Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 86. szám Ára: 90 fillér 1975. április 13. vasárnap Viharkár, fagyhullám a mezőgazdaságban Az eső nagyon kellett már a mező- gazdaságnak. Teljesen kiszáradt a talaj, hiszen az ősszel lehullott csapadék télen alig kapott utánpótlást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetének kecskeméti obszervatóriuma szerint az elmúlt téli havazás és esőzés mindössze 52 százaléka volt az ötven évi átlagnak. Most két nap alatt 33,5 milliméter eső esett. A pusztító erejű szél és a sarkvidéki hideg áramlat azonban elmaradhatott volna április elején. Pénteken Tia vaseső hullott Kecskemét környékén. Szombaton hajnalra fagypont alá szállt a hőmérséklet és dér borította a szántóföldeket, kerteket. Jókor jött a csapadék Igyek^^lp^pésslllllliip A február végétől három hétig tartó meleg, napfényes időjárás korán megindította a növényzet fejlődését, virágba borultak a sárgabarackfák is. Ezért a márciusi, valamint az áprilisi fagyok sok kárt okoztak. A 70—100 kilométer óránkénti sebességű széllökések, amelyek pénteken nyolc órán át ismétlődtek, megtépázták a virágzó ültetvényeket, kárt okoztak a tavaszi vetésben, a mezőgazdasági és lakóépületekben. Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Tsz lakótelepének néhány házán és a csomagolóépületen bontotta meg a cserépfedelet a szél; Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezet gazdasági épületei sínylették meg a vihart. Hasonló pusztítást okozott a széllökés Izsákon, Orgoványon és környékén. • Az Bregcsertől Petőfi Tsz-ben 86 hektáron termesztenek cukorrépát Naponta 10—15 hektáron vetik el az egycsírájú magot KÖZLEMÉNY az országgyűlési képviselők általános választásáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány ■és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően 1975. június 15-re kitűzte az országgyűlési képviselők általános választását. Az Elnöki Tanács az országgyűlési választó- kerületek számát — változatlanul — 352-ben állapította meg, de területeket több helyen — a megváltozott körülményeknek megfelelően módosította. A választójogosult állampolgárokról választói névjegyzék készül, amelybe fel kell venni azokat a magyar állampolgárokat, akik 1957. június 16-a előtt születtek vagy akik házasságkötésük alapján nagykorúvá váltak. A választók névjegyzékében nem szerepelhet az, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll: aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van; aki rendőrhatósági felügyelet alatt áll vagy aki elmebeteg, tekintet nélküí arra. hogy gondnokság alá helyezték-e vagy sem. A helyi tanácsok a választás kitűzéséről és a választók névjegyzékéről április 14-én hirdetményt tesznek közzé. A választók névjegyzékének összeállítása a közelmúltban megtartott népességösszeírás adatai alapján történik. Akik a népességösszeirásból valamely ok miatt kimaradtak, összeírásukat a helyi tanácsnál kérjék. A tanács végrehajtó bizottsága állapítja me° hogy kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. A névjegyzéket május 5—14. (Folytatás a 2. oldalon.) Teljes üzemben a szerelőszalag Tovább folyik a munkaverseny az ÍGY7 kecskeméti gyárában Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti sokszorosítógép-gyárában a múlt év utolsó negyedében új szalagot létesítettek abból- a célból, hogy a budapesti testvérgyártól átvegyék a RATUS A 20 pénztárgép szerelését. 1974 decemberében a szalag üzemi próbáját is megkezdték és a kongresszusi munkaverseny keretében felajánlották, hogy a sürgős megrendelések kielégítésére év végéig 500 pénztárgépet szerelnek össze. Az üzem dolgozói vállalásukat becsülettel teljesítették. Január óta már teljes üzemmel folyik a termelés az új szalagon, amelyről az év első három hónapjában 3310 RATUS A 20 pénztárgép került le. A szalag mellett hatvanötén dolgoznak, s egy-egy gépbe 4500 alkatrészt szerelnek be. Műszakonként 50—60 pénztárgép készül. A gyár éves terve 13 90Ö gép készreszerelését irányozza elő, amelynek teljesítését a dolgozók a félszabadulási versenyben vállalták. A gépek 90 százalékát exportálják. Megrendeléssel bőven el Vannak látva, ugyanis az eddigi vevőkön (Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Románia) kívül új vásárlóként jelentkezett többek között Algéria, Albánia, Líbia, Nigériá. • Az új szalag elején az első műveletek egyikét végzi Lauter Lőrincné. A két oldalfal közé beszereli a tengelyeket, s a különböző alkatrészeket. • Németh Ildikó a blokkoló berendezést helyezi be a pénztárgépbe. A RATUS A 20 mellett — amelyhez a finom alkatrészek jó részét is Kecskeméten készítik — az A 30, a P 22 és az M 20 Anker típusú pénztárgépekhez is gyártanak különböző szerelékeket. Az új szalag segítségével az idén elérik a 450— 500 millió forintos termelési értéket. ami azt jelenti, hogy már a kecskeméti sokszorosítógép- gyár termeli meg az országszerte több üzemmel rendelkező nagyvállalat — az IGV — árbevételének több mint 50 százalékát. N. O. • Az elkészült pénztárgépeket ellenőrzik a meósok. (Pásztor Zoltán felvételei.) A gyümölcsösökben, szőlőkben a következő napokban mérik fel, hogy milyen veszteség származott az időjárás viszontagságaitól. Az őszi kalászosokban eddig nem észleltek jelentősebb kárt Bács- Kiskun megyében. A kenyér- és takarmánygabona jól átvészelte .a telet és a kora tavaszi időszakot. Megerősödését segítette a fejtrágyázás, amelyet az egész megyében elvégeztek. Igaz, néhol kisebb késéssel, mert nem érkezett meg idejében a nitrogén műtrágya ai mezőgazdasági üzemekbe. Télen csupán a Bácskában és a Duna mentén pusztult ki félezer hektár kenyérgabona a mélyebben fekvő területeken, ahol a talajvíz összegyűlt. Helyére napraforgót és kukoricát vetnek. A tavaszi kalászosok a tavalyinál nagyobb vetésterületen, öszesen 3300 hektáron rövidesen a földbe kerülnek. A konzerv- és hűtőipar számára, valamint a lakosság közvetlen fogyasztására ez évben 3600 hektár zöldborsót termesztenek a mezőgazdasági üzemek. Ebből 2600 hektárt eddig elvetettek. Az ipari feldolgozásra termesztett növények közül a cukorrépa vetésterülete 700 hektárral nagyobb, mint 1974-ben, és a gazdaságok 4750 hektár cukorrépából április 10-ig csaknem 3000 hektárt elvetettek. Olajosnövényt 13 ezer hektáron termesztenek az idén a megye szövetkezetei és állami gazdaságai. Ebből 2500 hektár szója, 1600 hektár olajlen, a többi napraforgó lesz. Az olajos növények vetésterülete 2,5 ezer hektárral nagyobb mint az előző évben. Burgonyát a szövetkezetek, a háztáji és kisgazdaságok 8300 hektárt ültetnek. Leginkább a MEZÖTERMÉK burgonyatermesztő társulásának tagszövetkezetei igyekeznek a munkával. Az apostagi Duna menti Termelőszövetkezetben hétfőre előreláthatólag elültetik a legkorábban érő burgonyafaj tákat. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint a mezőgazdasági nagyüzemek április 10-re minden időarányos munkát elvégeztek. K. A. • Ősszel sokáig víz borította az öregcsertői határ nagy részét. A Petőfi Tsz tagjai 230 hektárt nem tudtak búzával bevetni. Helyére napraforgót tesznek. Most készítik a magágyat. 0 Az áprilisi hideghullám szerte az országban károkat okozott. A csapadék sok helyUtt havaseső, havazás formájában jelentkezett. Különösen a hegyekben volt jelentős hóesés. Pénteken a Pilisben 10—15 centiméteres hó esett. Sok helyen hóembert is építettek. (Telefoto: MTI Fényes Tamás felvétele — KS) TÖRTÉNELMI ÜLÉSSZAK Történelmi törvény „Be kell vallanom, napok, sőt talán hetek óta örömhangulatban élek... és csak az öröm Ttangján tudok megszólalni" — így kezdte felszólalását dr. Pesta László, parlamentünk és egész közéletünk köztiszteletben álló egyénisége, az országgyűlés csütörtöki ülésén. Az alkalmat mélyből fakadó érzelmei kitárására a Ház elé került társadalombiztosítási törvény- javaslat adta és az a körülmény, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1919-ben, ugyancsak egy áprilisi napon találkozott egy ilyen javaslat ősváltozatával. Kell-e mondani, hogy mi lett annak a javaslatnak a sorsa? A mostanit pedig törvénnyé avatta az országgyűlés, a javaslathoz szóló képviselők, ha nem is Pesta doktor ékesszólásával, de hasonló érzelmektől fűtve örömmel üdvözölték az új törvényt. A társadalombiztosításról szóló korábbi és új rendelkezések egységes törvénybeiktatása az 1971-ben megválasztott országgyűlés utolsó ülésszakának méltó akkordja volt. Am a joggal ünnepélyes méltatás helyett, hadd elevenítsem föl az ide vádó legfrissebb rendelkezések egynémelyikét. Mindenekelőtt azt, hogy az új szabályozás majdnem mindenkinél a maival azonos, vagy annál kedvezőbb módon állapítja meg a nyugdíjat, mégpedig munkásnál, alkalmazottnál és termelőszövetkezeti tagnál azonos elvek szerint. Hogy kedvezőbb helyzetbe hozza az alacsony szolgálati idővel rendelkezőket és az egészen hosszú ideje biztosítottakat is. Hogy ismét emeli az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjakat és szociális ellátásokat. És több kedvező módosítást hoz a családi pótlékkal, árvaellátással, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezésekben is. Szó se róla, a várakozások sem voltak csekélyek a társadalombiztosítással és különösen a nyugdíjakkal kapcsolatban. Az ugyancsak idetartozó egészségügyi ellátásról nem is szólva, amely — pontosan úgy igaz, ahogy egy felszólaló és a miniszter is megjegyezte — minél jobb, annál nagyobb igényeket támaszt. Ismerve a milliárdos kiadásokat — amelyeknek csak egy hányadát fedezik a járulékok —, aligha lehet kételkedni abban: az új rendelkezések anyagi vonatkozásban a jelenlegi lehetőségek maximumáig mentek el. De nem is kell különösen búvárkodni a törvényben, hogy felismerjük: igazságos elbírálásra tör és a juttatásokban is egyre többre, s jobbra. Remélhetőleg a végrehajtási rendelkezés még gyakorlatiasabban törekszik arra, hogy különösen a betegellátás területén, egyszerűsítésekkel segítse az előrehaladást. Ha ehhez az a megértő, emberi hang is csatlakozik, amelyet — idősebbekről, betegekről lévén szó — Gáspár Sándor annyira sürgetett, akkor nem kell az állami erőfeszítések megsokszorozásáig várnunk azért; hogy tovább javuljon társadalom- biztosítási „közérzetünk". Maga a biztosított társadalom, ha úgy tetszik, az egyén is jócskán hozzájárulhat ehhez, ha — nagyobb felelősséggel, tisztességgel veszi igénybe, ami neki „jár". Mindenki tudja, mi mindenre gondolok. Mindent összevetve, viszont felemelő érzés arra gondolni, hogy az össztársadalmi biztosítás, mint szocialista társadalmunk vívmánya, bekerült történelmünkbe. Nem túlzás tehát: akár történelmi ülésnek is nevezhetjük az országgyűlés tavaszi ülésszakát. B. J.
