Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
4 • PETÍ-fi NÉPE • 1975. március 7. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJÁHOZ Több figyelmet, segítséget a lakásépítő szövetkezeteknek A testvérmegye is készül felszabadulásunk évfordulójára Ezúttal a legfiatalabb, de számszerűségben legdinamikusabban fejlődő ágazatunkról, a lakásszövetkezetekről kívánok szólni. Az 1971-ben megjelent, majd 1973- ban módosított lakásügyi jogszabályok rendezték a lakásszövetkezetek tevékenységi körét, működésük elveit, kibontakozásuk gazdasági feltételeit. Mindezek eredményeként általában kedvezően érvényesül a lakásépítő szövetkezetek keretében a munkásokat megillető valamennyi kedvezmény. Közreműködnek a dolgozók lakásépítését segítő vállalatok; folyik a gazdag megyei hagyományokra visszatekintő ifjúsági lakásépítkezés; s a szövetkezeti tagság öntevékenyen vesz részt a saját otthon megteremtésében. A lakásszövetkezésnek alapvetően két formája terjedt el hazánkban, s így megyénkben is. A régebbi keletű ezekből a lakásfenntartó szövetkezet, míg lakásépítő szövetkezetek 1970-ben alakultak első ízben megyénkben. A IV. ötéves terv indulásakor 13 lakásfenntartó szövetkezet működött megyénkben, s ezek 1600 lakásról gondoskodtak. Négy év alatt számuk 2-vel nőtt, a lakásszám pedig 1400-zal gyarapodott. Jelenleg 28 lakásépítő szövetkezet működik a megyében, ebből 21 városokban, 7 pedig nagyközségekben. E szövetkezetek megalakulásuk óta megközelítően 700 lakást építettek fel, 350-nek az építése napjainkban folyik. A szövetkezeti tagok 66 százaléka munkás; 28 lakásépítő szövetkezet közül 18 még a nevében is az „Ifjúsági" jelzőt viseli. A már meglevő lakások közül 570, a jelenleg épülőkből pedig 480 a fiataloké. Az itt vázolt fejlődés, továbbá a szövetkezetek által kezelt lakásvagyon nagysága bizonyítja, hogy a lakosság igényli ezt az építés; formát. Mindemellett általános jelenség, hogy az építésre szövetkezőknek számos gonddal, akadállyal kell megküzdeni, míg lakásuk ilyen keretek között felépülhet. E gondok, problémák megoldása esetenként meghaladja szövetségünk lehetősé, geit. Mostani tájékozottságunk szerint az V. ötéves tervciklusban — megyénkben — mintegy 4000 tanácsi célcsoportos lakás megépítésével, átadásával lehet számolni. Ennek közel 50 százaléka fog szövetkezeti szervezetbe kerülni. Emellett — figyelembe véve az átmenő állományt is — mintegy 2600 lakás felépítésére kerül sor szövetkezeti keretekben. Fontosnak és indokoltnak tartjuk a folyamatos lakásépítést lehetővé tevő, nagyobb lakásegységet képviselő szövetkezeid lakótelepek kijelölését, előközművesí- tését. A lehetőcségek szerint szükséges biztosítani a lakótelepek komplexitását, s ezzel megteremteni a feltételt a különböző szövetkezetek közötti együttműködésre. A négy év tapasztalatai indokolják, hogy az eddigieknél szélesebb körben terjesszék ki az egyes vállalatok részéről saját dolgozóikat segítő kedvezményes vagy önköltséges kivitelezést. Hasonlóképpen célszerű kiterjeszteni és finomítani a megyében meghonosodott félkészház-akció propagandáját, népszerűsítését. Közkedvelt forma a lánc- és sorház-akció, ami a KISZ lakásépítő akció egyenes folytatása nálunk. Ezért a városok peremterületein, a nagyközségekben hasznos lenne elősegíteni ilyenek építését. Kezdeményezni kellene, hogy az érintett szervek tegyék lehetővé a láncház-építés kiemelt támogatását, ha azok telepszerűen valósulnak meg, a lakóterület nem haladja meg a 80 m2-t és építési mutatói az országos átlagnál jobbak. Méltányos lenne az e lakásépítési formában részt vevő munkások és fiatalok részére itt is lehetővé tenni, hogy az építési költség 10—15 százalékát saját munkával ledolgozhassák. A lakásszövetkezetek karbantartási és távlati felújítási problémái csak úgy oldhatók meg megfelelően, ha az ahhoz szükséges objektív és szubjektív feltételek, a szövetkezetek keretében, állami támogatással megteremtődnek. Ezért — a lakásvagyon megóvása érdekében — jogi szabályozással kellene lehetővé tenni, hogy a szövetkezetek létrehozzák önálló jogi személyként működő lakáskarbantartó szerveiket, vagy alkalmazhassanak célkitűzéseikkel összhangban álló létszámmal építőipari részleget. Hátrányos helyzet adódik abból, hogy a lakásépítő szövetkezetek hitelezése nem megoldott. A tagok helyett a szövetkezetét kellene hitelképessé tenni; vagy mindkettőt. Jogszabályilag még nem rendezett a lakásépítő szövetkezetek gazdálkodása és ügyviteli rendje. Ebben a. keretben több tízmillió nagyságrendű beruházások valósulnak meg, s az ő védelmük érdekében is sürgős megoldásra vár e terület. Ésszerű lenne illetékes hatóságok részéről annak vizsgálata, miként volna lehetséges, hogy az állami gazdaságok építési részlegei, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a tanácsok költségvetés,) üzemei — kizárólag ifjúsági vagy üzemi munkáslakások építése után — a helyi tanácsok javaslatával — kapjanak mentesítést vagy csökkentést az őket terhelő 15 százalékos forgalmiadó kötelezettség alól. Megítélésem szerint a lakásépítő szövetkezetek ügye közügy, s ennek az építési formának a támogatása az eddigieknél több figyelmet és segítséget érdemelne. Annál is inkább, mert nagyon fontos párthatározat végrehajtásának a része. Ispánovits Márton MESZÖV-elnök Közeleg a magyar nép történelmének jelentős évfordulója — írja testvérmegyénk lapja —, mely a Krím dolgozóinak is olyan fontos és örvendetes ünnepe, mint a testvéri- Bács-Kiskun megye lakóinak. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi elnöksége gazdag programot állított össze ez alkalomból. Fontos szerepet vállaltak az ünnepség előkészítésében az SZMBT városi és járási elnökségei. A művelődésügyi szervekkel karöltve rendeznek előadásokat. Magyarország életéről, eredményeiről, találkozókat szerveznek olyan veteránokkal. akik részt vettek az ország felszabadításáért vívott harcokban. Az olvasók konferenciáin a felszabadulás utáni magyar irodalom kiemelkedő alkotásait vitatják meg a résztvevők. Az SZMBT-tagcsoport kollektívák elnökségei pályázatot hirdetnek, Csemegekukorica üvegházban Kecskeméten. a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, ahol újabban csemegekukorica-nemesí.- téssel is foglalkoznak, beérett a téli kukoricatermés Az új hibridek üvegházi termesztésével a kutatók a nemesítési időt rövidítik, amelynek első kísérletei biztatóak. Egyes fajta.ielöltek alkalmazkodnak a növényház klímájához és a mesterséges fény alatt virágzanak, termést hoznak. A beérett magot tavasszal szabad földbe ültetik, s így évente kétszer értékelhetik az új nemesítései csemegekukoricákat. A gyorsított kutatás célja a leromlott hazai fajták felújítása, és újabbak kinemesítése. A főzni- való kukorica mellett új fajtákat ígérnek pattogtatásra is. Ez év tavaszán 100—120 féle hazai és külföldi törzs szolgáltatja az alapot az újak előállításához, fajtabővítéshez. KÖNYVESPOLC A háziállatok eredete Hány éves múltra tekint vissza a háziállattartás? Mindössze „csak” tízezer évre. Kimondani sok ugyan, de az emberiség léte zésének félmillió évéhez viszonyítva nagyon kevés mégis. Tízezer évvel kezdődött a háziasítás, vagy tudományos nevén a domesztikáció és ez minőségi fordulatot jelentett az emberiség életében is. Addig az emberek gyűjtögetésből éltek, halászok, vadászok voltak, s csak azután tértek át a termelőgazdálkodásra, amikor háziasítottak az első állatokat. Ettől kezdődően az ember mint termelő avatkozik be az állatok és növények életébe és serkenti a hozamok állandó növekedését. így környezetének is átalakítójává lépett elő az ember. Az új életmód együtt jár a települések létrehozásával, rendszerint vizek partján, dombokon. A nagv fordulat óta 300 nemzedék élt és munkálkodott, növényeket termesztett és állatokat, nevelt, míg eljutottunk napjainkig. Erről írt izgalmas és érdekes, tudományos szempontból rendkívül értékes könyvet Matolcsi János. Kertészet fólia alatt A könvv, amely a Mezőgazdasági Kiadó Kertünk, Házunk, Otthonunk sorozatában jelent meg, hézagpótló munka, mert a zöldségtermesztés mellett a dísznövénytermesztéssel is foglalkozik. Ezáltal régi hiányt pótol. A szerzők: Túri István és Fodor Béla elsősorban arra törekedtek, hogy hasznos útmutatást adjanak az olvasóknak a műanyagfóliás termesztő-berendezések építéséhez. Az ilyen egyszerű és olcsó berendezésekkel növelni lehet a zöldségtermesztést és minőségileg is jobb árut várhat a piac a fóliatelepekről. Részletesen foglalkozik a könyv azzal, hogy mi, hol szerezhető be. mennyibe kerül. Még arra is választ kap az olvasó, mit termesszen a fólia alatt. Ismertetik a szerzők egyes zöldségfélék és virágok, dísznövények termesztéstechnológiáját és mesterségbeli fogásait is. A könyvet, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg a könyvhónapra, számos fénykép és illusztráció teszi az olvasó számára közérthetővé. rr ir.a7.fia -goiKSK- yga i Rekviem - eltűnő kapukért Kilenc emelet magasba röpít a lift. Az új szalagház Kecskemét belvárosának legmagasabb lakóépülete. Egy falu lélekszáma él e falak között. A tetőn gépházak, ipari morgás monoton hangjai: fűtésvezérlés, a felvonó gépházak, melegvizes kazánok zúgása. Ez a zaj a végtelen térben oldódik fel — elhal a város fölött. Tetőteraszok vannak a lépcsőházak között. Padok nyári napozóknak. A télben elfeledettek a zuhanyrózsák. Lent a piroscserepes tetők, magas fakerítések, kőkerítés-erődítmények zártabb világa. Ez ott kezdődik a kilenc emelet tövében, s a cseréptetős tenger elnyúlik a Széchenyivarosig: a toronyházak betonidomai, faltól-falig ablakok csillogása zárja le a látóhatárt. Kerítés nélküli világ — mondom magamban. A Széchenyi körút Európa 5-ös számú főútvonala is. A Budai kapu felől elektronikus relérendszerek, forgalomirányító lámpák állítják meg, majd indítják a gépjárműözönt. Percek múlva tudunk csak átjutni a Nyíri út sarkára. Egy lovas kocsi még sokáig áldogállt ott tétlenül. „Gví” — hallom — de mindjárt utána azt is „héééi". Megint jött egy teherautó, s egy Volga... Balra a Máriaváros. Akácfa utca, Kupa utca, Holló utca, Tél utca. Sorház utca. Jász utca, Hétvezér utca, Cserép utca. Cédulaház utca, Szélmalom utca... Magas kerítéses világ: hosszú, kényszerű albérleti éveim színhelye. Fuvarosok, napszámosok, városban lakó tanyás gazdák kerülete, amit valamikor római kettes számmal jelölt meg a polgármesteri hivatal. Az Akácfa utca még mindig sáros, kövezetlen. Több ház kicsinosodott, újak is épültek. Ésszerűbbre, mint a régiek; fürdőszobával, üvegverandával, s mint a régiek: magas vas- vagy téglakerítéssel, esetleg barnára festett égig érő fakapukkal. De ezek már másmilyenek, mint a kopott cseréptetős vagy nádazott házaké, bár egy régi hagyomány él tovább bennünk is. Lakóik is másmilyenek. Változó életük az új és mégis hagyományos kapukban is megfogalmazódik. Akácfa utca 5. Régi ház. Nem ismerem lakóit. Talán nem is tudják, hogy mit jelent a baloldali kapufélfába vésett kettős kereszt? Talán egy letűnt történelem eme szimbólumával jelezte szépmívű kezemunkáját az ácsmester, vagy „hazafias” érzelmű segédje? Nem tudni, de itt. van, látható a jelenben, mint a jobboldalin a ,18-as szám. 1918. Az. A monarchia bukása egy gyászos világháború után. Az őszirózsás forradalom éve, amikor dr. Buday Dezső jogakadémiai professzor, a Nemzeti Tanács „Béke” című kiadványában azt írja. hogy a múlt sötét folt, de a jelen az bizalom mai tölt el és a jövő az szép lesz! Kecskeméten írja egy igazi forradalom előestéjén. A jövő az szép lesz! Ezt is megfogalmaztuk e szépdíszítésű kapuk mesterei? Vagy nem láttak ki mogulé a jövőbe? De ez a darabka múlt itt van, s a kerítésen, a Máriavároson túli világ üvegszemei, új betonvá- rosreszei nem tükrözik. Nem tudnak róla. A lörökdúlás, néinetdúlás és betyárkodás ellen védő magas kőkapukról sem, amelyek möge később már nem a veszély elől zárkóztak el azok, akik ilyent építettek. A tulajdonosi elkülönülés, „az egyik ember a másiknak farkasa” elv, a vagyonért mért szerelmek, a szegénység szülte megaláztatások bástyái is lettek!? S erről már nem tudnak a szalagházak és a Széc- henyivárosok. Szűkül a máriavárosi kapus világ, sajnált díszítéseivel és mestereivel, de meghaladott életével is. Van erőnk mondani: rekviem — eltűnő kapukért? Örök rekviem. Csató Károly valamennyi tagcsoport részt vesz az „Ismeri ön Magyarországot?” vetélkedőben. A legújabb fényképanyagokból összeállított kiállításokon mutatják be a magyar nép életét, harminc évi alkotó munkájának eredményeit. Márciusban és áprilisban a terület valamennyi filmszínháza a magyar filmgyártás kiemelkedő alkotásait tűzi műsorára, bemutatásra kerülnek a szovjet—magyar kooprodukcióban készült filmek is. A tudományos ismereteket terjesztő társaság, a „Znanie” szervezetei a terület üzemeiben, hivatalaiban és oktatási intézményeiben előadásokat tartanak Magyarország eredményeiről — melyeket a szocializmus építésében ért el a magyar nép —, a szovjet—magyar együttműködésről. Krím és Bács-Kiskun megye testvéri kapcsolatairól. Április 4-én a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagcsoportja ünnepi estet rendez. Az ünnepségekre magyar vendégeket is várnak Hírt ad a Krimszkaja Pravda arról is. hogy március 16-án nyílik meg Kecskeméten, a krími művészek kiállítása, majd később a gyermekrajz-kiállítás. melyet a szimferopoli úttörőpalota szervezett. A jubileumi ünnepségek előkészítésének szakaszában a testvéri kapcsolatban álló üzemek kollektívái beszámolnak egymásnak a szocialista munkaversenyben vállalt kötelezettségeik teljesítéséről, felújítják barátsági és együttműködési szerződésüket. Bővül a levelezés, az információcsere a k"t terület lakói között. A kollektívák emlékzászlókat cserélnek, melyeket majd a legjobb brigádoknak, üzemrészeknek ítélnek oda. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL II. Rendelet az újításokról Szerződések Az újítás hasznosításával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket — a rendelet és a vállalati újítási szabályzat rendelkezéseinek a korlátái között — a vállalat és az újító hasznosítási szerződésben határozza meg. A vállalat szerződésben megbízást adhat újítási tevékenységet igénylő feladat megoldására. A szerződésben meg kell határozni a vállalat közreműködésének módját és feltételeit, a vállalat és a megbízott egyéb jogait és kötelezettségeit, sikeres megoldás estén — e rendelet korlátái között — a megbízott díjazását. Ha az újítási javaslat elbírálásához vagy az újítás hasznosításának a megkezdéséhez Kísérletre van szükség, a vállalat kísérleti szerződésben bízhatja meg a javaslattevőt a szükséges közreműködéssel. A szerződésben meg kell határozni a kpzg'epaűködés módját, feltételéit és díjazását. Az újítás átadása A vállalat az általa elfogadott újítás tárgyát képező megoldást más vállalatnak az újító hozzájárulása nélkül átadhatja. Nép- gazdasági érdekből a felügyeletet gyakorló szerv határozattal elrendelheti a megoldás átadását más vállalat részére. Az átadás leiében az átadó vállalat ellenértéket köthet ki. Ennek mértékét az átadó és az átvevő szerződésben határozza meg. Megegyezés hiányában az átadás ellenértékét a bíróság állapítja meg. Az újítás szerzőjét az újítás átadása alapján is díjazás illeti meg. Ha az újítás atadása ellenérték fejében történt, az újítási díjat az átadó vállalat köteles megfizetni. Kivételt képez ez alól ha a díjfizetést az átvevő vállalat vállalta. Ha az átadás ingyenesen történt, az újító díjazása az átvevő vállalatot terheli. A javaslat benyújtása és nyilvántartása A rendelet részletesen szabályozza, hogy az újítási javaslatot a vállalat mely szervéhez kell benyújtani, az újítási javaslatnak mit kell tartalmazni. Kimondja a rendelet, hogy csak olyan újítási javaslatra lehet jogot alapítani, amely legalább a javaslat- tevő nevét, lakcímét tartalmazza, és a megoldást a megvalósításhoz szükséges mértékben ismerteti, Az újítási javaslat benyújtásáról a javaslattevőnek elismervényt. kell adni. A vállalat köteles az újítási javaslatot a benyújtás napján az újítási naplóba bejegyezni oly módon, hogy meg lehessen állapítani a benyújtás időpontját, a javaslattevő személyét és a megoldás tárgyát. Az újítási javaslat tárgyát képező megoldást mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg azt a vállalat hasznosításra el nem fogadja. Munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló személy és a munkáltató, illetőleg a szövetkezet tevékenységi körét érintő újítási javaslatot csak a munkáltató engedélye alapján nyújthat be. A munkáltató az engedélyt csak akkor tagadhatja meg, ha az újítási javaslat tárgyát képező megoldás más vállalatnál történő hasznosítása a vállalat jelentős érdekeit sérti. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a munkáltató a kérelem előterjesztésétől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik. A javaslat elbírálása Az újítási javaslatot a vállalat vezetője, szövetkezetnél annak vezetősége bírálja el a benyújtástól számított hatvan napon belül. Ha ez nem lehetséges, erről, valamint a döntés meghozásának várható időpontjáról a javaslattevőt — a határidő letelte előtt — írásban tájékoztatni kell. Az elbírálás eredménye alapján a javas- lattevővel írásban közölni kell, hogy a vállalat az újítási javaslat tárgyát képező megoldást elismeri-e újításnak, és kívánja-e hasznosítani. Ha elismeri és hasznosítani kívánja, a javaslattevővel hasznosítási szerződést kell kötni. Ha a vállalat a javasolt megoldást nem ismeri el újításnak vagy nem kívánja hasznosítani, az elbíráló köteles döntését írásban részletesen indokolni és a javas- lattevőt tájékoztani a jogorvoslati lehetőségekről. Az újításokkal kapcsolatos viták A javaslattevő az általa benyújtott újítási javaslattal kapcsolatos bármely sérelem esetén az illetékes szakszervezeti szervhez, illetőleg a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottságához fordulhat. Ha az említett szervek szükégesnek látják, javaslatukra az ügyet tizenöt napon belül újra meg kell vizsgálni. Újítással — különösen az újító anyagi elismerésével, a pályázattal. a feladattervvel, az újítás átadásával — kapcsolatos viták eldöntése bírósági útra tartozik. E viták elbírálására a Polgári Perrendtartás általános szabályai irányadók. A bírósági út igénybevételének nem előfeltétele, a fent említett eljárások megindítása, illetőleg lefolytatása. Aki mással szemben szerzőségi, társszerzőségi igényt kíván érvényesíteni, legkésőbb az újítás hasznosításának a megkezdésétől számított egy év alatt fordulhat a bírósághoz. A bíróság a vállalatot az újítás hasznosítására nem kötelezheti. Az újítási javaslattal kapcsolatos minden beadvány és eljárás az újítóval kötött kísérleti, illetőleg hasznosítási szerződés, valamint újítással kapcsolatban folyamatba tett polgári peres és nem peres (végrehajtási) eljárás illetékmentes. Saját vagy hozzátartozója javaslata tekintetében érdemi tevékenységet (elbírálás, az újítási díj mértékének megállapítása, hasznosítás stb.) senki sem fejthet ki. A felügyeletet gyakorló szerv dönt az általa kinevezett vagy választott vezető beosztású dolgozó újítási javaslatának az elbírálása és díjazása kérdésében. A szövetkezeteknél a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó újítási javaslatának elbírálása és díjazása felől a szövetkezet soron következő közgyűlése dönt. Az újítási díj mértéke tekintetében az újítást elfogadó vállalat felett felügyeletet gyal^rló szerv jóváhagyása szükséges ha az újító a vállalat felett felügyeletet gyakorló szerv dolgozója, a vállalattal függőségi viszonyban nem levő, de rendszeres ellenőrzési, illetőleg intézkedési joggal rendelkező személy, vagy a vállalattal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló szerv vezető beosztású dolgozója. dr. Kerék Lajos csop. vez. ügyész
