Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

IDŐJÁRÁS Várható lajjmas ma estig: változóan felhős idő, elszórtan átfutó esővel, zi­vatar. Mérsékelt, időnként megélénkü­lő, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az idén már 21 fűszerpaprika-kombájn dolgozik Kalocsa környékén AZMSZMr BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. évf. 60. szám Ára: 90 fillér 1975. március 12. szerda 1971-ben mindössze 3274 hektáron termesztettek fű- szerpaprikát Bács-Kiskun megye kalocsai körzetében. A termesztés fellendítésére, s a feldolgozóipar megbízható nyersanyagellátására még abban az évben együttmű­ködési megállapodást kötött a Fűszerpaprika- és Konzerv­ipari Vállalat a bácskai, a Duna menti és a kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségével. A szerződésben rögzített együttműködésnek az volt a célja, hogy a korábbi 3200 hektárról 1975-ben 3700 hek­tárra növekedjen a gyár kör­zetében a termőterület, és az 1800—2000 vagon nyers­anyaggal szemben legalább 3800 vagon fűszerpaprikát dolgozhasson fel a vállalat. A pártértekezletek után Jakab Sándor nyilatkozata a kongresszusi előkészületek befejezéséről Befejeződtek a XI. kongresszus több hónapon át tartó előkészü­letei: az alapszervezeti taggyűlé­sek után elvégezték feladatukat a városi, járási, megyei pártérte­kezletek is. A megyei pártérte­kezletek tapasztalatairól Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezető­je nyilatkozott az MTI munka­társának: — Tapasztalataink szerint a taggyűléseket, a pártértekezlete­ket őszinte, kritikus és önkritikus légkör, eleven vitakészség és nagy aktivitás jellemezte. Érzé­kelteti ezt, hogy a pártcsoportok tanácskozásain. 377 ezren, a tag­gyűléseken 131 ezren, a városi, járási pártértekezleteken több mint 13 ezren szólaltak fel. Szer­ves folytatása volt ezeknek az eszmecseréknek a megyei párt­értekezletek most lezárult soroza­ta, amelyet ugyanilyen alkotó lég­kör hatott át. Ezeken mintegy 650 küldött fejtette ki vélemé­nyét. — Egyértelműen megállapíthat­juk, hogy e fontos tanácskozások betöltötték feladatukat. Minde­nütt az országos számvetés ré­szeként mérték fel a helyi gaz­dasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődést, a pártszer­vezetek tevékenységét, s ez azért is jelentős, mert a megújult me­gyei pártbizottságok, mondhatni kulcsszerepet töltenek be a párt politikájának végrehajtásában. Egyrészt, mert a Központi Bi­zottság határozatainak helyes ér­telmezésében, az elvek helyi al­kalmazásában az első állomást jelentik. Másrészt, mert a köz­ponti álláspont kialakításához nélkülözhetetlen vélemények a párt-, állami és társadalmi szer­vektől érkező javaslatok összege­ző! és továbbítói ugyancsak a megyei szinten dolgozó kommu­nisták. — Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy az értekezleteken kifejezés­re juttatták: a párttagság nagyra értékeli a X. kongresszus alapján elért sikereket. — Külön örömmel nyugtáz­hatjuk, hogy a pártértekezletek egész tevékenységét, munkáját meghatározták a munkásküldöt­tek, akik magukkal vitték a párt­értekezletekre a műhelyek, az üzemek légkörét: őszinte, szín­vonalas, magával ragadó erejű felszólalásokban tolmácsolták munkatársaik észrevételeit, javas­latait. A hozzászólásaik ismét megerősítették, hogy pártunk po­litikailag tisztánlátó, általános és szakmai műveltségét tekintve fej­lett, tehetséges munkásságra tá­maszkodhat. — Megfelelő számban és arány­bán voltak a küldöttek között fia­talok, s az ő aktív részvételük újólag bebizonyította: az ifjú generáció, amely már a mi rend­szerünkben nőtt fel, a szocializ­mus iránt elkötelezett, politikai­lag érett, kellően fölvértezett, társadalmi céljainkért tettrekész fiatalság. Joggal elmondhatjuk, hogy pártunkban jól ötvöződik a párttagság soraiban jelen levő, együtt tevékenykedő három ge­neráció minden erénye: az idő­sek forradalmi tapasztalata, a de­rékhad áldozatkészsége, és a fia­talok lendülete, új iránti fogé­konysága. A tanácskozásokon behatóan elemezték gazdasági építőmun­kánk eredményeit, feladatait, s a gondok, a hibák orvoslására ja­vaslatokat is tettek. Az időszerű gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatban a pártértekezletek hangsúlyozottan szóltak arról, hogy a következő évek gazdálko­dásának középpontjába minde­nütt az anyag- és energiafelhasz­nálás csökkentését, az import- (F oly tatás a 2. oldalon.) Még sokat akar tenni a koz javára 3. oldal Nevek az emlékműn 3. oldal Vizsgálatok tapasztalatai 4. oldal Művelődéspolitikánk eredményei 5. oldal Gyakorlati munkával folytatódott a Szakma kiváló tanulója verseny országos döntője A Szakma kiváló tanulója ver­seny országos döntőjének részt­vevőivel tegnap kecskeméti munkahelyeken* találkoztunk, ahol a hétfői írásbeli erőpróba után a szerszáifiok kezelésében mérték össze tudásukat. A Széchenyi körúton a Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat kivitelezésében épülő mini- garzonház lakásaiban a kőmű­vestanulók serénykedtek. Szapo­rán kopogtak a kőműveskalapá­csok, s a segédmunkásnak „kine­vezett’ ^ versenyen kívüli tanu­lók sűrűn fordultak a habarcsos- ládával. — A leendő kőművesek gya­korlati versenye három napig tart — tájékoztatott Fehér Jó­zsef, a versenybizottság elnökhe­lyettese, a BÁÉV munkaügyi osztályvezetője. — Ma ajtótokot állítanak be, és válaszfalakat ké­szítenek a fiúk, hat, illetve tíz centiméter vastagságú téglákból, í ez a munka már szakmai ru­tint igényel. Szerdán és csütör­tökön mennyezet- ésoldalfa'va­kolással folytatódik a verseny. Eddig szépen, önállóan dolgoz­nak a gyerekek. A versenyszámmal ellátott fia­talok munkáját aszerint pon­tozzák a versenybizottsági tagok, hogy miként gazdálkodnak a normaidővel, s hogy betartják-e a műszaki előírásokat. A kő­művestanulók egyébként munká­juk jellegénél fogva párban ver­senyeznek a Szakma kiváló ta­nulója címért. A szobafestő-mázoló és tapé­tázók az egyik, Akadémia körút melletti házgyári épületben kezd­ték el reggel nyolckor a falak megépítését. Gyakorlati verse­nyük csak egynapos, s teljesít­ményüket egyenként mérik. — A szobák mennyezete és ol­dalfala oszlatott enyves festést kap, a konyháé és a mellékhe­lyiségeké pedig valkidot — ma­gyarázta Kasza Sándor, a BÁÉV tanulója, miközben gyors mozdu­latokkal gipszet simított szét a falon. —■ Ügy látom, hogy a szoba­festő-mázoló és tapétázó ver­senyzők á gyakorlatban jobban megállják a helyüket, mint el­méletben — mondta Végh Antal versenybizottsági elnök, a pilis- vörösvári 206. számú Szakmun­kásképző Intézet igazgatóhelyet­tese. — A múlt évi mezőnyt szintén ez jellemezte. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat árpád városi elő­gyártó telepén 36 ács-állványozó fiatal „faragott” tegnap ver­senymunkadarabot, párban dol­gozva, mint a kőművesek. A kis bakállvány és az aknazsalu elké­szítéséhez természetesen nemcsak az ácsszekercére volt szükség, hanem fűrészre, derékszögre, vé­sőre és gyalura is. A leendő szak­munkások ügyesen forgatták va­lamennyi szerszámukat. Á. T. S. A gyár legfőbb terméke, az őrölt paprika iránt itthon és külföldön is nagy a kereslet, ezért a fű­szerpaprika-termesztőknek, a feldolgozó iparnak és a népgazdaságnak egyaránt érdeke az ágazat fellendítése. A nagy fűszerpaprika-termés egyik alapja a jó palánta, ennek érdekében a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat közös palántanevelő telepeket létesített, azon a mezőgazdasági üzemekkel közösen kísérleteket állított be a legjobb módszerek szé­les körű elerjesztésére. A fűszerpaprika termeszté­sének egyik meghatározó tényezője a kézi munka­erő foglalkoztatása. Manapság azonban egyre keve­sebben vállalkoznak erre a munkára. Megkönnyí­tésére a gyár a vegyszeres gyomirtáshoz nyújtott kezdettől fogva szakmai és anyagi segítséget. 1973- 1 ban, 1974-ben már üzemi méretekben kísérletezték ki ezt a módszert, mivel az erre a célra felhasznált vegyszerek alkalmasak arra, hogy a gyomirtás 70 százalékát kémiai anyagokkal végezzék el. Az együttműködés a feldolgozó üzem és a fű­szerpaprika-termesztő gazdaságok között kiterjed a gépi betakarítás elterjesztésére, a gépek jó ki­használásához szükséges társulások alakítására. 1971-ben mindössze 12 hektár fűszerpaprikát szed­tek le géppel. 1974-ben 442 hektár gépi betakarítást tervezték, a sok esőzés és a kedvezőtlen talajvi­szonyok miatt azonban 100 hektárt tudtak géppel szedni. Négy esztendővel ezelőtt mindössze két fű- szerpaprikaszedő-gép működött a kalocsai körzet­ben, 1975-ben 21, a mai követelményeknek meg­felelő, korszerűbb géptípust állítanak munkába. A fűszerpaprika-termesztéshez nyújtott állami és feldolgozóüzemi támogatás eredménye, hogy 1972- ben 3531 hektár, 1973-ban 4081 hektár és 1974-ben 4715 hektár fűszerpaprika termését takarították be a kalocsai körzet szövetkezetei és állami gazdaságai. Ezekben a napokban kötik a gyár és a mezőgazda- sági üzemek között az idei fűszerpaprika-termesz­tési és értékesítési szerződéseket. A dusnoki, a faj- szi, a miskei és a bátyai termelőszövetkezeteken kívül a Kalocsai Állami Gazdaság vállalkozott ar­ra, hogy 1975-ben a tavalyinál nagyobb területen termeszt fűszerpaprikát. A dusnoki Egyesült Mun­kás-Paraszt Tsz-ben már az elmúlt évben is jelen­tős kísérleteket végeztek a termesztés gépesítésére, s az állami gazdaság az idén 100 hektáron teljes egészében gépesíti a fűszerpaprika termesztését és betakarítását. A kalocsai fűszerpaprika-termesztési körzetben a felsoroltakon kívül az uszódi Egyetértés, a hajósi József Attila, a foktői Béke, valamint a dunaszent- benedeki Üj Hajnal Tsz már évek óta kiváló mi­nőségű nyersanyagot szállít a gyárnak. A Pest me­gyei Kiskunlancházán a Petőfi Tsz 100 hektáron, a tiszakécskei Tiszagyöngye, valamint a Szolnok me­gyei Nagyrév termelőszövetkezete 57—57 hektáron, a mezőhéki Táncsics Tsz pedig 67 hektáron tér-" meszt fűszerpaprikát 1975-ben. K. A. 9 A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzerv­ipari Vállalat őrlőüzemében a termék minőségét vizsgálják a paprikamolnárok. (Pásztor Zoltán felvétele.) Élelmiszeripari tudományos tanácskozás Kecskeméten A paradicsom keresett zöldségnövény. A világon 30 mil­lió tonnát, hazánkban 340 ezer tonnát termesztenek évente. A paradicsomkészítmények minősége iránt az eddiginél na­gyobb követelményeket támasztanak a fogyasztók. Ez a ter­mesztőket, valamint a tartósítóipart fokozottabb feladatokra készteti. Ennek megoldásához nyújtott segítséget az a tudományos kollokvium, amelyet kedden Kecskeméten a Technika Há­zában a Magyar Tudományos Akadémia Elelmiszertudomá- nyi Bizottsága, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egye­sület, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Bács-Kiskun megyei területi szervezete rendezett. Horváth György, a Bács-Kis­kun. megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgató­ja nyitotta meg a tanácskozást, ismertetve a tudományos kollok­vium jelentőségét. Utána Bonto- vits Lajos, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos mun­katársa, az intézet központi labo­ratóriuma technológiai csoportjá­nak vezetője azokat a vizsgálato­kat ismertette, amelyeket Kecske­méten a paradicsom oldható szá­razanyag-tartalma és színe közötti összefüggés feltárására, a közel­múltban kifejtettek, végeztek. André László, a megyei élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézet munkatársa a sűrített para­dicsom színének szabványosítási kérdéseiről beszélt. Alpári Ágnes, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepe laboratóriumának a veze­tője a paradicsompor-gyártás kecs­keméti tapasztalatait, a készít­mény egyes minőségi jellemzőit és ezek egymással való összefüg­gését ismertette A kecskeméti tudományos ren­dezvényen, amelyen a Konzerv­ipari Tröszt, a konzervgyárak, tar­tósítóipari üzemek, élelmiszer- vizsgáló és kutatóintézetek veze­tői, szakemberek vettek részt, elő­adás hangzott el a leggyakrab­ban alkalmazott tartósító szerek hatásának vizsgálatáról, a gyü­mölcslékészítés. valamint a vörös­hagyma-szárítás kutatóintézeti és gyártóüzemi tapasztalatairól is. Az előadásokat több felszólalás egészítette ki. A tudományos kol­lokvium elősegíti az élelmiszer- ipari termékek és nyersanyagok minősítésének, szabványának mó­dosítását, amelyet a termesztési és feldolgozási technológia, vala­mint a fogyasztók igényének a változása szükségessé tett. Tavaszra készülő városok Bács-Kiskun megye városaiban — a tanácsok kommunális költségvetési üzemei, parkfenntartó részlegei, kertészetei stb. — a tavaszra készülnek: parkok újraültetésére, s ha az anyagiak engedik újak kialakítására vagy ahogy egyszerűb­ben mondani szoktuk: fásításra, virágosításra. • Kasza Sándor, a BÁÉV festő-mázoló-tapétáaó tanulója. Munkáját Végh Antal, a versenybizott­ság elnöke értékeli. • Győré Sándor és Szmodics László nagykanizsai kóművesversenyzők. (Tóth Sándor felvételei.) Kecskemét köztereinek gazdája Pólyák Péter, a városi tanács kommunális és költségvetési üze­mének vezetője elmondta, hogy az idén öszesen 4 millió 400 ezer forintot költhetnek a parkok fenntartására. A tavaszi beülte­tések előreláthatóan ; 1 millió 500 ezer forintba kerülnek. A vi­rágos, tiszta Kecskemétért moz­galom faültetőinek eddig 600 ezer forint értékű csemetét ad­tak át. Megtudtuk, hogy legké­sőbb április közepéig átfestik a padokat és folyamatosan minden­hova kirakják. Parkot építenek a Széchenyiváros ősszel és télen el­készült házcsoportjai közé. Saj­nos, panasz is elhangzott, hogy a 600 ezer forint költségű hunyadi­városi Április 4. téri parkban van­dál kezek pusztították a fákat. Letaposták a virágágyakat is, a kár eltüntetése igen sok pénzbe kerül. Mihalik Mihály, a Bajai Városi Tanács megbízott osztályvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a meglevő parkok beülteté­sén, fenntartásán túl 300 ezer fo­rintot költenek a Petőfi-sziget füvesítésére, virágosítására, és a felszabadulási évfoduló tisztele­tére a Bokodi út mentén parkot avatnak. A költségvetésből erre a célra 100 ezer forintjuk van, de jelentős a lakosság társadalmi munkájának az értéke is. A ját­szóterek hintáinak, mászóinak stb. felújítására, a felszerelések kiegészítésére 100 ezer forintot költenek. * — Az idén előeláthatóan 1 millió 700 ezer forintot költhet a Kiskőrösi Városi Tanácsi par­kosításra — mondotta Rohoska György műszaki osztályvezető. — A felszabadulási évforduló ün­nepségeinek részeként emlékpar­kot aduhk át a Szarvas Szálló előtt. Költsége 500 ezer forintot tesz ki, de a végleges kialakítás a felszabadulást jelképező szobor elhelyezésével november 7-én fejeződik majd be. A város te­rületén az új intézmények és la­kóépületek környezetében kisebb parkokat létesítünk, megkezdtük a Luther téri park felújítását is. Az utcák fásítása az idén is foly­tatódik a lakosság közreműködé­sével. Az anyagot és a szakmai segítséget a tanács kertészeté mindenkinek megadja, erre a célra 700 ezer forintot tatalékol- lak. — 550 ezer forintot terveztünk parkosításra — válaszolta kér­désünké Szakái György, a Kis­kunhalasi Városi Tanács főelő­adója. — A felszabadulás évfor­dulójának tiszteletére parkot épí­tünk a Semmelweis téren, ahol Marton László szobrászművész al­kotását helyezzük el. A park épí­tészeti terveit Kerényi József, a BÁCSTERV művészeti-díjas fő­építésze készítette el. Ez az im­pozáns park 10 millió forintba kerül, ebből a társadalmi mun­kák értéke 4,5 millió. Egyedül a Kiskunhalasi Építőipari Válla­lat dolgozóinak társadalmi mun­kája 400 ezer forint, de segít a Faipari Vállalat, a Fémmunkás Vállalat, a helyi Építőipari Szö­vetkezet, a Dól-Bács megyei Víz­mű Vállalat és még sokan má­sok. — Az idei parkfenntartási ke­retünk 995 ezer forint — vála­szolta kédésünkre Gulyás István, a Kiskunfélegyházi Városi Ta­nács műSzaki osztályvezetője. — Ebből az összegből a tavaszi be­ültetésekre 600 ezer forintot használunk fel és folytatjuk a múlt év októberében megkez­dett felszabadulási emlékpark te­lepítését,. Cs. K.

Next

/
Thumbnails
Contents