Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISIvUN MEGXEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 98. szám Ara: 90 fillér 1975. április 27. vasárnap Lakásépítés - 1975 Megvalósulóban a negyedik ötéves terv „TOVÁBB NŐTT A MŰVELŐDŐ MUNKÁS TEKINTÉLYE’’ HAT VÁROS — TIZENHÁROM BRIGÁD Brigádvetélkedők megyei döntője Kecskeméten t Princz László a megnyitóját mondja. • A nyertes brigád, verseny közben. (Lakos Kálmán (elvételei.) Hol késik a korszerű helyi közlekedés 4. oldal Tegnap kilenc órára megtelt a kecskeméti SZMT Művelődési Központ díszterme azokkal az érdeklődőkkel, „szurkolókkal, akik látni akarták az SZMT és a KISZ megyei bizottsága által ta­valy közösen meghirdetett bri­gádvetélkedők megyei döntőjét. A városi döntők győztesei — hat város tizenhárom szocialista bri­gádjának tagjai — előtt nyi­tányként Kováts Andrea szavaló elmondta Garai Gábor Űj kor nyitánya című költeményét, majd Princz László, az SZMT megyei titkára mondott bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy a vetélke­dősorozat meghirdetésével és lebonyolításával a szocialista bri­gádok hármas jelszavának — szocialista módon élni, dolgozni és tanulni —valóraváltását akar­ták segíteni, s ösztönzést kíván­tak adni a művelődésre. Külön öröm — mondotta —, hogy a mintegy hatezer versenyző bri­gádtag kilencven százaléka fizi­kai dolgozó. A vetélkedőkkel to­vább nőtt a művelődő munkás tekintélye. Ezután kezdetét vette a játé­kos formában lebonyolított vetél­kedő, Romsics Ignácné művészeti előadó vezetésével. A verseny­zők a hatfordulós „összecsapás­ban” történekni, politikai, gaz­dasági, közlekedési és egyéb té­májú kérdésekre válaszoltak, szóban és írásban felváltva. Já­ték közben számot adtak a XI. kongresszussal kapcsolatos is­mereteikről is. Külön érdekessé­ge volt az eseménynek, amikor a szocialista brigádok tagjai be­mutatták önmagukat és a mun­kahelyüket. A vetélkedő végén dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese, a zsűri elnöke értékelte a teljesítményeket, majd kihir­dették az eredményeket. - Első helyen végzett az OTP kecske­méti kirendeltségének Dobó Ist­ván brigádja. Második helyezési ért el a bajai Vízügyi Igazgató­ság Kandó Kálmán brigádja, s harmadik lett a kecskeméti Fémmunkás Bánki Donát brigád­ja. Valamennyi versenyző, aki részt vett a megyei döntőn, ka­pott egy a Csáki Lajos grafikus rajzával díszített oklevelet, s egy kalocsai népművészeti fes­tett tányért. A győztes brigádok külön pénzjutalomban is része­sültek. Miközben dolgozó társadal­munk a negyedik ötéves terv me­gyei feladatainak maradéktalan teljesítésén fáradozik — hiszen minden nappal közelebb jutunk a tervidőszak végéhez és feladat van még bőven! —. a megyei ta­nács tervosztályán formálódnak, javaslattá összegeződnek a követ­kező öt esztendő tervei. Ezzel párhuzamosan, a szocia­lista építőmunka folyamatossága érdekében pedig számos vonatko­zásban máris ...sünre” kerültek z. következő tervciklusra előirány­zott feladatok. Különösen vonat­kozik ez a lakásépítésre, amihez nélkülözhetetlen a terület-, a közmű-előkészítés csakúgy, mint például a kiviteli tervek megren­delése és pontos szállítása. Ezekkel a gondokkal összefüg­gésben tudakoltuk Sávolt János­tól, a megyei tanács tervosztálya csoportvezetőiétől, hol tart a me­gye a negyedik ötéves lakásépítő tervének teljesítésében, mennyi új lakásgyarapodással számolha­tunk az idén, s ezzel együtt vár­hatóan hogyan teljesül az ötéves terv? — A tanácsi lakásépítés ez évi üteme mérsékeltebb a tavalyinál. Ez összefügg a házgyári lakásépí­tésre való áttéréssel: a megye rendelkezésére álló pénzügyi ke­ret jelentős hánvada a házgyári építkezések előkészítését — terü­let. közmű, fűtőmű stb. — szol­gálja — mondotta bevezetőül Sá­volt János. A továbbiakban megtudtuk, hogy a tavalyról áthúzódó, s ez év elején megkezdett építkezések befejezésésével az év végére vár­hatóan 4290 új lakással gyarapo­dik a megye. Az iménti számból mindössze 250 a tanácsi célcso­portból és 145 az egyéb állami fedezetből épülő lakás. Az OTP saját beruházásából — zömmel Kecskeméten és Baján — 1100 társasházi lakás építése fejeződik be; egyéni társasházi formában 300 lakás elkészülésével számol­nak; a felépülő családi házak száma pedig mintegy 2500. Ezzel a csaknem 4300-zal együtt — figyelembe véve, hogy 1971— 1974-ben 16 690 úi lakás létesült — a negyedik ötéves tervidőszak­ban 20 880-nal gyarapodik a me­gye lakásállománya. (Emlékezte­tőül: az ötévi célkitűzés 20 ezer lakás építése volt.) Egyetlen gondolat erejéig ma­radjunk még a számoknál. Ha r. családok átlagos nagyságának jelö­lésére hivatalosan használatos 3,2-es számot vesszük alapul, s ezzel szorozzuk a fentebb emlí­tett 20 880-as lakásmennyiséget, az eredmény: csaknem 67 ezer. Ez pedig annyit jelent, hogy mintegy hatvanhétezer ember — megközelítően Kecskemét lakos­ságszáma! — lakásgondja oldó­dott. illetve oldódik meg a ne­gyedik ötéves tervidőszakban. Bárhogy nézzük is. ez bizony, tisztes eredmény! Az idei lakásépítő feladatokhoz tartozik, hogy a nyár folyamán, június—júliusban várható a ház­gyár termelésének kezdete. Az el­ső 210 házgyári lakás kiviteli ter­vének elkészülése májusban ese­dékes. Kecskeméten, a Széchenyi- városban — a fűtőművel szem­közt — tehát még az idén meg­történik a 210 házgyári lakás ala­pozása. illetve a próbaszerelés eredmériyétől függően, várhatóan négy épületben 120 lakás elké­szülése. A kecskeméti házgyár termé­keiből 1975—1976-ban 840 lakás szerelésével és mintegy 500 tel­jes befejezésével számolnak. Egyébként e lakások felépítésére elsősorban Kecskeméten, illetve Kiskunhalason és. Kiskunfélegy­házán kerül sor. P. I. Májusi seregszemle előtt Portugália választás után Hatmillió portugál járul' a sza­vazóurnákhoz pénteken, hogy a 48 éves fasiszta diktatúra után először éljen jogával: leadja vok- sát a 12 párt egyikére. A szavazás célja pedig az alkotmányozó nem­zetgyűlés megválasztása volt. A 247 tagú nemzetgyűlés feladata, hogy egy esztendő alatt kidolgoz­za az ország új, demokratikus alaptörvényét, alkotmányát. Mint emlékezetes, a választási kampány nem a legsimábban zaj­lott le, a szélsőjobb- és a szélső­baloldal pártjai, csoportjai min­dent elkövettek, hogy akadályo­kat gördítsenek a haladás útjába, megtévesszék a közvéleményt, s alkalmasint alapot teremtsenek egy újabb. reakciós hatalomátvé­telhez. A szembenálló erők vilá­gosan polarizálódtak: aki a hala­dás mellett állt. világos, demok­ratikus programot terjesztett elő. becsülettel kiállt a tömegek elé, s kimondta azt is, ho<*v Portugália fejlődése, az igazi demokrácia, s majdan a szocializmus építése nagy erőfeszítésekkel jár, sok ál­dozatot követel. Aki pedig azon mesterkedett, hogy kizárja a ha­talomból a demokratikus erőket, s ezzel megakassza az ország fej­lődését. visszaállítsa a tőkések és nagybirtokosok egyeduralmát, az (Folytatás a 2. oldalon.) ÉPÜLNEK, SZÉPÜLNEK AZ INTÉZMÉNYEK A könyvtárhálózat fejlesztése Május 1-én a felvonulást azok a szocialista kollektívák nyitják majd szerte az ország­ban — így Bács-Kiskun me­gyében is —, amelyek a szo­cialista munkaversenyben a legjobb eredményeket érték el. Esztendeje annak, hogy orszá­gos méretű munkaverseny bontakozott ki a XI. kongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére. E versenyszakasz leg­jobbjai — a megyében 60 ki­váló címet elért vállalat, szö­vetkezet, társulás, közös vál­lalkozás és 16 kongresszusi oklevelet nyert szocialista bri­gád — kapják most meg ezt az elismerést. A szocialista munkaverseny sikereinek forrása egy, a kül­gazdasághoz millió szállal kapcsolódó és gyorsan fejlődő népgazdaságban csakis az le­het, ha a gyárak, műhelyek, brigádok elsősorban önmaguk­kal versenyeznek, s nem a többieket figyelik. A mai ver­senynek ezt az alapvető szer­vező gondolatát még tavaly, a verseny elején a legtöbb he­lyen pontosan tisztázták. E gondolat időszerűségét bizo­nyította a komplex brigádok számának gyarapodása. E bri­gádokban munkások, műsza­kiak, vezetők együtt keresik és oldják meg az adott gaz­dasági egység legfontosabb fel­adatait. Azért tarthatjuk alapvető versenyszervezö gondolatnak, hogy csakis önmagunkkal ér­demes versenyre kelni, mert mindenütt más és más hoz­hatja meg a nagyobb ered­ményt. Egyik helyen a minő­séget kell javítani, vagy a munkaerőhiányt kell ellensú­lyozni, másutt egyszerre több új termék gyártását kell el­kezdeni, megint másutt az anyagtakarékosság a fő fel­adat, mert olyan a profil, hogy azzal lehet a jobb eredményt elérni. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny felaján­lásainak többsége ezt a sokré­tűséget mutatta az első pil­lanattól: vállalatonként a ver­seny által befolyásolható cé­lok közül másra és másra he­lyezték a hangsúlyt. A ver­seny önmagunkkal és önma­gunkért persze ott hozott na­gyobb eredményeket, ahol az üzemi demokrácia normáit is tiszteletben tartották. Nem vé­letlen: a kitüntetett vállalatok névsorát ol vasva, azt tapasz­taljuk, hogy közülük a leg­több már arról is ismert, hogy ott a munkahelyi demokrá­cia fejlesztéséért, az új de­mokratikus fórumok megte­remtéséért is sokat tettek az utóbbi években. A kitüntetett gazdasági egy­ségek — mint például a Ba­jai Finomposztó Vállalat, a kecskeméti MEZŐGÉP Válla­lat, a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet, a Kis­kunhalasi Építőipari Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Beru­házási Vállalat, a Kalocsai, a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság, a kecskeméti Magyar— A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága 1973-ban megtárgyalta a közművelődési könyvtárhálózat helyzetét és soron következő fel­adatait. Ez, valamint a későbbi­ek során lezajlott, helységenkénti elemzések adták az alapját a ta­nácsi könyvtári hálózat ötödik öt­éves tervének. A fejlesztési tervek elkészíté­sekor az 1973-as helyzetet vették alapul. Bács-Kiskunban eszerint a könyvtárak alapterülete har­Szovjet Barátság Tsz stb. — már korábban is sokszor hal­latott magáról. Korszerű gaz­dálkodási, ösztönzési, szerve­zési módszereket alkalmaznak, korszerű termékszerkezettel bírnak, a fizetési mérlegben a bevételek gyarapítói. Állami támogatást semmit, vagy csak nagyon keveset vesznek igény­be, jól szervezett beruházáso­kat hajtottak végre az utóbbi időben. Ezek a gyárak, vállalatok, állami gazdaságok, szövetke­zetek — ráadásul (vagy éppen ezért?) évek óta a béremelé­sekben, a nyereségrészesedés- ben, a munkadíjazás mérté­kével is a legjobbak közé tar­toznak* Vagyis: több év óta a vállalati érdek és a népgaz­dasági érdek okos egyeztetése, követése jellemzi munkájukat. Így állíthatjuk, hogy a ki­tüntetett vállalatok, egyben a tervszerűen gazdálkodó szo­cialista vállalatoknak ma meg­közelítően legjobb mintái. Akárcsak a kitüntetett szo­cialista brigádok példaképei a munkában és az ember „épí­tésében" its kiváló szocialista kollektíváknak. A brigádok is, a vállalatok is eredményeiket ugyanabban a gazdasági környezetben, ugyanolyan feltételek és sza­bályok közepette érték el, mint amilyenek közt az ország va­lamennyi vállalata dolgozik. Sikereik, egész tavalyi mun­kájuk azt igazolja, hogy előre­látással. gazdálkodó, kezdemé­nyező kedvvel és jó tervekkel, gondolatokkal lehet színvona­lasan, nemzetközi mércével is korszerűen, s valamennyiünk érdeke szerint dolgozni. A Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK-társulás tagjaként János­halmán a Jókai és a Haladás Tsz termeszt burgonyát. A Haladás Tsz 114 hektáros burgonyaföldjén a napokban befejeződött a legkésőbben érő fajták ültetése is. Képünkön Varga Vendel traktoros, Eszter József és Vargacz Benedek szövetkezeti tagok holland burgonyafajta vetőgumójával töltik az ültetőgépet. (Pásztor Zoltán felvétele.) mine, a könyvbeszerzési keret ötvenhét, s a főfoglalkozású dol­gozók száma a szükségletekhez, valamint az előírtakhoz képest alig negyvenszázalékos volt a valóságban. Ez meglehetősen ked­vezőtlen kép, amelyen sürgősen javítani kellett. A végrehajtó bizottsági határo­zat megszületése óta eltelt idő­ben — a tapasztalatok szerint — ez a kép sokat javult. A könyvtárak összes alapterü­lete ezerháromszáz négyzetméter­rel bővült. Ennek több mint egy- harmadát az új, korszerű kiskő­rösi könyvtár teszi ki. Egyes nagyközségekben és köz­ségekben is javultak az elhelye­zési körülmények. Többek között Jánoshalmán, Solton, Bugacon, Császártöltésen. A beszerzésre fordítható összeg is jelentősen emelkedett; mintegy egynegyedével. Jelenleg évente a megyében összesen több mint két­millió forint értékű könyvvel gya­rapítják az intézményeket. Ez a több szempontból örven­detes fejlődés azonban kevésnek bizonyul; elmarad a követelmé­nyektől. Ezért fordítottak nagy gondot az új ötéves terv alapos előkészítésére. Az új, négyezer-ötszáz négyzet- méteres alapterületű megyei könyvtár alapvetően megváltoz­tatja majd a megyei összképet. Felépítését 1980-ig tervezik. Ba­ján a zsinagóga átalakítása után költözhet az intézmény új hely­re. Három kiemelt alsófokú köz­pontban fogják jelentősen megja­vítani a feltételeket. Kerekegyhá­zán a művelődési otthon bővíté­se, Szabadszálláson a mozihoz csatolás, Tiszakécskén pedig ugyancsak az átalakítás a leg­jobban járható út. Mintegy kilencven főhivatású könyvtáros munkába állításával erősítik a hálózatot. Ez sokat ja­vít a mostani, az országos átlag­nál rosszabb helyzeten. Az ötödik ötéves terv során egyenletesen gyarapítják majd könyvtárainkat. 1980-ig évente át­lagosan százezernél több kötet új könyv kerül a polcokra Bács-Kis­kunban, amivel sikerül elérni az országos átlagot. V. M. Elültették a kései burgonyát Jánoshalmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents