Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

1975. május 16. • PETŐFI NEPE • 3 Két jelölt Kiskunfélegyházáról Kiskunfélegyházán, a 8. számú választókerületben a Hazafias Nép­front javaslatával egyetértve a gyűlés több, mint hatszáz résztve­vője Besze Lászlónét és dr. Klazsik Györgynét jelölte országgyűlési képviselőnek. Most bemutatjuk olvasóinknak a két fiatalasszonyt, akik életükben először kerültek fel a választási listára. Hogy kettő­jük közül végül is ki lesz a képviselő, az a június 15-én megtartandó választás során derül ki. A közügyet akarom szolgálni Alig találok szavakat Besze Lászlóné huszonöt éves, Kiskunfélegyházán született. Édesapja a kunszállási’ Alkot­mány Termelőszövetkezetben dol­gozik, édesanyja háztartásbeli. Bátyja Fülöpjakabon él, s fele­ségével együtt tsz-tagok, hároin gyermeküket nevelik. Beszéné férje ugyancsak a kunszállási Al­kotmány Tsz tagja, agrármér­nök. ö maga szintén ebben a kis faluban járt általános isko­lába, majd 1965-ben kezdte ta­nulmányait a félegyházi Móra Ferenc gimnáziumban. Már az első középiskolai osztályban ki­tűnt a mozgalmi munkában, s ha­marosan osztálytitkár lett, s az is maradt egészen az érettségiig, amit jó eredménnyel tett le. Ebben az évben, 1969-ben meg- "kezdte tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán, ahol tag­ja lett a KISZ-nek és négy évig az osztály tanulmányi csoportve­zetője volt. Még a főiskolán be­lépett a szakszervezetbe. 1972-ben alapfokú könyvtárosi vizsgát tett, majd 1973-ban megszerezte főis­kolai diplomáját. Friss diplomá­val a kezében pályázat útján el­nyerte a Kiskunfélegyházi Mező- gazdasági és • Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet mate­matika—kémia szakos tanári ál­lását, amelyet azóta is betölt. A tantestület és az intézet Igazgatósága nagy elismeréssel beszél munkájáról, szakmai isme­reteiről, pedagógusi képességé­ről. Tanítványaival is igen jó kapcsolatai vannak, állandóan kutatja, keresi és alkalmazza az új pedagógiai eljárásokat, mód­szereket. Kitartására, akaratere­jére jellemző, hogy a legbonyo­lultabb nevelési feladatokat is sikerrel oldja meg. Mint fiatal pedagógus önként vállalkozott a KlSZ-tagok politikai oktatásá­nak, foglalkozásainak megszerve­zésére, vezetésére, amit eredmé­nyesen végez immár évek óta. Amikor a jelölőgyűlésen véget ért a szavazás, csupán néhány szót mondott Besze Lászlóné, szü­letett Rigó Erzsébet: — Őszinte szívvel megköszö­nöm a bizalmat és a követke­zőkben is arra törekszem, hogy minden erőmmel, tudásommal a közügyet szolgáljam, s a jóra, szépre, az igazra neveljem a gyer­mekeket. A 8. száimú választókerület má­sik jelöltje dr. Klazsik György- né szeptemberben lesz harminc­három éves. Szülei a múlt év decemberében mentek nyugdíjba a székesfehérvári Ikarusz gyár­tól. ő egyedüli gyermek a csa­ládban. Iskolai tanulmányait Szolnokon kezdte, Budapesten folytatta, majd 1960-ban Székes- fehérváron • érettségizett, s még ebben az évben felvételt nyert a Szegedi Orvostudományi Egye-' temre. Már középiskolás • korá­ban, de egyetemi évei alatt is részt vett az ifjúsági szervezet munkájában, annak tagjaként működött, s 1964-ben az egyete­men belépett a szakszervezetbe is. A diploma megszerzése után 1966 szeptemberétől a bajai kór­házban segédorvosként dolgozott, s 1970-ben tett szakvizsgát sze­mészetből. A következő évben, 1971-ben lehetőség nyílt arra, hogy férjével, dr. Klazsik György- gyel, akivel 1965-ben kötött há­zasságot, Kiskunfélegyházára ke­rüljenek. így aztán 1971 január­tól Kecskeméten és Félegyházán osztott munkaidőben dolgozott a rendelőintézetekben, amire szak­orvos-hiány miatt volt szükség. Két évvel ezelőtt, 1973. május 1-től a Kiskühféié^háZF'f^VáVosf Tanács vb. égéSZségÜgjyi'' ^ásM-á-0” lyának iskolaorvosa. Ebben a beosztásában nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozza a gyere­keket, de ez a munkája nem merül ki csupán a vizsgálatok­kal, hanem folytatódik a szü­lőkkel kialakított jó kapcsolatok­ban. Előadásokat tart a szülői értekezleteken, segíti a pálya- választási gondok megoldását. A szülők bizalommal vannak irán­ta, ami abból is megállapítható, hogy gyakran személyesen is be­szélget velük, tanácsokat ad egészségügyi kérdésekben. Férje fül-orr-gége szakorvos, a városi tanács vb. egészségügyi osztályának körzeti orvosa, fél­egyházi születésű. Ő is szólt néhány szót a jelö­lőgyűlésen, a szavazás lebonyo­lítását követően. Dr. ’ Klazsik Gyorgyné. született dr. Kiss Gab­riella többek között így nyilat­kozott: — Igazán, nagyon meg vagyok hatódva, alig találok sza­vakat, hogy megköszönjem a bi­zalmat. • Gál Sándor Létrejött az ország első egységes kertgazdaság- ejlesztési társulása ímelynek célja, hogy liecskemét körzetében ;gészen a Tiszáig to­vábbi éj lesszék á nagy- izemi szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztést. A társulást a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdasági kezdeményezte. Tizen­öt ' mezőgazdasági nagyüzem és intézmény nyilvánította ki együtt­működési szándékát. Belépett a Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet lakiteléki állomása, a Kecs­keméti . Zöldségterrnesztési Kutató Intézet, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara, a Ho­mokhátság! Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége., valamint tíz. .termelőszövetkezet A termelő ’ üzérnek együttes terü­lete több. mint 2Q ezer hektár. Ezen belül • 1250 hektár • szőlp, 1100 hektár, gyümölcsültetvény. valamint 600 . hektár . zöldségter- mő -terület van.’• A kezdeményező állami gazda­ság'igazgatójától. Magyar Ferenc- től; • arról kértünk tájékoztatást hogy milyen indítékok serkentet- . ték ezt az országban egyedülálló kezdeményezést. .— A kertgazdaság komplex fej­lesztésére fogtunk össze tulaj­donképpen, azzal a céllal, hogy gyorsabbá tegyük a termelés fej­Az országban az első Társulás a kertészeti gazdálkodás fejlesztésére lesztésének ütemét. Együttműkö­déssel jobban meg tudjuk valósí­tani a jelentősebb beruházásokat, egységesebbé tehetjük a termelési technológiát, alkalmunk nyílik a legkorszerűbb módszerek beveze­tésére. A kutatóintézetek részvé­tele segítheti az eddigieknél jobb fajták gyors bevezetését a terme­lésbe. A gazdaságnak -saját faiskolája van, tagjai vagyunk a Hqsszúhe- gyí Állami. Gazdaság által szerve­zett' szőlőszaporító; . együttműkö- : désnek.' Lehetőségütik 'van 'tehát­. arra? hogy .a társult üzemeknek a • következő éveltberi megfelelő gyü­mölcs- és • szőlőszáporítóanyagfói gondoskodjunk. , Hozzáteszem: a Mezőgazdasági és .Élélmezésüg'vi Mihisztérium el-- fogadta az általunk kidolgozott, úgynevezett nyárlőrinci szőlő*, bor-, és yérmutterrhelési rend­szert. Az-, együttműködés során elsőd­leges feladatunknak tekintjük, högv elősegítsük oartnerüze- rheinkben, á termelési . munka szervezését. Ezt a Szolgáltató te­vékenységünket igyekszünk kielé­gítően végezni. Megjegyzem, ez magában foglalja nemcsak a gaz­daság által szervezett, hanem más vállalatok bevonásával végzendő munkákat is. A laboratóriumi vizsgálatoktól égészen a helikop­teres növényvédelemig, vagy a bor palackozásától az értékesíté­sig. A szolgáltatás tartalmát és az igénybevétel mértékét a pártner- üzémekkel közöseit határozzuk meg. ? .; Nemcsak úi. teleoítésekről van szó. hanem a meglevők korszerű­éi téséről is.-A rekonstrukció lehe­tővé teszi a már meglevő állóesz­közök;'-jobb kihasználását, a kézi­munka és a termelési költségek csökkentését. A fejlesztési lehetőségek kibő­vülnek. A mi gazdaságunkban például jelenleg 83 ezer hektoli­ter tárolótér van. Ezt a következő években a társuláson belül 200 ezer hektoliterre kívánjuk növel­ni. Szó van arról, hogy közösen vásárolunk egy helikoptert. A zöld­ségfélék termesztésének fejleszté­se nagyrészt a gépesítésen múlik. Elképzeléseink szerint gyorsabban tudunk elő­relépni. ha szocialista országokban vagy ha­zánkban gyártott gépe­ket, berendezéseket vá­sárolunk. Ezek egyrészt olcsóbb bak, másrészt az alkatrész-utánpótlás is könnyeb­ben megoldható. Mint érdekességet jegyzi meg az állami gazdaság igazgatója: — A társulás elképzeléseit se­gíti az is, hogy a csongrádi, ti­szai vízlépcső létesítésével egyide­jűleg az ebben a térségben mű­ködő szövetkezetekét egységes fej­lesztési elképzelések alapján ke­zelik v';Ezekét a .gazdaságokat ugyanis a FAO — vagyis az ENSZ keretében működő nemzetközi élelmezésügyi szervezet — a mo- delígazdaságok sorába vette. , A közös:. .ténniválók összehan­golására létrehozzák a kertgazda- . sági operatív bizottságot, mélynek tagjai az együttműködő ■ szerve­zetek vezetői. A nagy jelentőségű társulás bi­zonyára hozzásegít a Homokhát­ság e területén áz egységes, ösz- szeíüggő kertgazdasági arculat ki­alakításához. K. S. mm MAI TÉMÁNK Ragaszkodás Kedves hangú levelet ho­zott szerkesztőségünkbe a posta. A feladó, Táborosi Mihályné megható szavak­kal mesél - el benne egy sokak számára emlékezetes eseményt. Kisfáiban, az ottani tanyavilágban két fiatal esküdött örök hűsé­get egymásnak: Virágh Ist­ván és Kosa Irma. Ez per­sze önmagában — ha bár­mennyire szép is — nem újságtéma. Ami Táborosi Mihálynét — az ö szavai­val: az egyszerű, nyolc ál­talánost végzett édesanyát — írásra késztette, az, hogy erre az eseményre el­ment Szennái'Aránk á!f’ ,raz ottani iskola volt igazgató­ja, áki Tito' ffteff lijfúgdíjáé éveit éli. Érdemes idézni néhány szép sort a levélből: „Nagy boldogság volt együtt len­ni azzal, aki harminchat éven keresztül tartotta ne­künk az órákat és az ün­nepségeket. Szinte minden nap az édesanyánk volt, mindannyiónknak. Most ve­le együtt ismét érezhettük a régi együttlétek örömét." A továbbiakban arra kért bennünket a levélíró, hogy a nagy nyilvánosság előtt sokak nfevében mondhasson köszönetét annak a pedagó­gusnak, aki aniiylt fárado­zott a tanyavilág lakóinak .életéért. Aki évtizedeken keresztül másokért élt, má- ' Sok boldogulásáért dolgo­zott. Kérésének szívesen tet­tünk eleget. V. M. MIT KERESETT A HALMOS ÉS SEBŐ DUÓ A MAGASBAN ? HOVÁ TŰN I ÉL BÚGÓCSIGA? TÉVÉSEK A TANYÁN Nagybőgő a cseresznyefán A matkói határ legmagasabb­ra nőtt, terebélyes cseresznyefá­ján vidáman jegyezte meg Hal­mos Béla: „Ilyen fellépésem sem volt még.” A tv Kardos Ferenc rendező irányításával dolgozó csoportja '"’"veszi a lapot. „Nem fellépés ez, felmászás”. Miért ügyeskedett partnerével, Sebők Bélával az öreg fa karvas­tagságú ágára. A kellékes miért kötözött igézőén piros műcse­resznyéket az ágakra? Itt játszották el a Kiss Bene­dek szövegére szerzett számukat. Kényelmetlenül kucorogvg, ' ' jő- - kedvűén pengetik^ a^'-jcéjthúfps. hangszeren a dallamot,- éneklik a verssorokét: Zöld záporban fölvillámlik Rigóságom sárga szárnya ■; ' • Háromszor, négyszer1 is fotog- rafálja Kaplan Miklós- operátor' a jelenetet, mire Kardos Ferenc. ‘ rendező azt mondja, hogy elég. (A két fiatal muzsikus eséllyel’ indulhatna famászási versenyen, annyira belejöttek a fölkapasZ- kodásba, leugrásba.) Az újrázá­soknál kis játékokkal bővül, szí­nesedik a jelenet. Polvák Ferenc tanyaudvara a következő helyszín. Míg fölsze- delőzködik a stáb, átcipelik a felszerelést Kardos Ferenc el­mondja, hogy Kiss Benedek for-. gatókönyve’ alapján a’ ’júniusi.. Cimbora egy részének a forgatá- : sát láthattam. Tetszik' neki is, kollégáinak is'a változatos mat, kői határ, Örül, hogy rátalált er­re a vidékre. A műsorban megemlékeznek Kriza János népköltészeti gyűjtő­ről. Ehhez készítenek háttér­anyagot a fafaragó tanyáján. A munka- nehezebben halad a vártnál. öt búgócsigát hoztak maguk­kal Pestről: Gondolták,' '.hogy ki­választják az öt legügyesebb bu- gócsiga-bajnokot és róluk for­gatnak néhány tucat métert. Ne­héz volt a választás, mert egyet­len kisdiák sem ismerte ezt a játékot. Volt aki hállott róla. Ketten lekapjak gy'orSaíi a- pes-' ■ tiek .'közül- a kabátjukat' -és rög­tönzött bemutató- tanításon ismer­tetik a- pörgetés titkait. Az udvaron levő népes állat­sereglet mintha tudatosan hát­ráltatná a filmezést. A kutya ve­szetten ugatott mindaddig, míg rá nem szegezte a kamerát az operatőr. Mintha megkukult vol­na, úgy elhallgatott. De ki látott, hallott némán merengő tanyai kutyát. Kénytelen volt a segéd­rendező vakkantani néhányat, bogy kólájára , azután a helybéli ’ eb ugasson egy . sort. A szemérmetlen kakas; ■— mit sem törődve a: .vendégekkel — a tyúkok után bújt' az ólba; A pulyka is csgk hosszas ingerlés- ,re volt- szíves, félpukkadpi:.'- ;• . 'A nagy, izgalmak: ■ ’’ közepette mindenki .megfeledkezett, a -vere- ‘ bekről. Jót lakmároztak a felvé­telhez előkészített, dúsan terí­tett asztalon. Végül, elégedetten köszönte meg a rendező minden rendű és ran­gú közreműködőnek a segítsé­get. Ügy érzi, hogy jól sikerült a matkói jelenet. Júniusban meg­nézzük, megmondjuk. <-i. -r.) Lengyelországban jártunk (IV.) A város közepén, a Visz­tula partján, a meredek lejtőjű Wawel-dombon áll az ősi királyi vár. Az udvaron egy háromlábú állványon hatalmas fotomasina. Egy pillanatig tartott a szervezés- kattant a gép, s mire másfél óra múlva kijöttünk az épületekből, meg is kaptuk az igen jó minő­ségű képeket. Mindössze 10 zloty darabja. Cipőnk fölé hatalmas papucso­kat húzva nesztelenül sétáltunk végig a hatalmas termeken. Meg­csodáltuk a falakon gyönyörű, több száz éves gobelineket búto­rokat, festményeket. Látogatást tettünk a székesegyházban, ahol a királysírok között igen érdekes, történelemórának is beillő elő­adást hallhattunk. Krakkói tartózkodásunk igen «miékezetes élménye a wieliczkai sóbányában tett látogatás. A föld alatti világ Krakkótól alig tíz kilométerre a 13 ezer lakosú Wieliczna város alatt húzódik ez a csodálatos „só­világ”, Az Európában legrégeb­ben működő bányaként tartják számon, már a IX. században is ^pároltak itt a sósforrások vizéből sót. Később rátaláltak a kősóra, s megkezdődött az igazi bányászat. A legrégibb akna 1253-ból szár­mazik, a Danilowicz aknát, ame­lyiken most a turisták járnak le a föld mélyébe, 1638-ban kezdték el ásni. A sóréteg 15—20 millió évvel ezelőtt keletkezett, a miocén korszak tengerének maradványa­ként. A sóréteg hossza hat. a szé­lessége több mint egy kilométer, a vastagsága pedig 80 méter. A bánya kilencszintes, az első 64. a kilencedik pedig 342 méter mély­ségben húzódik. A turiastaút 130 méter mély­ségben húzódik, 1436 méter hosz- szú és húsz műemlék jellegű kamrát tekinthetnek meg a láto­gatók. A bányászok között mindig akadtak, akik kedvtelésből szob­rokat faragtak a kősóból. Ezek a különböző faragványok igen érde­kes látványosságai ennek a föld alatti világnak. A szűk aknában — volt aki megszámolta — 485 lépcsőn ju­tottunk le a turistaútra, s itt tet­tük meg a másfél kilométeres fe­lejthetetlen sétát, majd gyorslift szállított bennünket a felszínre: Többen megjegyezték a csoport­ból: Ha mégegyszer Lengyelor­szágba jövök, nem hagyom ki ezt a bányát... köszönetét a csoport nevében a kedves fogadtatásért. Ezt követően Lipóczi Norbert vezetésével végignéztük a mú­zeum kincseit, a Bem- és Petőfi- emlékeket. majd a sűrű hóesés­ben buszra szállva elindultunk a városi parkba á Bem-mauzóleum- hoz. Bokáig gázoltunk a hóban a széles sétányon a hatalmas kerek tóig, amelynek közepén magaso­dott a na^y szabadságharcod mau­zóleuma. Lengyel katonák húzták át kötéllel egy nagy lapos csóna­kon a koszorút vivő küldöttséget a piciny szigetre ... Utunk a Márton-hegyre veze­tett vplna, itt akartak bennünket ebéd előtt megvendégelni. Már majdnem a célnál voltunk, ami­kor egy, viszonylag enyhe emel­kedő eltérített célunktól. Olyan nagy volt a hó, úgy csúszott az út hogv a busz — pedig az utasok mind hátra húzódtak — nem bírt felkapaszkodni. Naevnehezen visz- szafordultunk. Vendéglátóink saj­nálkoztak a meghiúsult Márton- hegvi látogatás miatt, de az idő így is jól telt. A kiskőrösiek itt adták át a jóféle hazai kadarkát s a vendéglátók is apró emléktár­gyakkal kedveskedtek nekünk. Ebéd után a viszontlátás remé­nyében búcsúztunk el a tarno- wiaktól. Opauszky László (Folytatjuk.) A kiskőrösiek testvérvárosában Zuhogó esőre ébredtünk más­nap reggel. Elkeserítő, hiszen ma megyünk Tarnowba. Kiskőrös testvérvárosába. Még a felét sem tettük meg a nyolcvan kilométe­res útnak, amikor az eső „látha­tóvá” vált hópelyhek kavarogtak a busz szélvédője előtt. A buszból a tamowi múzeum kapujáig alig néhány métert kel­lett megtennünk, de az előcsar­nokban nem győztük lerázni a havat magunkról... Az egyik teremben a kiskőrö­siek régi ismerőse dr. Lipóczi Norbert, a Magyar—Lengyel Ba­ráti Társaság tamowi elnöke for­dította tökéletes magyarsággal Osztrovszky Zdiszláfnak, a' vá­rosi tanács elnökhelyettesének üd­• Sűrű hóesésben helyezték el a magyar turisták az emlékezés koszorúját a Bem Mauzóleum talapzatára. (A szerző felvételei) vözlő szavait, Dr. Wroblelwska Wanda, a társaság titkára is üd­vözölt bennünket, maid lengyel úttörők nyújtották át virágaikat A kiskőrösiek közül Ribárszky Lászlóné és Oláh Pálné mondtak • A Jubilat Aruház elől gyönyörű kilátás nyílik a Visztulára, balra a Wawel egy része látható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents