Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 103. szám Ára: 90 fillér 1975. május 4. vasárnap Kiváló szocialista brigád A Bajai Finomposztó Vállalat szövődéjének folyosóján üvegvitrinben sorakoznak a Vöröskeresztes, tizenkétszeres szocialista brigád, a vállalat kiváló szocialista brigádjának fényképei, kitüntetései, amelyek között megtalálható a Bajáért emlékérem is. A brigád 1959-ben alakult, jelenleg 15 tagú. Tavaly kapták meg először az arany jelvényt, az idén április 4- re pedig a vállalat kiváló szocialista brigádja címet. A brigádból ketten járnak textiltechnikumba, egy tag közgazda- sági technikumba, egy végzi az általános iskola 7—8. osztályát, hárman szakmásító tanfolyamra járnak. Teljesítményük átlagban 104 százalék. A brigádnak van egy tízéves kora óta patronált árva kislánya, aki most jár első gimnáziumba és kitűnő tanuló. Tavaly az évek óta végzett sok társadalmi munkájukért kapták meg a Bajáért emlékérmet. Felvételünkön Rapcsányi Istvánná brigádvezetö-helyettes, Kakuk Péterné szövőnő gépéinél. Összeállítottak a választók névjegyzékét Május 5—14 között közszemlén a lista A tanácsok végrehajtó bizottságai — az országgyűlési képviselők június 15-i, általános választásának előkészítéseként — összeállították a választók névjegyzékét. Választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak — nevüket a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően a lista tartalmazza. Nincs választójoga azonban annak, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban, rendőrhatósági felügyelet alatt van, illetőleg elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt all vagy sem. A névjegyzékeket május 5— 14. között a végrehajtó bizottságok a tanács hivatali helyiségében közszemlére teszik, és ezzel egyidejűleg minden állampolgárt írásban értesítenek a névjegyzékbe való felvételről. ■ Ez alatt az idő alatt a törvényellenesen kihagyottak kifogással élhetnek az illetékes tanács végrehajtó bizottságának titkáránál, s bárki kifogással élhet az ellen, ha valakit a névjegyzékbe törvényellenesen vettek fel. Ha az észrevétel alapján megállapítják, hogy a kihagyás törvényellenes, az érdekelt nevét pótnévjegyzékbe veszik fel. Azokat a kifogásokat, amelyeket a végrehajtó bizottság alaptalannak tart, s azokat, amelyek a névjegyzékből való törlésre irányulnak, megküldik a járásbíróságnak (városi bíróságnak). Budapesten pedig a pesti központi kerületi bíróságnak. A bíróság döntése végleges, ha a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben az észrevételt elutasítja. A végrehajtó bizottságok a kifogások alapján hivatalból módosított névjegyzéket, valamint a pótnévjegyzéket május 11— június 3. között ismét közszemlére teszik, és az utólagos felvételről értesítést küldenek a választásra jogosultaknak. Azokat a magyar állampolgárokat, akik a választók névjegyzékének ösz- szeállítása utón szerzik meg a választójogot, a tanács végrehajtó bizottsága — kérelmükre — felveszi a választók névjegyzékébe. Ha a Választó állandó lakóhelye <. négyjegyzék elkészítése után megváltozik. az új lakóhelye szerint Illetékes tanács végrehajtó bizottságánál június 14-ig kérje felvételét a listára. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy az illető neve az ottani névjegyzékben szerepel. Akik a választás napján várhatóan nem tartózkodnak lakóhelyükön, azok június 14-ig kérjék tartózkodási helyükön a névjegyzékbe való felvételüket. Ehhez mutassák be a lakóhelyük szerint illetékes végrehajtó bizottság igazolását arról, hogy őket elvették a választók névjegyzékébe. Felülvizsgálják az atomsorompó-szerződést Interjú Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel A NUKLEÁRIS BIZTONSÁGÉRT Az atomsorompó-szerződés hatályba lépése, 1970. március 5-e óta eltelt öt év „nukleáris mérlegét” hivatott megvonni az a felülvizsgálati konferencia, amely május 5-én ül össze Genfben. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezeti, aki elutazása előtt interjút adott Tóth Ferencnek, az MTI diplomáciai tudósítójának: Mik voltak az atomsorom- pó-szerződés nemzetközi politikai 4s jogi előzményei és melyek az alapvető rendelkezései? — A szerződés létrejöttének történelmi előzményeihez tartozik a Hirosimát és Nagaszakit ért tragédia, amely teljesen világossá tette, hogy az atomháború, a nukleáris veszély elhárítása alapvető feltétele az emberi civilizáció fenntartásának. Ugyancsak előzmény — az atomfegyverek elterjedése veszélyének széles körben felismerése és a javuló nemzetközi viszonyok között — az államok többségének azon készsége, hogy megakadályozzák az úgynevezett nukleáris proliferációt (az- atomerő-szaporulatot) s ez hosz- szú évek munkájának eredményeként egy széles körben elfogadható szerződéstervezet kidolgozásához vezetett. — Az atomsorompó-szerződés a második világháború után létrejött leszerelési, fegyverzetkorlátozási egyezmények között a legfontosabb helyet foglalja el. Az ENSZ-ben első ízben 1958- ban — egy nagyon szerény határozati javaslat formájában — foglalkoztak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának témájával, 1962-ben indult csak meg az érdemi foglalkozás a kérdéssel a leszerelési bizottságban. Az 1963-ban létrejött moszkvai részleges ptomcsend- egyezméiny újabb kedvező' feltételeket biztosított azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányultak. Több éves megfeszített munka után született meg az atomsorompó-szerződés tervezete, amelyet 1963. július 1-én — a három letéteményes állam fővárosában — Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírásra terjesztettek elő. Ebből az alkalomból több mint 50 állam, közöttük a Magyar Népköztársaság is aláírta az atomsorompó- szerződést. — A szerződés lényege röviden abban foglalható össze: a szerződésben részes, nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át atomfegyvert vagy nukleáris robbanószerkezetet más államnak. A szerződésben részes azon államok, amelyek nukleáris potenciállal nem rendelkeznek, arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlen, sem közvetett formában nem tesznek szert nukleáris fegyverekre és békés célú nukleáris tevékenységüket a nemzetközi atomenergia ügynökség keretében működő biztosítási rendszer ellenőrzése alá helyezik. Az egyezmény előírásainak megfelelőien ugyanakkor az összes részes állam vállalja, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében a felszerelés, az anyag, valamint a tudományos és műszaki ismeretek lehető legszélesebb körű cseréjét valósítja meg. Mennyien írták alá, illetőleg ratifikálták a szerződést, és mi tette szükségessé a felülvizsgálati konferenciát? — 1974 végéig összesen 107 állam írta alá az atomsorompó- szerződést. Ez az ENSZ tagállamainak csaknem 80 százalékát jelenti. Figyelembe kell azonban (Folytatás a 2. oldalon.) Köszöntjük az anyákat egyéniséged, jellemed jó vonásaiban; tőle is kaptad, neki is" köszönheted. , Végeérhetetlen s mindig megújuló az anyák nemzedéke. Ahogyan folytatódik az élet s haladnak tovább, tovább a generációk elnyerve anyáiktól az élet folytatásának lehetőségét, eleget téve a természet örök rendjének. Jön anyák új és új nemzedéke, fiatalok és szépek, középkorúak, majd a törődöttek, a megfáradtak előttünk járó nemzedéke. Megint s megint övék a költétzet, a művészet legszebb jelzője, legmaradandóbb alkotásainak légiója. Anyánk, „ki öledben hordod életünk reményét”, te vagy mindig ki „tűrve tűr és nincsen egy jaja, Kinek a neved végső sóhaja”. S költő légy, gyer- mék festő és szobrász lakozzék benned, mert szeretet, ihlet nélkül nem szabad leírni e szót: édesanya. Anyákat köszöntünk. Anyáké a május első vasárnapja. Az első pünkösdi rózsa, az újszülött első sírása, első könnye és mosolya, övék mind- örökkön az élet adásának rendje és övék az emberiség léte, holnapja. Óriási örökség. És gigászi teher. A virág, amit csokorba kötünk, a szélp szó, amivel köszöntjük őket: je.lkép. Milliószorta több sem elég ahhoz, hogy törlesszük töredékéi mindannak, amit életükből gyermekeinek áldoznak. V. M. Ma az édesanyákat köszönti a társadalom, akiknek minden tette, minden lépése és gesztusa az életet szolgálja. Az a társadalom, amelyben — történelme során először — az anyaság az élet legmagasabb rangját, méltó törődését elnyerte. Az emberiség ősi törvénye: „tiszteld anyádat!” De lehet-e csupán szép szavakkal, tettek nélkül tisztelni? Lehet-e csak szólani az anyák rangjáról, a rangot illető tettek nélkül? Társadalmunk, önmagához méltóan, nem áll meg a szavaknál. Kötetbe kívánkoznék a tettekről beszámoló felsorolás. Hiszen anyáké nálunk a gyermekgondozási segélynek szinte a világon is páratlan intézménye, a három évi fizetség értük és nekik. Értük a törvények szigora és következetessége, amelyek sora nagy terhektől kíméli, egészségre ártalmas munkától védi, gyermekeikkel otthonhoz juttatja; anyagiakkal segíti, kitüntetésekkel jutalmazza, szükséges esetben még a gyermektartás állami előlegezésével is könnyűi terheiket. Nekik, s gyermekeiknek, formálódott. korszerűsödött a családjogi törvény: lakásrendeletek sora; biztosítva jó sorsuk formálását ifjúi kortól egészen a késő öregségig. Anyáké a boldog tudat, hogy nálunk nincs éhező gyermek: nincs olyan sem, akinek nevelését valamilyen formában ne segítené közös akarat. És anyáké is az érdem, hogy olyan nemzedéket nevelhetnek, amelynek a jövője nyugodtnak, boldognak és kiegyensúlyozottnak ígérkezik. Anyák a béke legjobb önzői, az ő hangjuk kiált elsőként kórusban a világon még meglevő igazságtalanságok, az oktalan vérontás • ellen, kenyérért az éhezőknek, nyugalomért a beikét akaróknak, örökérvényű tilalomért a tömegpusztító fegyverek ellen. Ha él édesanyád, ha ebédet készít szamodra, ha védő karjaiba futhatsz bármennyi évet is számlálsz, sugározd rá mosolyod és szereteted. Hiszen ajándék neki léted, mozdulatod, derék tetteid. Ha felnőtt vagy, keresd fel ma is és sokszor, ameddig csak megteheted. Adj neki sokat, nagyon sokat önmagadból, mert nem pótolhatod később, amit ma elmúlasztasz. És tiszteld őt sorsod jó fordulásaiban, HATVANEZER HEKTÁRON FÖLDBEN A KUKORICA-VETŐMAG Növelték a szövetkezetek a cukorrépa vetésterületét • A kukorica vetése előtt permetezéssel fertőtlenítik a talajt a dunapataji Új Élet Termelő- szövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Április utolsó hetének verőfényes, meleg napjait kihasználták a mezőgazdasági üzemek. Nagy részét pótolták annak a munkának, amelyet a tavasz szokatlanul hűvös időszakában nem végezhettek el. Számos termelőszövetkezet traktoristáit, munkagépkezelőit a verseny is serkentette a munkára. A sükösdi szövetkezetben többek között azt vállalták a gépüzem dolgozói, hogy május elsejére befejezik a 1200 hektár kukorica vetését, amelyet a bajai rendszer szerint termesztenek! Munkafelajánlásukat teljesítették. Hasonló céllal versenyeztek Császártöltésen, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Izsákon is a szövetkezeti gazdák. Ily módon május elsejére a tervezett területnek a felén, hatvanezer hektáron földbe került a kukorica vetőmagja Bács-Kiskun megyében. A legjobban a bácskai és a Duna menti szövetkezetek igyekeztek. Mind a két járásban a vetésterület kétharmadán végezték el a legfontosabb takarmány- növény vetését. A kecskeméti járásban 23 ezer hektárból hatezret, a kiskunhalasi járásban 22 835 hektárból 12 464, Kiskunfélegyházán*» és környékén 7432 hektárból 2312 hektáron vetettek kukoricát. Elismerést érdemel Bács-Kiskun megye szövetkezeteinek, állami gazdaságainak az a törekvése, hogy a népgazdaság igényeit figyelembe véve növeljék a cukorrépa területét és terméshozamát. A szövetkezetek négy és fél' ezer, az állami gazdaságok 258 hektáron vetettek cukorrépát, és gondosan védekeztek, hogy a zsenge növény ne legyen a kártevőinek a martaléka. A szántóterülethez képest ez évben a Bácskában termesztenek a legtöbb cukorrépát. Üzemi tervüket és az előzetes szerződésben foglaltakat túlszárnyalva 1725 hektáron vetették el. Termesztési kedvüket a tavalyi nehéz betakarítás, a' répa szállítására legalkalmasabb járművek hiánya és az úthálózat elégtelensége sem szegte. Megfelelő termelési színvonal mellett a cukorrépa jól jövedelmez. A termés feldolgozása után visszamaradó mellék- termékeket hasznosítják a szövetkezetek. A kalocsai járásban 1176, a kecskeméti járásban 570, Kiskunhalas környékén 593, Kiskunfélegyházán 381 hektár a cukorrépa vetésterülete. Május elsejéig 6200 hektáron ültették el a burgonyát Bács- Kiskun megyében. Még 2300 hektár van hátra a később érő fajtákból. A legjobban a MEZÖ- TERMÉK burgonyatermesztő társulásának hét szövetkezetében haladtak éT burgonya ültetésével, ahol gépekkel végezték el a munkát. Ezekben a gazdaságokban sok esztendős kísérlet alapján kidolgozott eljárással, iparszerű- en termesztik a burgonyát. A fűszer- és zöldségnövények előirányzott területe ez évben 10 474 hektár a mezőgazdasági szövetkezetekben. Ebből május elejéig 1708 hektár fűszerpaprikát, 103 hektár paradicsomot, 163 hektár hagymát, 3378 hektár zöldborsót vetettek el. A szőlőtermesztő gazdaságokban is derekasan dolgoztak. Ez évben korábban kezdődött a rügyfakadás. Nehéz feladat elé állította az ültetvények dolgozóit, hiszen a szokásosnál hamarabb kellett elvégezniük a metszést, a szálvesszőlehúzást, valamint a tápanyagpótlást. A Kunbajai Állami Gazdaságban a szőlőültetvényeken dolgozó szocialista brigádoknak úgy tűnik, hogy sikerült a metszéssel megalapozniuk azt a 05 mázsás átlagtermést, amelyet erre az évre irányoztak elő a nagyüzemben. K. A.
