Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A közművelődés helyzetéről tárgyalt a megyei tanács Értékelték az elmúlt évi település- fejlesztési versenyt törlesztettünk a Megyei Művelő­dési Központ átadásával, amely­nek pezsgő, sokszínű élete a mű­velődni vágyók tízezreit vonzza falai közé. Még ez évben megnyitja ka­puit a kecskeméti Kodály Zoltán. Zenepedagógiai Intézet, amelytől nemcsak a város és a megye, de a magyar zenei élet továbbfejlő­dését és gazdagodását várjuk, ott­hont biztosítva a megyeszékhe­lyen a nemzetközi zenei kultúrá­nak. 1975. nvarán kezdi meg munkáját a nemzetközi zománc­ipari alkotó tábor, a tűzzománc művészeinek hazai és nemzetközi, évente megnyíló közös alkotó tá­bora. A jövő évben kezdi meg működését a kecskeméti kerámia­stúdió, a magyar népi kerámia­művészet egyik új centruma. Ze­nei életünk megerősödését és mű­vészi igényességét biztosítja a kecskeméti és bajai szimfonikus zenekar, megteremtve működé­sükkel a vidéki zenei élet alap­iak is. E rövid szóbeli vitaindító kere­tében nincs idő arra. hogy dina­mikusan fejlődő közművelődési életünket a maga teljességében minden eredményével bemutas­A kubai igazságügy-miniszter Kecskeméten Tartalmi feladatok Az előadó a továbbiakban né­hány kiemelkedően fontos fel­adatra hívta fel a figyelmet. Töb­bek között a munkásművelődés (Folytatás a 3. oldalon.) Hivatalos baráti látogatáson, sir. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter meghívására küldöttség élén hazánkban tartózkodik dr. Armando Torres Santrayll, a Kubai Köztársaság igazságügy-mi­nisztere. A kubai vendégek teg­nap dr. Korom Mihály társaságá­ban Bács-Kiisltun megyébe láto­gattak. A küldöttséget Kecske­méten. a megyei pártbizottság székházában fogadta Horváth Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, és részle­tesen tájékoztatta a megye tár­sadalmi és gazdasági életéről. Szólt a felszabadulás óta eltelt harminc esztendő eredményeiről, az itt élő emberek szociális, kul­turális helyzetének kedvező vál­tozásáról. A kubai küldöttség vezetője megköszönte a tájékoztatást, el­mondta hogy töretlenül haladnak -a szocializmus építésének útján az eljövendő nemzedékekért dolgoz­nak, hogy soha ne térhessenek vissza országukba az imperialis­ták. A vendégek ellátogattak a kecskeméti művelődési központ­ba, majd megtekintették a Tu­domány és Technika Házát, ame­lyet Szabó Lajos, az MTESZ társ­elnöke mutatott be. Ezután a megyei bíróságon dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke tájékoztatta a küldöttséget a vá­rosi, járási és megyei bíróságok munkájáról, és válaszolt a ku­bai igazságügy-miniszter kérdései­re. Ezután az Izsáki Állami Gaz­daságba látogattak, majd Bugac- ra, ahol a kiskunfélegyházi Egye­sam. Csupán a legjellemzőbbekre kívántam rámutatni, jól tudván, hogy számos intézmény munkája még ide kívánkozott volna, mint például a múzeumok, könyvtárak, levéltár vagy a társadalmi és tö­megszervezetek megélénkült és. színvonalasabbá vált közművelő­dési munkája, a városok és köz­ségek dinamikusan fejlődő tevé­kenysége; az ipari üzemek, a ta­nyai területek mérsékeltebben, vagy erőteljesebben fejlődő műve­lődéspolitikai tevékenysége. Nem szabad szó nélkül hagyni megyénk sok színű és megragadó népművészetét, népzenéjét, mely­nek feltárása és az egyetemes emberi kultúra számára való új­bóli felfedezése mind teljeseb­ben bontakozik ki. Népi együt­teseink hagyományőrzése, a nem­zetiségi csoportoknak a népek közti igaz barátságot tápláló, őszinte humanitása a megye kul­turális kincseinek egy-egy gyöngyszemét alkotják. A kalo­csai népi együttes sikereinek nemcsak a Duna—Tisza közének népe tapsol, de önfeledt örömre késztette finn rokonainkat és francia barátainkat egyaránt. Eredményeink feltétlenül figye­lemre és elismerésre méltóak. Igen sokat dolgoztunk le abból a nagy történelmi elmaradottság­ból. amellyel Bács-Kiskun megye indult. A három évtized alatt a felzárkózás megkezdődött, a fej­lődés üteme helyenként megha­ladta az országos átlagot. A fel­adatok jelentős része azonban még előttünk áll. A népművtlés és a közművelődés minden ered­ményessége ellenére meg kell ál­lapítanunk egy viszonylagos és általános lemaradást, amely az élet más területeihez viszonyítva is fennáll. Közismerten hátrányos és sajátos települési viszonyaink miatt még ma is emberek tízez­rei élnek a tanyákon, ahova a művelődés első fénysugarát — át­vitt értelemben és a szó legszo­rosabb értelemben is — a leg­utóbbi évek tanvavillamosítási programja juttatta el. E bonyolult és ellentmondásos viszonyok között kell a hosszú­távú fejlesztési koncepciót kidol­goznunk és úgy meghatároznunk, hogy az a további gyorsabb üte­mű felzárkózásnak, a valóban tö­megeket átfogó új művelődésnek és a rendelkezésünkre álló anya­gi lehetőségeknek is megfeleljen. sült Lenin Tsz vezetői fogadták a küldöttséget. A vendégek ma Szentesre lá­togatnak, holnap Budapesten megtekintik a május 1-i felvonu­lást. Cs. I. • A kubai igazságügy. miniszter a művelődési központban megtekintette a kerámia- és kisnlasztika­kiállítást. Társaságában dr. Korom Mihály igazságügy. miniszter és dr. Greiner József a megyei bíróság elnöke. • A város nevezetes­ségeivel ismerkedik a kubai küldöttség. (Pásztor Zoltán felvételei) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX» cvtm 100. szám Ára: 90 fillér 1975. április 30. szerda El lehet érni a hektáronkénti száz mázsa szőlőtermést Borászok kétnapos tapasztalatcseréje Kétnapos — bemutatóvá ösz- szekötött — országos borászati tanácskozás kezdődött kedden Kecskeméten. Az eseményen részt vesznek a jelentősebb sző­lőterülettel rendelkező állami gazdaságok és termelőszövetke- .zetek szakvezetői. A gazdag program a Kertésze­ti Egyetem Kecskeméti Főisko­lai Karának tanácskozótermében kezdődött. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a jelenlevőket, majd áttekintést adott a szőlőtermelés és a borászat jelentőségéről. El­mondta, hogy hazánkban 1973- ban ez az ágazat hét és fél mil­liárd forint termelési értéket képviselt. A borexport gazdasá­gosabb, mint más cikkek kivi­tele. Ha boraink minőségét to­vább javítjuk, a palackozott áru arányát növeljük, további dina­mikus fejlődés várható. Az ex­port ma már meghaladja a más­fél millió hektolitert, s ez meg­közelítően az összes termésnek egy harmada. Az említett meny- nyiség 80 százalékát szocialista országokban, 20 százalékát a tő­kés piacokon tudjuk értékesíte­ni. Borkivitelünk a legutóbbi hat év alatt megkétszereződött. A megyébe^ van az ország szőlőterületének csaknem 30 szá­zaléka. Az elmúlt esztendőben 2 millió 230 ezer mázsa szőlőter­mésünkkel, az ország összes ter­mésének 30 százalékát adtuk. Az árubor-ellátásban 40 százalék­kal részesedünk. Az átlagtermés "tavaly 8 mázsával volt maga­sabb megyénkben, mint az or­szágos átlag. A gondokról szólva utalt arra, hogy sajnos, a termőterület mintegy 70 százaléka még ma Is gyümölcsfával vegyes műve­lésű, hagyományos szőlő. Az V. ötéves tervidőszak előirányzatai szerint évente 1500—2000 hektár új szőlőt kívánunk telepíteni, a meglevő ültetvények korszerűsí­tés^ mellett, s a megye szőlőter­melését évi 3 és fél millió má­zsában kívánjuk stabilizálni. Je­lentős erőfeszítéseket teszünk a szőlő- és borvertikumok kiala­kítására, több szövetkezeti üzem, vagy szövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a pince- gazdaság társulásával. Ezt követően Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztály- vezetője ismertette az ország sző­lő- és bortermelésének eddigi eredményeit és a fejlesztési el­képzeléseket. Előadását hozzászólások követ­ték, amelyekben dr. Mátyus Gá­bor, a Hosszúhegyi és Tóth Sán­dor, a Kiskőrösi Állami Gazda­ság igazgatója saját üzemi bo­rászati tapasztalataikat ismer­tették. A délelőtti program Katona Józsefnek, a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet főigazgató­jának összefoglalójával ért vé­get. Hangoztatta: az eddigi ter­melési tapasztalatok bizonyítják, hogy el lehet érni a hektáron­kénti száz mázsa szőlőtermést a korszerű technológiák alkalma­zásával. Délután a tapasztalatcsere résztvevői a Kiskőrösi Állami Gazdaságba látogattak. Ma a Hosszúhegy! Állami Gazdaság borkombinátjában folytatódik a program. A kétnapos tapasztalatcsere a látottak értékelésével zárul ma délután Érsekcsanádon. K. S. Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A meg­jelent tanácstagokat, az országgyűlési képvi­selőket, a meghívott vendégeket, köztük Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyet­test, dr. Fonyó Gyulát, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főosztályvezetőjét dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke üdvö­zölte. A tanácsülés munkájában részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A végrehajtó bizottság a követ* kező napirend megtárgyalását javasolta a testületnek: A megye közművelődésének helyzete, a tanácsok feladatai. Beszámoló a hatósági ügyintézés törvé­nyességének helyzetéről a tanácsi szervek­nél. Jelentés a megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság 1974. évi munkájáról. Az 1974. évi településfejlesztési verseny értékelése, s előterjesztés az 1971—1975. évi verseny erkölcsi elismerésének formáira. Bejelentések és interpellációk. A tanácsülés az elfogadott napirendnek megfelelően először a megye közművelődé­sének helyzetét és az ezzel kapcsolatos ta­nácsi feladatokat vitatta meg, melynek elő­adója dr. Major Imre tanácselnök-helyettes volt. Történelmi elmaradást kellett pótolnunk i Major Imre vitaindítója A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága egy év­vel ezelőtt határozatot hozott a közművelődés helyzetéről és fej­lesztési feladatairól. A megyei pártbizottság szintén megtárgyal­ta a megye közművelődésének helyzetét és fejlesztési feladatait. E pártdokumentumok alapján az a feladat hárul a megyei tanács­ra, hogy meghatározza a megye közművelődésének tanácsi fel­adatait. a távlati fejlesztés irá­nyát és ütemét. A közművelődéssel foglalkozó határozat a legszélesebb tömege­ket érinti, átfogja az egész tár­sadalmat és a közművelődés ügyét — a kulturális nevelő mun­kát — a pártmunka szerves ré­szévé avatta. A közművelődés már nem egyszerűen csak kultu­rális kérdés, hanem szoros kap­csolatban van legnagyobb politi­kai célkitűzésünkkel, a szocializ­mussal. A felszabadulás óta megyénk lakossága is nagy utat tett meg művelődési és az általános mű­veltségi színvonal emelkedésében. A már történelmi időszaknak be­illő 30 év legnagyszerűbb kultu­rális ténye, hogy a dolgozók a po­litikai és gazdasági hatalom meg­szerzése mellett birtokba vették a szellemi élet bástyáit. Bács-Kis- kunban is — csakúgy, mint or­szágszerte — ez a kulturális ne­velő- és szervezőmunka a dolgozó nép műveltségi, iskoláztatási, tör­ténelmi hátrányának pótlását je­lentette. Feladatunk az első két évtizedben a szocialista kultúra tartalmi és szervezeti kereteinek megteremtése volt. A felszabadu­lást követő évtizedekben kialakí­tottuk a közművelődés intéz­ményhálózatát. a leglátványosabb fejlődést a művelődésiptthon-, a könyvtár- és mozihálózat kiépí­tésében értük el. A helyi erők és az irányító szervek munkájának eredményességét bizonyítja, hogy az 1960-as évek eleiére lényegé­ben valamennyi településünkön létrehoztuk a közművelődés elemi igényeit kielégítő intézményeket. Ez a döntően mennyiségi fejlődés megteremtette a városok és köz­ségek kulturális életének minősé­gi. tartalmi változását is. Ma már 121 művelődési otthon. 408 könyv­tári egység, 174 mozi működik a megye helységeiben. Ennek az időszaknak az ered- ménvei alapján — kialakultak a közművelődés továbbfejlődését előbbre vivő társadalmi, gazda­sági feltételek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után ta­nácsaink olyan támogatókra ta­láltak a szövetkezetekben és ál­vál. a népzenei találkozók, a TIT óvodapedagógiai és vízgazdálko­dási nyári egyetemei, a Forrás című szépirodalmi és szociográfiai folyóirat, a nemzetközi Kodály- szeminarium. Mindezek megyénk kulturális karakterét gazdagítják és egyben meg is határozzák. Javították me­gyénk lakosságának kulturális el­látottságát és különösen jó hatás­lami gazdaságokban, akikkel a fa. lu kulturális fejlesztését gyorsabb ütemben tudtuk megoldani. Kez­detben a bajai járásban, majd a kiskunhalasi és kiskőrösi járás­ban épültek új. több célú közös létesítésű és fenntartású műve­lődési otthonok, klubkönyvtárak. A szocialista nagyüzemek és a tanácsok együttműködésének eredményes példái a csávolyi, a katymári. a madarasi. a dunapa- taji. a lakiteleki, az orgoványi stb. új művelődési házak, ame­lyek a kulturális élet újabb ele­meinek — színház, hangverseny — meghonosítását tették lehető­vé. A közművelődésnek olyan új formái születtek és indultak ered­ményes útjukra, mint a honis­mereti és népművészeti mozga­lom, a Duna menti folklórfeszti­sal voltak az általános művelő­dési szint emelésére. Jobb körülmények között Legújabb kezdeményezéseink is a korábbi évek pezsdüléséből me­rítenek. A művészeti közélet és a közműveltség erősítése szem­pontjából is nagy gondot fordí­tunk a kecskeméti Katona József Színház, a Kelemen László Szín­pad munkájára, a megyében élő írók, képzőművészek alkotó tevé­kenységének támogatására. A ne­velés minőségi feltételeit tudja nyújtani néhány, a közelmúltban átadott intézmény, mint a Tudo­mány és Technika Háza. amely a TIT és az MTESZ közművelődési munkájának valóban összehason­líthatatlanul jobb körülményeit teremtette meg. Régi tartozást Várható időjárás ma estig: kevés fel­hő, eső nem lesz. Mérsékelt változó irányú, a Dunántúlon fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet kissé tovább emel­kedik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8 fok között; egy-két helyen' még előfordulhat gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 1», 24 fok között. (MTI) IDŐJÁRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents