Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
1975. március 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETEN JAVASOLTÁK A községi, városi, járási, megyei pártértekezletek jelentőségét bizonyítja, hogy általában nagyon komolyan veszik az ezeken tolmácsolt javaslatokat. Ami azért is örvendetes, mert sok kitűnő kezdeményezés bölcsője, kohója volt a kommunista küldöttek tanácskozása. Egy példa. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke a megyei pártértekezleten azt javasolta, hogy az iskolái körzetesítés meggyorsítása érdekében a diákok szállítására vegyenek autóbuszt azok a községi tanácsok, ahol az adottságok ezt a megoldást lehetővé teszik. Tíz nappal a fontos tanácskozás után megérkezett Császártöltés felajánlásai A helyi gazdaságokkal összefogva vennének egy 20 személyes társasgépkocsit. Hamarosan Soltvadkert is kifejezte vásárlási szándékát. A kecskeméti járás több községében is érik a döntés. Ritka eset, hogy egy javaslatnak ilyen gyors a visszhangja. Örömünket két tényező növeli; társadalmi összefogás révén teljesedik a pártértekezleten okos érvekkel megtámogatott, tetszéssel fogadott indítvány és a gyors intézkedés, döntés hatékonyan javítja az MSZMP közoktatási határozata érvényesítésének a feltételeit. H. N. Történelmi és művelődéstörténeti vetélkedő a televízióban Májustól júniusig hatrészes történelmi, művelődéstörténeti vetélkedőt indít a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályai. A játék mintegy 250 év történetét öleli fel. A jelentkezők közül a szerkesztőség választja ki azokat, akik a tv-kamerák elé kerülhetnek. A játékon mindenki részt vehet, aki az adott témának nem hivatásos szakembere. Jelentkezni március 20-ig lehet a Magyar Televízó címén (Bp. 1800). A borítékon fel kell tüntetni a „Bizonyítás” jeligét. BESZÉLGETÉS EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEL „Jobban látom az összefüggéseket” A harmincnyolc esztendős Fritt. mann József matematika—fizika szakos tanár. A bócsai központi iskolában beszélgetünk vele, ahol igazgatóhelyettes. Egyben ő a csúcsvezetőség titkára is. Sokoldalú elfoglaltságát mutatja, hogy tanácstag, tagja a végrehajtó bizottságnak, s a népfrontelnökségnek. Ö a TIT helyi szervezetének vezetője is. Helybeli születésű. Tíz éven keresztül mint tanyai pedagógus dolgozott. Ismeri az egyik legtanyásabb falunknak szinte valamennyi emberét, Bocsa apraját-nagyját. 1970 óta ő irányítja a helybeli párttagok munkáját; három alapszervezetük van. Meséli, hogy jól sikerült a vezetőségválasztó taggyűlésük. A felszólalók közül legtöbben a tanyai lakosság gondjairól, problémáiról' beszéltek. Érthető, hiszen ebben a községben a lakosság túlnyomó többsége tanyán él. Ezelőtt tíz évvel itt a központban csupán negyven ház állott. Ma száznál több. Ám a kétezer-hét- száz lakosból még így is kétezernél jóval több a tanyákon lakik. A járási pártértekezleten ő is felszólalt. Miről is beszélt volna értőbben, s nagyobb felelősséggel, mint ami az itt élő emberek legfőbb gondja? A tanyakérdés ebben a faluban olyan valóság, hogy aki bármilyen bócsai témával foglalkozik, ebbe ütközik mindig. Szóljon bár az illető a közművelődésről, kereskedelmi, gazdasági vagy éppen közlekedési kérdésekről — a tanya szót már a második mondatban kiejti. Frittmann József már az első mondatban. Tanyakérdés, tanya- politika, tanyavillamosítás, tanyai művelődés, tanyai iskolák (van belőle öt!) — megannyi naponta használatos szó. s állandó feladatokat jelentő téma. probléma. Elolvasta Erdei Ferenc műveit, Ro- mány Pál könyvét; s Zám Tibor, Hatvani Dániel szociográfiáit. Ott van az asztalán, polcán a Valóság, a Társadalmi Szemle, a Pártélet és a Forrás valamennyi száma. Mindegyikben, amikor először kinyitja őket, elsőnek a tanyai témájú cikkeket keresi. Elmondja, hogy évente legalább tíz-tizenkét alkalommal tartanak falugyűlést — a tanyavilágban. Szeretnék ébrentartani mindenkiben. a közösség, a szűkebb haza iránti felelősséget. Jó alkalom az ilyen gyűlés mindig arra, hogy az áruellátás, a közlekedés, az egészségügy egy-egy időszerű kérdését megvitassák. — Ezek szerint nem éppen gondok nélküli az élete — jegyzem meg beszélgetésünk közben. — Elgondolhatja bárki, hogyan lehet irányítani a hat helyen levő iskolát. Van amelyik tíz, tizenöt kilométerre van tőlünk. Nehéz a pártoktatást megszervezni; már pedig nem akarunk ebből kihagyni senkit. A tudatnak lépést kell tartania a gazdasági fejlődéssel. — Miben látja a tanyakérdés megoldásának legfőbb feladatait? — Elő kell segíteni a központba való fokozatos beköltözést, úgy, hogy ne erőltessük azt. A tanyák türelmetlen megszüntetése nem lehet feladata semmilyen szintű vezetésnek. Ez olyan valóság, melynek meglehetősen sokrétű társadalmi és gazdasági összefüggése van. Ugyanakkor mindent el kell követni annak érdekébén, hogy emberibb, könnyebb, tartalmasabb lehessen a tanyán élő emberek élete. Ezért törekszünk a villamosításra. Ezért szervezünk a kint élők részére előadásokat. sorozatokat. S ennek érdekében a betűt, a könyvet, újságot eljuttatjuk hozzájuk. Ez a cél vezet bennüket akkor is. amikor a tanyai szülők gyermekeinek továbbtanulását segítjük elő. Egyetlen szám beszél: kilenc gimnáziumba készülő nyolcadikosunk közül hét tanyai gyerek, — Amikor megtudta, hogy kongresszusi küldöttnek választották, bizonyára megörült. — Miért tagadnám, hogy nagyon kellemes érzíés volt; elgondoltam már többször, milyen lesz majd. ha ott ülök a kongresszuson. Űgv gondolom, még inkább képes leszek ezáltal az ország egészét nézni. Még jobban látom majd a falunk helyzetét, s benne a magam életét. — Majd hozzáfűzte: — Tudom, hogy ez a nagy megbecsülés egyben Bócsának is szól: azoknak a szorgalmas, lelkes, derék embereknek, akik nélkül hiába igyekezne bárki, nem érhetne el a munkában eredményt. Varga Mihály Nemzedékek - együtt A budapesti Hotel Ifjúságban nemrég megtartott sajtótájékoztatón Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára egy kérdéssel kapcsolatban a követ- 1 kezőket mondta: „Öröm számunkra az, hogy nem beszélhetünk külön a fiatalok kongrasz- -szügi munka verseny érői. Ez azt jelepti ugyanis, hogy a gyárakban, üzemekben, közös gazdaságoknál az ifjúmunkások nem alkotnak külön csoportot, hanem az idősebb munkásokkal együtt tettek vállalásokat a párt XI. kongresszusa tiszteletére.” A fenti megállapítás a Bács- Kiskun megyei fiatalokra is vonatkozik. Lapunkban több alkalommal is beszámoltunk arról hogyan kapcsolódtak be az ifjúmunkások a kongresszusi munkaversenybe, s az idősebb szakmunkásokkal együtt müyen vállalásokat tettek. A munkafelajánlásokat elsősorban az jellemzi, hogy szorosan kapcsolódnak a gyár, vagy üzem termelési célkitűzéséhez. örvendetes, hogy a vállalások kialakításakor a dolgozók figyelembe vették a helyi adottságokat, lehetőségeket is. Néhány hónappal ezelőtt például a kecskeméti rasze- lőgyárban ötletnapot tartottak. A műhelyekben a dolgozók már előre megbeszélték ötleteiket, s a jólsikerült rendezvényen elmondták a vezetőknek, akik a leghasznosabb javaslatokért pénzjutalmat adtak. Mindez természetesen nagyon hasznos lehet a gyárban, : de csak akkor, ha a valóban jó ötletek meg is valósulnak. Erre tettek vállalásokat a szocialista brigádok. Vannak olyan vállalások, amelyek tartalmából kitűnik, hogy ezeket a fiatalok, a gyár ifjúkommunistái valósítják meg. A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepén dolgozó fiatalok például elhatározták, hogy patronálják az úttörőket. Az általános iskola 7—8. osztályos tanulóit elhívják a kiskunhalasi telepre, bemutatják nekik a termé- lés folyamatát, s azt, hogyan dolgoznak, élnek az ottani ifjúmunkások. Szervesen. kapcsolódik a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában dolgozók kongresszusi munkafelajánlásához a fiataloknak az a vállalása, mely szerint a párt- kongresszus tiszteletére versenyt indítottak a Szakma ifjú mestere, Kiváló ifjú szakmunkás és Kiváló ifjúmunkás cím elnyeréséért. A kongresszusra való lelkes, aktív készülődést bizonyítja az a tény is, hogy az idén Bács- Kiskun megye v&lamennyi KISZ- alapszervezetéből a korábbi évekhez viszonyítva sokkal több fiatal jelentkezett a téli politikai oktatásra, hogy így is • bővítsék politikai ismereteiket ,s tájékozódjanak az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. Ezekre az előadásokra a gyár vezetőit, a pártszervezet irányítóit hívták meg. Hasznosak az úgynevezett ifjúsági fórumok is, amelyeken a gyár vezetői, idősebb szakmunkások, művezetők, közgazdászok és a fiatalok megbeszélik termeléssel, a gyár életével kapcsolatos kérdéseket. Így kapcsolódik össze az idősebbek és a fiatalok munkája. A nemzedékek együtt, egymást segítve, közösen készülnek a párt XI. kongresszusára. Munkájuk így lesz eredményes. T. L. Három kiállítással nyit a Munkásmozgalmi Múzeum A felszabadulási évforduló köszöntésére április elsején megnyitja kapuit a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum új otthonában, a Budavári Palota A-épü- letében. Az ünnepélyes alkalomból — mint a kiállítás rendezői elmondták — egyszerre három reprezentatív kiállítás fogadja majd a látogatókat. Először is A magyarországi munkásmozgalom története című állandó kiállítás első, 1919. augusztus 1-ig terjedő része, amely a munkás- osztály kialakulását, életmódját, politikai tudatának fejlődését, művelődését, fokozatos erősödését. majd hatalomra jutását szemlélteti — ezer négyzetméteren. A kiállítás másik része jelzi a munkásosztály növekvő szerepét hazánk történelmében, és kapcsolatait a nemzetközi munkásmozgalommal. Bemutatja a szocialista munkásmozgalom fejlődését, kiemelkedő eseményeit a‘z 1918-as polgári demokratikus forradalomig. A munkásmozgalom története — kiálítás folytatásaként —szintén 1000 ezer négyzetméteren — a Magyar Fotóművészek Szövetségével közösen rendezett időszaki kiállítás lesz majd látható: A mai Magyarország több mint 200 fotó tükrében. A kiállítási tér további részében — az állandó kiállítás következő szakaszának elkészüléséig — A két világháború közötti szocialista képzőművészet című, másik időszaki kiállítás kapott helyet: a többi között Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Deíkovits Gyula, Dési-Hu- ber István, Ék Sándor, Szilágyi Jolán, Sugár Andor, Mészáros László, Goldman György és a forradalmi művészet többi mesterének alkotásai, a múzeum saját gyűjteményéből. (MTI) „ITT MOST MÁR A MI KEZÜNK ÉPÍT” Harminc év hűségben ima • Kurucz Józsefné legkedvesebb időtöltése, hogy előszedegeti a családi fényképeket és az unokákban gyönyörködik. • Együtt küzdöttek, fiatalon, most is együtt szorgoskodik a Kurucz házaspár, a kertben. (Fotó: Kovács János) — Tudja, milyen színe volt annak a tavasznak? Lassan harminc éve keresi már azt a különös, semmihez sem hasonlítható sugárzást, a napfénnyel öntözött barázdák meleg barnaságát, amely azóta is benne él, csak nem tudja egészen pontosan szavakba önteni. Szótlan férfiak állták körül a földosztó bizottság asztalát. Komolyak voltak, ünnepélyesek, némelyik arcán félelem lapult: „Mi lesz, ha mégis visszajön az uraság él? visszaköveteli a nincstelenek között' szétosztott uradalmat?” □ □ □ — Szóval, akkor mondják nekem: „Na, Kuruczné. itt van ez a 15 hold. ez mostantól mind a maguké.” Igen, ez volt az a pillanat —, pontosan emlékszik rá több évtized távolából is — amikor életében először észrevette, hogy színe, lebegése, fényudvara van a tavasznak. Barna volt és kék, tengerkék, rózsaszínű virágok fü- rödtek benne, persze, az is lehet, hogy csak kigondolta ezt az egészet. s talán már sohasem tisztázódik, hogy valójában milyen is volt az a tavasz, amely földet osztott, biztonságot, jövőt hozott és véget vetett a cselédéletnek, mindörökre. — De azért az elindulás nagyon nehéz volt. Hiába, szegények voltunk. a szőlőkapákon kívül más szerszám nem akadt a tanyánkon. Ezzel nem lehetett megművelni 15 holdat, arra meg nem volt pénzünk, hogy gépet béreljünk, Mondtam is a szomszédoknak, a föld már a miénk, hogy boldogulni is tudjunk rajta, egyesítsük. Néha eszébe jut, milyen furcsa szemekkel méregették az asszonyok, amikor a társulás előnyéről beszélt nekik. Azt hitték, a nagy öröm elvette az eszét! Ki hallott már olyat, hogy most, amikor végre földet jussolt a nincstelen parasztember, azon- nyomban le is mondjon róla? Nem értették. Nem nagyon értették akkor sem. amikor az alapító ülésen, mint asszony, egymagában kérte a felvételét. A többiek behúzódtak az emberük mögé, „ami a férjünk után jár, az nekünk épp élég” — mondogatták és nem értették, miért fontos az, hogy egy asszony is belészól- hasson a közös gazdaság dolgaiba? Annak is híre szaladt, hogy beválasztották a vezetőségbe. El is könvvelték afféle asszonyi csudabogárnak. Többen azt hitték, azért jár gyűlésekbe, azért ülnökösködik a bírósági tárgyalásokon és buzdítja az asszonyokat olvasó délutánok szervezésére, hogy kibújjon a munka alól. Ez a feltevés hamar megdőlt, hiszen egyetlen tehenésze volt a tsz-nek. — Tudja, úgy pörgött akkoriban az idő. mint ak elszabadult orsó. Az ember lányának teli volt a keze munkával, a szíve meg reménységgel. Hittem én valaha, hogy egyszer kimozdulhatok a tanyáról. kitörhetek abból a politikai némaságból, amely a parasztasszonyokat teljesen elszigetelte a felvilágosult eszméktől és a megkövesedett előítéletek elleni cselekvéstől? Az is nagy önbizalmat adott, hogy nem egy uraság ot hizlal a munkám, hanem a ' városi dolgozók ezreit lakhathatjuk jól hússal, tejjel, kenyérrel. Nem kényszerítettek, magam döntöttem el azt is, hogy kik közé álljak, hol lesz ezentúl ia helyem !... □ □ □ 1 A gyerekek! Tizenegyet hozott a világra és nevelt fel tisztességben, becsületben. Azt kérdi, nem megrovóan, csak'értetlenül: nem érti miért félnek úgy a mostani fiatalasszonyok egy, vagy két gyerektől? Jó. ne szüljenek annyit, mint ő, bár őszintén szólva, még ez a rakás gyerek se tudta visz- szatartani attól, amit maga elé tűzött. „Ha az ember lánya nagyon akar valamit, akkor ereje is lesz hozzá, hogy megvalósítsa!” És bizony nem szégyenli bevallani, hogy sokszor legalább annyira szívén viselte a szövetkezet sorsát. mint a gyerekeiét. — Kényeztetni nem tudtam őket, ez igaz, mégis felnőttek, a maga lábára állt valamennyi. Büszke vagyok rájuk, mert erősek, dolgosak, jó gyerekek, ragaszkodnak hozzánk, és ehhez a társadalomhoz. Jóska a legidősebb. ő volt sokáig az én legfőbb politikai támaszom. Elsőbb párttitkár lett, most tejüzemigazgató Solton. Laci rendőrtiszt. Marika Pesten dolgozik hivatalban, Ve- ruska varrónő a kiskunfélegyházi Ruhaipari Vállalatnál, a többi abban a tsz-ben dolgozik, amelyet még mi alapítottunk. Miska traktoros brigádvezető. Sanyi tehenész, Jancsi is traktoros és raj- parancsnok a munkásőrségben, Mátyás szerkezeti lakatos, Ilus üzemanyag-kiadó, István hegesztő volt, de visszament a honvédséghez. A legkisebb fiunk, Lajos 20 éves, lakatos és ő még velünk él, itt a tanyán. Nézegeti a fényképet. Parázs- szemű, szép fiatalasszonyok, vállas, délceg férfiak, göndörhajú kislányok, dundi legénykék. Tizenhét unoka és két dédunoka. Harminc éve sem voltak kevesen, de most már összeszámolni is nehéz, olyan sokan vannak. Negyvenhármán. Szép, egészséges, terebélyes családfa. Gyökerei még a szegényparaszti múlt keserves talajába kapaszkodnak, de legfrissebb hajtásai már áthajolnak a ki tudja milyen csodákat tartogató jövendőbe? Nagyanyjuk sokszor eltöpreng, mi lesz majd vajon ezekből a jókedvű, aranyos kis emberkékből? — Egy biztos, ők már tanulhatnak kedvükre. Nekünk talán legjobban a tudás hiányzott, ezért is mondtam a férjemnek: néhány évtized késéssel ugyan, de azért csak járjuk ki a nyolc általánost. El is végeztük, szép eredménynyel. □ □ □ Kurucz Józsefné a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz alapító tagja, ma már nyugdíjasként él, város környéki tanyájukon. A jövedelmük nem sok. a tsz-kiegé- szítéssel együtt 1000—1000 forintot kapnak havonként, de van egy kis háztáji földjük, abból már gondtalanul meg tudnak élni. Kuruczné életében egyszer volt üdülni a férjével. Cserkeszőlőn, azóta se ért rá. talán majd most, hogy nyugdíjasok? Gyötrelmesen nehéz, és leírha- tatlanul szép napok, évek vannak mögötte. Több mint negyedszázadnyi idő. amely lám. elfér most egy konyhaasztalon. A kockás abrosz ki sem látszik, úgy elborítják a kitüntetések. Díszoklevél 1955-ből. azok az asszonyok kapták, akik 200 munkaegységet teljesítettek. Kiváló tsz-tag jelvény, alapító jelvény, oklevél a kiváló pártmunkáért, anyasági érdemérem és egy vadonatúj, díszes plakett, tavaly alapították Kiskunfélegyháza felszabadításának 30. évfordulójára. Azokat jutalmazzák vele, akik a legtöbbet tették a város fejlődéséért. Akik fényesen kiállták a hűség sok évtizedes próbáját. Töretlenül hittek a jövőben és keményen, áldozatosan dolgoztak érte. Vadas Zsuzsa Megjelent a Forrás márciusi száma A budapesti kiadású irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratokkal egyidőben, az Alföldet és a Tiszatájat pedig megelőzve jutott el az olvasókhoz a kecskeméti Forrás márciusi száma. Miközben a Vasderes című drámáját a színház játssza, a sok műfajú Raffai Sarolta versekkel jelentkezett a folyóirat hasábjain. Az alkotások most egy tépelődő és olykor keserű szerzőt mutatnak: ..Csak a hűtlennek jár bocsánat: csak a megtérő szív a kedves. Szolgálhatsz. Kellő alázattal ma is letérdepelhetsz." — írja egyik verse végén. Utassy József művei arról tanúskodnak hogy az évekkel ezelőtt hetykén jelentkező fiatalember lírája egyre inkább elmélyül, gondolkodása új területeket hódít meg. Goór Imre költeményei az archaizáló nyelvezet és a régies forma többletét adják. Az immár hagyományosan felfeltűnő műfordítások ez alkalommal a szamojéd népek kultúrájából nyújtanak ízelítőt akik-* kel távoli, elhalványodott nyelvrokonság fűzi össze a magyarságot. A szépirodalmi részt egy izgalmas szociográfia Korács János írása követi a Duna—Tisza közén megtalálható szektákról, vallási gyülekezetekről. A Műhely- rovatban Páskándi Géza értelmezi, fejti ki a modernség és hagyomány viszonyát Egy történeti jellegű, dokumentum értékű dolgozat — Bodor György munkája a székelyek 1945-ös „honfoglalásával” foglalkozik, akik három Bács-Kiskun megyei faluba is letelepedtek. A továbbiakban a Miskén született, különös világú festőművész, Tóth Menyhért útját vázolja föl Sümegi György. A könyv- szemlék a Ne mondj le semmiről című, pályakezdő költőket bemutató antológiáról, Váci Mihály válogatott verseiről, Bálint Tibor újabb novelláiról, egy székely dokumentum-gyűjteményről, a tehetséges fiatal prózaíró, Kurucz Gyula „Mákszem Hölgyéről”, valamint Ember Mária Hajtűkanyar című könyvéről szólnak. Orosz László nagyon hasznos kis kecskeméti. irodalomtörténete a felvilágosodás koráig jutott el. H. F. Összefogással, iskolabuszt