Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. április 2.

AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL:

Szigorított őrizet

MAI TÉMÁNK

Mesél a vendégkönyv

Nemrégiben ért véget Kecskeméten a természet- tudományi napok rendezvénysorozata. Az új megyei művelődési központban megrendezett fizikai kiállításra is ennek keretében került sor. Az önmagában is beszédesen bizonyítja a sikert, hogy összesen négyezren megnézték a kiállított gépeket, műszereket, a műszaki-technikai berendezéseket.

Ám amikor így utólag a kiállítás vendégkönyvében_ lapozgatunk, még nyilvánvalóbbá válik, hogy a lakosság szívesen és érdeklődéssel nézegette a kiállított tárgyakat. Általános es középiskolások, főiskolai hallgatók, fiatalok és idősek, munkások és értelmiségiek, nők és férfiak egyaránt elgondolkozva járkáltak a bonyolult '„masinák" között; ismerkedtek korunk csodáival. Többek közölt a fény titkaival, például a lézersugárral.

Egyéni és csoportos bejegyzések adják tudtunkra, hogy a lakosság igényli a műveltséget fejlesztő, tudást, ismeretet gyarapító rendezvényeket. Többen egyenesen sürgetik a hasonló alkalmakról való gondoskodást. „Még sok-sok ilyet kérünk!" — így nyilatkozik az egyik látogató.

Idézünk néhány szívből jövő sört az írásba foglalt véleményekből:

„Még hároméves kisfiamnak is tetszett a kiállítás, ami azt mutatja, hogy igen korán fel lehet kelteni az érdeklődést a tudomány iránt a gyermekekben.”

„Sok érdekes dolgot mutattak be, és különösen az tetszett nagyon, hogy most nem érvényesült a „ne nyúlj hozzá” elv, hanem közvetlen közelről ismerkedhettünk a gépekkel. Az ismertetés maximálisan jó volt; köszönjük.”

„A dolgozók gimnáziumába járunk, örülünk, hogy a kiállítás szemléltető eszközei' elősegítették tanulmányainkat,”

„A kiállítás elsősorban azért volt rám hatással, mert általa még jobban és helyesebben tudom érteni és értelmezni fizikai világunkat, valóságunkat, s a jelenségek mögött az összefüggéseket."

Ügy gondoljuk, hogy a fenti véleményekhez aligha kell valamit is hozzátenni: beszélnek ezek a sorok önmagukért.

V. M.

Kombájn, hazai motorral

Az első Rába-Mann motort "két évvel ezelőtt kísérletképpen építették egy NSZK-gyártmányú Claas típusú kombájnba. A Győrött gyártott motorral egy elhasználódott Mereedes-motort pótoltak. A 180 lóerős motor kitűnően vizsgázott: két gabona- és kukoricabetakarítási szezonban hajtotta hiba nélkül a nagy teljesítményű aratógépet. Ez adta azt az ötletet, hogy a jövőben nemcsak kísérletképpen, hanem sorozatban építsenek be hazai gyártmányú motorokat a kombájnokba.

Azt a megbízatást kaptam, hogy írjak egy érdekes riportot Nyár- lőriric községről.

Fogtam jegyzetfüzetemet, masinámat és meg se álltam a falu közepéig.

A kiszélesülő, térré öblösödő főutca láttán elismerően csettintettem.

Előrelátó emberek formálták ilyen tekintélyessé a centrumot. Ide telepítették a legfontosabb intézményeket. Űj üzlet, orvosi rendelő, tanácsház, vendéglő. Egy macskaugrásra az iskola, a posta.

□ □ □

A presszóban táboroztam le először. Az üdítő rendelése előtt noteszom „jó” feliratú lapjára feljegyeztem emlékeztetőül: „city”. Meg azt: ,,25 esztendeje külterületi központ”. Vagyis ámulatra méltó, ami a falu második (sokadik?) megalapítása óta történt. (A középkori falut felégette a török.) Nvárlőrincet a szocialista építés megkezdéséhez szükséges közigazgatási reform során önállósították. Évszázadokig különféle urak, testületek birtoka volt. Kecskemét kiváló polgár- mestere Kada Elek Ferenczi Ida udvarhölgy közbejárásával szerezte a város tulajdonául ezt a területet.

A szétszórt házcsoporból hangulatos, tekintélyes faluközpont sűrűsödött. Azt mondja valaki: nézze fneg, ha zöldell tavasszal a felszabadulási emlékpark.

A „rossz” oldalra rovom a „sütemény” szót. A cukrászdában üresen tátong az üveges hűtőpult. Hetek óta nincs édesség. Valamilyen ok miatt nem jutnak el a kecskeméti sütemények a 15 kilométerre levő Nyáriőrincre. Most a kécskeiekkel tárgyalnak.

Közben tisztelettel köszöntik a belépő rendőr tiszthelyettest, a körzeti megbízottat. , Gyorsan mellé ülök, abban bízva, hogy kiszedek belőle valami érdekességet. Gyorsan szétfoszlatta reményeimet. Közölte, hogy nyugodtan él a nép, ritkán kell hatalmi szóval rendet teremteni. A rendőrségnek a művelődési otthonban tartott táncestekre ellátogató kecskeméti ifjak okoznak olykor gondot.

□ □ □

A tanácsházán sem szolgáltak semmiféle szenzációval. Mintha a gyors fejlődés a világ legtermészetesebb dolga lenne, úgy sorolta Balogh Péter tanácselnök a községet jellemző' adatokat.

— Tíz esztendő alatt kétszeresére növekedett, a falu. Lassan- lassan beköltöznek a Bogár, Homok és Szemlék dűlőről az emberek itt a központban építkeznek. Az elmúlt 15 esztendőben csaknem 300 építési engedélyt adtak ki. 67 lakásban esténként fürdőszobában szabadulhatnak meg a napi portól, piszoktól. A szivattyúval létesített nyomóerővel működő vízszállító berendezést (hidrofort) vízgömbbel dolgozóval cserélik föl, mert időnként kicsi a nyomás. Rászoktak a vízre az emberek. Jelenleg 8600 méteres vezetőit továbbítja a mélyfúrású kút- ból szerzett vizet.

Adtunk szolgálati lakást, rendelőt a körzeti orvosnak, az állatorvosnak, még az idén fölavatjuk az óvodát. Erre én is azt mondom, hogy ez már valami.

Kevéssel több a gyerek nálunk, mint másutt. A szikrai gazdaság, a közeli Kecskemét, a városföldi Dózsával összevont Aranykalász keresi a munkaerőt. Mennének az asszonyok, ha lenne

• Még ebben az évben felavatják a községi óvodát. Márciusra várják

a festőket, padlóburkolókat.

Az útépítés első szakasza: az adatok pontos megállapítása.

hol elhelyezni a gyerekeket. Az állami gazdaság, az erdőgazdaság, a lakosság tekintélyes összeget, munkát ajánlott tol az egyelőre 50 személyes óvoda építéséhez, berendezéséhez. Óvónőnk is van már, átmenetileg az iskolában tanít képesítés nélküli nevelőként. Jöjjenek el néhány hónap múltán megnézni az összefogás látható eredményét.

Sajnálom, hogy más szenzációkkal nem szolgálhatok ...

— Engedjen meg még három •kérdést. Hány ló, autó és motorkerékpár van a községben?

— A kimutatások szerint talán húsz négylábút tartanak. 86 személygépkocsi és 205 motor Után fizettek tavaly adót. A gazdaság . adatai nem szerepelnek az összesítésben.

— Nélkülözők, szegények? \

— öten kapnak rendszeresen szociális segélyt. 18 öreg, nehéz körülmények között élő nyugdíjasnak havonta 100—100 forintot juttat a tanács.

— Gondok?

— Kecskemétre vagy Kécskére kell utaznom, ha kilyukad a cipőm talpa. A suszter a megye- székhelyre költözőit. Nincs szabó, műszerész, a villanyszerelő is szünetelteti időnként az ipart.

□ □ □

Jót sétáltam a széles, levegős utcákon, különleges érdekességek után szimatolva. Vajmi kevés eredménnyel. Figyeltem délben az iskolába siető alsótagozatosokat. Kinéztem a szemem, de nem tudtam kideríteni^ hogy ki jött az alsóvégről és ki a felsőről. (Van-e egyáltalán ebben a faluban szegénysor, meg gazdasor? Én nem találtam.) A gyerekek egyformán kimosdatva, tisztán, „városiasán” öltözve mentek a tanításra. Főként a kislányokon látszott, hogy a szülők haladni akarnak a gyerekruhadivattal.

Addig mászkáltam míg iám figyelt föl egy korombeli férfi. Némi tanakodás után szólított meg:

— Térképet tetszik csinálni?

— Ahogy vesszük. Azt szeretném rögzíteni, hogy mire haladtak, mióta különváltak Kecskeméttől.

— Össze vagyunk mi gubanco- lódva. Menjen ki az állomásra reggel, egész hadsereg kel útra, munkára, tanulásra, vásárlásra. Drágább holmit ott vesz mindenki.

Még szerencse, hogy minden ófában indul vonat vagy autóbusz Kecskemétre. Azért mégis jobb, hogy itt intézik ügyeinket. Futkároztak volna annyit a kecskemétiek az óvoda, meg a bolt után. Van azoknak elég gondjuk. Itt meg ismer mindenkit a tanácselnök. Most éppen telekért jártam nála. A fiam nősült. Húszéves, kevés a pénze, a szülők segítenek. összedobjuk az indulót, a többit azután nyögjék ők.

östszel költözni szeretnének. Amikor az elnök mondta, hogy kicsit kijjebb tud adni telket, elhúztam a számat. Megnyugtatott. Elmagyarázta, hogy milyen üzlet épül arrafelé, mikor csinálnak jobb utat.

Ne haragudjon a zavarásért. Azért gondoltuk, hogy térképész, mert láttuk, hogy rudakkal mérik a tanácsházától á határba vezető széles utat.

□ □ □

Később magam is találkoztam a brigáddal. A gazdasággal közösen a tanács megcsináltatja a most még poros utat.

Jönnek majd a betonkeverő gépek, kövér úthengerek ballagnak fel-alá. De ezek sem mennek csodaszámba Nyárlőrincen. Szinte évenként bővítik a szilárd burkolatú úthálózatot.

Ennyit tudtam meg a huszonöt esztendeje önálló községről.

Heltai Nándor

A különböző állami, társadalmi szervek bűnmegelőző, felvilágosító éis tudatformáló tevékenysége, valamint a bűnüldöző szervek munkája eredményeként elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban az utóbbi tíz évben az ismertté vált bűncselekményekkel mért ösSzbűnözés, bár kis mértékben, de határozott csökkenést mutat, s nemzetközi összehasonlításban is kedvező helyet foglalunk el.

E kedvező változás mellett azonban olyan jelenség is tapasztalható, hogy a bűnözők bizonyos csoportjával szemben büntetési rendszerünk nem elég hatékony. Erre mutatott mindenekelőtt az a körülmény, hogy a visszaeső bűnözők száma nem csökkent kellő mértékben, sőt egyes években átmenetileg emelkedett.

A jogalkotó és bűnüldöző szervek e jelenségre már évekkel ezelőtt felfigyeltek és különböző intézkedések történtek. A Legfelsőbb Bíróság 1965-ben kiadta „A büntető eljárásban ismételten felelősségre vontak megítéléséről” szóló 6-os számú irányelvét, mely felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény Szigorát kell alkalmazni azokkal szemben, akik következetes, viszonylag kitartóbb jellegű bűnelkövetők. A Büntető Törvénykönyv kiegészítéséről és módosításáról szóló 1971. évi 28. sz. törvényerejű rendelet is szigorította a visszaesőkre vonatkozó büntető rendelkezéseket.

E rendelkezések általában helyesnek bizonyultak, beváltak. Van azonban a visszaeső bűnözőknek egy — bár számszerűleg nem nagy — különösen veszélyes csoportja: a többszörös visszaesők, kiknél a bűnözés már életformává vált. Ezek rendszerint már úgy hagyják el a büntetésvégrehajtási intézetet, hogy nincs szándékukban a megjavulás, a bűnözői életmódjuk megváltoztatása. Sok esetben már büntetésük töltése alatt a szabadulásuk után elkövetendő bűncselekményeket tervezik, s a várható büntetéssel úgy számolnak csupán, mint holmi üzleti rizikóval, mely viszonylag jó megközelítéssel előre kalkulálható.

Az ilyen megrögzött, többszörösen visszaeső bűnözőknél az elkövetett bűHcsélekmény ' súlyához igazodó*.határozott tartamú szabadságvesztéstől’ ’ többnyire nem várható megfelelő eredmény.

Ugyanakkor nem szabadíthatjuk a társadalomra az ilyen elemeket, ha tudjuk, hogy szabadulásuk után az újabb bűncselekmény elkövetése szinte törvény- szerű.

Ilyen megfontolások vezettek a határozatlan tartamú szabadság- elvonás gondolatához: a külöm sen veszélyes visszaesőkkel szén ben hosszabb tartamú kényszernevelést kell alkalmazni, a tényleges tartamot bizonyé: határok között az átneveléshez szükséges időhöz kell igazítani, s az ilyen elítélteket csak feltételesen lehessen szabadon bocsátani, és lehetővé kell tenni a szabadság- elvonás folytatását a feltételek megszegése esetén.

E jogpolitikai célok megvalósítása érdekében hozta meg az Elnöki Tanács az 1974. évi 9. sz.

törvényerejű rendeletét a szia rított őrizetről.

A jogszabály lényege, hogy különösen veszélyes, visszae bűnözők a legutolsó bűncsele ményükért kiszabott szabadsá vesztés letöltése után nem szab dúlhatnak a büntetésvégrehajt: intézetből, hanem — természet isen ügyészi indítványra hozi bírói ítélet alapján — határoz: lan ideig, de legkevesebb 2 é\ és maximum 5 évig fegyház j legű szigorított őrizetben mara nak.

A törvényerejű rendelet aze ban lehetőséget ad arra is, he azoknál, akiknél van remény társadalomba való megfelelő I: Illeszkedésre a szigorított őriz* ben töltött 2 év után, de még maximális időtartam letölté előtt szabadulhassanak.

Az elítéltet az ideiglenes elb csátás után különböző magat: tási szabályok kötik és 3 éven b resztül felügyelet alatt áll. 1 • megszegi a magatartási szabály ka,t, újra elveszti szabadságát, a szigorított őrizet maximális te tárnából még le nem tölti részt végre kell hajtani. Ha er nem kerül sor három év eltelt vei az elbocsátás véglegessé v Vk.

Mint a fentiekből is látszik, szigorított őrizet súlyos jogh: rányt jelent, s ezért gondoskod kellett arról is, hogy csak oly: elkövetőkkel szemben lehessi alkalmazni, akik tipikusan bűn ző életmódot folytatnak.

A törvényerejű rendelet sz rint a szigorított őrizet csak következő ebetekben alkalmazh tó: Ha a bíróságok az elkövet hivatalos személy ellen, a közbi tonság és közrend vagy szemé ellen, a család, az ifjúság és nemi erkölcs, valamint vagyc ellen szándékosan elkövetett bűr cselekmények miatt korábba legalább háromszor — együttese^ legalább 3 évi — szabadságves: lésre ítélték;

Ha az elkövető utolsó büntetésének kitöltésétől, illetve végr< hajthatósága megszűnésétől sz;: hűtött 5 éven belül követett el a felsorolt bűncselekmények ke zül olyan újabb, szándékos bűn cselekményt, mely miatt a bíró

uviálU?£kevesebíü 1 ,§\Ü üwabaiiság vesztésre ítéli és az elkövetet ttfc’ÖkscIekmény ItorüMényfti&ő:

valamint a lettes életmódjábc megállapítható, hogy a törvények kel következetesen szembehe lyezkedik. Mérlegelendő szem pont, hogy az újabb bűncselek mény elkövetésekor a 20. életévé már betöltötte.

A szigorított őrizet — min említettük — rendkívül súlyo: joghátrány, mert letöltése a ki szabott büntetés kiállása utál kezdődik, s ha viszonylagosan is de határozatlan ideig tart, indo költ esetben való alkalmazás: azonban feltétlenül szükséges mert nem engedhető meg, hogy i bűnözők egy számszerűleg kicsi de veszélyes csoportja rendszeresen, visszatérő jelleggel zavarja s közrendet, a közbiztonságot, £ személy- és vagyonbiztonságot, £ társadalom becsületesen dolgozó tagjainak nyugalmát.

Dr. Hajajka István csoportvezető ügyész

Finn hajók szovjet megrendelésre

A rigai tengeri kikötő rakpartja mellett kikötött a „Belorusszi- ja” nevű autó- és személyszállító hajó, az első tagja annak a hajó- sorozatnak, amelyet Finnország szállít a Szovjetunió megrendelésére.

A „Belorusszia” ezernél több utast és több mint 250 személygépkocsit képes fedélzetére fogadni. Az utasok mindent megtalálnak a hajón, ami a kellemes utazáshoz szükséges. A hajó a Fekete-tengeren teljesít majd menet- rendszerű szolgálatot. A sorozat következő tagja, a „Grúzia”, nyáron kerül a vízre.

OLYKOR NAGYON NEHÉZ . ..

íme néhány idézet Kaszimcev kapitány leveleiből, amelyeket apjának és anyjának írt az ugyanazon a vidéken fekvő Krasznij Jár faluban.

,,Kedves' szüleim!

... Már 23 óra, de én még mindig dolgozom. Nagyon sok a munkám. Ezenkívül még tanulok is. Azelőtt a gyalogságnál szolgáltam, ifiost is ott teljesítek szolgálatot, de ez a gyalogság már sokkal mozgékonyabb s ezért tökéletesítenem kell a tudásomat. Nagyon elégedett vagyok a munkámmal. A nehézségektől nem félek ... (1944. I. 20.)

... Maláriában fekszem. Atkozott betegség, nem hagy dolgozni. Erősen kúrálom magam ... (1914. VII. 2.)

Romániában nem hódítókként tartózkodunk, hanem mint a gonoszság kürtői, a gonoszságé, amely az összes népek ellensége, és a neve: fasizmus. Mi nem engedhetjük meg azt a viselkedést, ahogy a németek és ugyanezek a románok viselkedtek nálunk. Mi, az orosz föld harcosai nem live sen hagyjuk el hazánk területéi. Csupán csak azért hagyjuk el szülőföldünket, mert ezt követeli tölünk szülőhazánk és az egész világ. Ezt a kötelességünket becsülettel teljesítjük. Minden embernek van azonban honvágya, s ez az érzés gyakran keríti hatalmába ...

. ,. Nem kis dolog egy életet leélni. De sebaj. Hamarosan vége a háborúnak, hazamegyek szülőfalumba, akkor majd kibeszélgetjük magunkat, mindenről... (1944. X. 4.)

Bocsássalok meg, hogy oly sokáig nem írtam, de állandóan harcban voltam ... Olvastatok harcunkról. Alaposan ellátjuk az ellenség baját. Meg kell mondanom az igazat: megtanultuk, hogyan kell az ellenséget elpáholni isten igazából. Első osztályú technikát Vetett be ellenünk, de ezek a gépek roncshalmazzá váltak ... Kitüntettek ezekért a harcokért. Láthatjátok, hogy nem hoztam szégyent a családunkra. (1944. XI. 24.)

... Nagyon vágyom már haza, orosz földre ... Egyetlen dolog csillapít le, a haza iránti kötelességemet becsülettel kell teljesítenem. írtam Nektek, hogy megtettem mindent a hazámért, de a haza sem hagyott el engem. Már kitüntettek a Honvédő Háború II. fokozatával es (megsúgom nektek) hamarosan meg kell kapnom

a Szuvorov-rend HL fokozatát. Mindezekért becsületesen megdolgoztam, minden tudásomat, bátorságomat latbavetve. Ismertek engem jól, ismeritek gyerekkori szokásaimat. Ezek ma is megvannak és a harcban kamatoztatom őket... (1944. XII. 2.)

... Olykor nagyon nehéz, de azért háború!..: (44. XII. 5.)

... Nagyon nyugtalanít, hogy oly ritkán irtok Mi van veletek? ... Hogy van kedvencem, Vi- tyulka? De szeretném, ha elkül- denétek nekem a fényképét! Bizonyára megnőtt már és okos kisfiú. Node, sebaj, hamarosan hazatérek győztesen: S akkor majd kedvünkre eljátszogatunk kettesben ... Mi újság a járásunkban, hogy mennek ott a dolgok? írjatok mindenről..

. .. A tél errefelé nem hideg, de két napja havazott. Nagyszerű t'adászidő. Itt, ahol most pihenőben vagyunk, rengeteg a vadnyúl. (1945. jan. 10.)

Bocsássatok meg, hogy mostanában nem Írtam. Munkában

voltam. Tegnap kicsit megsebesültem. Már jól érzem magam, csak a fejem bolondozik. Holnap pedig már ismét átveszem a parancsnokságot. Pihenni majd akkor fogok, ha pihenőbe küldenek. Alaposan alágyújtunk a németeknek. Ebbe a kalandjukba beletörött a bicskájuk ... (Ezt írta az újság által leírt ütközet után. — P. B.) (1945. II. 2.)

... örültetek, amikor kitüntettek. Must megint örülhettek: újból kitüntettek a Vörös Zászlórenddel. Ez már a második Vörös Zászló érdemrendem .. . Egészségem kezd helyreállni. Megint pihenőben vagyok, a csapat dolgaival foglalkozom, rendbe szedem az embereket es a gépeket . .. Tegnap, amikor a „Willis"-emen utaztam, majdnem bajom elett,

de szerencsésen „földet értem”. A kocsi holnap ismét üzemkész állapotban lesz ... Kicsit megsebesültem a halántékomon, de már levették a kötést a tejemről. Jóllehet a kézsérülésem még nem gyógyult be, de már jól tudom

használni a kezem, azzal írok most nektek ... Köszönöm a meghívásokat, majd igyekszem, de előbb még teljesítem a hazám iránti kötelességemet. (45. II. 17.)

Tollat ragadok, mert a. fiúk meghozták a fényképet. Ez 1945. február 23-án történt, kint az első vonalban, a kitüntetés át- nyújtásának napján .. . Nagyon szeretnélek már látni Benneteket, hazatérni szülőfalumba. Gyakran eszembe jut, összehasonlítom más falvakkal, de olyan csodálatos környékkel még sehol sem találkoztam errefelé. Lám, mit jelem az a szó, hogy haza... (1945. március 6.)

* « *

„Katonái szerették, a tisztek is. Szerény és bátor volt. Ilyennek ismerte őt egységünk minden közlegénye, altisztje és tisztje idézet Stanyko ezredesnek, a Szovjetunió Hősének, az 56. gep- kocsizó lövészdandár parancsnokának Kaszimcev szüleihez írott leveléből.

Vége.

Nyárlőrinc

az első negyedszázad határmezsgyéjén