Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

1975. május 22. • PETŐFI NÉPE • 3 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTEK A legifjabbak Az 5. számú választókerület jelölőgyűlésén sokan felemlegették, hogy a két jelölt egyike, aki a polgárok bizalmából június 15-én országgyű­lési képviselőnek mondhatja magát, — valószínűleg a legfiatalabb lesz majd a parlamentben. S ezt a találgatást jól egészítette ki az a fel­szólaló, aki hangsúlyozta: bízni kell az ifjúságban, hiszen minden idő­ben ők voltak a forradalmak kovászai, s harminc évvel ezelőtt is zömmel a 20 évesek hozták el számunkra a szabadságot. Az alábbi portrék Bács-Kiskun megye két legfiatalabb képviselője­löltjét mutatják be. Szénái Teréz Aranka 1955. már­cius 18-án Cegléden születeti. Egészen kis lány volt még, ami­kor édesapja — aki mezőgazda- sági munkásként kereste kenyerét — meghalt. Kilenc éves kora óta édesanyja neveli, aki most Kecs­keméten, a villanymalomban rak­tári munkás. Az elmondottak alapján nem kétséges, hogy a fiatal lány már korán megismerkedett a munkás­élettel. S az örökséget tovább vit­te: először mint segédmunkás kezdett a helybeli Kossuth Szak- szövetkezetben dolgozni, majd an­nak fóliaüzemébe került, ahol jelenleg is betanított munkás, s a három szocialista brigád közül a Petőfinek a tagja. Műanyag­zacskók, tasakok, légpárnás szaty­rok kerülnek ki a kezük alól, s indulnak tízezrével a megrende­lőkhöz, szerte az országba. Iskolai végzettsége 8 általános, de feltett szándéka, hogy mi­előbb szakmailag és politikailag is magasabb fokú képesítést sze­rezzen. |(nöaöi 1970 óta tagja az ifjúsági szer­vezetnek, a legutóbbi vezetőség­választás alkalmával pedig mun­kahelye KISZ-titkárává választot­ták. Mint elmondotta, ha bejutna az „ország házába”, s ott, a plénum előtt szót kapna, az ifjúság ügye — művelődési és szórakozási le­hetőségeik gyarapítása és még színvonalasabbá tétele — mellett saját munkaterülete, a mezőgaz­daság különleges gondjainak sze­retne hangot adni: a további kor­szerűsítést, a fokozott gépesítést szorgalmazná. Amikor a jelölőgyűlésen bemu­tatkozott a választók előtt, a töb­bi közt ezt mondotta: „Ha júni­us 15-én rám esik a választás, feladatomat a legszebb és legne­mesebb szolgálatnak tekintem, a béke és a szocializmus ügye, a nép boldogulása, a jövendő érde­kében.” A 20 esztendős képviselőjelölt megható, őszinte hitvallása ez... Czégai Valéria 1955. április 30- án született Lajosmizsén. Édesapja géplakatos, édesanyja háztartás­beli. öt esztendeje dolgozik a Da- josmézse és Vidéke Általános Fo­gyasztási Szövetkezet vas- és edényboltjában, a nagyközség központjában, mint eladó. Nyolc általános iskolát végzett, de azóta már kereskedelmi szak­munkás-képesítést szerzett, és je­lenleg a kecskeméti kereskedel­mi szakközépiskola második év­folyamának növendéke. Amióta dolgozik, azóta tagja az ifjúságii szervezetnek, sőt a nagy­községi KISZ végrehajtó bizott­ságának is. Úttörő felelős: az ál­talános iskolák tanulóival szoros kapcsolatot tartva, készíti fel őket a majdani magasabb szintű ifjúkommunista tennivalókra. De nemcsak a politikai moz­galom feladataiból veszi ki pél­damutatóan a részét, hanem a szakma, szűkebb munkahelye tár­sadalmi, kulturális megmozdulá­saiban is az élen jár. Tagjá ■ a Kisz i bírálat .éri napjainkban a keres­kedelem dolgozóinak magatartá­sát. Épp ezért érdemel említést az ÁFÉSZ KlSZ-alapszervezeté- nek a közelmúltban megrendezett udvariassági versenye, amelyen Czégai Valéria második helyezett lett. Jó eladói munkájáért a leg­utóbbi termelési tanácskozáson el­ismerő oklevelet adtak át neki. Tagja a bolt „Vasas” szocialista brigádjának is. ő, előlegezett „képzelt inter­pellációjában” a munkások hely­zetével foglalkozna. Élénken ér­deklődik a főváros vonzáskörze­tében levő nagyközsége „ingá­zóinak” sorsa iránt, amely élet­forma változtatására — vélemé­nye szerint — sürgősen kellene, s bizonnyal lehetne is megol­dást találni! — A sokrétű gondokra meg­nyugtató megoldást találni: ne­héz, de megtisztelő feladat — mondja. — S ha a választók is úgy akarják, igyekszem majd a bizalmat meghálálni, a várako­zásnak eleget tenni. J T. Jogász a közéletben Kiskőrösön, a 20-as számú vá­lasztókörzet állampolgárai dr. Juhász Tibort jelölték ország­gyűlési képviselőnek. A helybe­liek, s a környékbeli községek lakói jól ismerik, hiszen 29 éve él Kiskőrösön, s mint ügyvéd nap mint nap sok emberrel ta­lálkozik. Dr. Juhász Tibor 1918-ban Ka­locsán született. Egyetemi tanul­mányait 1940-ben fejezte be. Ka­locsán ügyvédjelöltként, később bírósági fogalmazóként dolgozott. 1946-ban ügyvédi vizsgát tett, s ebben az évben családjával Kis­körösre költözött. Négy gyerme­ke van. 1955-től a kiskőrösi Ügyvédi Munkaközösség vezetője, 1968- ban a megyei ügyvédi kamara elnökének választották meg, s azóta is ő tölti be ezt a tisztsé­get. Az ügyvédi és közéleti mun. Icájáért 1973-ban az Igazságügy kiváló dolgozója kitüntetést kap­ta. Ügyvédi munkája mellett ugyanis több társadalmi tisztsé­get tölt be. Az 1950-es években a Hazafias Népfront községi bi­zottságában dolgozott, s küldött­ként részt vett a Hazafias Nép­front I. kongresszusán. Évente több alkalommal ismeretterjesz­tő előadásokat tartott, s ezzel nagy segítséget nyújtott abban, hogy a kiskőrösi lakosok megis­merjék állampolgári jogaikat és kötelességeiket. 1967-től 1971-ig községi tanácstag volt, jelenleg a járási népfrontbizottság elnöke. A gyors gazdasági, társadalmi fejlődés következtében az élet különböző területein igen gyor­san bizonyos változások mennek végbe, amelyek új és új jogi szabályozást igényelnek. A gya­korlati élethez igazodva nap mint nap új jogszabályok jelennek meg. Egyebek között az új tör­vénytervezetek előkészítésében, a törvényalkotásokban jelentős szerepet tölt be megválasztása esetén a 20-as számú választóké, rület jelöltje. T. L. Folytatódtak a jelölőgyűlések A dávodiak is Mándics Mihályt jelölték Dávodon kedden este került sor a 15. számú választókörzet jelölő gyűlésére, mintegy két­száz választópolgár jelenlétében. A filmszínházban megtartott gyűlésen megjelent Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Búza Mátyás, a bajai járási pártbizottság titkára, dr. Kiss Margit, a megyei pártbi­zottság munkatársa,^ dr. Nagy Károly, a baja járási hivatal elnöke és Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront bajai járási titkára. Dr. Orha István, a járási hi­vatal elnökhelyettese köszöntöt­te a választópolgárokat és az elnökség tagjait, majd a nemrég alakult dávodi férfikórus eléne­kelte a Himnuszt. Ezután Búza Mátyás mondott beszédet, mely­ben az előző választási ciklus­ban elért országos, megyei és helybeli eredményekről számolt be. Befejezésül méltatta Mán­dics Mihály országgyűlési kép­viselőnek az előző választási ciklusban végzett sokirányú, eredményes tevékenységét, és javasolta, hogy a következő cik. lusban is őt jelöljék képviselő­nek. Ezután öten szólaltak fel a választók közül, akik részben közérdekű kérdésekkel fordultak Mándics Mihályhoz, és vala­mennyien javasolták újbóli vá­lasztását. Ezután a jelenlevők nyílt sza. vazással elfogadták jelöltjüknek Mándics Mihályt, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát. Sz. F. Csatlakoztak Bori Gyuláné jelöléséhez Kedden délután Kecskeméten, a Parkettagyár ebédlőjében tar­tották meg' a 2. számú választó- kerület csatlakozó jelölőgyűlését, amelyen több mint 340-en vettek részt. Németh József vállalati igazgató köszöntötte dr. Kőrös Gáspárt, a városi pártbizottság első titkárát, Bartha Imrénél, a Hazafias Népfront Kecskemét Városi Bizottságának titkárát és dr. Mező Mihályt, a városi ta­nács általános elnökhelyettesét. Az esemény politikai jelentősé­gének méltatása után átadta a szót dr. Mező Mihálynak, aki be­számolt a megyeszékhely fejlő­désének főbb eredményeiről, méltatta a társadalmi összefogás eredményeit, a nyílt várospoli­tika kiteljesülését, majd Bori Gyuláné munkásasszonyt meleg szavakkal üdvözölte, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy választókörzetét minden bi­zonnyal eredményesen képviseli a parlamentben, s ezt alátámaszt­ja az is, hogy május 15-én vá­lasztóinak egy része már jelölé­sével egyetértett. Budavári Gá­bor alapszervezeti KISZ-titkár Bori Gyuláné munkáséletéről, emberi, közéleti tevékenységéről szólva tett javaslatot jelölésére, amelyhez a választókerület több üzemének képviselői is csatla­koztak. Bori Gyulánénak ezúttal is bizalmat szavaztak; megerősí­tették jelölését. Cs. K. Nemzedékek iskolája • Májusban úttörővezetői értekezleteket tartanak az ország vala­mennyi iskolájában. Az Üttörővezetők VI. Országos Konferenciája előkészületeinek első szakaszában újraválasztják a csapatok vezetősé­gét, szavaznak a küldöttekre, akik ősszel a városi-, járási- megyei majd országos tanácskozásokon képviselik a helyi közösségeket. Az általános iskolákat számos szál köti a társadalomhoz. A pedagó­gusok nemcsak a tantervek és utasítások kötelezettségeinek tesznek eleget munkájuk során. Tevékenységüket meghatározzák az iskolák helyi, emberi viszonylatai, amelyeket elsősorban a szülői munkakö­zösségek és az úttörőcsapatok felnőtt vezetőségei közvetítenek. Az osztálytermekben nap mint nap a nagykorúságra készítik elő a gyermekeket. Az ismeretek feldolgozása mellett közösségi munkára és társadalmi aktivitásra nevelnek. A politizáló, a szocialista demokrácia lehetőségeivel élő, elkötelezett embereszmény „iskolája” az úttörő­szervezet. Az őrsöktől a rajokon át az úttörőcsapatokig. i . J­„A közoktatás egész rendszerében erősíteni kell az oktatás és neve­lés egységét. Nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű marxista műveltség elsajátítására, a közösségi életre való felkészítése, a szo­cialista erkölcsű ember formálására, a művelődési igények és készsé­gek kialakítására és fejlesztésére.” A XI. pártkongresszus idézett ha­tározata az ú.ttörőszervezetek számára szintén irányt ad; meghatároz­za az iskolai értekezletek témáit is. • Az úttörőcsapatok vezetőségi tagjait pártolók, társszervek, üze­mek, szocialista brigádok képviselői, pedagógusok és ifivezetők közül választják meg, és egyben két éves programot dolgoznak ki. A Ma­gyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége által a konferenciára készített előterjesztés megvitatása alkalmával máris számos jó és hasznos gondolat vetődött fel az iskolákban. A megbeszélések lényege abból a célkitűzésből fakad, hogy az iskolákban olyan programot és feladatrendszert alakítsanak ki, amely a gyermekek számára érdekes, játékos erőpróbát nyújt. Meg kell alapozni a felnövekvő nemzedékek világnézetét, erkölcsi tudatát, szokásrendszerét és célszerű eszközöket kell találni a szocialista hazát és társadálmat jól ismerő, törekvéseink­hez érzelmileg-értelmileg csatlakozó fiatalok nevelésére. Az önkéntes­ség, a természetes közösségi kapcsolatok kibontakoztatása, az önálló és öntevékeny munka, az önkormányzat és nem utolsó sorban a játék és a játékosság az elkövetkező években még hangsúlyosabb szerepet kap az úttörőszervezetek életében. • Az úttörőmozgalom jelentősége azon a hatásrendszeren keresztül érvényesül, amelyet a viszonylag kötött, ugyanakkor öntevékeny és aktív szervezeti formák fejtenek ki a tanulóifjúság nagy tömegére. Az őrsök, rajok és csapatok sajátos mozgalmi életébe a legkedvezőbb életkorban kapcsolódnak be a gyerekek* és ez a politikai „előiskola” maradandó élményeket eredményez. A_ közéleti elkötelezettségű újabb nemzedék csakis ilyen talajon ne­velődhet. Ez a munka nem kis társadalmi segítséget igényel — és ér­demel. p M. A tiszaalp áriak jelöltje Angyal János Tiszaalpáron az Árpád mozi­ban kedden az esti órákban mintegy kétszáz helybeli és nyárlőrinci választópolgár gyűlt össze, hogy csatlakozzon a 7. számú választókerület jelöltje­ként Tiszakécskén ismét bizalmat kapott Angyal János országgyű­lési képviselői jelöléséhez. 1 Melegdi„-.Sándor„„-&‘- Hazafias Népfronti vtiftizaaiípárií>'ltözsló!ál9#-l- <nöke kösíófitettei ái^megjjeléWt választókat és az eTHökségb'éri helyet foglaló dr. Posváncz Lász­lót, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, Horváth Antalt, a járási pártbizottság titkárát, dr. Csenki Ferencet, a megyei ta­nács vb-titkárát, Be ne Andrást, a megyei tanács kecskeméti já­rási hivatalának elnökét, Máté lgnácnét, a HNF járási titkárát, valamint Angyal János képvise­lőjelöltet. A gyűlés elnöke rövid megnyitójában hangsúlyozta, hogy képviselőnek olyan embert kell jelölni, aki az országos és helyi gondokat egyaránt átérzi és érti. Bejelentette a népfront községi bizottságának döntését, miszerint csatlakoznak a tisza- kécskei Angyal János iskola- igazgató jelöléséhez.- Ezután---Ncwáfc Lajos, Tisza- blpör-'>9‘tanáí‘áelnöké; - emelkedett szólalta, 'hogjM, feíyázölja-la2 'úr; Szág,' fUetVé^' 'd'1 VálaáZtóköZZetbé tartozó települések utóbbi négy évben elért eredményeit. Beszé­de végén javasólta, hogy csat­lakozzanak Angyal János jelö­léséhez. Ezt követően a választók nyílt szavazással állást foglaltak An­gyal János országgyűlési képvi­selői jelölése mellett, majd hoz. zászólások hangzottak el. A. T. S. Kalocsa város gazdasági, tár­sadalmi és kulturális eredmé­nyeivel ismerkedhet a megye- székhely közönsége május utol­só hetében. Bemutatják az otta­ni, ma is virágzó népművésze­tet, a világhírű fűszerpaprikát, s a néprajz gazdag hagyománysát. A Bács-KiskUn megyei Műve­lődési Központ és a Kalocsai Városi Tanács közös szervezésé­ben sorra kerülő rendezvénysoro­zat a Kalocsa népművészetét be. mutató »kiállítással kezdődik, május 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor. Pécsiné Ács Sarolta néprajzkutató, Kalocsa város díszpolgára, a megyei művészeti díj tulajdonosa mond beszédet. Ezt követően ugyancsak a me­gyei művelődési központban dr. Bozsó Ferenc ny. főmérnök, a város díszpolgára megnyitja a Kalocsa 30 éve című kiállítást. Másnap este fél nyolckor kez­dődik az a műsor a színházte­remben, melynek keretében szín­padra lép az I. István Gimnázi­um kamarakórusa, a Fórum If­júsági Klub irodalmi színpada, a kalocsai művelődési központ kamarakórusa és a kalocsai for­radalmi ezred irodalmi színpada. Közreműködnek az Állami Ze­neiskola tanárai: Fúchs Ferenc- né, Fuchs Ferenc, Sólymos Györ­gyi, Szalai József és Tóth Jó­zsef. Kalocsa népművészete és nép­rajza címmel 27-én Pécsiné Ács Sarolta és dr. Bárth János, a Viski Károly Múzeum igazgató­ja tart előadást az intézmény if­júsági klubjában. Majd egy nap­pal később, este hat órai kezdet­tel dr. Kapeller Károly és dr. Márkus Ferenc a kalocsai fűszer- paprikával kapcsolatos tudniva­lókról beszél, ugyanazon a he­lyen. KEVESEN JELENTKEZTEK AZ ÉPÍTŐIPARBA A szakmunkástanulók beiskolázásáról A megye gazdaságának tervszerű, ütemes fejlődése megkö­veteli, hogy a munkától búcsút vevő idős szakemberek helyére évről évre legyen kit odaállítani. A demográfiai előrejelzés még néhány munkaerő-utánpótlásban nem éppen bővelkedő esztendőt helyez kilátásba. Ebben az időszakban különösen nagy felelősség hárul azokra, akik a fiatalokat tanáccsal látják el pályaválasztáskor. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet munkatársai — miközben a pályát választó fiataloknak a képességeiknek megfelelő foglalkozást javasolnak *>— szem előtt tartják a társadalom, a népgazdaság érdekeit is. Milyen eredménnyel járt az idén a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet szakmunkásképzőkkel, vál­lalatokkal, általános iskolákkal való együttműködése; a vég­zős fiatalok közül kellő számban jelentkeztek-e szakmunkás- tanulónak? kérdeztük Czinege Gábortól az intézet igazgatójá­tól. — A múlt évben először sike­rült elérnünk, hogy a végzősök számának csökkenése ellenére több fiatalt iskoláztunk be szak­munkástanulónak, mint az előző esztendőben. Az idén ennek az eredménynek a megismétlődésére számítunk. A gimnáziumba ké­szülő gyengébb képességű gyere­keket igyekeztünk meggyőzni, hogy jobban járnak, ha szakmát választanak. A tovább tanulni se­hol sem szándékozók között szin­tén népszerűsítettük a szakmun­káspályát. — A nagy keresettel kecsegtető szakmák vonzereje tart-e még. mit tükröznek a jelentkezések? — A borravalós, divatos foglal­kozások iránt változatlan az ér­deklődés. Tapasztalatunk az, hogy sok szülő még akkor is ilyen pá­lyára küldi gyerekét, ha az adott­ságai erre nem megfelelőek. Ez olykor konfliktust szül, mert az iskolában önismeretre nevelik a gyerekeket, és azok általában ér­zik, hogy mire képesek és mire nem. — A kevésbé népszerű szak­mákra többen jelentkeztek-e, mint korábban? — Sajnos, a szerkezetlakatos, a vasbetonszerelő, ács-állványozó, esztergályos, kőműves, egy-két mezőgazdasági, és a fonó-szövő szakmát — a jelenlegi helyzetkép szerint az idén is kevesebben választották, mint amennyi után­pótlásra szükség volna. Ezeknek a szakmáknak a tekintélyét első­sorban a vállalatok növelhetnék. Igaz, hogy magasabb ösztöndíjjal kollégiumi . elhelyezésnél adott előnnyel egyes vállalatok kedve­zőbbé teszik az említett szakmák elsajátításának feltételeit Egy szakma presztízsét azonban ezzel még nem lehet megalapozni. Azt kell elérni, hogy a gyakorlásának feltételei legyenek hasonlóak a népszerűbb foglalkozásokéhoz. A szakmunkástanulók idei je­lentkezéséről részletesebb képet Csókás Balázs, az intézet pedagó­giai csoportvezetője adott: — A kereskedelmi szakmákra — különösen ruházati és cipőel­adónak — többen jelentkeztek a megyében, mint ahány tanulót foglalkoztatni tudnak. A vendég­látóipari szakmák közül divatos lett a cukrász szakma. Szakácsból hús. és hentesáru-eladóból vi­szont hiány van. Fiú felszolgálók számára szintén van még néhány hely. n A jánoshalmi és a fülöpszállási növénytermesztő gépészeti szakis­kolák kellő számú elsőévest fo­gadhatnak az ősszel. A Kisfáiban levő mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola azonban általános és dísznövénykertésznek felvenne még 15—20 tanulót. Az ipari szakmákra az igények­hez mérten 80—85 százalékos a jelentkezés. Az építőipari szak­mák közül hiány van ács-állvá­nyozóból. kőművesből, épületbur­kolóból és vasbetonszerelőből. A fémiparban lányoknak is ajánlott az esztergályos, marós, köszörűs szakma ennek ellenére nincs elég jelentkező. Szükség lenne még hegesztőkre és szerkezetlakatosok­ra is. Túljelentkezés van: fodrász, női szabó, autó-motorszerelő és a kü­lönféle műszerész szakmákban. A kecskeméti egészségügyi szak­iskolába százhetvenhárman je­lentkeztek általános ápolónőnek és asszisztensnek. Eredetileg csak egy 35-ös létszámú osztályt akar­tak indítani, az érdeklődésre való tekintettel azonban két osztályra való fiatalt vesznek fel. Az adatokat összevetve a szak­munkástanulók beiskolázásának jelenlegi állása kedvezőbb, minta múlt év azonos időszakában volt. A felvételek csak ősszel zárulnak le. addig még sok olyan fiatal is jelentkezik szakmunkásképzőbe, akit más iskolatípusba nem vettek fel. A. T. S. Bizonyára sok kecskemétit ér­dekel majd a Bemutatjuk Kalo­csát című rendezvény, amelynek keretében Kalocsa vezetői ismer, tetik városukat. Geri István ta­nácselnök mond bevezetőt. S má­jus 31-én a Kalocsai Népi Együt­tes és a Kalocsai Ének-Zenei Ál. talános Iskola úttörő együttesé­nek közös záróműsora követke­zik. V. M. Éber Sándor képei Császártöltésen Id. Éber Sándorra halála után sok évvel is emlékeznek Baja környékén, sőt szerte az ország­ban a művészet barátai. Évtize­dekig tartó alkotó tevékenységé­vel hossizú időre tekintélyt ví­vott ki magának a bajai festő­művész. A fia, ifj. Éber Sándor az édesapja nyomdokain járva végzi művészi munkáját, fest­ményei sokaknak szereznek örö­met, élményt. A hatvanhat esztendős művész 1930 óta szerepel csoportos és önálló kiállításokon alkotásaival. Bemutatkozott többek között a bajai, szekszárdi, pécsi, bácsal­mási és kalocsai közönség előtt. S képeit láthatták az érdeklő­dők a Szovjetunióban, Francia- országban és Jugoszláviában is. Számos festménye van hazai és külföldi gyűjteményekben, mú­zeumokban, valamint a Magyar Nemzeti Galériában. • A művész; aki harminchat éven keresztül tanította a fiatal nemzedékek tagjait szülővárosa közép- és felsőfokú -iskoláiban, ezúttal Császártöltésen mutatkó-, zik be képeivel. Május 25-én délelőtt 11 órakor az Erkel Fe­renc Művelődési Házban nyitják meg a kiállítását. Az igényes császártöltési látogatóknak bizo­nyára sok kellemes örömet je­lent majd a festmények megte­kintése. Kalocsai hét - Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents