Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 83. szám Ára: 90 fillér 1975. április 10. csütörtök ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Napirenden: a második európai közgyűlés Szerda, délelőtt a Parlament delegációs termében ülést tartott az európai biztonsági és együtt­működés magyar nemzeti bizott­sága. Szarka Károly külügymi­niszter-helyettesnek az európai biztonsági konferencia tapasz­talatairól adott tájékoztatója, valamint a bizottságnak az el­múlt évben végzett tevékenysé­géről és további feladatairól ké­szített beszámoló szerepelt napi­renden. Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, a bizottság elnöke meg­nyitójában az ülésen bejelentet­te, hogy április végére Brüsszel­be összehívták az európai köz­vélemény képviselőinek második közgyűlését. Emlékeztetett arra, hogy az 1972-es első közgyűlés a nemzetközi politika szempont­jából nagyfontosságú időszakban, mintegy fél esztendővel az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő konzultá­ció előtt ült össze. A mostani köz­gyűlés akkor kezdődik, amikor az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet befejező szakaszának útjából el kell távo­lítani az utolsó akadályokat, s amikor Európa népei már a tartós béke körülményeinek gondjait, tennivalóit igyekeznek megfogalmazni. (MTI) Háromszoros kiváló katona 3. oldal A gyermekek egészségéért 4. oldal Negyedszázad tengeren... 4. oldal Az izsáki Kolon-tó 5. oldal A Minisztertanács ülése Budapestre érkezett Londongijn Rincsin mongol külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Magyarország­ra érkezett Londongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülő. téren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes. s a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a foga­dásnál Kádas István, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagy­követe és Bamdarijn Düger- szüren, a Mongol Népköztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács szer­dán ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tá­jékoztatta a kormányt a moszk­vai magyar jubileumi kiállítás ünnepélyes megnyitásáról. A Mi­nisztertanács köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának, hogy. a felszabadulás óta eltelt három évtized során a szocializ­mus építésében elért eredménye­inket sokoldalúan bemutató kiál­lítás megrendezésére sor kerülhe­tett. A bemutató nagy érdeklő­dést és elismerést váltott ki a szovjet párt és kormány meg­jelent vezetői, a moszkvai dolgo­zók körében. A kormány elis­merését tolmácsolja a magyar és szovjet rendezőknek, akik a né­peik barátságát, együttműködé­sét tovább erősítő kiállítás meg­szervezéséhez segítséget nyújtot­tak. Az Országos Tervhivatal elnö­ke, a munkaügyi és a pénzügy- miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a nagv beruházások határidőre tör­(Folytatás a 2. oldalon.) Oktatási központ létrehozását tervezik a szőlőtermesztő rendszergazdák A testnevelési és sportmozgalomról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Gajdócsi István elnökletével tegnap ülést tartott. A tanácskozás színhelye — az egyik napirendi pontra való tekintettel — a kunfehértói megyei sporttábor volt. A szőlő és a bor iparszerű ter­melésével foglalkozó állami gaz­daságok szakemberei . : tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában találkoztak. Az ÁGK Szőlészeti és Borászati Szakbizottsága, valamint a ME­DOSZ állami gazdasági szakosz­tálya által rendezett tanácskozá­son az iparszerű termelési rend­szernek a dolgozók élet- és mun­kakörülményeire való hatásáról tárgyaltak. Az értekezleten meg­jelent Micsuk László, a MEDOSZ főtitkárhelyettese, dr. Matos László, az MSZMP Bács-ICiskun megyei Bizottságának osztályve­zetője, Borsodi György, az SZMT vezető titkára és Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára is. A vitát vezető dr. Herpai Ba­lázs, az ÁGK vezérigazgató-he­lyettese köszöntötte a megjelen­teket, majd Borsódy Miklós, a Bajai Állami Gazdaság igazgató­ja tartott előadást. Elmondotta, hogy az ország szőlőtermesztő ál­lami gazdaságai az idén, csaknem 13 ezer hektáron alkalmazzák az iparszerű módszert, amelyet 1980- ig várhatóan mintegy 50 ezer hektáron vezetnek be. Ismertette - az iparszerű módszer hatásaként elért gazdálkodási-jövedelmező- ségi adatokat, majd a termelés egyik fontos elemével, az utasí­tásokat végrehajtó ember tevé­kenységével foglalkozott. Többek között elmondotta, hogy meg­változik az emberi munka jelle­ge, növekszik az igény a jobb szakmai felkészültség iránt. Ajánlotta, hogy a szőlőtermelés­sel ipanszerűen foglalkozó gaz­daságok közösen hozzanak létre oktatóközpontot, ahol az emberek képzése differenciáltan, magas színvonalon történhet. Foglalko­zott a szocialista munkaverseny szervezésével, hangsúlyozva, hogy ez a hatékonyság növelésének fontos eszköze. Mint mondotta, a mozgalom szabályzatát a rend­szergazdáknak kell elkészíteni, és gondoskodni a folyamatos érté­kelésről. Lehetőséget kell terem­teni arra, hogy a kollektívák a tapasztalatokat átadhassák egy­másnak, ezért évente legalább egyszer megrendezni az országos brigádvezetői tanácskozást. Prjevara János, a Gyöngyös— Domoszlói Állami Gazdaság igaz­gatója a technika és az ember kapcsolatáról szólott. Hangsú­lyozta: el kell érni, hogy az em­berek a termesztési technológiának ne csak a végrehajtói legyenek hanem továbbfejlesztői is. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tese beszámolt arról, hogy a gyenge természeti adottságok el­lenére — a Halason kidolgozott módszer segítségével — miként tették jövedelmezővé a körzetben a szőlőtermesztést. A magasabb hozam, a nagyobb bevétel követ­keztében emelkedett a dolgozók életszínvonala a szervezettebb, rendszeres oktatás pedig gondol­kodásmódjuk megváltozását eredményezte. Dr. Pallos István, a Móri Álla­mi Gazdaság igazgatója arról szólt, hogyan hatott az iparszerű módszer segítségével — miként életvitelére, gondolkodására. Az i^rszerűen működő ágazatban a dolgozók műveltsége szükségsze­rűen gyorsabban növekedett, mint a hagyományosan foglal­koztatottaké. Ismeretkörük na­gyobb, így hozzáértő javaslataik­kal segíteni tudják a gazdaság vezetőit. Vass János, a Balatonboglári Állami Gazdaság osztályvezetője és Bodor János, a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság szak- szervezeti bizottságának titkára a nagyüzemekben kialakult munka­verseny eredményeiről számolt be. D. É. Először bejelentések voltak so­ron, melyeket dr. Csenki Ferenc vb-titkár terjesztett elő. Többek között elfogadták az időközi he­lyi tanácstagi választás kitűzé­sére vonatkozó javaslatot, mely­nek részletes menetrendjét ké­sőbb hozzák nyilvánosságra. A továbbiakban a Kalocsai Városi Tanács V. B. tevékenységéről Geri István tanácselnök számolt be a megyei végrehajtó bizottság­nak. A beszámoló képet adott mint­egy négy esztendő munkájáról, a végrehajtó bizottság és a taná­csi bizottságok tevékenységéről. Az eredményeket jelzi, hogy a saját bevételi források növelésé­vel és a gazdálkodó szervekkel való együttműködés fejlesztésével a IV. ötéves terv bevételi és ki­adási előirányzatait várhatóan 84 millió forinttal tudják meg­növelni. A város kiterjedt von­záskörzettel rendelkezik, így nagy jelentősége van a járási pártbizottsággal és a járási hi­vatallal való együttműködésnek. Az apparátus igen nagy terhe­léssel dolgozik, szükség van rá, hogy a tanács intézményei és költségvetési üzemei jobban te­hermentesítsék, de erősíteni kell a politikai iskolázottságot és fel- készültséget is. Értékelte a beszámoló a lakos­sági kapcsolatok, a végrehajtó bi­zottságnak az ellátás és a szol­gáltatás javítására irányuló te­vékenységét, a kereskedelem fej­lesztésére, valamint a lakásgon­dok enyhítésére tett erőfeszíté­sek eredményeit. A megyei tanács vb — a be­számoló feletti vita és a további feladatok meghatározása után — elismerését fejezte ki a Kalocsai Városi Tanács végrehajtó bizott­ságának, a tanácsi vezetésnek és az apparátusnak a város fejlődé­se érdekében kifejtett tevékeny­ségéért. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé két tájékoztató is került a napirend során. Király László osztályvezető a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére ho­zott határozatok végrehajtásáról, dr. Csenki Ferenc titkár pedig a lakó- és utcabizottságok műkö­désének tapasztalatairól számolt be. Nagy érdeklődés kísérte a Bács- Kiskun megye testnevelési és sportmozgalmának helyzetéről és a további feladatokról szóló je­lentést, amelyet Borszéki Lajos, a megyei testnevelési és sporthi­vatal vezetője terjesztett elő. A jelentés összegezte a sportmozga­lom állami irányításra történő áttérésének fontosabb megyei ta­pasztalatait, a mozgalom szerve­zeti helyzetét, vezető és irányító tevékenységét. Részletesen fog­lalkozott a verseny- és minőségi sport, valamint az utánpótlás- nevelés helyzetével is. Külön fe­jezetet kapott a lakosság spor­tolási lehetőségeinek, az igények felkeltésének és kielégítésének érdekében szükséges tennivalók meghatározása. A fejlesztés természetesen nem mehet végbe az anyagi eszközök előteremtése, a források növe­lése nélkül, örvendetes, hogy a jelzett idő alatt 30—35 százalék­kal nőtt a megyei, és 20—25 szá­zalékkal a helyi tanácsi támo­gatások összege. A gyorsabb elő­rehaladás érdekében szükség van a még előforduló ' ötletszerűség megszüntetésére, a helyes ará­nyok és munkastílus kialakításá­ra. Nélkülözhetetlen feladat a szakemberek, a társadalmi mun­kások számának növelése, a he­lyi erőforrások összefogása. A végrehajtó bizottság elisme­réssel adózott az eddigi munká­ért, s határozatot hozott a me­gye ötéves sportfejlesztési tervé­nek kidolgozására. A tanácskozás után került sor egy ünnepi eseményre. Felavat­ták a tábor területén épülő új sportcsarnokot és kondicionáló termet, amely a megye sportolói­nak versenyekre való jobb fel­készülését és az utánpótlás ne­velését szolgálja. Az említett na­pirend tárgyalásán és az avatá­son részt vettek az országos sportszervek képviselői is. T. P. Az első spárgaszállítmány Megérkezett az első spárgaszállítmány a Bács megyei ME- ZÖTERMÉK telepére. A küldföldön igen kedvelt, vitamin- dús főzeléknövényből, néhány nap múlva, folyamatos lesz a felhozatal. Most még csak a kelebiai Népfront Termelő- szövetkezetből fogadják a hófehér sípokat. Biztonságos a lakosság ellátása • A MEZÖTERMÉK kiskunfélegyházi kirendeltségének raktárából burgonyát szállítanak az élelmiszerüzletekbe. A bővített, felújított ültetvé­nyekről 90—100 vagonnyit vár­nak, amelynek jelentős részét Kecskeméten dolgozzák fel, a vevő igénye szerint. Az idén először jelentkeznek a mezőgazdasági üzemből új termékükkel, a zöld spárgával. A Kaliforniából származó fajta termesztése kevésbé munkaigé. nyes, s géppel is betakarítható. Várhatóan háttérbe szorítja majd A Könnyűipari MinisZtéfc-ium a vele együttműködő szakszer­vezetekkel egyetértésben 1974. évi munkájuk alapján az ága­zatban legjobb eredményt elérő vállalatoknak odaítélte a Kiváló Vállalat címet. A Kiváló Minisztériumi Válla­lat címet 18, a tanácsi könnyű­a fehérspárgát, ami túl érzé­keny az' időjárásra, sípjait vé­deni kell a naptól és aprólékos kézi szedést igényel. Ez a több­letráfordítás ugyanakkor nem realizálódik az értékesítésnél, a zöldspárgával azonos piaca van. A most még többségében ér­kező fehérspárgát nyolc országba exportálják, s az első szállít­mányt az NSZK-ba indították. ipar Kiváló Vállalata címet 17 vállalat kapta meg. Bács-Kis- kun megyéből a Kiváló Szövet­kezet címet adományozták a Kecskeméti Cipőipari Szövetke­zetnek, A Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezetnek, valamint a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezetnek. Tizennyolc mezőgazdasági ter­mék értékesítő szövetkezeti kö­zös vállalat irányítása alatt az utóbbi években 19 burgonyater­mesztő szövetkezeti társulás ala­kult Magyarországon. A gazda­ságok és a kereskedelem össze­fogásának az volt a célja, hogy iparszerű eljárással, új, magas hozamú külföldi és hazai faj­ták bevezetésével annyi burgo­nyát termesszenek, hogy e fon­tos élelmezési cikkből ne szorul­jon behozatalra az ország. A szövetkezeti társulások több­sége beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. 1974-ben 22 ezer va­gon burgonyát adtak közfogyasz­tásra és ipari célokra. Bács- Kiskun megyében a MEZÖTER- MÉK burgonyatermesztő társu­lása ez évben már 950 hektáron alkalmazza az iparszerű eljárást, amelyet a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetemen dolgoztak ki. Szerdán Kecskeméten tanács­koztak a MEZÖTERMÉK bur­gonyatermesztő társulásának gaz­daságai. A hét szövetkezeti, az apostagi Duna menti, a dunave- csei Béke, a jánoshalmi Haladás és Jókai, a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag, a kecskeméti Törek­vés, a solti Szikra Tsz szakem­berein kívül részt vettek a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és Duna— Tisza közi területi központja, a Keszthelyi Agrártudományi Egye­tem, valamint a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat kép­viselői. Masír József, a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK szövet­kezeti közös vállalat főosztály- vezetője tájékoztatta a résztve­vőket a tavalyi tapasztalatokról és az idei teendőkről, majd Ná­das János a vállalat osztályveze­tője ismertette a vetőburgonya­ellátás helyzetét. Az iparszerű burgonyatermesz­tő társulás 1974-ben már any- nyi burgonyát szállított a ME- ZÖTERMÉK-nek, hogy az bőven fedezi a lakosság szükségletét, és a megyén kívüli ellátatlan kör­zetek számára is jelentős meny- nyiség jutott. Tavaly a társulás hét gazdasága 15 fajta burgonyát termeszett. Az eddigi tapasztala­tok szerint 5 fajta elegendő ah­hoz, hogy korai, közép és kései érésű burgonyából megfelelő vá­lasztéka legyen a kereskedelem­nek. A kedvezőtlen fajtaairányok ellenére az elmúlt esztendőben 226,2 mázsa volt a burgonya át­lagtermése a megyei társulás szövetkezeteiben. Ezen belül egyes fajták 360—370 mázsás ter­mést adtak. Ezek elterjesztésé­vel a termelő és a fogyasztó is megtalálja a számítását. Az előző években a termesztés és a betakarítás, tárolás gépesí­tése nem volt megfelelő. Sok gondot okozott az is, hogy a Kecskeméten épült tárolónak nincsenek meg a szükséges gé­pi berendezései az áru kezelé­sére. A szövetkezetek és a ke­reskedelmi vállalatok azonban. jelentős öszeget áldoznak ebben az évben a termesztéls, a betaka­rítás, a tárolás, osztályozás gé­pesítésére. Az ötödik ötéves terv idején Jánoshalmán és Dunave- csén, a két burgonyatermesztő körzet központjában a kecske­métinél korszerűbb tároló éfpüL A vetőgumó-termesztő terület növelésével pedig a MEZŐTER­MÉK társulása a jövőben képes lesz az eddig esetenként fenn­akadást okozó vetőgumó-ellátást is végérvényesen megoldani. K. A. A könnyűipar kiváló vállalatai IPARSZERÜ BURGONYATERMESZTÉS 950 HEKTÁRON

Next

/
Thumbnails
Contents