepeli szábadkikötő után a bajai lesz majd a legna­gyobb export—import és tranzit forgalmat lebonyolító vízi, közúti és vasúti szállítást egyesítő léte­sítménye hazánknak. Az előadó kérte a megye és a város veze­tőit, hogy a jövőben számoljanak az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Ezután Sohajda József, a me­gyei szállítási és hírközlési bi­zottság titkára vázolta a szállítá­sok helyzetét, valamint a mező- gazdasági csúcsidőszakkal kapcso­latos feladatokat. Megállapította, hogy 1974-ben a tervezettnél 2,3 millió tonnával több árut szállí­tottak közúton a megyében. Az idei tervük 1,3 millió tonnával több a tavalyinál. Ez év első ne­gyedévében a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat, a MÁV és a MA­HART jól hasznosíthatta szállító- kapacitását, mert a fuvaroztatók jelentős előszállításokat bonyolí­tottak le. Felhívta azonban a fi­gyelmet a hétvégi rakodásokra, mert a kirakatlan vagonok miatti bírságok a tavalyihoz mérten nö­vekedtek. A szállítási bizottság a tanács­kozás után megtekintette a Duna- partnak azt a szakaszát, amely kikötőfejlesztésre számításba jö­het. N. O. Meggyorsul az utak korszerűsítése m** • A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat méhrslaposi telepén levő modern aszfaltgyártó gépsor külsőségében is érdekes látványt nyújl. • Az auto­matikus berendezés vezérlő pultjánál Farkas József szakképzett gépkezelő ügyel, előtte a technológiai termelési folyamatokat jelző műszerek. Budapestre érkezett Szaddam Husszein Fock Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására szer­dán hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Szaddam Husszein, az. Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsá­nak alelnöke, az Arab Szocialista Újjászületés Pártja regionális vezetőségének főtitkárheIvettese. Szaddarri Husszein kíséretének tagja Saadoon Chedan, a Forra­dalmi Kormányzótanács tagja, távközlési miniszter, Hassan. ,al- Ameri, az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja regionális vezető­ségének tagja, a Legfelsőbb Me­zőgazdasági Tanács alelnöke, dr Saadoon Hammadi külügyminisz­ter. dr. Hikmat al-Azzawi gazda­sági miniszter, dr. Pakhri Khad- douri, a Forradalmi Kormányzó­tanács mellett működő gazdasági iroda vezetője, Naseef Awad, az Arab Szocialista Újjászületés Pártja nemzeti vezetősége tájé­koztató irodájának igazgatója, Anwar Sabri, az alelnök kabinet- irodájának igazgatója, Abdul Wa- dud al-Sheikly nagykövei, pro­tokollfőnök, Ibrahim aUWalli, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője és dr. Ab­dullah Ismail al-Bustani, az Iraki Köztársaság budapesti nagyköve­te. A vendégek ünnepélyes foga­dására a Ferihegyen megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Púja Frigyes külügyminisz­ter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, s a,po­litikai élet. több más vezető sze­mélyisége. Szaddam Husszein és kísérete szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök emlékmű­vét, majd Szaddam Husszein lá­togatást tett Fock Jenőnél az Or­szágházban. A látogatásnál jelen volt Púja Frigyes és Ferró József, valamint az iraki külügyminiszter és az Iraki Köztársaság budapesti nagy­követe. Szerdán az Országház minisz­tertanácsi termében megkezdőd­tek a magyar—iraki tárgyalások. Mint arról már beszámoltunk, május 2-án modern aszfaltgyártó gépsort helyeztek üzembe a Kecs­keméti Közúti Építő Vállalat mé- heslaposi telepén. Az NDK-ba ké­szült. TELTOMAT Super—V. tí­pusú, automatikus vezérlésű be­rendezés — értéke csaknem 20 millió forint — jelenleg napi 500 —600 tonna burkolóanyagot ter­mel. Ez a mennyiség teljes kapa­citás esetén 1000 tonnára növel­hető, ami lehetővé teszi, hogy lé­nyegesen meggyorsítsák a nem kevesebb, mint 3 ezer kilométer­nyi megyei szilárdburkolatú út­hálózat korszerűsítését. A gépsort közvetlenül irányító Perge László mérnök arról tájé­koztatott. hogy a íó minőségű aszfalt zömét most a Kecskemét —Cegléd közötti, 441-es számú út­vonalra szállítják, ahol mintegy 15 kilométer hosszan végeznek felújítást. A nagy teljesítményű gépsor egyenletes ütemben gyárt­ja a szurokfekete burkolóanyagot, így a nemrégen megkezdett mun­kálatok várhatóan tíz nap alatt befejeződnek. Sokkal nagyobb arányú feladat elvégzésére is vál­lalkoznak azonban idén a közúti építők, akik úi aszfaltrétéggel bo­rítják be a forgalmas 44-es főút Kecskeméttől Kunszentmártonig vezető 50 kilométeres szakaszát. A vállalat az említetteken túl több városban és kisebb helység­ben is végez útépítést, illetve ja­vítást, számos mezőgazdasági nagyüzem részére pedi" úgyneve­zett bekötőutakat létesít. A tervek szerint az év végéig összesen 120 —150 kilométernyi útvonal asz­faltozására kerül sor. A jövő esztendőtől kezdődően szinte megkétszereződik majd az aszfaltgyártás. Jellemző erre, hogy míg 1972-ben 68 ezer. az idén már 220 ezer, jövőre pedig 300 ezer tonna burkolóanyagot készítenek. Ezért bizonyosra vehető, hogv az V. ötéves tervidőszakban eddig soha nem tapasztalt lendületei vesz majd a megye közútjainak további kiépítése, korszerűsítése, melynek nyomán gyorsabbá, biz­tonságosabbá válik a közlekedés. V. A. A győzelem napján r i-erttel övezeti kétemeletes házbtm, a Icarlshorsti német IS hadmérnöki iskola egykori éttermiében gyűltek össze a 1V szövetséges hadseregek parancsnokai, hogy fogadjak a?, összeomlott III. Birodalom megbizottainak feltétel nélküli megadását. 1943. május 9-e, nulla óra volt. Ot év. nyolc hó­nap és 7 nap telt el azután, hogy a hitlerista csapatok azon a végzetes szeptemberi hajnalon megindultak Lengyelország ellen. , ... , Amikor Zsukov marsall felszólította Keitel tábornagyot, hogy írja alá a fegyverlelételi okmányt. Hitler egykori jobo- kezv bizonytalan léptekkel indult a zöldposztós asztalhoz. „Mo­noklija leesett a szeméről és zsinórján függve maradt. Arcán piros foltok jelentek meg" — emlékezeti vissza Zsukov, Négy- venhárom perccel később befejeződött a feltétel nélküli fegy­verletételről szóló okmány aláírása. A német küldöttség el- hagyta a termel. így ért véget a példátlan véráldozatokat kö­vetelő II. világháború Európában. Kint dörögtek a győzelmet jelző ágyúk. . A Föld akkori lakosságának nyolcvan százalékát enntette a háború, 1700 millió embert. A különböző hadseregekbe behí­vattak száma meghaladta a 110 milliót. _ w álatelt szívvel ünnepelt az emberiség, hogy oly sok f—J szenvedés után megszabadult a náci had- l 1 seregtől, a zsarnokságtól. Általános volt a re­mény a győztes koalícióban. Bár egész Európát romok bontot­ták, mindenki bízott abban, hogy végre valahára felvirradt az alkotó béke hosszú korszaka. A háború terheinek oroszlánrészét a Szovjetunió viselte. Népgazdasága rendkívül súlyos csapásokat szenvedett az l<)4l—42-es német előnyomulás során. Emberinilliókat költöz­tettek át Keletre. Alig három hónap alatt több mint I3C0 nagy, többnyire hadiipari vállalatot helyeztek át. S a szovjet népgazdaság nemcsak kibírta a roppant nyomást, hanem 1943- lól lényegesen magasabb termelési eredményeket ért el. mint a háború elölt. , . then áll a Szovjetunió győzelmének világtörténelmi je­\/I lentősége? Mindenekelőtt abban, hogy a szovjet nép l VI kiállta a pusztulással fenyegető legnagyobb katonai próbatételt, megvédte szocialista hazáját, s áldozatos harcá­val megteremtette a lehetőségét annak, hogy az országok egész sora a társadalmi haladás, az új gazdasági-politikai rend^ építésének útjára lépjen. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme feltárta az egész világ dolgozói előtt a szocialista állam nagyságát és legyőzhetetlenségét. A fasizmus fölötti győzelemben a Szovjetunióé volt a fő­szerep. A Vörös Hadsereg a háború folyamán a fasiszta tömb fí<)7 hadosztályát semmisítette meg. A hitleri Németország az összes többi fronton összesen 17fi hadosztályt veszített. A győzelemben magától értetődően meghatározott szerepe volt a nyugati szövetségesek fegyveres erőinek, gazdasági erő­feszítéseinek is. Anglia csaknem egy esztendőn keresztül egye­dül harcolt Németországgal szemben és igen jelentős sikere­ket ért el a német tengeralattjáró-flotta megtizedelésében, az ellenség haditengerészetének megbénításában. Az Egyesült Ál­lamok Pearl Harbour után lépett be a háborúba, s az első idő. szakban a csendes-óceáni fasiszta ellenséggel. Japánnal állt hadban, de 1942 őszén már részt vett az észak-afrikai invá­zióban, majd az olaszországi hadműveletekben, s végül a nyu­gati partraszállás főerői az amerikaiak voltak. Hősi harcot folytattak a nácizmussal szemben a fegyveres el­lenállási mozgalmak Jugoszláviában, Franciaországban, Len­gyelországban. Csehszlovákiában, Albániában, Görögország­ban. s különösen legendás hírt szereztek maguknak a szovjet partizánok. A háború utolsó szakaszában bolgár és román csapategységek is részt vettek az antifasiszta háborúban. történelmi korszak kezdődött a győzelem következté­ben. Nemcsak olyan értelemben, hogy újabb országok szakadtak ki az imperializmus világrendszeréből és in­dulhattak meg a szocialista fejlődés útján, hanem, hogy a tőkés országokban is új feltételek mellett bontakozhatott ki a dolgozó osztályok küzdelme, a gyarmati és függő országokban pedig megteremtődött a lehetősége a gyűlölt kolonialista ura­lom lezárásának. Harminc ém'el ezelőtt tehát nemcsak a hit­leri Németország és a militarista Japán szem'edett i'ereséget. hanem az imperializmus egész rendszere, olyan vereséget, amely történelmi méretekkel mérve kiheverhetetlen. Az elmúlt három évtizedben a szocialista világrendszer olyan erővé vált, amely ma már döntően meghatározza az események további menetét. A szocialista világrendszer kény- szeritette rá az imperialista vezető köröket a békés egymás mellett élés politikájának elfogadására és a hidegháborúból, lépésről lépésre átvezette a világot az enyhülés korszakába. Ennek egyik legfontosabb területe éppen Európa, ahol koráb­ban két világháborút robbantottak ki. Kontinensünkön most közeledik a befejezéshez az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia, amelynek hivatása, hogy új. az enyhülés korszakának megfelelő biztonsági rendszert teremtsen Euró­pában. E cél előmozdítását szolgálta a nemrégen Brüsszelben, illetve Liége-ben megtartott második európai közgyűlés. a világ népei a győzelem 30. évfordulóján hálatelt szívvel /1 gondolnak azokra, akik életüket adták a szabadságért. * * a haladásért, a békéért. Éppen ez az élő emlékezet a biztosíték arra. hogy Európa népei sohasem engedik vissza­térni a múlt gonosz szellemeit és mindent elkövetnek a béke, a biztonság és az együttműködés korszakának, a fegyvertelen világnak a létrejöttéért. P. T. ű\ BEFEJEZÉS ELŐTT A BURGONYA ÜLTETÉSE, ESŐT VÁRNAK A FÖLDEK Ülést tartott a MÉM országos operatív bizottsága A tavaszi mezőgazdasági mun­kák helyzetét tekintették át a legközelebbi teendőket határoz­ták meg szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban az országos operatív bizott­ság ülésén. Dr. Mészáros István, a bizott­ság elnöke a bevezetőben el­mondta. hogy a korai kitavaszo­dás kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, a mákot, a magbor­sót. a zabot, már februárban, márciusban elvetették. Magter- mésű borsóból a tavalyinál 20,5 százalékkal több került a földbe, a tavaszi árpa vetéselőirányza­tot — pótolva a csekély őszi elmaradást is — 11 200 hektárral túlteljesítették, zabból csaknem 9000 hektárral vetettek többel a tervezettnél, s időben a földbe került a lucerna, a vöröshere, a korai burgonya is. Jelenleg közvetlenül a befeje­zés előtt van 104 ezer hektárnyi őszi termésű burgonya ültetése. A szemtermésre előirányzott csaknem másfél millió hektár kukorica 90 százaléka a földbe került, a silókukoricának azon­ban csak a 65—70 százalékát ve­tették el. ezért a munkál most már gyorsítani kell. A kertészeti növények közül szerdán befeje­ződött a zöldborsó vetése, már korábban földbe került a fű­szerpaprika magja, a káposzta és a karalábé palánta, s a jövő hé­ten — a fagyosszentek után — megkezdődik a paradicsom és a paprika, majd a dohány és a dinnye palántázása. Az időjárás eddig kedvezett az őszi kalászos gabonáknak, fej­lődésük jóval előbbre tart, mint tavaly ilyenkör. A tavaszi növé­nyek szépen kikellek, a növény­állomány jó. a további megfelelő fejlődéshez azonban már nagy szükség lenne a csöndes májusi esőkre. A legkorábban virágzó gyümöl­csöknek, a mandulának, a kaj­szinak, a korai őszibaracknak nem tettek jól az áprilisi fa­gyok, helyenként a dér is meg­csípte a fákat, ennek ellenére a kajszi kivételével bőséges volt a virágzás: kedvezőnek ígérke­zik a szilva, a cseresznye, a meggy és a körte gyümölcskép­ződése — a téli alma most vi­rágzik —, a termést befolyásoló úgynevezett tisztulás azonban még hátra van. Jelenleg kedve­zőek a szőlő kilátásai. Külön számolt be a bizottság­nak a cukoripar és a növényolaj- ipar képviselője. A népgazda­sági szinten tervezett 125 ezer hektár répával szemben 130 ezer hektárra kötöttek szerződést, és 1500 hektár kivételével már el is vetették a répát. A cukorgyárak már most intézkedést tettek a zavartalan betakarítás, szállítás, feldolgozás érdekében. A legna­gyobb gondot a szállítás jelenti, ehhez segítséget is kért az ope­ratív bizottságtól az ipar. A nö­vényolajipar jelentése kedvező­nek tartja az olajos magvak ve­tésterületét, amely a tavalyi 165 ezer hektárral szemben 210 ezer hektár. Az ülésen szóba kerültek a mezőgazdaság anyagi-műszaki el­látásának főbb tapasztalatai is, amelyek lényege, hogy a követ­kező időben fokozottabb gondot kell fordítani a gép- és alkat­részellátásra.

Next

/
Thumbnails
Contents