Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

1975. május 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyolcvan esztendeje született Tóth László Tóth László népszerű ember volt Kecskeméten. Eltérő, gyakran ellentmondó válaszokat 'kapnánk, ha megkérdem ők, hogy ki miért tisztéül Most, születésének nyolcvanadik évfordulóján is azon töp­rengek, hogy nézeteihez, fölismert igazságaihoz ragaszkodó közéleti ember miiként élhetett, dolgozhatott ily sok ember kedvére, hisz ahány fej, annyi gondoláit, érdek, szempont. Le­het-e fontos beosztásokban naponta, hetente tízszer, százszor, ezerszer úgy állást foglalni, hogy senki se hibáztassa a dönt- nököt? Hogyan tarthatta fönn az általános rokonszenvet a vi­lágháborúk, forradalmak, ellenforradalmak konfliktushelyze­teiben, az éles osztályütközetek éveiben? Miként? Milyen áron? Egyáltalán, miből táplálkozik népszerűsége. A bizalomvoksok megszerzésére irányuló törekvés mennyiben korlátozza a véle­mény-nyilvánítás, a cselekvés körét? Végletesen fogalmazva: az ügyek előbbre valók, vagy az alkalmazkodás a közhangulathoz, különböző érdekekhez, a körül­mények változásától is függő igényekhez, lehetőségekhez. Ké­sőbbi, hatékony cselekvés ér­dekében mennyit adhat föl va­laki taktikai meggondolásokból elveiből. Tóth László nyugalmazott pol­gármester, tanácselnök-helyettes, hajdani nyomdaigazgató, lapszer­kesztő, tucatnyi szervezet ügyve­zető, tacatnyi szervezet dísz-, örökös elnökének tevékenységét elemezve, előbb-utóbb szembe kell néznünk ezekkel a kérdé­sekkel. Tetteinek, magatartásának ala­pos vizsgálata csak növeli tisz­teletünket, s azt a Német László­tól származó telitalálat jellem­zést igazolja, hogy „becsületesen agyafúrt” ember volt. Mielőtt szólt, cselekedett, intézkedett fel­mérte a terepet: van-e remény valamilyen változásra. Ha kilátástalannak látta a pillanatnyi helyzetet hallgatott, visszafojtotta ambícióját, gyep- lőzte jobbító szándékát. Értel­metlenül nem kockáztatott. Éle­tének nagy részét egy általa is túlhaladottnak ítélt, maradi tár­sadalomban küzdötte végig: ez késztette az óvatosságra, a foly­tonos mérlegelésre. Az érdekel­teket igyekezett meggyőzni, so­hasem fukarkodott az érvekkel, szelíd konoksággal kereste a legjobb 'szövetségeseket. Habozás nélkül cselekedett, „lépett”, ha ez előnyösnek lát­szott, bármilyen kis esély is volt a sikerre. Felvállalt ügyeihez mindvégig hű maradt, ezek töl­tötték, teljesítették ki életét. A Magyar Sakkvilág legutóbbi Miért voltam biztos abban, hogy Tóth László a kiürítési pa­rancs ellenére nem ment Nyu­gatra? Egyértelműen adódott ez az ő politikai beállítottságából, amit már addig is tudtunk.” ...A legvadabb szovjetellenesség idején adta ki a Magyar Sakk­világ számaiban és az általa megjelentetett könyvekben a szovjet sakkozók játszmáit, be­számolt az ottani sakkéletről. Mások jó ügyeit magáénak érezte és segített, ahol tudott. Erről Német László, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc sokat beszélt, írt. Magam is tapasztal­tam, hogy mennyit lábalt, vi­tatkozott úgynevezett kisembe­rek panaszainak az orvoslásáért. Nehéz korban nagyon sokat tett a haladásért, azzal, hogy a benne levő tudást, elkötelezett­séget szüntelen tevékenységgé hatványozta. A Márciusi Front felhívásának a kinyomtatásáért A 6. számú választókerületben újra dr. Vár hőnyi Imrét jelölték A félidejükhöz érkezett jelölő- gyűlések sorában csütörtökön, a késő délutáni órákban az izsáki Táncsics Mihály Művelődési Ház nagytermében több mint három­százan jelentek meg a 6. számú választókerület lakói közül. Az elnökségben foglalt helyet töb bek között dr. Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nökhelyettese,’ Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titká­ra és Budai József, a kecskeméti járási pártbizottság titkára. A résztvevőket dr. Hauzman János, a nagyközségi tanács vb- titkára üdvözölte. Majd Bártfai Attila tanácselnök szólt a vég­bement fejlődésről és ismertette az előttük álló feladatokat. A szocialista munkaverseny-mozga- k>m egyik eredményeként emlí­tette meg az izsáki ÁFÉSZ Ga­garin nevű brigádjának teljesít­ményét, amely május 1-re kiér­demelte az MSZMP Központi Bizottságainak kongresszusi ok­levelét. Az elmúlt időszakban számos család életkörülményeit javította, hogy bővült a vízellá­tás hálózata Bugacon és Jakab- szálláson, folyamatban van a beruházás Orgoványon, Izsákon pedig a soron következő ötéves tervidőszakban valósul meg a vízmű. építése. Ugyanakkor újabb gyermekintézményekre, is­kolai tantermekre, napközi ottho­nokra, szociális létesítményekre van szükség — a fejlődés vele­járójaként. Előadói beszédében végezetül a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának nevében javasolta, hogy országgyűlési képviselőként jelöljék újra dr. Várkonyi Im­rét, a magyar katolikusok tár­sadalmi szerve, az Actio Catho- lica országos igazgatóját, aki önzetlen munkájával már eddig is bizonyította, hogy méltó a bizalomra. Dr. Várkonyi Imré­től — aki államunk és a Vati­kán közötti diplomáciai kapcso­latok építője, a békemozgalom aktív harcosa — segítséget kap­tak egyebek között a városföldi iskola építéséhez és az izsáki bölcsőde bővítéséhez. A javaslatot egyhangúlag el­fogadták a helybeli, valamint az Ágasegyházáról, Ballószögről, Bugáéról, Helvéciáról, Jakab- szállásról és Qrgoványról meg­jelent választópolgárok. Az or­szággyűlési képviselőjelölt első szava a köszönet volt, majd ar­ról beszélt, hogy a legjobb tu­dása szerint szeretne eleget ten­ni a választókörzetében élők ér­dekeinek. H. F. Boza József a 18. számú választókerület jelöltje Darvas József Tóth László (az elnökségben jobbra) meghívására látogatott el a Katona József Társaság ülésére. számában dr. Lindler László ír szeretettel róla. A jeles felad- vényszerző, sakkpublicista 1944. szeptember 30-án, a bori munka­táborban menekült meg a rab­ságból. Pest felé igyekezett. „Amint értesültem arról, hogy Kecskemétet felszabadították, mindjárt Tóth Lászlóra gondol­tam. Nagy örömömre meg is ta­láltam Tóth Lászlót és ott lak­tam nála mintegy három hó­napig.-i:u goai/Hi ,íA ?l<«!svio jíM — A csökkent munkaképességűekért Néhány szó a rehabilitációról Nincs még egy évtizede annak, hogy együttes MŰM—EüM—PM- rendelet szabályozta a csökkent munkaképességűek érdekvédel­mét, intézkedett jogaikról, köte­lezettségeikről. Ennek az 1/1967-es rendeletnek az alapján az SZMT elnöksége, társadalombiztosítási bizottsága, valamint a megyei egészségügyi akcióbizottság rend­szeresen vizsgálja a csökkent munkaképességű dolgozók helyze­tét. Kikről is van szó voltaképpen? Azokról, akiknek egészségi álla­pota munkahelyükön — ideigle­nesen, vagy véglegesen — meg­romlott, s eredeti munkakörükben tovább nem foglalkoztathatók, mivel teljes értékű munka vég­zésére alkalmatlanok. A feladat: részükre olyan munkahelyet és körülményeket teremteni, ame­lyek révén remélhető egészségük helyreállítása, és keresetcsökke­nés nélkül dolgozhatnak. Az említettek érdekében jelen­tős tennivalók hárulnak a munka­hely gazdasági és szakszervezeti vezetőire, az üzemorvosokra, nem utolsósorban pedig a vállalat igazgatójára, aki — fontolóra vé­ve a csökkent munkaképességűek­kel foglalkozó vállalati bizottság javaslatát — elsődlegesen felelős a rendelet szellemében történő gondoskodásért. Megyénkben 372 ilyen vállalati bizottság működik. Teendőik kö­zé tartozik felmérni a munkahe­lyek általános és egészségügyi kö­rülményeit, s a tapasztaltak alap­ján mérlegelni, hogy a csökkent munkaképességűek milyen más. alkalmasabb munkakörben dol­gozhatnák tovább. A tapasztalatok nagy általános­ságban jók: a vállalatok keresik a legmegfelelőbb megoldást, sőt ■újabban jóval több a „feltárt” munkahely, mint a jelentkezők száma. Ebben az évben például hatezernél több munkahely áll a csökkent munkaképességűek ren­delkezésére, ezzel szemben alig 2300-at foglalkoztatnak közülük. A statisztikai adatok szerint mintegy 90 ezer nyugdíjasunkból közel 40 ezer a rokkant-nyugdíjas, járadékos, vagy segélyezett. Jó ré­szük tudna még értékes, hasznos munkát végezni. Ezek munkába Állítása érdekében a jelenleginél J óval többet lehetne és kellene is enni, összhangba hozva a nép­gazdaság és az egyének foglalkoz­tatási igényeit. Míg a városokban nagyjából „egyenesben van” a rehabilitáció ügye, a községekben gyakran nincs megfelelő ilyen jellegű munkahely, a külterületi népesség problémáiról nem is beszélve. A foglalkoztatás jobb megszervezése a tanácsok, üzemek és a szakszer­vezet közös kötelessége. — Jelenleg — bizonyos mérté­kű állami támogatást igénybe vé­ve — megyénkben . a Petőfi Nyomdánál és a Bajai Csökkent Munkaképességűek Vegyesipari Szövetkezetében foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt. Sürgős szük­ség lenne azonban a textil-, a vasipar, s a mezőgazdaság terü­letén is hasonló munkahelyek ki­alakítására. Nem kis gond még a csökkent munkaképességű dolgozók egész­ségügyi rehabilitációja. Nincs a megyében olyan intézmény, amely a társadalom ezen tagjaival meg­betegedésüktől a telies felgyógyu­lásig foglalkozna! Pillanatnyilag úgy fest a helyzet — pro és cont­ra —, hogy inkább a „leszázalé­kolás” kerül előtérbe, mintsem az az igyekezet, hogy a változott munkaképességű dolgozó megfe­lelő munkahelyre, alkalmas mun­kakörülmények közé kerüljön. A kórházakban, rendelőintéze­tekben rehabilitációs osztályokat kellene létesíteni, hogy a munká­ban elfáradt, vagy megrokkant emberek mielőbb újból a terme­lés szolgálatába állhassanak. Ma­gyarán szólva: megmaradt mun­kaképességüket mind a saját, mind a népgazdaság érdekében a lehetőség szerint hasznosíthassák. Ne csak. a részvét övezze a csök­kent munkaképességű dolgozót, hanem hassa át az a tudat is, hogy munkájára továbbra is szá­mítanak. Mint már említettük: tanács, üzem és orvos összefogására, együttműködésére van szükség; a dolgozókkal való szót értésre, ha­tékony felvilágosító munkára; s annak rendszeres vizsgálatára, hogy a munkáltatók miként tud­nak rehabilitációs feladataiknak eleget tenni. Nem vitás, hogy a cél — mesz- szemenően humánus. Már a közeli jövőben azonban a szép szándé­kokat — valamennyi érdekelt fél közfeműködésével — több tarta­lommal kell megtölteni. J. T. könyen börtönbe juthatott volna. Forradalmárok bújtatásáért is ki­járt akkoriban a zárka. Amikor 1945 elején a németek ellentá­madást indítottak a Dunántúlon, felajánlotta, hogy fegyverrel küzd ellenük a fronton. Emlékét méltán hirdeti utca, szobor, emléktábla és sok-sok ember személyes tisztelete, a közreműködésével megjelent számtalan-könyv.«*' T-*»**»« «• Heltái Nándor tnqA Jíoiaiáb nsástnaS Másodszor kiváló Pénteken ünnepélyes keretek között dr. Major Lajos, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője adta át az akasztói Béke 'Szakszövetkezet vezetőinek a Kiváló szakszövetke­zet címet Az ünnepségen három Kiváló dolgozó és négy Szocia­lista brigád kitüntetést is kiosztot­tak. Csütörtökön délután a duna- vecsei Béke Tsz kultúrházában a Himnusz hangjaival kezdődött meg a 18. választókerületben a jelölőgyűlés. Dr. Toponári Fe­renc, a Hazafias Népfront já­rási bizottságának alelnöke a jelölőgyűlés levezető elnöke me­leg szavakkal köszöntötte a több- száz főnyi résztvevőt, akik Apostagról, Dunaegyházáról, Du. natetétlenröl, Tassról, Szalk- szentmártonról, Űjsoltról ér­keztek, s a vendégeket: Iváv Istvánnét, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Túri Ist­vánt, a járási pártbizottság tit­kárát Berta Somogyi Lászlót, a járási hivatal elnökét, dr. Gál Lászlót, a Hazafias Népfront járási elnökét. Az elnöklő dr. Toponári Fe­renc ezután átadta a szót Mát­rai Károlynak, a járási hivatal elnökhelyettesének, aki elöljáró­ban értékelte az elmúlt négy év képviselői tevékenységét, hang­súlyozva: az országgyűlési kép­viselők igen magas színvonalon végezték feladatukat. Az utóbbi négy év eredmé­nyeiről szólva elmondta az elő­adó, hogy a járásban az ipari termelés több mint 200 millió forinttal emelkedett, annak eile-, nére, hogy ez a közigazgatási te­rület nem túlzottan iparosodott. A mezőgazdaság eredményei még ennél is szembetűnőbbek. Az országos # átlagot is megha­ladta a búza, a kukorica és a burgonya tavalyi hektáronkénti termésátlaga. Sokat költenek a közös gazdaságok főleg gépi be­ruházásokra, amelyek fokozzák a termelés intenzitását. A járásban nincs mérleghiányos termelőszö­vetkezet, s a gyengébben gaz­dálkodók is megerősödtek. A kommunális helyzet javításáról szólva Mátrai Károly elmondta, hogy négy év alatt több mint 28 kilométer járda, 12 kilométer út, s ugyanennyi vízvezeték épült. A választókerületben 13 tante­remmel bővítették az iskolai el­látottságot. Ezek a főbb vonalak­ban vázolt tények is bizonyít­ják: sokat javult a járás lakos­ságának életszínvonala. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Némedi Miklós, a du- navecsei Béke Tsz elnökhelyet­tese a Hazafias Népfront járá­si bizottsága és a Béke Terme­lőszövetkezet tagsága nevében Boza Józsefet, az MSZMP Ka­locsai Járási Bizottságának első titkárát javasolta a választóke­rület képviselőjelöltjének. A nagy tetszéssel fogadott javaslat után többen szólaltak fel, majd dr. Toponári Ferenc szavazásra bocsátotta Boza József jelölé­sét. A jelölőgyűlés egyhangúlag ‘éífogádta képviselőjelöltjének Bo­za Józsefet, amelyért meghatott szavakkal mondott köszönetét. A 18. választókerület je’ölőgyűlése Internacionálé hangjaival az ért véget. G. G. Olvasási program a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére A Hazafias Népfront felsza­badulásunk 30. évfordulója tisz­teletére olvasási programot hir­detett meg. Az olvasási program összeállítói az elmúlt harminc év magyar és világirodalmi könyvterméséből válogattak há­romszor harminc értékes művet. Legnagyobb történelmi évfordu­lónk sugallta ezt a jelképes számválasztást, és a célt, hogy a résztvevők prózairodalmunk tükrében, igazi olvasmányélmé­nyek közvetítésével ismerjék meg hazánk és a világ népeinek életét, az utóbbi évtizedek ér­zés- és gondolatvilágának fejlő­dését. Csaknem félezer könyvtáros, továbbá könyvkiadók, kritikusok és népművelők véleménye nyo­mán állt össze a könyvjegyzék. Összeállítói nem törekedtek iro­dalomtörténeti teljességre vagy tudományos gonddal rangsorolt könyvlistára, olyan eligazításnak szánták, amely biztosan vezet a könyvek tengerében, s gyakor­lati kalauzként tájékoztat a tár­sadalmi és esztétikai követelmé­nyeknek legjobban megfelelő művek között. A válogatás olyan szerzőket létesített előnyben, akiknek erkölcsi felelősségválla­lása, vagy elkötelezett szocialis­ta eszmeisége nyilvánvaló. Akik részt akarnak venni az Olvasó népért mozgalom 1975. évi olvasási programjában, szán­dékukat a legközelebbi közmű­velődési könyvtárban közölhetik. A beiratkozott olvasónak lega­lább hat könyvet kell elolvas­nia 1975. végéig. A könyvek ki­választásában a könyvtárosok segítenek, s minthogy az olvasá­si program három különböző jegyzéket tartalmaz, mindenki a saját igényének és érdeklődé­sének megfelelő könyvjegyzékből választhat. Az olvasómozgalom különböző programjairól a könyvtárak gondoskodnak: a mozgalom résztvevői különböző beszámolókon, irodalmi előadá­sokon, vitaesteken vehetnek részt, amelyek hozzájárulnak a köny­vek nyújtotta irodalmi élmény elmélyítéséhez. Lengyelországban jártunk (V.) Elérkeztünk a lengyelor­szági tartózkodásunk utolsó nap­jához. Akkor, szombaton reggel már többen mondogatták: Holnap ilyenkor már valahol magyar föl­dön robog velünk a vonat... Kinek mi a véleménye Ez volt az első IBUSZ által szervezett lengyelországi különvo­nat. A különvonat szón van a hangsúly, hiszen eddig még nem indult ennyi magyar egyetlen kü- lönvonaton Lengyelországba. Ügy érzem, utastársaim nevé­ben is kifejezhetem elismerésem a magyar idegenvezetőknek, akik szinte fáradhatatlanul igyekeztek mindenki kedvére tenni. Kucsora József, dr. Szabó Dénes, dr. Trom- ler Miklós. Czakó Aranka, Sle- venszky László. Hazai Balázsné. Róna Iván. Kleininger Pál és ter­mészetesen vezetőjük. Senye Sán­dor s_okat tettek azért, hogy kel­lemes élményekkel térhessünk haza. Oláh Pálné. a kiskőrösi járási hivatal anyakönyvi felügyelője: Közel másfél évtizedig dolgoz­tam az IBUSZ-nál és én szakmai­lag is tudok véleményt mondani. Elismerés az IBUSZ-nak, jól szer­vezték az utat, az apróbb zökke­nőkről, elhelyezési nehézségekről nem tehetnek. Nagyon sajnálom én is. hogy pont a tarnowi ki­rándulásunk programját nem si­kerűit a hó miatt a tervek szerint megvalósítani. Remélem, lesz még módom nekem és még sok kiskő­rösinek látogatást tenni ebben a városban. Szálai László, a MEZÖTERMÉK kiskőrösi kirendeltségének gépko­csivezetője: Először Járok külföl­dön, jutalomból vehetek részt ezen az utazáson. Azt hiszem, lesz mit mesélni otthon erről a szép útról. Nagyon elégedett vagyok, s remélem, nem ez volt az utolsó külföldi utam. özv. Kovács Józsefné, a kiskő­rösi Rákóczi Szakszövetkezet tag­ja: Én már hetvenéves vagyok, s életemben másodszor vagyok kül­földön. Néhány évvel ezelőtt Ang­liában voltam az öcsémnél, smost ide jöhettem. Nagyon szeretek utazni, Magyarországon már szin­te nincs is olyan nevezetes hely. ahol ne lettem volna. Remélem, sikerül még eljutnom Tarnowba. nagyon szeretném látni ezt a vá­rost szép időben is. Ha alkalmam nyílna rá, bizony, én szívesen le­mennék mégegyszer a sóbányá­ba is... Ribárszky Lászlóné a Kiskőrösi Városi Tanács dolgozója: Nagyon örültem annak., hogy én is kö­szönthettem testvérvárosunk kép­viselőit. Dr. Lipóczi Norbertét Kiskőrösről ismerem, a múlt év­ben jártak nálunk- A testvérváro­si kapcsolatot tovább építjük, a jövő évtől kezdve lehetővé válik a nagyobb, mintegy 100 tagú cso­portok csereüdülése. Remélem, az egyik ilyen csoportnak majd én is tagja lehetek, s lehetőségem lesz megismerni Tamowot Tóth Lászlón#: A keceli Szőlő­V Ribárszky Lászlóné Jóféle kiskőrösi kadarkával kedveskedik a csoport nevében dr. Lipóczi Norbertnek, a tiszteletünkre rendezett fogadáson. • Bokáig éró hóban szálltunk autóbuszra és búcsúztunk TarnowtóL (A szerző felvételei) fürt Szakszövetkezetből jöttem Flaisz Istvánnéval, Szigó Sándor- néval és Schindler JánosnévaL Nagyon emlékezetes mindnyájunk számára ez a kirándulás, de mi is sajnáljuk* hogy az időjárás nem volt kedvező. Szabó Mihály és Kocsi Lajos, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezetet képviselték feleségeikkel és Mé­száros Károlynéval. Egybehang­zóan vallják: Nagyon kellemes él­ményekkel térünk haza, s nem bántuk meg, hogy eljöttünk. Az utazás egy kicsit fárasztó volt, de a sok szép élmény kárpótolt ben­nünket ezért... Háromszáz Bács megyei Len­gyelországban járt. Nyolc napot töltött a baráti országban, s a krónikás csak ízelítőt tudott adni élményeikből. Opauszky László (Vége.) Megyeszerte folytatódtak a jelölőgyűlések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents