Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 104. szám Ára: 90 fillér 1975. május 6., kedd Hétfőn délelőtt , 10 órakor Kiskunhalason a határőrkerület parancsnokságán ünnepélyes állománygyűlést rendeztek, a győzelem napja, a határőrség 30., és a Varsói Szerződés 20. évfordulója alkalmából. Gazsó Béla határőr alezredes, a határőrség kiskunhalasi kerületi pártbizottsága titkárának megnyitó szavai után Dudás István határőr alezredes kerületparancsnok emlékezett meg a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójáról, a határőrség megalakulásának három évtizedes jubileumáról, illetve a Varsói Szerződés létrejöttének 20. évfordulójáról. Az állománygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Ábel László határőr ezredes, a BM határőrség országos parancsnokának helyettese, politikai csoportfőnök, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Elek Gábor határőr hadnagy, a KISZ kerületi bizottságának titkára, A megemlékezést követően dr. Ábel László határőr ezredes méltatta a határőrkerület munkáját, s külön értékelte a KlSZ-szerveze- tek tevékenységét. A határőrség kiskunhalasi kerületéhez tartozó KISZ-bizottság Hármas évfordulót ünnepeltek A KISZ KB vándorzászlóját nyerte el a kiskunhalasi határőrkerület Dolgozók - pihenésben A szakszervezeti üdültetés lehetőségei és tanulságai A szakszervezetek megyei és üzemi egységei, valamint a vállalatok évről évre nagyobb gondot fordítanak a dolgozók tömegeinek üdültetésére. Az elmúlt négy év során szakszervezeti, valamint vállalati üdültetésben együttesen csaknem 69 ezer felnőtt és több mint 21 ezer gyermek részesült megyénkben. E két üdültetési forma jóvoltából a dolgozók 17— 18 százaléka tölthette szakszervezeti, illetve vállalati üdülőkben pihenőidejét. Meg kell mondani, hogy az üdültetések rendszere nem tud megfelelően lépést tartani a szakszervezeti tagság örvendetes mértékű számbeli fejlődésével. A SZOT, illetve az SZMT ezért is buzdítja a vállalatokat, üzemekeit hogy — esetenként összefogással is — anyagi erőik összpontosításával újabb üdülőket létesítsenek. Az országbán erre már számos jó példa akad. A vállalati üdültetés emellett a főidény és a családi üdültetés gondjait is enyhíti. Az ilyen irányú törekvések ellenére mindeddig csak kismértékben sikerült növelni az üdülésben részt vevő fizikai dolgozók arányát (1971-ben: 41,5 — 1974- ben: 46,3 százalék). Ennek több oka is van. Egyrészt az indokolatlan szerénység, másrészt a kellő propaganda hiánya. Ami viszont örvendetes: a lehetőségek mérsékeltebb kihasználásában szerepet játszhat az is, hogy a fizikai dolgozók egy része napjainkban már saját gépkocsiján indul túrára, vagy tölti hobbykertjében a pihenőidőt. Ebben az évben is mintegy S ezren élhetnek majd a szakszervezeti üdülés előnyeivel. Ilyen mennyiségű beutalót kell mintegy 400 alapszerv tagsága közt — lehetőleg igazságosan — elosztani. A három- és többgyermekes családok közül az idén .31 kaphat szakszervezeti beutalót. (Az igény ennek a háromszorosa.) Gyógyüdülőbe szóló beutalóból is jóval több kellene. A külföldi üdülés elosztásánál is elsősorban a fizikai dolgozók, a szocialista brigádok tagjai részesülnek majd előnyben. A Szovjetunióba és az NDK-ba szervezett csoportos üdüléshez a vállalatok is anyagi támogatást nyújtanak. Az újabb üdülési formák közé tartozik egyébként a gyermek- gondozási szabadságon levő anyáknak és hathónapos korúnál idősebb kicsinyeiknek — nem a főidényben ■— az ország négy üdülőhelyén történő pihentetése. Hasonló kedvezmény az, amelyik fiatal házaspárok szombati kezdéssel történő üdültetéséről igyekszik gondoskodni. Így nyomban a házasságkötést követően nászútra indulhatnak a fiatalok. Visszatérve a szakszervezeti kedvezményeket hasznosan kiegészítő vállalati üdültetési tevékenységre, mondjuk el, hogy csaknem mindegyik nagyobb vállalatnak van már saját üdülője. A kisebb vállalatok ugyanerre a célra bérleményeket vesznek igénybe. Valamennyien különös gondot fordítanak a nagycsaládosok, s a szociális szempontból rászorulók üdültetésének lehetővé tételére. Részükre ingye-* nes ellátásról, oda-vissza utaztatásról és kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetésről is gondoskodnak esetenként. A tanulmányi időszakban háromszáz gyermek pihenhet gyógyüdülőben, míg a szünidőben ezren élhetnek ezzel a lehetőséggel, napi 10 forint térítés ellenében, amiben az utazás költsége is benn foglaltatik. Nevelőkről és kísérőkről — társadalmi munkában (!) — az SZMT gondoskodik. A dolgozók kikapcsolódása, a munka fáradalmainak kipihenése, s így az -erőmerítés a további feladatokhoz; az alkotmányban biztosított jog. Államunk és a SZOT jelentékeny részt vállal a szervezett üdültetés költségeiből. Az SZMT egyik legközelebbi célkitűzése, hogy — legalább is a jövő évtől kezdődően — mód nyíljék arra, hogy az egész évre szóló üdülési lehetőségeket jó előre megismerhessék. Az olvasókon a sor Hányán és hányán vallottak már eddig arról, hogy mit jelent számukra a könyv, az olvasás! Nagy azoknak a száma, akik elképzelni se tudnák életüket a betűk áldásos haszna nélkül. A könyv, a könyvtár, az olvasás ugyanúgy, mint a művelődés egésze, ma már letagadhatatlanul közkincs. Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára, a népszerűvé vált országos olvasómozgalom egyik fáradhatatlan szervezője és irányítója szerint az irodalom „A mindmáig legismeretlenebb, legtöbb titkot rejtő világba nyit kaput: önmagunkba. Legyünk őszinték, s valljuk meg: jéghegyek vagyunk önmagunk óceánjában; egy tized rész, ami látszik belőlünk, kilenctized lenn van a mélyben" A betűk által közvetített tudás- és életanyag erejét bizonyítja Maxim Gorkij vallomása is: „Mindent, amit tudok, a könyveknek köszönhetek.” Az ugyancsak világhírű Heinrich Mann ezt írta: „A ma könyvei — a holnap tettei." Ezeknek a tanításoknak és gondolatoknak a jegyében született meg az UNESCO fel. hívása, hogy „Könyvet mindenki kezébe!" A kulturális forradalom ki- teljesedésével, a műveltség közkinccsé tételével egyenes arányban nőtt népünk olvasási kedve. Sokat segített ebben — különösen az utóbbi esztendőkben — az Olvasó népért mozgalom. Hatására ezrek és ezrek kerültek közelebbi kapcsolatba az irodalommal, a művészettel, a tudománnyal. Felszabadulásunk harmincadik esztendejében — mint annyi más dolog is — különös jelentőséget és szerepet kapott ez a mozgalom. Ezért határozta el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Széchényi Könyvtár, hogy meghirdet egy olvasási programot, amelynek keretében a könyvtárosok segítségével még szervezettebbé és ki- terjedtebbé tehetik az olvasómozgalmat. Ennek érdekében kibocsátották az egész országra szóló felhívásukat. Minden olvasni szerető ember jelentkezhet abban a könyvtárban, amelybe beiratkozott, s megkapja a szükséges adatlapot, választhat a háromszor harminc ajánlott kötet közül. Legalább hat művet kell elolvasnia minden jelentkezőnek. E mostani szervezett mozgalom egyik sajátossága és újszerűsége, hogy az olvasóknak valamilyen formában számot kell adniuk olvasmányaikról. Ez többféle módon — egyénileg, csoportosan, vetélkedőkön, szóban vagy írásban — történhet. Akk a legeredményesebben szerepelnek, azokat értékes jutalomban részesítik. Az olvasási programban — amelynek elkészítésében ötszáznál több könyvtáros, kiadói szakember, kritikus, nép. művelő vett részt — az elmúlt harminc év magyar és világirodalmának kitűnő alkotásai szerepelnek, A válogatás olyan szerzőket részesített előnyben, akiknek emberi-erkölcsi felelősségvállalása, elkötelezett szocialista esz. meisége közismert. E müvek által gazdagodnak az olvasók. Ha például elolvassák Ajtmatov Dzsamila szerelme című regényét, amely Aragon szerint a század leg- ■ szebb szerelmi története. Vagy ha végiglapozzák Dobozi Imre: A tizedes meg a többiek című művét, melynék főhőse az a furfangos altiszt, akit a filmvászonról is alkalmunk volt megismerni. Vagy Az öreg halász és a tenger című kisregényt közelebbről megismerjük, melyben az a gyönyörű mondat áll, hogy „Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.” Folytathatnánk az ajánlott művek felsorolását, amelyek gazdagítják a világról, s önmagunkról való ismereteinket, műveltségünket és látásunkat tökéletesítik. Déry Tibor: Felelet, Moravia: Egy asszony meg a lánya. Sántha Ferenc: Húsz óra. Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban, és Dürrenmatt: A baleset című alkotása is ezek közé tartozik. Városi és járási könyvtáraink — a megyei könyvtár irányításával — mindent megtesznek azért, hogy a meghirdetett mozgalom minél eredményesebb legyen. Az olvasókon a sor. V. M. • Dr. Ábel László határőr ezredes értékeli a határőrkerület fiataljainak munkáját. és alapszervezetek munkájában hatékonyan érvényesültek a szervezeti rend és fegyelem követelményei, a munkastílus lenini normái. A KISZ-alapszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a párttaggá nevelő és ajánló tevékenységre. A párt- szervezetek ebben az évben 35 KISZ által javasolt fiatalt vettek fel a pártba, a KlSZ-szerve- zetekbe pedig 245 fiatalt. A KISZ-bizottság és az alapszervezetek számos javaslattal és kezdeményezéssel segítették a feladatok végrehajtását, A szocialista versenymozgalom követelményeit a benevezettek több mint 80 százaléka teljesítette, a KISZ által szervezett társadalmi munkában több mint 6 ezer órát dolgoztak a fiatalok, s 182 liter vért adtak a Vörös- keresztnek. Kiemelkedő eredményességgel segítették az úttörő, honvédelmi zászlóaljakat, a KISZ ifjúgárda-alegységeit. Ezzel hozzájárultak a honvédelmi nevelőmunka színvonalának emeléséhez. A kiskunhalasi határőrkerület az ország déli viszonylatában a legeredményesebben őrizte az államhatárt a személyi álloNémeth Ferenc, a KISZ megyei bizottságának eláíő titkára átadja az oklevelet. • Az állománygyűlés résztvevői. mány erkölcsi, fegyelmi helyzete jó. Ennek alapján ítélte oda a KISZ Központi Bizottsága a vörös selyem vándorzászlót. Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára a KISZ Központi Bizottsága megbízásából tolmácsolta a határőröknek a gratulációt, majd átadta a vándorzászlót Elek Gábor (Tóth Sándor felvételei) határőr hadnagynak, a kerületi KISZ-bizottság titkárának. Ezután Rózsai László és Hegedűs Béla határőröknek a Magyar Üt- törőszövetség Országos Elnöksége megbízásából átadta a Kiváló úttörővezető kitüntetést. Az ünnepélyes állománygyűlés Elek Gábor határőr hadnagy köszönetével fejeződött be. G. G. Nagygyűlés Budapesten Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából hétfőn Budapesten nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a budapesti pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Danuvia Gorkij Művelődési Házban. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a kormány, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint a Danuvia gyár párt- és gazdasági vezetői, munkáskollektívájának tagjai. A csehszlovák és magyar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és.a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. maid rámutatott: — Csehszlovákia annak idején az első államok között vált a hitlerista fasizmus világuralmi törekvéseinek áldozatává, és 30 évvel ezelőtt, éppen azon a napon — a győzelem napián — szabadult fel a fasiszta rabság alól, amikor a második világháború az európai kontinensen befejeződött. 1939 sötét napjaiban. miután a náci fasizmus előbb megcsonkította. majd egyszerűen elfoglalta, darabokra szakította Csehszlovákiát. sokak előtt talán kétségessé vált a csehszlovák államiság helyreállításának. a cseh és a szlovák néo függetlensége, szabadsága kivívásának még a reménye is. A cseh és a szlovák népnek ezt a reményét — mint Európa annyi más nemzetéét — a Szovjetunió hadserege váltotta valóra. A szovjet és a szovjet földön megalakult. Ludvik Svoboda vezette — csehszlovák hadsereg vállvetve harcolt. A csehszlovák katonák harcoltak a kurszki. kijevi csatákban és hősies küzdelemben, súlyos véráldozatok árán a Duk- la-hágónál szovjet bajtársaikkal együtt lépték át a Kárpátok gerincét. s tisztították meg a fasiszta hordáktól a szlovák hegyeket. a cseh és a morva síkságot. Beszélt arról is a szónok, hogy a fasiszta uralom kezdetén, 1939- ben ragadott fegyvert a szlovák népi ellenállási mozgalom, és az évek során a oartizánháború mind szélesebb méreteket öltött Soraiban ott harcolt Gustáv HuAz ünnepi nagygyűlés elnöksége. (MTI-foto: Kovács Gyula felvétele — Telefoto—KS) sák. testvérpártunk első titkára és Ladisláv Novomesky, a kiváló költő és közéleti személyiség is. Az ellenállási mozgalom a párt kezdeményezésére megalakította a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Ez a politikai szervezet vezette az ellenállás történetének egyik legnagyszerűbb küzdelmét, a szlovák nemzeti felkelést. A szovjet hadsereg azonnal a felkelés segítségére sietett, az I. Ukrán Front harckocsi-alakulatai bámulatos gyorsasággal átkeltek az Érchegységen. A szovjet katonák harc közben szétverték a megszálló fasiszta alakulatokat, felszabadították Csehszlovákia fővárosát, 1945. május 9-én beteljesedett Csehszlovákia nemzeteinek vágya: szabad és független lett az ország. — A testvéri Csehszlovákia a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt olvan társadalmi, politikai és gazdasági eredményeket ért el, amelyekre méltán lehet büszke. Nemzeti szabadságának állami függetlenségének és sikeres szocialista fejlődésének alapja — amint azt az MSZMP XI. kongresszusán mondott beszédében Gustáv Husák hangsúlyozta — a történelem által igazoltan: a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szilárd köteléke. Szólt Huszár István arról is, hogy a magyar nép figyelemmel kíséri a három évtizede szabad testvéri Csehszlovákia szocialista építőmunkáját. Megemlítette, hogy a világ lakosságának alig 0,4 százalékát képviselő cseh és szlovák dolgozók a világon megtermelt összes nemzeti jövedelem 1,3 százalékát adiák. A szocialista Csehszlovákia külkereskedelmének 70 százalékát szocialista országokkal bonyolítja le. Örömünkre szolgál, hogy hazánk a negyedik helyet foglalja el Csehszlovákia külkereskedelmi partnerei sorában. A testvérország nagyszerű fejlődése bizonyítéka annak, hogv Csehszlovákia Kommunista Pártja jó programot adott a szocializmus ébítéséhez, s a cseh és a szlovák dolgozó nép már a fejlett szocialista társadalom fölépítésén dolgozik. — Magyarország és Csehszlovákia kapcsolataiban is új fejezet kezdődött a fasizmus fölött aratott győzelemmel. A testvéri együttműködéshez kedvező alapul szolgált az 1949-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet később meghosszabbítottunk. A magyar—csehszlovák kapcsolatokat a bensőséges elvtársi viszony iellemzi. A nemzetközi politikát illetően Huszár István kiemelte, hogy a 30 évvel ezelőtti események Csehszlovákiában nemcsak a belpolitikai teendőket szabták meg, hanem a külpolitika irányvonalát is meghatározták. A szocialista internacionalizmus szellemében folytatott csehszlovák külpolitika alapja ma — mondta — a Szovjetunióval és a szocla- (Folytatás a 2. oldalon.) t
