Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
1975. május 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyolcvan esztendeje született Tóth László Tóth László népszerű ember volt Kecskeméten. Eltérő, gyakran ellentmondó válaszokat 'kapnánk, ha megkérdem ők, hogy ki miért tisztéül Most, születésének nyolcvanadik évfordulóján is azon töprengek, hogy nézeteihez, fölismert igazságaihoz ragaszkodó közéleti ember miiként élhetett, dolgozhatott ily sok ember kedvére, hisz ahány fej, annyi gondoláit, érdek, szempont. Lehet-e fontos beosztásokban naponta, hetente tízszer, százszor, ezerszer úgy állást foglalni, hogy senki se hibáztassa a dönt- nököt? Hogyan tarthatta fönn az általános rokonszenvet a világháborúk, forradalmak, ellenforradalmak konfliktushelyzeteiben, az éles osztályütközetek éveiben? Miként? Milyen áron? Egyáltalán, miből táplálkozik népszerűsége. A bizalomvoksok megszerzésére irányuló törekvés mennyiben korlátozza a vélemény-nyilvánítás, a cselekvés körét? Végletesen fogalmazva: az ügyek előbbre valók, vagy az alkalmazkodás a közhangulathoz, különböző érdekekhez, a körülmények változásától is függő igényekhez, lehetőségekhez. Későbbi, hatékony cselekvés érdekében mennyit adhat föl valaki taktikai meggondolásokból elveiből. Tóth László nyugalmazott polgármester, tanácselnök-helyettes, hajdani nyomdaigazgató, lapszerkesztő, tucatnyi szervezet ügyvezető, tacatnyi szervezet dísz-, örökös elnökének tevékenységét elemezve, előbb-utóbb szembe kell néznünk ezekkel a kérdésekkel. Tetteinek, magatartásának alapos vizsgálata csak növeli tiszteletünket, s azt a Német Lászlótól származó telitalálat jellemzést igazolja, hogy „becsületesen agyafúrt” ember volt. Mielőtt szólt, cselekedett, intézkedett felmérte a terepet: van-e remény valamilyen változásra. Ha kilátástalannak látta a pillanatnyi helyzetet hallgatott, visszafojtotta ambícióját, gyep- lőzte jobbító szándékát. Értelmetlenül nem kockáztatott. Életének nagy részét egy általa is túlhaladottnak ítélt, maradi társadalomban küzdötte végig: ez késztette az óvatosságra, a folytonos mérlegelésre. Az érdekelteket igyekezett meggyőzni, sohasem fukarkodott az érvekkel, szelíd konoksággal kereste a legjobb 'szövetségeseket. Habozás nélkül cselekedett, „lépett”, ha ez előnyösnek látszott, bármilyen kis esély is volt a sikerre. Felvállalt ügyeihez mindvégig hű maradt, ezek töltötték, teljesítették ki életét. A Magyar Sakkvilág legutóbbi Miért voltam biztos abban, hogy Tóth László a kiürítési parancs ellenére nem ment Nyugatra? Egyértelműen adódott ez az ő politikai beállítottságából, amit már addig is tudtunk.” ...A legvadabb szovjetellenesség idején adta ki a Magyar Sakkvilág számaiban és az általa megjelentetett könyvekben a szovjet sakkozók játszmáit, beszámolt az ottani sakkéletről. Mások jó ügyeit magáénak érezte és segített, ahol tudott. Erről Német László, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc sokat beszélt, írt. Magam is tapasztaltam, hogy mennyit lábalt, vitatkozott úgynevezett kisemberek panaszainak az orvoslásáért. Nehéz korban nagyon sokat tett a haladásért, azzal, hogy a benne levő tudást, elkötelezettséget szüntelen tevékenységgé hatványozta. A Márciusi Front felhívásának a kinyomtatásáért A 6. számú választókerületben újra dr. Vár hőnyi Imrét jelölték A félidejükhöz érkezett jelölő- gyűlések sorában csütörtökön, a késő délutáni órákban az izsáki Táncsics Mihály Művelődési Ház nagytermében több mint háromszázan jelentek meg a 6. számú választókerület lakói közül. Az elnökségben foglalt helyet töb bek között dr. Major Imre, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese,’ Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára és Budai József, a kecskeméti járási pártbizottság titkára. A résztvevőket dr. Hauzman János, a nagyközségi tanács vb- titkára üdvözölte. Majd Bártfai Attila tanácselnök szólt a végbement fejlődésről és ismertette az előttük álló feladatokat. A szocialista munkaverseny-mozga- k>m egyik eredményeként említette meg az izsáki ÁFÉSZ Gagarin nevű brigádjának teljesítményét, amely május 1-re kiérdemelte az MSZMP Központi Bizottságainak kongresszusi oklevelét. Az elmúlt időszakban számos család életkörülményeit javította, hogy bővült a vízellátás hálózata Bugacon és Jakab- szálláson, folyamatban van a beruházás Orgoványon, Izsákon pedig a soron következő ötéves tervidőszakban valósul meg a vízmű. építése. Ugyanakkor újabb gyermekintézményekre, iskolai tantermekre, napközi otthonokra, szociális létesítményekre van szükség — a fejlődés velejárójaként. Előadói beszédében végezetül a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának nevében javasolta, hogy országgyűlési képviselőként jelöljék újra dr. Várkonyi Imrét, a magyar katolikusok társadalmi szerve, az Actio Catho- lica országos igazgatóját, aki önzetlen munkájával már eddig is bizonyította, hogy méltó a bizalomra. Dr. Várkonyi Imrétől — aki államunk és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok építője, a békemozgalom aktív harcosa — segítséget kaptak egyebek között a városföldi iskola építéséhez és az izsáki bölcsőde bővítéséhez. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a helybeli, valamint az Ágasegyházáról, Ballószögről, Bugáéról, Helvéciáról, Jakab- szállásról és Qrgoványról megjelent választópolgárok. Az országgyűlési képviselőjelölt első szava a köszönet volt, majd arról beszélt, hogy a legjobb tudása szerint szeretne eleget tenni a választókörzetében élők érdekeinek. H. F. Boza József a 18. számú választókerület jelöltje Darvas József Tóth László (az elnökségben jobbra) meghívására látogatott el a Katona József Társaság ülésére. számában dr. Lindler László ír szeretettel róla. A jeles felad- vényszerző, sakkpublicista 1944. szeptember 30-án, a bori munkatáborban menekült meg a rabságból. Pest felé igyekezett. „Amint értesültem arról, hogy Kecskemétet felszabadították, mindjárt Tóth Lászlóra gondoltam. Nagy örömömre meg is találtam Tóth Lászlót és ott laktam nála mintegy három hónapig.-i:u goai/Hi ,íA ?l<«!svio jíM — A csökkent munkaképességűekért Néhány szó a rehabilitációról Nincs még egy évtizede annak, hogy együttes MŰM—EüM—PM- rendelet szabályozta a csökkent munkaképességűek érdekvédelmét, intézkedett jogaikról, kötelezettségeikről. Ennek az 1/1967-es rendeletnek az alapján az SZMT elnöksége, társadalombiztosítási bizottsága, valamint a megyei egészségügyi akcióbizottság rendszeresen vizsgálja a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét. Kikről is van szó voltaképpen? Azokról, akiknek egészségi állapota munkahelyükön — ideiglenesen, vagy véglegesen — megromlott, s eredeti munkakörükben tovább nem foglalkoztathatók, mivel teljes értékű munka végzésére alkalmatlanok. A feladat: részükre olyan munkahelyet és körülményeket teremteni, amelyek révén remélhető egészségük helyreállítása, és keresetcsökkenés nélkül dolgozhatnak. Az említettek érdekében jelentős tennivalók hárulnak a munkahely gazdasági és szakszervezeti vezetőire, az üzemorvosokra, nem utolsósorban pedig a vállalat igazgatójára, aki — fontolóra véve a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság javaslatát — elsődlegesen felelős a rendelet szellemében történő gondoskodásért. Megyénkben 372 ilyen vállalati bizottság működik. Teendőik közé tartozik felmérni a munkahelyek általános és egészségügyi körülményeit, s a tapasztaltak alapján mérlegelni, hogy a csökkent munkaképességűek milyen más. alkalmasabb munkakörben dolgozhatnák tovább. A tapasztalatok nagy általánosságban jók: a vállalatok keresik a legmegfelelőbb megoldást, sőt ■újabban jóval több a „feltárt” munkahely, mint a jelentkezők száma. Ebben az évben például hatezernél több munkahely áll a csökkent munkaképességűek rendelkezésére, ezzel szemben alig 2300-at foglalkoztatnak közülük. A statisztikai adatok szerint mintegy 90 ezer nyugdíjasunkból közel 40 ezer a rokkant-nyugdíjas, járadékos, vagy segélyezett. Jó részük tudna még értékes, hasznos munkát végezni. Ezek munkába Állítása érdekében a jelenleginél J óval többet lehetne és kellene is enni, összhangba hozva a népgazdaság és az egyének foglalkoztatási igényeit. Míg a városokban nagyjából „egyenesben van” a rehabilitáció ügye, a községekben gyakran nincs megfelelő ilyen jellegű munkahely, a külterületi népesség problémáiról nem is beszélve. A foglalkoztatás jobb megszervezése a tanácsok, üzemek és a szakszervezet közös kötelessége. — Jelenleg — bizonyos mértékű állami támogatást igénybe véve — megyénkben . a Petőfi Nyomdánál és a Bajai Csökkent Munkaképességűek Vegyesipari Szövetkezetében foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt. Sürgős szükség lenne azonban a textil-, a vasipar, s a mezőgazdaság területén is hasonló munkahelyek kialakítására. Nem kis gond még a csökkent munkaképességű dolgozók egészségügyi rehabilitációja. Nincs a megyében olyan intézmény, amely a társadalom ezen tagjaival megbetegedésüktől a telies felgyógyulásig foglalkozna! Pillanatnyilag úgy fest a helyzet — pro és contra —, hogy inkább a „leszázalékolás” kerül előtérbe, mintsem az az igyekezet, hogy a változott munkaképességű dolgozó megfelelő munkahelyre, alkalmas munkakörülmények közé kerüljön. A kórházakban, rendelőintézetekben rehabilitációs osztályokat kellene létesíteni, hogy a munkában elfáradt, vagy megrokkant emberek mielőbb újból a termelés szolgálatába állhassanak. Magyarán szólva: megmaradt munkaképességüket mind a saját, mind a népgazdaság érdekében a lehetőség szerint hasznosíthassák. Ne csak. a részvét övezze a csökkent munkaképességű dolgozót, hanem hassa át az a tudat is, hogy munkájára továbbra is számítanak. Mint már említettük: tanács, üzem és orvos összefogására, együttműködésére van szükség; a dolgozókkal való szót értésre, hatékony felvilágosító munkára; s annak rendszeres vizsgálatára, hogy a munkáltatók miként tudnak rehabilitációs feladataiknak eleget tenni. Nem vitás, hogy a cél — mesz- szemenően humánus. Már a közeli jövőben azonban a szép szándékokat — valamennyi érdekelt fél közfeműködésével — több tartalommal kell megtölteni. J. T. könyen börtönbe juthatott volna. Forradalmárok bújtatásáért is kijárt akkoriban a zárka. Amikor 1945 elején a németek ellentámadást indítottak a Dunántúlon, felajánlotta, hogy fegyverrel küzd ellenük a fronton. Emlékét méltán hirdeti utca, szobor, emléktábla és sok-sok ember személyes tisztelete, a közreműködésével megjelent számtalan-könyv.«*' T-*»**»« «• Heltái Nándor tnqA Jíoiaiáb nsástnaS Másodszor kiváló Pénteken ünnepélyes keretek között dr. Major Lajos, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője adta át az akasztói Béke 'Szakszövetkezet vezetőinek a Kiváló szakszövetkezet címet Az ünnepségen három Kiváló dolgozó és négy Szocialista brigád kitüntetést is kiosztottak. Csütörtökön délután a duna- vecsei Béke Tsz kultúrházában a Himnusz hangjaival kezdődött meg a 18. választókerületben a jelölőgyűlés. Dr. Toponári Ferenc, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke a jelölőgyűlés levezető elnöke meleg szavakkal köszöntötte a több- száz főnyi résztvevőt, akik Apostagról, Dunaegyházáról, Du. natetétlenröl, Tassról, Szalk- szentmártonról, Űjsoltról érkeztek, s a vendégeket: Iváv Istvánnét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Túri Istvánt, a járási pártbizottság titkárát Berta Somogyi Lászlót, a járási hivatal elnökét, dr. Gál Lászlót, a Hazafias Népfront járási elnökét. Az elnöklő dr. Toponári Ferenc ezután átadta a szót Mátrai Károlynak, a járási hivatal elnökhelyettesének, aki elöljáróban értékelte az elmúlt négy év képviselői tevékenységét, hangsúlyozva: az országgyűlési képviselők igen magas színvonalon végezték feladatukat. Az utóbbi négy év eredményeiről szólva elmondta az előadó, hogy a járásban az ipari termelés több mint 200 millió forinttal emelkedett, annak eile-, nére, hogy ez a közigazgatási terület nem túlzottan iparosodott. A mezőgazdaság eredményei még ennél is szembetűnőbbek. Az országos # átlagot is meghaladta a búza, a kukorica és a burgonya tavalyi hektáronkénti termésátlaga. Sokat költenek a közös gazdaságok főleg gépi beruházásokra, amelyek fokozzák a termelés intenzitását. A járásban nincs mérleghiányos termelőszövetkezet, s a gyengébben gazdálkodók is megerősödtek. A kommunális helyzet javításáról szólva Mátrai Károly elmondta, hogy négy év alatt több mint 28 kilométer járda, 12 kilométer út, s ugyanennyi vízvezeték épült. A választókerületben 13 tanteremmel bővítették az iskolai ellátottságot. Ezek a főbb vonalakban vázolt tények is bizonyítják: sokat javult a járás lakosságának életszínvonala. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Némedi Miklós, a du- navecsei Béke Tsz elnökhelyettese a Hazafias Népfront járási bizottsága és a Béke Termelőszövetkezet tagsága nevében Boza Józsefet, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottságának első titkárát javasolta a választókerület képviselőjelöltjének. A nagy tetszéssel fogadott javaslat után többen szólaltak fel, majd dr. Toponári Ferenc szavazásra bocsátotta Boza József jelölését. A jelölőgyűlés egyhangúlag ‘éífogádta képviselőjelöltjének Boza Józsefet, amelyért meghatott szavakkal mondott köszönetét. A 18. választókerület je’ölőgyűlése Internacionálé hangjaival az ért véget. G. G. Olvasási program a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére A Hazafias Népfront felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére olvasási programot hirdetett meg. Az olvasási program összeállítói az elmúlt harminc év magyar és világirodalmi könyvterméséből válogattak háromszor harminc értékes művet. Legnagyobb történelmi évfordulónk sugallta ezt a jelképes számválasztást, és a célt, hogy a résztvevők prózairodalmunk tükrében, igazi olvasmányélmények közvetítésével ismerjék meg hazánk és a világ népeinek életét, az utóbbi évtizedek érzés- és gondolatvilágának fejlődését. Csaknem félezer könyvtáros, továbbá könyvkiadók, kritikusok és népművelők véleménye nyomán állt össze a könyvjegyzék. Összeállítói nem törekedtek irodalomtörténeti teljességre vagy tudományos gonddal rangsorolt könyvlistára, olyan eligazításnak szánták, amely biztosan vezet a könyvek tengerében, s gyakorlati kalauzként tájékoztat a társadalmi és esztétikai követelményeknek legjobban megfelelő művek között. A válogatás olyan szerzőket létesített előnyben, akiknek erkölcsi felelősségvállalása, vagy elkötelezett szocialista eszmeisége nyilvánvaló. Akik részt akarnak venni az Olvasó népért mozgalom 1975. évi olvasási programjában, szándékukat a legközelebbi közművelődési könyvtárban közölhetik. A beiratkozott olvasónak legalább hat könyvet kell elolvasnia 1975. végéig. A könyvek kiválasztásában a könyvtárosok segítenek, s minthogy az olvasási program három különböző jegyzéket tartalmaz, mindenki a saját igényének és érdeklődésének megfelelő könyvjegyzékből választhat. Az olvasómozgalom különböző programjairól a könyvtárak gondoskodnak: a mozgalom résztvevői különböző beszámolókon, irodalmi előadásokon, vitaesteken vehetnek részt, amelyek hozzájárulnak a könyvek nyújtotta irodalmi élmény elmélyítéséhez. Lengyelországban jártunk (V.) Elérkeztünk a lengyelországi tartózkodásunk utolsó napjához. Akkor, szombaton reggel már többen mondogatták: Holnap ilyenkor már valahol magyar földön robog velünk a vonat... Kinek mi a véleménye Ez volt az első IBUSZ által szervezett lengyelországi különvonat. A különvonat szón van a hangsúly, hiszen eddig még nem indult ennyi magyar egyetlen kü- lönvonaton Lengyelországba. Ügy érzem, utastársaim nevében is kifejezhetem elismerésem a magyar idegenvezetőknek, akik szinte fáradhatatlanul igyekeztek mindenki kedvére tenni. Kucsora József, dr. Szabó Dénes, dr. Trom- ler Miklós. Czakó Aranka, Sle- venszky László. Hazai Balázsné. Róna Iván. Kleininger Pál és természetesen vezetőjük. Senye Sándor s_okat tettek azért, hogy kellemes élményekkel térhessünk haza. Oláh Pálné. a kiskőrösi járási hivatal anyakönyvi felügyelője: Közel másfél évtizedig dolgoztam az IBUSZ-nál és én szakmailag is tudok véleményt mondani. Elismerés az IBUSZ-nak, jól szervezték az utat, az apróbb zökkenőkről, elhelyezési nehézségekről nem tehetnek. Nagyon sajnálom én is. hogy pont a tarnowi kirándulásunk programját nem sikerűit a hó miatt a tervek szerint megvalósítani. Remélem, lesz még módom nekem és még sok kiskőrösinek látogatást tenni ebben a városban. Szálai László, a MEZÖTERMÉK kiskőrösi kirendeltségének gépkocsivezetője: Először Járok külföldön, jutalomból vehetek részt ezen az utazáson. Azt hiszem, lesz mit mesélni otthon erről a szép útról. Nagyon elégedett vagyok, s remélem, nem ez volt az utolsó külföldi utam. özv. Kovács Józsefné, a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezet tagja: Én már hetvenéves vagyok, s életemben másodszor vagyok külföldön. Néhány évvel ezelőtt Angliában voltam az öcsémnél, smost ide jöhettem. Nagyon szeretek utazni, Magyarországon már szinte nincs is olyan nevezetes hely. ahol ne lettem volna. Remélem, sikerül még eljutnom Tarnowba. nagyon szeretném látni ezt a várost szép időben is. Ha alkalmam nyílna rá, bizony, én szívesen lemennék mégegyszer a sóbányába is... Ribárszky Lászlóné a Kiskőrösi Városi Tanács dolgozója: Nagyon örültem annak., hogy én is köszönthettem testvérvárosunk képviselőit. Dr. Lipóczi Norbertét Kiskőrösről ismerem, a múlt évben jártak nálunk- A testvérvárosi kapcsolatot tovább építjük, a jövő évtől kezdve lehetővé válik a nagyobb, mintegy 100 tagú csoportok csereüdülése. Remélem, az egyik ilyen csoportnak majd én is tagja lehetek, s lehetőségem lesz megismerni Tamowot Tóth Lászlón#: A keceli SzőlőV Ribárszky Lászlóné Jóféle kiskőrösi kadarkával kedveskedik a csoport nevében dr. Lipóczi Norbertnek, a tiszteletünkre rendezett fogadáson. • Bokáig éró hóban szálltunk autóbuszra és búcsúztunk TarnowtóL (A szerző felvételei) fürt Szakszövetkezetből jöttem Flaisz Istvánnéval, Szigó Sándor- néval és Schindler JánosnévaL Nagyon emlékezetes mindnyájunk számára ez a kirándulás, de mi is sajnáljuk* hogy az időjárás nem volt kedvező. Szabó Mihály és Kocsi Lajos, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezetet képviselték feleségeikkel és Mészáros Károlynéval. Egybehangzóan vallják: Nagyon kellemes élményekkel térünk haza, s nem bántuk meg, hogy eljöttünk. Az utazás egy kicsit fárasztó volt, de a sok szép élmény kárpótolt bennünket ezért... Háromszáz Bács megyei Lengyelországban járt. Nyolc napot töltött a baráti országban, s a krónikás csak ízelítőt tudott adni élményeikből. Opauszky László (Vége.) Megyeszerte folytatódtak a jelölőgyűlések