Petőfi Népe, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
I VILÁG FROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csarnokszerkezetek Uszty Ilimbe Eddig 236 vagon futott ki a Fémmunkás kecskeméti gyárából PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világszerte egyre nagyobb gond a papírhiány. Mint ismeretes, a KGST-be tömörült országok — saját papírellátásuk megjavítására — a szibériai Uszty Ilimben közös beruházásai egy hatalmas cellulózkombinát építésébe fogtak. Ezt nemcsak pénzzel, hanem építőanyagok, berendezések szállításával és munkával is támogatják. Magyarország raktárcsarnokok, acélszerkezeteinek gyártásával és összeszerelésével járul hozzá a hazánktól igen távol eső ipartelep létesítéséhez. A mintegy 150 millió forint értékű munka elvégzésével a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregységét bízták meg. XXX. évf. 92. sz. Ára: 90 fillér 1975. április 20. vasárnap — Tizenhárom raktárcsarnok szerkezetének gyártása a feladatunk — tájékoztat Horváth János igazgató. — A méretekre jellemző, hogy az említett raktárak össz- alapterülete meghaladja a 60 ezer négyzetmétert. A csarnok egy részét hőszigeteléssel kell elkészíteni. Mindkét raktártípusnál azonban a speciális igényeknek megfelelő anyagból (D 52-es acéllal) és technológiával kell A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és országos méretűvé szélesedett szocialista munkaverseny első szakasza. A dolgozó, a szocialista brigádok jó munkával,, nagyszerű eredményekkel köszöntötték pártunk kongresszusát és felszabadulásunk ünnepét. A szocialista munikaverseny nagy mértékben hozzájárult az 1974. évi népgazdasagi terv sikeres teljesítéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny valamennyi résztvevőjének. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeket figyelembe véve a Központi Bizottság 25 kongresszusi zászlót adományozott az élenjáró vállalatok és szövetkezetek kollektíváinak. Kongresszusi oklevelet összesen 22® szocialista brigád kapott. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozóknak a verseny első szakaszában kibontakozott kezdeményezése, lendülete és áldozatkészsége jellemzője lesz az egész 1975. évi munkának, a verseny második szakaszának is. Budapest, 1975. április 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A cukorrépa 80 százalékát elvetették A hűvösebb idő hátráltatja a tavaszi munkát A fagypont körüli hőmérséklet és a lassú felmelegedés az utóbbi hetekben egyáltalán nem kedvezett a mezőgazdasági munká_ jiak. A tavaszi vetések elhúzódása mutatja ezt leginkább. Az őszi. csapadékban gazdag hetek alatt elmaradt mélyszántást ugyanis ju téli, kora tavaszi hónapokban pótolták a gazdaságok, emellett a szőlőkben és a gyümölcsösökben is. tudtak dolgozni. Ezekben a munkákban, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint jól előrehaladtak, és minden időarányos teendőt elvégeztek a szövetkezetek. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezetei, valamint a kisgazdaságok, 188,8 ezer hektár tavaszi vetést irányoztak elő. Áp_ rilis második feléig azonban ennek még az egyharmadát is, alig vetették el. Bár a tavaszi árpa, a zab, a lucerna és a borsó nagy része kikelt, a hűvös időjárás miatt lassú a növényzet fejlődése. A levegő és a termőtalaj alacsony hőmérséklete miatt a szövetkezetek többsége a kukoricavetés kockázatát sem merte vállalni. « Az előirányozott 120 ezer hektárból április közepéig mindössze 1100 hektár kukoricát vetettek el Bács-Kiskun megyében a szövetkezetek, az állami gazdaságokban összesen 380 hektáron került földbe a kukorica vetőmagja. Bács- Kiskun megye legjelentősebb takarmánytermő vidékén, a Duna mentén, és a Bácskában az értékelés napjáig mindössze 551 hektár kukoricát vetettek. Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben vállalkoztak csupán a vetésre, a megyeszékhely többi közös gazdasága április 21-e után kezd hozzá. Szerencsére az eddig bevetett területen iparsze_ rűen termesztik a kukoricát, s a vetés előtt talajfertőtlenítést vé- jgeztek. A hőmérséklet emelkedé• Tavaly szőlőt telepítettek, most a homokverés okozta tőkehiányt pótolják az izsáki Sárfehér Tsz-ben. Saját készítésű géppel fúrják a gödröket. séig így mégis kevesebb veszély fenyegeti. A márciusi, áprilisi esőktől annyi nedvességet kaptak az őszi kalászosok, hogy az időjárás kedvezőbbre váltása után erőtel- \es fejlődésnek indulhatnak. Ezt a folyamatot elősegíti, hogy a kora tavasszal elvégzett fejtrá. gyázás, valamint az elmúlt hetekben alkalmazott vegyszeres gyomirtás most már kifejtheti hatását. Még a legkésőbb elvetett gabonatáblákon is sűrű növényzet takarja a talaj felszínét. Az ipari célokra termesztett növények vetésterülete nagyobb mint az előző' évben volt. Az ola_ jós magvakból kétezer, a cukorrépából hétszáz hektárral vetnek többet a szövetkezetek és az állami gazdaságok, mint 1974-ben. A solti gazdaság ezenfelül még ötszáz hektáron termeszt cukorrépát. Az Izsáki Állami Gazdaságban kezdettől fogva mindig akadt he_ lye a cukorrépának, még azokban az esztendőkben is, amikor az alacsony átvételi ár és egyéb körülmények miatt nem volt kifizetődő. Ebben az évben harminc hektárral növelték a vetésterületét, és 175 hektáron termesztik ezt a fontos ipari nyersanyagot. A cukorgyártás melléktermékeit hosszú évek óta jól hasznosítják az állami gazdaság állattenyésztő telepén. A megye szövetkezetei és állami gazdaságai a cukorrépának több mint nyolcvan, a szójának tíz, a napraforgónak hat százaié, kát tették a földbe. A nagyüzemi területen 10 474 hektáron terem zöldségféle. Ebből ez ideig 4300 hektárt vetettek, ültettek el. Kalocsa környékén alkalmazzák a fűszerpaprika helybevetéses termesztését. amellyel évek óta sikeresen kísérleteztek. Néhány er_ re alkalmas fűszerpaprika-fajtát is nemesítettek a kalocsai kuta_ tők. Fűszerpaprikából a szövetkezetek április közepéig 1200 hektárt vetettek el. Ez csaknem fele az előirányzott területnek. A hyvös idő azonban a szántóföldi kertészetekben is visszavetette kissé a munka lendületét. Egyelőre a oalántanevelő üveg. házakban, fóliasátrakban szorgoskodnak a kertészeti dolgozók. dolgoznunk, ugyanis Uszty Ilim éghajlatát is figyelembe kellett venni, amely mínusz 30—40 és plusz 30 Celsius-fok között váltakozik. Ezért a hegesztővarratok készítéséhez is Franciaországból hozattunk speciális hege^ztőhuza- lokat és fedőport. A terveket az IPARTERV és a Fémmunkás Vállalat tervező részlege szállította. A tőlük kapott dokumentációk alapján készültünk fel a gyártásra, a technológiai eljárások alkalmazására és a munka felszerszámozására. Eddig 236 vagonnyi — több mint 50 millió forint értékű csarnokszerkezetet szállítottunk Szibériába. Egyébként az ezzel a munkával foglalkozó szocialista brigádjaink kongresszusi vállalása az volt, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére útnak indítják a 200. vagont. Ezt a felajánlásukat nagy erőfeszítések árán teljesítették is. Azért voltak nehézségeik, mert sok gondunk van az anyagellátással. Az emiatti határidő-csúszásokat pedig állandó munkaátszervezésekkel, túlórázással, kommunista műszakokkal igyekszik gyárunk kollektívája pótolni. A szállításokat és a helyszíni szerelést ugyanis mindenképpen úgy kell összehangolni, hogy Uszty Ikmben a munkát a nyári hónapokban elvégezhessék. A II. műhelyben N.agy Rafael munkacsoport-vezetőtől érdeklődtem, hogy most milyen munkán dolgoznak? Mint mondta, anyaghiány miatt abba kellett hagy- niok az Uszty Ilim-i szerkezetek készítését és a paksi atomerőmű munkáiban segítenek. Amint azonban a 10-es lemez megérkezik Dunaújvárosból, ismét a cellulóz- kombináthoz gyártják a csarnok- szerkezeteket. Szívügyüknek tartják ugyanis a szibériai papírgyár építését, s becsületbeli kötelességüknek. hogy időben elkészüljön. Ezért vállalják a különböző helyekről késve érkező anyagok miatt a sűrű átállás nehézségeit is. Igyekeznek jó minőségű munkát végezni és ez eddig sikerült, ugyanis az igen szigorú, többszörös meo, valamint a MERT Vál9 Vagonba rakják az Uszty Ilimbe készült szerkezeteket. • Festik a szibériai cellulózkombinát < acél vázszerkezeteit. • Csomagolják a szállímányt a kecskeméti gyár udvarán. lalat ellenőrzése eddig nem talált hibát, s a szovjet átvevő is még mindig elégedett volt. Végül ismét az igazgató válaszolt ' kérdéseimre. Elmondta, hogy az összes csarnokszerkezetet még az idén le kell szállítani a megállapított ütemtervnek megfelelően. Amennyiben az anyagel: . Kísérletező közoktatás Ifjú Balogh János a cukorrépavetésre engedi az öntözővizet az Izsáki Állami Gazdaságban. 9 A mélykúti Uj Elet Termelőszövetkezet kertészetében a paradicsompaprika-palánták fejlődését vizsgálják. (Pásztor Zoltán felvételei.) „Az elmúlt negyedszázadban nagy fejlődést ért el a közoktatás. A társadalmi követelmények növekedésével összhangban tovább fejlesztjük -oktatási rendszerünket. Tovább csökkentjük az oktatási, a tanulási feltételekben meglevő különbségeket, hogy a felnövekvő ifjú nemzedék életpályájának alakulásában a szociális körülményeknek már ne legyen- lényeges szerepük." Az idézet a XI. pártkongresszus határozatainak egyike. Egy mondhatni történelmi folyamat tükröződik benne, melyet a megelőző kongresszus indított el erőteljesen, az 1972. évi oktatáspolitikai határozatok megerősítettéle — és a pedagógiai reformmozgalom, a tanúság szerint, jelentős állami, társadalmi támogatást kap az elkövetkezőiében is. Miről is van' szó, amikor az oktatási rendszer átalakításáról, korszerűsítéséről beszélünk? Mindenekelőtt nem arról, hogy az általános és középiskolai tanítás szervezete nem töltötte be hivatását az elmúlt években. Hanem arról, hogy a mozgó, változó, sőt gyorsuló fejlődés követelményeihez mindenkor alkalmazkodó iskolai rendszert kell kialakítanunk. Ügy kell nevelnünk és oktatnunk a fi atalságot, hogy az egyre nagyobb mennyiségű ismeretet követelő életben, teljes értékű emberi személyiségként — mind nagyobb számban — megállják helyüket. Azért írom, hogy mind nagyobb számban, mert a leghatásosabb pedagógiai módszerek, eljárások kutatása és kísérletezése sorában a. legfontosabb törekvések egyike az alsó tagozatos iskolások veszteség nélküli felzárkóztatását célozzák. Országosan ugyanis az első osztályosok mintegy 12 százaléka megbukik a tanév végéin, és ugyancsak ilyen arányban kezdik el az ismétléseket az ötödik-hatodik osztályokban is. És ezek a gyerekek lesznek azok, akik nem végzik el az általános iskolát. E jelenség felszámolására intézményesítik a gyermekek iskolaérettségének vizsgálatát. A testi vagy szellemi fejlődésben lemaradt tanulók sok településen már nemcsak a gyógypedagógia vagy a normál első osztályok között választhatnak, hanem — a megyében már 14 iskolában — megszervezték a felzárkóztató, úgynevezett korrekciós kísérleti osztályokat is. Itt a legcélszerűbb és leghatékonyabb módszerekkel dolgozó pedagógusok közreműködésével a gyerekek „utolérik” a normál osztályokban tanuló társaikat. Az új általános iskolai tantervek bevezetését az évtized végétre tervezik. A megreformált oktatás elvei, módszerei viszont csak az esetben lesznek hasznosíthatók, ha a gyakorlat próbáját kiállták. A természeti ismeretek, a matematika, a komplex anyanyelvi oktatás korszerű eljárásait megyénk több iskolájában alkalmazzák már a pedagógusok. Hét tanintézetben pedig sikerrel vezették be az egész napos oktatás rendszerét. A hátrányos helyzetű tanyai iskolások hatékony oktatását Bács-Kiskun megyei kezdeményezés, a magnetofon vezérlésű feladatrendszeres eljárás valósítja meg. Ezt látás a jövőben zavartalanabb lesz, a kecskeméti gyár kollektívája felkészült arra, hogy határidőre teljesíti Uszty Ilim-i kötelezettségeit, mert tudatában vannak, hogy ez a KGST-országok — közöttük hazánk — fontos érdeke. N. O. (Opauszky László felvételei.) 1975 Szeptembertől valameny- nyi 1—4 összevont osztályba bevezetik, s így 150-re emelkedik a magnós iskolák száma. Az általános gimnáziumok jellegének korszerűbbé, tételére is több helyütt végeznek kísérleteket. Az országban kijelölt hat intézmény közül az egyik a kecskeméti Katona József Gimnázium, ahol az idén először tanulnak a harmadikosok az általuk választott tan tárgy csoportos rendszerben. Az áj módszer lényege. hogy a tanulók az első két évben csupán ismerkednek az élethivatásul választandó tárgyakkal. A III.— IV. osztályban viszont — miután döntöttek a továbbtanulás irányáról — azokra a# ismeretekre összpontosítanak, melyek a kiválasztott felsőoktatási intézményekben szükségesek. Humán, idegen nyelv, közgazdasági, műszaki, természettudományos érdeklődésnek megfelelő tantárgyak csoportjait választhatják a tanulók. Mindarpellett — az országos tervek szerint — a továbbtanulni nem szándékozók is szerezhetnek szakképzettséget. A kísérletek, között államigazgatási és művelődési otthon ügyintézői, laboráns, gépjárművezető, műszaki rajzoló és több más szakmában szerezhetnek elméleti és azonnal hasznosítható gyakorlati ismereteket a fiatalok. Az oktatás rendszerének mindenkor az élet követelményeit kell tükröznie. Társadalmi fejlődésünk kiművelt, szocialista gondolkodású emberek sokaságát igényli. És ez az igény csak ágy elégíthető ki, ha az új elvek és módszerek átszellőztetik az iskolák öreg osztálytermeit is. Bács-Kiskun megyében — a jelek szerint — frissek, tava- sziasak ezek a szellők. P. M.
