Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

Brigádok vetélkedője é .....■ ■ ■. ■. ■ •. ■ ■ J elentős esemény színhelye lesz ma az SZMT Művelődé­si Központ. Az intézmény nagytermében vetélkedőre jönnek össze Bács-Kiskun vá­rosaiból azok a szocialista bri­gádok, amelyek az üzemi és városi szintű „összecsapáso­kon” győztesek lettek. Az SZMT és a KISZ me­gyei bizottsága által tavaly közösen meghirdetett jubile­umi vetélkedősorozaton — fel- szabadulásunk harmincadik évfordulóját ezzel is ünnepel­ve —, több mint hatezren vettek részt az eltelt néhány hónap alatt. Fiatalok és idő­sebbek, nők és férfiak cso­portokban készültek az erő­próbákra: az elő- és közép­döntőkre. Ez azt jelenti, hogy Bács-Kiskunban összesen csak­nem ezer szocialista brigád mozdult meg, hogy egy-egy gyár, üzem, vállalat „színei­ben” szépen szerepeljen. Nehezen lehetne túlbecsülni annak a jelentőségét, hogy e néhány hónap leforgása alatt a munkások és munkásnők nemcsak jól szórakoztak a verseny, a játék izgalmában, de egyben tudásban, ismere­tekben, műveltségben gazda­godtak, látókörük szélesebb lett. Ä felkészülés ideje alatt csoportosan bújták a könyv­tárakat, felkeresték a levél­tárt, szorosabbra fűzték kap­csolatukat a művelődési köz­i ................ p ontokkal. Nap mint nap megismertek ezáltal valami újat, izgalmasat, amelytől mássá, többé lesz az ember. Az SZMT és a KISZ■ me­gyei bizottságának vezetői, amikor elindították ezt a spk szempontból hasznos vetélke­dősorozatot, az MSZMP KB tavalyi közművelődési határo­zatát tartották szerm előtt, mely kimondta: „A társada­lom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkás- osztály műveltségi helyzeté­vel: a munkásművelődés ügyét ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni.” Azt is leszögezte a határo­zat, hogy „elsősorban a nagy­üzemekben a szocialista bri­gádokban már kialakult, il­letve alakuló, aktív művelő­dési igényekkel rendelkező kö­zösségekre kell támaszkodni.” Nos, eddig is szerveztek vetél­kedőket hasonló formában; volt mire alapozni. A különb­ség azonban lényeges: a mos­tani sorozat jobban szervezett, nagyobb tömegeket érint mint az előzőek, s a kisebb-nagyob közösségek jobban összeková- csolódhattak, mint eddig. Az üzemi vetélkedők népes és lel­kes közönség előtt zajlottak le. A városi döntőket az üzemek és más munkahelyek dolgozói saját ügyüknek érezték. Nem kis munkába került, nem kevés feladatot jelentett eljutni a mai erőpróbáig, a megyei döntőig. Bizony nem egy nehéz „akadályt kellett venni­ük”, amíg ma a zsűri és a „szurkoló” közönség előtt is­mételten bizonyíthatnak. A brigádvetélkedők mindenütt és mindvégig a kongresszusi munkaverseny részeként, azt gazdagítva zajlottak le. E ne­mes törekvésű, játékos formá­ban lebonyolított összejövete­lek. s különösen a tervszerű felkészülés így váltak az egész társadalmat átható mozgalom sok eredményt hozó, alkotó jy elemévé. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a vetélkedőkre készülő fizi- Ej kai dolgozók sok segítséget kaptak az elméleti tudás, az ismeretek bővítéséhez a mű­szaki értelmiségtől. Azoktól, akik megértették, hogy a mun­kásművelődés ügye a saját ügyük is. Hiszen nem lehet közömbös nekik sem, milyen felkészültségű emberekkel dol­goznak együtt. Ugyanez mond­ható el a munkahelyek veze­tőiről is. Brigádok vetélkedtek hóna­pokon keresztül. Az eddigi győztesek, a legjobbak várha- tóan lelkes közönség előtt mé­rik össze tudásukat, adnak számot felkészültségükről. Ma eldől, hogy kik lesznek az el- p sők között is elsők. Ám most már nem is ez a fontos. Ha­nem az, hogy valamennyien megérdemlik az elismerést, p akik idáig eljutottak. Ez azt fej jelenti többek között, hogy vesztes senki sem lehet. V. M. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 97. szám Ára: 90 fillér 1975. április 26. szombat Ülést tart a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács április 29-én, kedden tartja leg­közelebbi ülését, melyre a végrehajtó bizottság a következő napi­rendet terjeszti elő: A megye közművelődésének helyzete, a tanácsok feladatai. Beszámoló a hatósági ügyintézés törvényességének helyzetéről. Jelentés a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. évi munkájáról. Az 1974, évi településfejlesztési verseny értékelése, az 1975. évi versenyfeltételek módosítása. Bejelentések és interpellációk. A kiváló munka ünnepe Kitüntetés-átadás Baján, Dunapatajon, Kiskunmajsán, Kecskeméten A ráfordítás költségeiből 100 millió forintnál több jut majd a műszerekre, (összehasonlításként említjük meg, hogv az ugyan­csak jól felszerelt 608 ágyas kis- kunhaiasi kórház műszerei ennek az összegnek a felébe kerültek. Az említett summa biztosítékot jelent tehát a legmagasabb szín­vonalú gyógyászati ellátásra.) Az új kórháznak a legtöbb — 180, illetve 160 — ággyal rendel­kező belgyógyászati és sebészeti osztályát a krónikus betegek gyó­gyítására szolgáló 100 és 50 ágyap hasonló osztályok egészítik ki. Felvonulások Portugália-szerte a nemzeti ünnep és a választás napján Simó Endre, az MTI kiküldőn tudósítója jelenti: Bács-Kiskun megye és Kecs­kemét város párt- és tanácsi ve­zetői, a nagy munkát tervező, szervező és kivitelező vállalatok képviselői gyűltek össze tegnap délután Kecskeméten, a megyei tanács székházának vb-termé- ben, hogy részt vegyenek az új megyei kórház alapkőletételi ok­mányának ünnepélyes áláírási aktusán. Megjelent dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osztály- vezetője, dr. Vidovszky Kálmán a KB alosztályvezetője, dr. Btrö Dénes, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Tarics Zoltán, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Darabos Púi,' az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepséget, majd sor került az új kórház alapkőletételi okmányának aláírására. Az. okmány aláírói: dr. Schultheisz Emil egészségügyi mi­niszter, Horváth István, a KB tagja, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Hont János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Gubacsi László, a me­gyei tanács kórházának főigazgatója, Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Gátay Ferenc, a Bács- Kiskun megyei Beruházási Vállalat igazgatója és Mányoky László, a Középülettervező Intézet igazgatója. Aláírás után az okmányt fém­tokba helyezték. Ezt követően Hulej László, a BÁÉV KISZ-bi- zottságának titkára újította meg a fiatalok egy éve tett felajánlá­sát. s vállalt nevükben továbbra is védnökséget a kórházépítés munkái felett. A résztvevők ezután a Nyíri útra vonultak, ahol a Himnusz elhangzása és rövid kultúrműsor után dr. Gajdócsi István mondott ünnepi beszédet. — Unnepies mozzanathoz ér­keztünk megyénk fejlődésében — mondotta, majd szólott az egész­ségügyi törvény jelentős intéz­kedéseiről ; hivatkozott államunk szociális gondoskodásának meg­annyi eredményére, s rámutatott a megye egészségügyének az utób­bi években elért dinamikus fej­lődése főbb állomásaira. — Abban a reményben helyezzük el az alapkövet, hogy itt. a szélfútta homok helyén jó öt év múlva már gyógyítani fognak — fejezte be beszédét, egyúttal a megyei tanács végrehajtó bizottságának köszönetét tolmácsolva mindazok­nak a szerveknek, intézmények; nek, amelyek a munka előkészí­tésének eddigi szakaszában részt vettek. Dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter emelkedett ezután szólásra. — Magyarország vidéki terüle­tein három évtizede még hatal­mas „fehér foltok” voltak az egészégügyi ellátásban. Az azóta elért szociális fejlődés ellenére is jelentős feladatok várnak még egészségügyünkre. A cél, még jobban védeni az egészségeseket, s gyógyítani a betegeket. Kívánom a város „gazdáinak” és az építők­nek, akik egyben mindannyian a város „szolgái” is, hogy szándé­kukat gyojsan és sikeresen való­síthassák meg! Végezetül a miniszter a többi aláíró társaságában elhelyezte az új megyei kórház alapkövét. * • Dr. Gajdócsy István ünnepi beszédet mond. • Schultheisz Emil egészségügyi miniszter az alapkő- letételnél. (Pásztor Zoltán felvételei.) A 680 ágyas új megyei kórház felépítésére népi államunk 680 millió forintot juttatott, a megye pedig saját anyagi erejéből 30 millió forinttal járult a megvaló­sításhoz.’ A_ munkákat a KÖZTI tervezte, a kivitelezéshez pedig a BÁÉV dolgozói már májusban hozzákezdenek. A fenti összegből* egyébként eddig már 80 millió forintot fordítottak bizonyos meg­előző munkálatokra. így terep- rendezésre. valamint a nővérszál­lás felépítésére. A kórházépítés munkái a tervek szerint 1980 jú­liusában fejeződnek be. Nagyszabású, s régóta nélkü­lözött egészségügyi létesítmé­nyünk egyébként nem pavilon­rendszerben. hanem tömbkórház formájában épül meg. Szervezeti rangját illetően, területi vezető kórház lesz. amelyben a többi kórházak szakmai tevékenységé­nek irányításával párhuzamosan tudományos munkát is végeznek majd a szakemberek. A főépület mellett kialakítandó rendelő-gon­dozó évente 180 ezer ember egészségügyi alapellátását teszi lehetővé. Portugália-szerte milliók és mil­liók tódultak péntek hajnalban az utcára, hogy dallal, tánccal, gépkocsis felvonulással köszönt­sék április 25-öt, a 48 éves fa­siszta diktatúra megdöntésének első évfordulóját. Lisszabon éj­féltől a kora reggeli órákig far­sangi város képét mutatta: a te­reken ezrek dalolták a „Grando- la, vila morená”-1, ezt a forra­dalmi dalt, miközben az utcákon több százezer gépkocsi ritmikusan dudálta az MFA (a Fegyveres Erők Mozgalmának) kezdőbetűit. „A nép az MFA-val tart” — kiáltották százezrek a köztársa­sági elnöki palota előtt. A Leg­felső Forradalmi Tanács ülését megszakítva a palota balkonjáról köszöntötte Lisszabon dolgozóit. Portugáliában április 25-ét nem­zeti ünneppé nyilvánították, Portugália népe egy évvel a fasizmus megbuktatása és a de­mokratikus forradalom kezdete után pénteken reggel 8 óra után az urnákhoz járult, hogy megvá­lassza alkotmányozó nemzetgyű­lésének 247 képviselőjét. A sza­vazóhelyiségeket 20 órakor zárták he. • Horváth István kézjegyével látja el az alapkő­letételi okmányt. 0 Képünkön: ünneplő fiatalok zászlóval és gitárral. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Az ország 22 nagy választókör­zetében összesen 6 172 437-en sza­vazhatnak. Külön választó-„kör- zethez” tartoznak a külföldön dolgozó portugálok: ezek közül összesen 21 934-en szavazhattak a világ különböző pontjain, Auszt­ráliától Franciaországig a portu­gál konzulátusokon. (összesen egy képviselőt választhatnak meg az alkotmányozó nemzetgyű­lésbe.) (Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepi előkészületek jegyében kiváló vállalatokat tüntettek ki pénteken Bács-Kiskun megyében. Az egyik elismerést az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kapta, amelynek dolgozói évek óta kiemelkedő munká­val köszöntik május elsejét. A bajai vízügyi igazgatóság 1969 óta kétszer kapta meg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének elismerő oklevelét, kétszer lett a Szocialista munka igazgatósága, és tegnap részesült negyedszer a Kiváló vízügyi igaz­gatóság kitüntetésben. A Kalocsai Állami Gazdaság a huszonhat esztendős fennállása alatt most első ízben lett Kiváló vállalat. A harmadik kitüntetett a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Mind a három munkahelyen a XI. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett ver­senyben értek el átlagon felüli eredményt. Baján, a József Attila Művelő­dési Központ színháztermében tegnap déllelőtt tartották meg az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság ünnepségét. Szenti János igazgató ismertette azokat a ter­melési eredményeket amelyekkel eleget tettek a pályázati feltéte­leknek. 1974-ben 29.4 százalékkal emelkedett a termelékenység. Emellett számos intézkedést fo­ganatosítottak a különleges fel­adatok megoldására. A vízminő­ség-védelem szervezetét és felsze­reltségét alkalmassá tették a vá­ratlan és nagy méretű dunai vé­dekezésre. A dunai töltés erősíté­sét meggyorsították, a partvéde­lemnél kiterjesztették a műanya­gok használatát. Vállalták a pak­si atomerőműhöz vezető iparvá­gány alépítmény kivitelezésének, valamint a folyamszabályozásnak a meggyorsítását. A paksi kanyar a legnehezebben hajózható sza­kasza volt a nyolc országhoz tar­tozó Dunának, és az igazgatóság dolgozói a tervezett öt év helyett négy esztendő alatt befejezik a szabályozását. A kongresszusi versenybe 81 brigád nevezett és 79 brigád ezer- negyven taggal nyerte el a szo­cialista címet. A vízügyi igazga­tóság anyagi támogatásával és ki­vitelezésében épült fel a bajai városi sportcsarnok, valamint a hetvenöt személyes óvoda és ti­zenegy család számára az új ott­hon. Szenti János beszéde után az Országos Vízügyi Hivatal képvi­selője átadta a Kiváló vízügyi igazgatóság kitüntetést, majd a kongresszusi versenyben élenjáró brigádok tagjait jutalmazták meg. Itt kapta meg az igazgató- faág Petőfi szocialista brigádja a kongresszusy oklevelet. Dunapatajon a Kodály Zoltán Művelődési Házban tartották a Kalocsai ’Állami Gazdaság dolgo­zói a kiválóvállalat-avató ün­nepséget. Sendula Tibor igazgató számolt be a sikeres munkáról. Az állami gazdaságban tavaly hektáronként 48,6 mázsa búzát, 60,5 mázsa kukoricát, 91,6 mázsa fűszerpaprikát 112,2 mázsa lucer­nát, 245 mázsa almát, olajipari növények magjából 11,6 mázsát termesztettek, 627 tehénnek átla­gos tej hozama 3525 literre nőtt. A 4400 hektáros nagyüzem ter­melésének értéke egy év alatt csaknem 30. százalékkal emelke­dett. 1974-ben 8,3 milliós nyere­séget terveztek a gazdaságban. Ezt a kongresszusi munkafelaján­lások nyomán 9,8 millióra nö­velték, év végére 11,4 millió fo­rintra emelkedett a nyereség. Ta­valy tizenkét újítást vezettek be, amelynek 228 ezer forint lett a vállalati eredménye és 32 ezer forint újítási díjat kaptak az üzem dolgozói. Tizenegy brigád- (Folytatás a 2. oldalon.) MMMMj wmgmm ........ .......■■■ I A z űj megyei kórház alapkőletétele

Next

/
Thumbnails
Contents