Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
Á KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJA Jövedelmező a tejtermelés a Városföldi Állami Gazdaságban • A takarmányozás zömét már répesftették, az emberekre mind kevesebb munka vár. mm • A borjakat 50 napos korukig „Mamette” rendszer szerint nevelik. A Városföldi Állami Gazdaságban a szarvasmarhatartás eredménye az elmúlt évben 4 millió 900 ezer forint volt, ebből négy millió forint nyereséget a tejtermelő ágazat produkált. A tejtermelő ágazat kialakításához az 1950-es évek elején fogott a gazdaság. Több mint 20 évvel ezelőtt Horn Artúr akadémikus irányításával és elképzelései szerint kezdődött meg az akkori, vegyes genetikai hátterű, magyar tarka állomány keresztezése dán jersey apaállatokkal. Később kisebb létszámú dán jersey tehenet is importáltak. A jelenlegi, 624 darabos tehénállomány az éveken át folytatott keresztezések eredményeként 50 százalékban jersey vérű tejelő magyar barna fajta. A keresztezés célja az volt, hogy a Duna—Tisza közén a szélsőséges éghajlati és talajviszonyok mellett az öntözés nélkül gazdálkodó üzemben kis testű, kevesebb tömegtakarmányt igénylő, tejtermelő állomány alakuljon ki. A koncepciónak megfelelően létrejött tehenészet a Városföldi Állami Gazdaságban évek óta jövedelmező, nagy haszonkulcsú ágazat. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy a ke. resztezések során kialakult tehénfajta — a magyar tarkához viszonyítva — 20 százalékkal kevesebb tömegtakarmányt fogyaszt. Az állomány 1974. évi adatai: Egy tehénre jutó éves tejtermelés 3220 liter Átlagos zsírtartalom 4,57 százalék Szűkített önköltség literenként 5,00 Ft Egy liter tejre jutó takarmányköltség 2,95 Ft Egy tehénre jutó közvetlen ágazati eredmény 7500,00 Ft • Szakaszos legeltetés villanypásztorral A népgazdasági igényeknek megfelelően három éve folyik az állami gazdaságban a kanadai Holls- tein friz keresztezése jersey és Hollstein friz apaállatokkal. Céljuk a tejtermelő képesség fokozása. Jelenleg — az állomány átlagában — évi 3350 liter tej várható tehenenként, a mennyiség várhatóan 150 literrel növekszik majd évente. A legutóbbi mérések adatai szerint az istállóátlag 11,4 liter, 4,5 százalékos tejzsírtartalommal, örvendetes, hogy a negyedrészben Hollstein friz vérű üszők átlagosan 3700 liter tejet adnak az első laRtációban. A tenyésztés végcélját képező, 50 százalékban jersey és 50 százalékban Hollstein friz vérarányú állomány az Állattenyésztési Kutató Intézet genetikai előrejelzése szerint 4500—5000 liter tejet ad majd évente. A gazdaság a már kialakult tejtermelő tehenészetében az elmúlt évek során fejlesztette, korszerűbbé tette a takarmánytermesztést, a takarmányozást, a munkaszervezést és az állomány elhelyezését. Négy évvel ezelőtt fogtak hozzá a váltólegelők telepítéséhez, ugyanakkor kezdték meg az ősgyepek műtrágyázását. Ennek eredményeképpen tavaly már a tejtermelő állományból 300 növendék legelt a villanypásztoros, szakaszos beosztású 'legelőn tavasztól őszig. A módszert a gazdaság az idén tökéletesítette, munkaszervezését nagyüzemivé tette a ráckevei típusú villanykarámok alkalmazásával. Felhajtóutas rendszerben 2—:l hektáros szakaszokat alakított ki. A fűhozamtól függően a 120 növendékből álló falkák 2—4 naponként kerülnek újabb szakaszhoz. A telepített, illetve a műtrágyával ellátott ősgyep fűtermése a számítások szerint október elejéig elegendő. A lelegelt szakaszokon tisztító kaszálást végeznek, a szervestrágyát szétterítik és emellett műtrágyáznak is. Az első fűnövedék egy részét szecskázzák és zölden etetik a tehenészetben, a többit pedig szénaként takarítják be. Az állomány a második fűnövedéket legeli. Az inszeminálás is a gyepeken történik, a nehézvemhes egyedek kerülnek be az • A fejő alagiitban nyugodtan várakoznak a tehenek. • Karusszelé« fej««. előkészítő istállóba, helyettük pedig választott üszőket hajtanak a legelőre. Ez a körforgalom természetes utánpótlást, egészséges és gazdaságos tartást tesz lehetővé. A tehenészeti munka további fejlesztése a takarmányozás belső mechanizmusának tökéletesítését is megkívánja. Ezért egy régi 100 férőhelyes istállót átalakítanak, önbeálló rácsos silótérrel bővítik. A silómaróK és az önetető kocsik jobb kihasználása érdekében a betonalapzatú nagy silóteret szintén bővítik, palánkkal látják el, s ezáltal a takarmány is jobb minőségű lesz. Az abraktakarmányok egy részének adagolása az utóbbi két évben már — a két 208 férőhelyes istállóban — automatikusan történik mégpedig a fejőállásban. A két istállóban egy-egy hal férőhelyes Rotolaktor karusszellel végzik a fejést. A már említett, most korszerűsített régi istálló végében pedig építenek egy nagyobb, 9 férőhelyes Rotolaktor karüsszelt. Elkészülte után — várhatóan az év végén — a 624 tehén közül 516-ot már karusszelben fejnek. A különböző beruházásokra a gazdaság 2 millió forint állami támogatást kapott. Saját erőből és hitelből ugyanekkora összeget fordít az ágazat fejlesztésére. A kivitelezést az építészeti üzem és a gépműhely dolgozói végzik, újításaikkal, ésszerűsítéseikkel segítik a munkát. A felvezető csővázas folyosórendszert a gépműhely dolgozói valósították meg a 208 férőhelyes, áthajtó etetőutas istállókban. Ugyanott könnyebb, korszerűbb és termelékenyebb lekötési rendszer kialakításába!} is köz- rpmííkörinpk A tervek között szerepel a standon történő vezetékes gépi fejés felszámolása, a karusszeles fejés teljes bevezetése. A tejet elektromos hűtésű, telepen kívüli központi gyűjtőhelyre juttatják majd föld alatti vezetékeken át. így a szállítókocsikat nem kell beengedniük az istállókhoz, s ezáltal lényegesen kisebb lesz a fertőzés veszélye. A borjak felnevelési arányának javítása érdekében korszerűsítik az elletőt és a profilaktóriumot. A borjakat 8—10 napos koruktól 50 napos korukig Mamette rendszer szerint táplálják, nevelik. A tejtermelő szarvasmarha ágazatnál folyó munkák termelékenységét az alábbiak jellemzik: — egy liter tej munkabérköltsége 70 fillér, — istállószinten egy gondozóra 25 tehén jut, — a tehenészetben közvetlenül foglalkoztatott dolgozó -egy munkaórájára jutó tejtermelés 18 liter. (Az országos átlag jelenleg 8—10 liter.) Később a tejtermelés növekedésével az egy elo- munkaórára jutó tejtermelés is emelkedik. A fejlesztés eredményeként az egy liter tej előállítására fordított munkabér csökken, a számítások szerint 50 fillér lesz. A Városföldi Állami Gazdaságnak érdeke, hogy a tejelő tehenészet által lekötött takarmánytermő területet csökkentse. Ezért az eddigieknél magasabb beltartalmi értékű tömegtakarmányt használnak majd fel. ’A kukoricaszilázs és a pillangós széna arányát csökkentik, több fűből készült takarmányfélét etetnek. A jelenlegi takarmányozás zömében a szántóföldi növényekre alapozott. Egy tehén évi takarmányának megtermeléséhez 0,9 hektár szántóterület szükséges. Az állomány etetése egyébként monodiétikus jellegű A nyári zöldtakarmányt télen a silókukori- ca-szilázs váltja fel. Ezeket MTZ traktorral üzemeltetett kiosztó kocsi juttatja a jászolba. Az adagolókocsira a szilázst markolóval és silómaróval, a zöldtakarmányt járvasilózóval rakják fel. A fejő- házban automata osztja szét a tehenenkénti másfél kilogramm abrakot. A tehenészetben foglalkoztatottak osztott műszakban 8 ólát dolgoznak. A munka reggel öt órakor kezdődik és kilencig tart, a munkások délután háromtól hétig vannak ismét az istállókban. A munkaidőből a fejés mintegy 7 órát vesz igénybe. Az egyenként 208 férőhelyes istállókban 4 fejő- mester dolgozik és hat etető-gondozó látja el az állományt. A hagyományos, 108 férőhelyes istállóban három embert foglalkoztatnak. Az éltetésnél ketten, az előkészítő gondozóban ugyancsak ketten végzik el a munkát. A tehenészeti telepen a takarmányozáshoz hét ember szükséges, közülük kettő traktoros. A ROTO—9 típusú karusszel elkészítésével, a mélyalmos tartással, a tejvezetékes rendszer kialakításával a telepen három ember munkáját takarítják majd meg. A következő ötéves terv elképzelései közé tartozik hogy további állami támogatás és a saját anyagi ’erő felhasználásával új telephelyet építenek a növendékállomány számára. Jelenleg még elavult istállókban tartják az 1300—1400 növendéket, ez pedig hosszabb távon se üzem- és munkaszervezési, se állategészségügyi okokból nem engedhető meg. (X)
