Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

\ • Hegedűs István, a járást pártbizottság első titkára ünnepi beszédét mondja. Kiosztották az 1975. évi Állami és Kossuth-díjakat Uj kiváló és érdemes művészek „Hol áldozat nincs, nincs sza­badság” — írta egyik versében Heltai Jenő. Hogy mit áldozott a szabadságunkért a Vörös Had­sereg, a magyar partizánok csa­patai és az illegalitásban küzdő kommunisták, jól tudjuk mind­annyian, s hálával, tisztelettel gondolunk rájuk. A felszabadulás 30. évfordulóján, a szabadság hajnalán küzdő kommunistákkal együtt ünnepeltek és őket kö­szöntötték a kiskunhalasi járás KISZ-eseinek és úttörőinek kép­viselői. Három nemzedék nevé­ben tegnap Kiskunhalason a párt- bizottság nagytermében Simon Gábor, a járási KISZ-bizottság titkára üdvözölte a Magyar- Szovjet Baráti Társaság meghí­vására hazánkba érkezett szov­jet küldöttség tíz tagját, akik az ünnepi emelvényen foglaltak helyet. Az úttörők kiállítással és virággal fogadták a megjelente­ket. A veteránok és fiatalok talál­kozóján Hegedűs István, a járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet Szólt a történel­mi múltról, amelynek ismerete és megbecsülése alap volt és marad jövőnk építésében. E három nem­zedék egymás kezét fogva valósít­ja meg azokat a célokat, amelye­kért 30 évvel ezelőtt tízezrek életüket adták. A találkozón megjelent szovjet katonaveteránok nevében Anton J?etrovics Romenszkij köszöntöt- -te a résztvevőket. Szólt arról, hogy a szovjet emberek nemcsak harminc évvel ezelőtt, hanem napjainkban is készek minden­ben segíteni a baráti magyar né­pet. Emlékeztetett azokra a gaz­dasági és kulturális együttműkö­désekre, amely az élet minden területén fellelhető, s mindkét ország érdekeit, fejlődését szol­gálja. Külön is megköszönte az őszinte, meleg fogadtatást, amely­ben küldöttségük részesült. Mindannyian büszkék lehetünk azokra az elvtársakra, akik har­minc évvel ezelőtt az új élet elindításában tevékenykedtek. Dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese erre az idő­szakra utaló személyes emlékeit elevenítette fel. Többek között a következőket mondotta: — Látom a teremben azokat az elvtársakat, akik a felszaba­dulás utáni napokban a halasi járásban, Jánoshalmán a párt­szervezetek megalakításán fára­doztak, akik nemcsak hirdették, hogy „lesz magyar újjászületés”, hanem nap mint nap tettek is ezért. Mikor az egész ország fel­szabadult mi már fél éve ízlel­gettük a szabadságot, hiszen 1944 októberében szabadult fel a já­rásunk, s a szovjet katonák se­gítségével kezdődött az újjáépí­tés, a földművelés. Három nap alatt osztottuk fel a földet és Weither Dániel elvtárs vezetésé­vel Jánoshalmán alakult meg az országban az első termelőszövet­kezeti csoport. Az eltelt időben a halasi járás is dinamikusan fej­lődött, amelyhez újabb lendületet ad a XI. pártkongresszus, és annak határozatai. Cs. I. Szerdán az Országház kupola- csarnokában hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója alkalmá­ból ünnepélyesen kiosztották az 1975. évi AÍlami és Kossuth-dí­jakat, s művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság Kiváló, illetve Érdemes művésze címmel. Az ünnepség elnökségében fog­lalt helyet Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Németh Károly és Óvári Miklós, a Központi Bizottság tit­kárai, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Keserű János- né könnyűipari, dr. Polinszky Károly oktatási, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi, dr. Szekér Gyula nehézipari, dr. Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter, dr. Erdei-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke; dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási éts kulturális osztályá­nak vezetője, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Gál Lász­ló, a SZOT titkára és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője. Az ünnepségen Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Állami és Kossuth-díj Bi­zottság elnöke mondott beszé­det. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a magas kitüntetések, díjak átadására pártunk 30. évfordu­lójának ünneplésével egyidőben kerül sor, majd így folytatta: — Új onszágépítés történelmi útját járjuk, 30 nehéz, küzdel­mes, de szép esztendő áll mö­göttünk. Politikánk, annak min­den része az egész dolgozó nép érdekeit fejezi ki. Alapot teremt minden becsületes ember számára a munkához, értelmes célokhoz, felelős és derűs élethez. Olyan cselekvést alapoz meg, _amely erősíti társadalmunk belső egy­ségét, internacionalista összefogá­sát a Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal. Eredményeink és céljaink meggyőzően bizonyít­ják, érdemes élni, küzdeni, há- 'zánk felemelkedésén munkálkod­ni. — Kormányzatunk ez alkalom­mal 188 személy részére 57 Ál­lami díjat nyújt át. Ez első hallásra is jelzi, hogy az idén több a megosztott díj: a koráb­binál több kollektíva részesül Ál­lami díjban. Nem is csak azért, mert az elmúlt években meny- nyiségileg és minőségileg növeke­dett a szocialista brigádmozga­lom. Nem is azért, mert a mai kor eredményei egyre inkább több kiváló ember közös munkájából születnek. Nemcsak azért, ■ mert alapvető elveink közé tartozik a munka, s ezen keresztül a kör zösséget formáló kollektív mun­ka megbecsülése, hanem azért is, mert az ilyen tevé­kenység azt is mutatja, hogy csak szocialista közös­ségben bontakozik ki az igazán sokszínű egyén képessége. S még ott is, ahol egyének kapják a díjat, a címet, joggal érezheti a kollektíva magáénak is a megbe­csülést. A kitüntetés általában tartós és folyamatos, szorgos és kiemel­kedő munka elismerése, amely a nép, a haza érdekét szolgálta, nemzeti érdekeinket gyarapítja. Büszkék vagyunk arra, hogy so­kan, mind többen vannak, akik­nek teljesítménye határainkon kí­vül is nagy megbecsülést szerez a magyar iparnak, mezőgazda­ságnak, tudománynak, szocialis­ta hazánk művészetének. Az or­szág közvéleménye szocialista éle­tünk alkotóit köszönti, akik mun­káséletükkel a jövő terveit a mindennapok jelenévé változtat­ják. Befejezésül hangsúlyozta: a történelem parancsát népünk, nemzetünk teljesítette. Ezekben az évtizedekben lett pártunk, munkásosztályunk, népünk nem­csak hű meghallója a törvények­nek, hanem hű beteljesítője is tör­ténelmünknek. Aczél György ezután átadta az Állami és Kossuth-díjakat, va­lamint a művészeti kitüntetése­ket. A Minisztertanácsnak a dijak odaítéléséről, illetve a művészeti címek adományozásáról száló határozatát dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette. Az ünnepség után a kormány fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) 9 A találkozó résztvevőinek egy csoportja. (Pásztor Zoltán felvételei) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kedves vendégek érkeztek a Krím félszigetről. Szerdán, a késő délutáni órák­ban a Keleti pályaudvaron Ka- tanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára és Gádor József, kecskeméti tanács­elnök fogadta a testvéri Krím területről érkezett delegációt. A küldöttséget Leonyid Dmitrije- vics Szolodovnyik, az Ukrán Kom­munista Párt Krím területi Bi­zottságának másodtitkára ve­zeti. A delegáció tagjai között van V. M. Makszimov, a Szimíe- ropoli Városi Tanács V. B. elnöke; A. I. Kovtun nyugalmazott ve­zérőrnagy, Kecskemét város dísz­polgára; M, K. Bajda, a Szovjet­unió Hőse, Szevasztopol védel­mének Hőse, volt felderítőnő; A. J. Poljuskin, a dzsankoji já­rásban levő Rosszija kolhoz bri­gádvezetője, . a Szocialista Mun­ka Hőse. Emlékmű-**0' avatás Madarason ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KEZDEMÉNYEZÉS Gépesített adatfeldolgozás a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban PETŐFI NÉPE az MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 78. szám Ára: 90 fillér 1975. április 3. csütörtök Vendégek érkeztek a Krímből a felszabadulási ünnepségekre Miután megérkeztek Kecske­métre, Bács-Kiskun, valamint a megyeszékhely párt- és tanácsi vezetőivel találkoztak. Ma részt vesznek a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű koszorúzásában, s a kitüntetési ünnepségeken s is képviseltetik magukat. Délután megtekintik a Bács-Kiskun me­gye 30 éve című kiállítást a Ka­tona József Múzeumban, majd a felszabadulás 30. évfordulójának díszünnepségére várják őket. Pénteken a budapesti díszszem­lére vezet az útjuk. A program a fővárossal való ismerkedéssel folytatódik, s meglátogatják a Szovjet Kultúra Házát is. Buda-, pestről szombaton este érkezik vissza a küldöttség Kecskemétre. Vasárnap pedig fejlődő városunk, Kiskunhalas látja vendégül test­vérmegyénk öttagú küldöttségét. H. F. Tegnap délelőtt zászlódíszbe öltözve köszöntötte Madaras község felszabadulásunk 30. év­fordulóját. Sokan eljöttek a já­rás községeiből is, hogy együtt ünnepeljék a madarasiakkal az évfordulót. ' A község főterén felállított felszabadulási emlékmű mellett munkásőrök, katonák, ifjúgár­disták álltak diszőrséget, ahol Krizsán Károly, a községi tanács elnöke mondott emlékműavató beszédet, majd a párt, tanács és az ifjúság küldöttei koszorút he­lyeztek el a 30 éves évforduló tiszteletére felállított emlékmű talapzatára. Ezután az ünneplő közönség a művelődési házba vonult, ahol megemlékeztek a felszabadulási évfordulóról. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályve­zetője, Szabó Imre, a bájai já­rási pártbizottság első titkára, valamint a párt, a tanácsok és intézmények képviselői. A művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Pozs- gay Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő- helyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőként a felszabadító hős szovjet hadsereg iránti soha nem múló hálánk­ról beszélt, majd azokról a tár­sadalmi változásokról, amelyek 30 év alatt hazánkban végbe­mentek. A legnagyobb változás — mondotta — a magyar nép gon­dolkodásmódjában történt, s ez tette lehetővé a mind jobban kibontakozó országépítő alkotó­munkát. A továbbiakban azokról a nagyszerű eredményekről szólt, amelyek a bajai járásban és Ma­darason is létrejöttek, s ame­lyek szervezője, zászlóvivője mindenkor a párt volt. Befeje­zésül minden résztvevőnek to­vábbi sikereket kívánt azon az úton haladva, melyet pártunk XI. kongresszusa mutatott szá­munkra. A hosszantartó tapssal fogadott ünnepi beszéd után mű­sor következett, melyben közre­működött a megyeszerte ismert madarasi úttörőzenekar és be­mutatkozott a madarasi férfikó­rus is. Sz. F. Három nemzedék találkozója A mezőgazdaságban rohamosan terjed a korszerű technika, az iparszerű termelés. Kezdemé­nyezői elsősorban az állami gaz­daságok. Bács-Kiskun megyében az idén 52,3 ezer hektáron a ba­jai, a bábolnai és a nádudvari módszer szerint termesztik a ku­koricát a mezőgazdasági nagyüze­mek. Ez 65,4 százaléka a megye kukorica-vetésterületének. > A megye határán túl is hívei vannak már annak a napraforgó­termesztési eljárásnak, amelyet a Bácsalmási Állami Gazdaságban vezettek be először.. A nagyüze­mi kertészetekben ugyancsak több kezdeményzés történt a termesztési eljárás rendszerbe fog­lalására. A Szikrai Állami Gaz­daság közreműködésével terjed a Homokhátságon az új paradi­csomtermesztési mód. Ebben az évben a megye 8 ezer hektáros burgonya-vetésterületéből 950 hektáron a MEZÖTERMÉK-kel társult szövetkezetek iparszerűen termesztik a burgonyát, és újabb szövetkezetek, állami gazdaságok jelentették be, hogy csatlakoznak a Hosszúhegyi Állami Gazdaság almatermesztési rendszeréhez. Ta­valy számos nagyüzem almás­kertjében a hosszúhegyi módszer­rel az országos átlagot meghala­dó termést értek el. Az állami gazdaságok és szö­vetkezetek szőlőültetvényein már több ezer hektáron alkalmazzák a kiskunhalasi, a kunbajai és a szikrai szőlőtermesztési rendszert, melyek 1975-re a termés feldol­gozására, tárolására, értékesíté­sére kiterjedő társulásokká iz­mosodtak. Legújabban az egyik szőlőtermesztési rendszergazda, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság az adatfeldolgozás gépesítésére tett jelentős lépést. A csaknem egymilliárd forintos állóeszközü nagyüzem veze­tőit évek óta foglalkoztatta hogy miként lehet korszerűsíteni az anyaggazdálkodást, a főkönyvi könyvelést, a bérszámfejtést, a számlázást: az állóeszköz-nyil­vántartást. A feladat nagyságára utal az a tény. hogy a mezőgaz­dasági nagyüzem anyaggazdálko­dásában 25 ezer féle készletet tartanak számon. Ebből 10 ezer a különféle alkatrész, amelyet a termelésben felhasználnak. Tavaly a kiskunhalasi gazdaság Ascota és Soemtron típusú köny­velő automatákat vásárolt az Ál­lami Gazdaságok Országos Köz­pontja és megyei főosztálya köz­reműködésével. Ezek az úgyneve­zett középgépek lyukszalag-kime­nettel vannak felszerelve, és be­leilleszkednek a hazai egységes számítógép-rendszerbe. A MÉM statisztikai és gazdasági elemző központja látja el a szaktanács- adó szolgálatot, ősszel az Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításon a nyilvánosság számára is bemutatja a kiskun­halasi gépi adatfeldolgozó mód­szert Ennek segítségével a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságban akár a legkisebb termelési egységig ösz­• Petrezse­lyem Mária és Fűry Zsuzsa a könyvelő automatákkal dolgozik. • Ilyen lyukszalagon rögzíti a gép az alap­bizonylatok adatait, mutatja Ván Miklósné. Az adat­lapokat aztán külön erre a célra épített szekrény­sorban tárolják. szegy űj the tik és kimutathatják a költségeket, amelyre gddig csak ágazatonkénti adatok álltak az üzem vezetőinek a rendelkezésé­re. Ehhez előbb meg kellett te­remteni a szigorú bizonylati fe­gyelmet. Ma már pontos adatok vannak arról például, hogy a gazdaság 50 hektáros, vagy ennél kisebb szőlőültetvényére mennyi műtrágyát, növényvédőszert, munkabért, segédüzemi szolgál­tatást fordítottak, s annak mi lett az eredménye. Az ésszerű gazdál­kodásnak egyik előfeltétele az ilyen adatok állandó ismerete. A MÉM statisztikai és gazda­sági elemző központja kapta a megbízást arra, hogy hazánk me­zőgazdaságában az egységes tá­jékoztatási rendszert kikísérle­tezze. Ennek során két gépi adat­feldolgozási módszer alakult ki. Az egyik az agárdi, a másik a kiskunhalasi, ahol a könyveléssel egy időben lyukszalagra rögzítik a gazdálkodási adatokat, ame­lyeket a számítóközpontban dol­goznak fel a fővárosban. E két kísérlet üzemi próbája alapján derül ki, hogy melyik módszer alkalmas a mezőgazdasági nagy­üzemekben a széles körű elter­jesztésre. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents