Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. április 2. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Szigorított őrizet MAI TÉMÁNK Mesél a vendégkönyv Nemrégiben ért véget Kecskeméten a természet- tudományi napok rendez­vénysorozata. Az új me­gyei művelődési központ­ban megrendezett fizikai kiállításra is ennek kereté­ben került sor. Az önmagá­ban is beszédesen bizo­nyítja a sikert, hogy össze­sen négyezren megnézték a kiállított gépeket, műszere­ket, a műszaki-technikai berendezéseket. Ám amikor így utólag a kiállítás vendégkönyvében_ lapozgatunk, még nyilván­valóbbá válik, hogy a la­kosság szívesen és érdek­lődéssel nézegette a kiállí­tott tárgyakat. Általános es középiskolások, főiskolai hallgatók, fiatalok és idő­sek, munkások és értelmi­ségiek, nők és férfiak egy­aránt elgondolkozva jár­káltak a bonyolult '„masi­nák" között; ismerkedtek korunk csodáival. Többek közölt a fény titkaival, például a lézersugárral. Egyéni és csoportos be­jegyzések adják tudtunkra, hogy a lakosság igényli a műveltséget fejlesztő, tu­dást, ismeretet gyarapító rendezvényeket. Többen egyenesen sürgetik a ha­sonló alkalmakról való gondoskodást. „Még sok-sok ilyet kérünk!" — így nyi­latkozik az egyik látogató. Idézünk néhány szívből jövő sört az írásba foglalt véleményekből: „Még hároméves kisfi­amnak is tetszett a kiállí­tás, ami azt mutatja, hogy igen korán fel lehet kelteni az érdeklődést a tudomány iránt a gyermekekben.” „Sok érdekes dolgot mu­tattak be, és különösen az tetszett nagyon, hogy most nem érvényesült a „ne nyúlj hozzá” elv, hanem közvetlen közelről ismer­kedhettünk a gépekkel. Az ismertetés maximálisan jó volt; köszönjük.” „A dolgozók gimnáziu­mába járunk, örülünk, hogy a kiállítás szemléltető eszközei' elősegítették tanul­mányainkat,” „A kiállítás elsősorban azért volt rám hatással, mert általa még jobban és helyesebben tudom érte­ni és értelmezni fizikai vi­lágunkat, valóságunkat, s a jelenségek mögött az össze­függéseket." Ügy gondoljuk, hogy a fenti véleményekhez alig­ha kell valamit is hozzá­tenni: beszélnek ezek a so­rok önmagukért. V. M. Kombájn, hazai motorral Az első Rába-Mann motort "két évvel ezelőtt kísérletképpen építették egy NSZK-gyártmányú Claas típusú kombájnba. A Győ­rött gyártott motorral egy el­használódott Mereedes-motort pótoltak. A 180 lóerős motor ki­tűnően vizsgázott: két gabona- és kukoricabetakarítási szezon­ban hajtotta hiba nélkül a nagy teljesítményű aratógépet. Ez adta azt az ötletet, hogy a jö­vőben nemcsak kísérletképpen, hanem sorozatban építsenek be hazai gyártmányú motorokat a kombájnokba. Azt a megbízatást kaptam, hogy írjak egy érdekes riportot Nyár- lőriric községről. Fogtam jegyzetfüzetemet, ma­sinámat és meg se álltam a falu közepéig. A kiszélesülő, térré öblösödő főutca láttán elismerően csettin­tettem. Előrelátó emberek formálták ilyen tekintélyessé a centrumot. Ide telepítették a legfontosabb intézményeket. Űj üzlet, orvosi rendelő, tanácsház, vendéglő. Egy macskaugrásra az iskola, a posta. □ □ □ A presszóban táboroztam le először. Az üdítő rendelése előtt noteszom „jó” feliratú lapjára fel­jegyeztem emlékeztetőül: „city”. Meg azt: ,,25 esztendeje külterü­leti központ”. Vagyis ámulatra méltó, ami a falu második (so­kadik?) megalapítása óta tör­tént. (A középkori falut feléget­te a török.) Nvárlőrincet a szocia­lista építés megkezdéséhez szük­séges közigazgatási reform során önállósították. Évszázadokig kü­lönféle urak, testületek birtoka volt. Kecskemét kiváló polgár- mestere Kada Elek Ferenczi Ida udvarhölgy közbejárásával sze­rezte a város tulajdonául ezt a területet. A szétszórt házcsoporból han­gulatos, tekintélyes faluközpont sűrűsödött. Azt mondja valaki: nézze fneg, ha zöldell tavasszal a felszabadulási emlékpark. A „rossz” oldalra rovom a „sü­temény” szót. A cukrászdában üresen tátong az üveges hűtőpult. Hetek óta nincs édesség. Valami­lyen ok miatt nem jutnak el a kecskeméti sütemények a 15 kilo­méterre levő Nyáriőrincre. Most a kécskeiekkel tárgyalnak. Közben tisztelettel köszöntik a belépő rendőr tiszthelyettest, a körzeti megbízottat. , Gyorsan mellé ülök, abban bízva, hogy kiszedek belőle valami érdekes­séget. Gyorsan szétfoszlatta re­ményeimet. Közölte, hogy nyu­godtan él a nép, ritkán kell ha­talmi szóval rendet teremteni. A rendőrségnek a művelődési ott­honban tartott táncestekre ellá­togató kecskeméti ifjak okoznak olykor gondot. □ □ □ A tanácsházán sem szolgáltak semmiféle szenzációval. Mintha a gyors fejlődés a világ legter­mészetesebb dolga lenne, úgy so­rolta Balogh Péter tanácselnök a községet jellemző' adatokat. — Tíz esztendő alatt kétszere­sére növekedett, a falu. Lassan- lassan beköltöznek a Bogár, Ho­mok és Szemlék dűlőről az embe­rek itt a központban építkeznek. Az elmúlt 15 esztendőben csaknem 300 építési engedélyt adtak ki. 67 lakásban esténként fürdőszobá­ban szabadulhatnak meg a napi portól, piszoktól. A szivattyúval létesített nyomóerővel működő vízszállító berendezést (hidrofort) vízgömbbel dolgozóval cserélik föl, mert időnként kicsi a nyo­más. Rászoktak a vízre az embe­rek. Jelenleg 8600 méteres veze­tőit továbbítja a mélyfúrású kút- ból szerzett vizet. Adtunk szolgálati lakást, ren­delőt a körzeti orvosnak, az ál­latorvosnak, még az idén fölavat­juk az óvodát. Erre én is azt mondom, hogy ez már valami. Kevéssel több a gyerek ná­lunk, mint másutt. A szikrai gaz­daság, a közeli Kecskemét, a városföldi Dózsával összevont Aranykalász keresi a munkaerőt. Mennének az asszonyok, ha lenne • Még ebben az évben felavatják a községi óvodát. Márciusra várják a festőket, padlóburkolókat. Az útépítés első szakasza: az adatok pontos megállapítása. hol elhelyezni a gyerekeket. Az állami gazdaság, az erdőgazdaság, a lakosság tekintélyes összeget, munkát ajánlott tol az egyelőre 50 személyes óvoda építéséhez, berendezéséhez. Óvónőnk is van már, átmenetileg az iskolában ta­nít képesítés nélküli nevelőként. Jöjjenek el néhány hónap múl­tán megnézni az összefogás lát­ható eredményét. Sajnálom, hogy más szenzá­ciókkal nem szolgálhatok ... — Engedjen meg még három •kérdést. Hány ló, autó és motor­kerékpár van a községben? — A kimutatások szerint talán húsz négylábút tartanak. 86 sze­mélygépkocsi és 205 motor Után fizettek tavaly adót. A gazdaság . adatai nem szerepelnek az össze­sítésben. — Nélkülözők, szegények? \ — öten kapnak rendszeresen szociális segélyt. 18 öreg, nehéz körülmények között élő nyugdí­jasnak havonta 100—100 forintot juttat a tanács. — Gondok? — Kecskemétre vagy Kécskére kell utaznom, ha kilyukad a ci­pőm talpa. A suszter a megye- székhelyre költözőit. Nincs sza­bó, műszerész, a villanyszerelő is szünetelteti időnként az ipart. □ □ □ Jót sétáltam a széles, levegős utcákon, különleges érdekességek után szimatolva. Vajmi kevés eredménnyel. Figyeltem délben az iskolába siető alsótagozatoso­kat. Kinéztem a szemem, de nem tudtam kideríteni^ hogy ki jött az alsóvégről és ki a felsőről. (Van-e egyáltalán ebben a falu­ban szegénysor, meg gazdasor? Én nem találtam.) A gyerekek egyformán kimosdatva, tisztán, „városiasán” öltözve mentek a tanításra. Főként a kislányokon látszott, hogy a szülők haladni akarnak a gyerekruhadivattal. Addig mászkáltam míg iám fi­gyelt föl egy korombeli férfi. Némi tanakodás után szólított meg: — Térképet tetszik csinálni? — Ahogy vesszük. Azt szeret­ném rögzíteni, hogy mire halad­tak, mióta különváltak Kecske­méttől. — Össze vagyunk mi gubanco- lódva. Menjen ki az állomásra reggel, egész hadsereg kel útra, munkára, tanulásra, vásárlásra. Drágább holmit ott vesz minden­ki. Még szerencse, hogy minden ófában indul vonat vagy autó­busz Kecskemétre. Azért mégis jobb, hogy itt intézik ügyeinket. Futkároztak volna annyit a kecs­kemétiek az óvoda, meg a bolt után. Van azoknak elég gondjuk. Itt meg ismer mindenkit a ta­nácselnök. Most éppen telekért jártam nála. A fiam nősült. Húsz­éves, kevés a pénze, a szülők se­gítenek. összedobjuk az indulót, a többit azután nyögjék ők. östszel költözni szeretnének. Amikor az elnök mondta, hogy kicsit kijjebb tud adni telket, el­húztam a számat. Megnyugtatott. Elmagyarázta, hogy milyen üzlet épül arrafelé, mikor csinálnak jobb utat. Ne haragudjon a zavarásért. Azért gondoltuk, hogy térképész, mert láttuk, hogy rudakkal mé­rik a tanácsházától á határba vezető széles utat. □ □ □ Később magam is találkoztam a brigáddal. A gazdasággal közösen a tanács megcsináltatja a most még poros utat. Jönnek majd a betonkeverő gé­pek, kövér úthengerek ballagnak fel-alá. De ezek sem mennek cso­daszámba Nyárlőrincen. Szinte évenként bővítik a szilárd burko­latú úthálózatot. Ennyit tudtam meg a huszonöt esztendeje önálló községről. Heltai Nándor A különböző állami, társadalmi szervek bűnmegelőző, felvilágosí­tó éis tudatformáló tevékenysége, valamint a bűnüldöző szervek munkája eredményeként elége­dettséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban az utóbbi tíz évben az ismertté vált bűncselekményekkel mért ösSzbűnözés, bár kis mér­tékben, de határozott csökkenést mutat, s nemzetközi összehasonlí­tásban is kedvező helyet fogla­lunk el. E kedvező változás mellett azonban olyan jelenség is tapasz­talható, hogy a bűnözők bizonyos csoportjával szemben büntetési rendszerünk nem elég hatékony. Erre mutatott mindenekelőtt az a körülmény, hogy a visszaeső bűnözők száma nem csökkent kellő mértékben, sőt egyes évek­ben átmenetileg emelkedett. A jogalkotó és bűnüldöző szer­vek e jelenségre már évekkel ez­előtt felfigyeltek és különböző in­tézkedések történtek. A Legfel­sőbb Bíróság 1965-ben kiadta „A büntető eljárásban ismételten fe­lelősségre vontak megítéléséről” szóló 6-os számú irányelvét, mely felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény Szigorát kell alkalmaz­ni azokkal szemben, akik követ­kezetes, viszonylag kitartóbb jel­legű bűnelkövetők. A Büntető Törvénykönyv kiegészítéséről és módosításáról szóló 1971. évi 28. sz. törvényerejű rendelet is szi­gorította a visszaesőkre vonatko­zó büntető rendelkezéseket. E rendelkezések általában he­lyesnek bizonyultak, beváltak. Van azonban a visszaeső bűnö­zőknek egy — bár számszerűleg nem nagy — különösen veszélyes csoportja: a többszörös vissza­esők, kiknél a bűnözés már élet­formává vált. Ezek rendszerint már úgy hagyják el a büntetés­végrehajtási intézetet, hogy nincs szándékukban a megjavulás, a bűnözői életmódjuk megváltozta­tása. Sok esetben már büntetésük töltése alatt a szabadulásuk után elkövetendő bűncselekményeket tervezik, s a várható büntetéssel úgy számolnak csupán, mint hol­mi üzleti rizikóval, mely viszony­lag jó megközelítéssel előre kal­kulálható. Az ilyen megrögzött, többszö­rösen visszaeső bűnözőknél az elkövetett bűHcsélekmény ' súlyá­hoz igazodó*.határozott tartamú szabadságvesztéstől’ ’ többnyire nem várható megfelelő eredmény. Ugyanakkor nem szabadíthat­juk a társadalomra az ilyen ele­meket, ha tudjuk, hogy szabadu­lásuk után az újabb bűncselek­mény elkövetése szinte törvény- szerű. Ilyen megfontolások vezettek a határozatlan tartamú szabadság- elvonás gondolatához: a külöm sen veszélyes visszaesőkkel szén ben hosszabb tartamú kényszer­nevelést kell alkalmazni, a tényle­ges tartamot bizonyé: határok között az átneveléshez szükséges időhöz kell igazítani, s az ilyen elítélteket csak feltételesen le­hessen szabadon bocsátani, és lehetővé kell tenni a szabadság- elvonás folytatását a feltételek megszegése esetén. E jogpolitikai célok megvalósí­tása érdekében hozta meg az Elnöki Tanács az 1974. évi 9. sz. törvényerejű rendeletét a szia rított őrizetről. A jogszabály lényege, hogy különösen veszélyes, visszae bűnözők a legutolsó bűncsele ményükért kiszabott szabadsá vesztés letöltése után nem szab dúlhatnak a büntetésvégrehajt: intézetből, hanem — természet isen ügyészi indítványra hozi bírói ítélet alapján — határoz: lan ideig, de legkevesebb 2 é\ és maximum 5 évig fegyház j legű szigorított őrizetben mara nak. A törvényerejű rendelet aze ban lehetőséget ad arra is, he azoknál, akiknél van remény társadalomba való megfelelő I: Illeszkedésre a szigorított őriz* ben töltött 2 év után, de még maximális időtartam letölté előtt szabadulhassanak. Az elítéltet az ideiglenes elb csátás után különböző magat: tási szabályok kötik és 3 éven b resztül felügyelet alatt áll. 1 • megszegi a magatartási szabály ka,t, újra elveszti szabadságát, a szigorított őrizet maximális te tárnából még le nem tölti részt végre kell hajtani. Ha er nem kerül sor három év eltelt vei az elbocsátás véglegessé v Vk. Mint a fentiekből is látszik, szigorított őrizet súlyos jogh: rányt jelent, s ezért gondoskod kellett arról is, hogy csak oly: elkövetőkkel szemben lehessi alkalmazni, akik tipikusan bűn ző életmódot folytatnak. A törvényerejű rendelet sz rint a szigorított őrizet csak következő ebetekben alkalmazh tó: Ha a bíróságok az elkövet hivatalos személy ellen, a közbi tonság és közrend vagy szemé ellen, a család, az ifjúság és nemi erkölcs, valamint vagyc ellen szándékosan elkövetett bűr cselekmények miatt korábba legalább háromszor — együttese^ legalább 3 évi — szabadságves: lésre ítélték; Ha az elkövető utolsó bünteté­sének kitöltésétől, illetve végr< hajthatósága megszűnésétől sz;: hűtött 5 éven belül követett el a felsorolt bűncselekmények ke zül olyan újabb, szándékos bűn cselekményt, mely miatt a bíró uviálU?£kevesebíü 1 ,§\Ü üwabaiiság vesztésre ítéli és az elkövetet ttfc’ÖkscIekmény ItorüMényfti&ő: valamint a lettes életmódjábc megállapítható, hogy a törvények kel következetesen szembehe lyezkedik. Mérlegelendő szem pont, hogy az újabb bűncselek mény elkövetésekor a 20. életévé már betöltötte. A szigorított őrizet — min említettük — rendkívül súlyo: joghátrány, mert letöltése a ki szabott büntetés kiállása utál kezdődik, s ha viszonylagosan is de határozatlan ideig tart, indo költ esetben való alkalmazás: azonban feltétlenül szükséges mert nem engedhető meg, hogy i bűnözők egy számszerűleg kicsi de veszélyes csoportja rendszere­sen, visszatérő jelleggel zavarja s közrendet, a közbiztonságot, £ személy- és vagyonbiztonságot, £ társadalom becsületesen dolgozó tagjainak nyugalmát. Dr. Hajajka István csoportvezető ügyész Finn hajók szovjet megrendelésre A rigai tengeri kikötő rakpart­ja mellett kikötött a „Belorusszi- ja” nevű autó- és személyszállító hajó, az első tagja annak a hajó- sorozatnak, amelyet Finnország szállít a Szovjetunió megrendelé­sére. A „Belorusszia” ezernél több utast és több mint 250 személy­gépkocsit képes fedélzetére fogad­ni. Az utasok mindent megtalál­nak a hajón, ami a kellemes uta­záshoz szükséges. A hajó a Feke­te-tengeren teljesít majd menet- rendszerű szolgálatot. A sorozat következő tagja, a „Grúzia”, nyá­ron kerül a vízre. OLYKOR NAGYON NEHÉZ . .. íme néhány idézet Kaszimcev ka­pitány leveleiből, amelyeket ap­jának és anyjának írt az ugyan­azon a vidéken fekvő Krasznij Jár faluban. ,,Kedves' szüleim! ... Már 23 óra, de én még min­dig dolgozom. Nagyon sok a mun­kám. Ezenkívül még tanulok is. Azelőtt a gyalogságnál szolgáltam, ifiost is ott teljesítek szolgálatot, de ez a gyalogság már sokkal mozgékonyabb s ezért tökéletesí­tenem kell a tudásomat. Nagyon elégedett vagyok a munkámmal. A nehézségektől nem félek ... (1944. I. 20.) ... Maláriában fekszem. Atko­zott betegség, nem hagy dolgozni. Erősen kúrálom magam ... (1914. VII. 2.) Romániában nem hódítókként tartózkodunk, hanem mint a go­noszság kürtői, a gonoszságé, amely az összes népek ellensége, és a neve: fasizmus. Mi nem en­gedhetjük meg azt a viselkedést, ahogy a németek és ugyanezek a románok viselkedtek nálunk. Mi, az orosz föld harcosai nem li­ve sen hagyjuk el hazánk terüle­téi. Csupán csak azért hagyjuk el szülőföldünket, mert ezt követeli tölünk szülőhazánk és az egész világ. Ezt a kötelességünket be­csülettel teljesítjük. Minden em­bernek van azonban honvágya, s ez az érzés gyakran keríti hatal­mába ... . ,. Nem kis dolog egy életet le­élni. De sebaj. Hamarosan vége a háborúnak, hazamegyek szülő­falumba, akkor majd kibeszélget­jük magunkat, mindenről... (1944. X. 4.) Bocsássalok meg, hogy oly so­káig nem írtam, de állandóan harcban voltam ... Olvastatok harcunkról. Alaposan ellátjuk az ellenség baját. Meg kell monda­nom az igazat: megtanultuk, ho­gyan kell az ellenséget elpáholni isten igazából. Első osztályú tech­nikát Vetett be ellenünk, de ezek a gépek roncshalmazzá váltak ... Kitüntettek ezekért a harcokért. Láthatjátok, hogy nem hoztam szégyent a családunkra. (1944. XI. 24.) ... Nagyon vágyom már haza, orosz földre ... Egyetlen dolog csillapít le, a haza iránti köteles­ségemet becsülettel kell teljesíte­nem. írtam Nektek, hogy megtet­tem mindent a hazámért, de a haza sem hagyott el engem. Már kitüntettek a Honvédő Háború II. fokozatával es (megsúgom nek­tek) hamarosan meg kell kapnom a Szuvorov-rend HL fokozatát. Mindezekért becsületesen megdol­goztam, minden tudásomat, bá­torságomat latbavetve. Ismertek engem jól, ismeritek gyerekkori szokásaimat. Ezek ma is megvan­nak és a harcban kamatoztatom őket... (1944. XII. 2.) ... Olykor nagyon nehéz, de azért háború!..: (44. XII. 5.) ... Nagyon nyugtalanít, hogy oly ritkán irtok Mi van vele­tek? ... Hogy van kedvencem, Vi- tyulka? De szeretném, ha elkül- denétek nekem a fényképét! Bi­zonyára megnőtt már és okos kis­fiú. Node, sebaj, hamarosan ha­zatérek győztesen: S akkor majd kedvünkre eljátszogatunk kettes­ben ... Mi újság a járásunkban, hogy mennek ott a dolgok? írja­tok mindenről.. . .. A tél errefelé nem hideg, de két napja havazott. Nagyszerű t'adászidő. Itt, ahol most pihenő­ben vagyunk, rengeteg a vad­nyúl. (1945. jan. 10.) Bocsássatok meg, hogy mosta­nában nem Írtam. Munkában voltam. Tegnap kicsit megsebe­sültem. Már jól érzem magam, csak a fejem bolondozik. Holnap pedig már ismét átveszem a pa­rancsnokságot. Pihenni majd ak­kor fogok, ha pihenőbe küldenek. Alaposan alágyújtunk a németek­nek. Ebbe a kalandjukba bele­törött a bicskájuk ... (Ezt írta az újság által leírt ütközet után. — P. B.) (1945. II. 2.) ... örültetek, amikor kitüntet­tek. Must megint örülhettek: új­ból kitüntettek a Vörös Zászló­renddel. Ez már a második Vörös Zászló érdemrendem .. . Egészsé­gem kezd helyreállni. Megint pi­henőben vagyok, a csapat dolgai­val foglalkozom, rendbe szedem az embereket es a gépeket . .. Tegnap, amikor a „Willis"-emen utaztam, majdnem bajom elett, de szerencsésen „földet értem”. A kocsi holnap ismét üzemkész állapotban lesz ... Kicsit megse­besültem a halántékomon, de már levették a kötést a tejemről. Jól­lehet a kézsérülésem még nem gyógyult be, de már jól tudom használni a kezem, azzal írok most nektek ... Köszönöm a meg­hívásokat, majd igyekszem, de előbb még teljesítem a hazám iránti kötelességemet. (45. II. 17.) Tollat ragadok, mert a. fiúk meghozták a fényképet. Ez 1945. február 23-án történt, kint az első vonalban, a kitüntetés át- nyújtásának napján .. . Nagyon szeretnélek már látni Benneteket, hazatérni szülőfalumba. Gyakran eszembe jut, összehasonlítom más falvakkal, de olyan csodálatos környékkel még sehol sem talál­koztam errefelé. Lám, mit jelem az a szó, hogy haza... (1945. március 6.) * « * „Katonái szerették, a tisztek is. Szerény és bátor volt. Ilyennek ismerte őt egységünk minden köz­legénye, altisztje és tisztje idézet Stanyko ezredesnek, a Szovjetunió Hősének, az 56. gep- kocsizó lövészdandár parancsno­kának Kaszimcev szüleihez írott leveléből. Vége. Nyárlőrinc az első negyedszázad határmezsgyéjén

Next

/
Thumbnails
Contents