Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
STÖí $ 1975. március 1. i PÁRTÉRTEKEZLET UTÁN Tízszázalékos emelkedés négy ev alatt Ezért vált szükségessé, a sza- bályozás • olyan kiegészítése, amely erőteljesebben ösztönöz u szakosodásra. l')70-bcn Bács- Kiskun megye nagyüzemei és háztáji gazdaságai mintegy 1U00 vagon vágómarhát értékesítettek, tavaly 2 ezer vagonnal. 1973-ban volt a legmagasabb az értékesített mennyiség,, ekkor csaknem 2200 vagon vágómarha került felvásárlásra. Tavaly, részben a közgazdasági tényezők, részben az évközbe!) jelentkező 'átvételi nehézségek miatt kisebb mérvű -csökkenés volt. Ez átmenetinek' tekintheti!, s kővetkező években további növekedésre számúim- lünk. Jelenleg a megye szarvasmarha-állománya meghaladja a 143 ezret, a tehénállomány 62 és léi <ezer körül ’van* ami csaknem 10 százalékkal több az 1970. évi állománynál. Szfervasmacha-teli yéssrtésünkiteri is megindult a szakosított telep épült fel, mintjelenleg. Az állomány ke*bnnr.»i de továbbra is- szükség * van a háztáji., s/arvastnarhu-hj/.lalá*t&j amelv jól jőve?Jelmez. a kif> üzemekben és a népgazdaság lényeit Ls kielégíti. Egyre több gazdaságunk határozza cl a hús\i export felet Húsprogramunknak kevesebbel emlegetett ágazata, a vágóbarom ü-tertyésztés. Fogyas/.tú tű ca*/oké-. jüiinKbfln ü büromti r sertéshús után következik,, megelőzve a marhahúst. Bács-Kiskun cnegyé- ben 1970-ben csaknem.ezer vágón vágóbaromfit állítottak elő, ennek is mintegy . kétharmadát a kisüzemek, annak (ellenére, hogy ebben az ágazatban alakultak kí legelőször a ’ nagyüzemi technológia feltételei, Az elmúlt övben. Bács-Kiskun megyében i . \ Összegezve megállapíthatjuk, hogy a megye mezőgazdasága termelési arányához mérten hozzájárul a párthatározatok és a kormányprogram által előirt feladatok végrehajtásához, melyek helsfl ellátásunk jelentős javulását. exportunk növelését eredtné- 'nyezték. Bács-Kiskun megye az. elmúlC öféves terv éveinek átlagában mintegy 5300 vagon vágósertést, marhát, baromfit és juhot értékesített. 1974-ben állattenyésztésünk vágóállat kínálata meghaladta a 12 és fél ezer-vaEredményeink láttán azonban nem állapíthatjuk uzt meg, hogy 1 n feladatot, megoldottuk és a húsú programot végrehajtottuk. A megyében felépített 23 szakosított sertéstelep oss/esaégébéri móg nem hozza azt a vart eredményt, ui háztáji tenyes/.íes pedig kismértékben ugyan, de máris csökkent, FuntQs feladatunk a korHzetű Metíek teljes üzemibe helyezése, a mizdasÚKO*. terme- •lés meg valósítása. Tudjuk, hogy ehhez megfelelő sertés! n.jtáru, é:riékesitéál biztonságra, a klocé*- «/itd járulékos beruházások megvalósításara. mcglelrlő alküt- rószellátásra és mfy sok egyéb, ti korszerű termeléshez szükséges feltétel megteremtésére van Bővíteni szükséges a megye felelőkében épül a bajai vágó- és húsfeldolgozó kombinát, amely csaknem íélrnilliárd forintba kerül éfivéventc 200 ezer sertést dolgoz. fel A következő években a kiskunt elegy házi húsfeldolgozó üzentet is bővítik. Fontos feladat a húsellátás további javítása. Lakott települéhezen hódit tért. A háztáji hizlalás pedig kismértékben csökkent. A baromfihizlalás zárt rendszerű telepeinek egy része több mint egv évtizede épült és rekonstrukcióra szorul. A baromfitenyésztés további fejlesztése. korszerűsítése újabb beruházást igényel, mely üzemeinkben egyre sürgetőbb feladat. A megye több mint 100 ezer hektárnyi legeiőterületének jelentős hányada csak juhtartósra alkalmas, úgynevezett birkalegelő. Az átmenti legelőkön egyre ritkábban tűnik fel a juhnyáj, az „üzemi takarítóbrigád'’, ahogy szokták nevezni. Tahin nem is a hagyományos juhászatot hiányoljuk, hanem azt, hogy nem alakult ki a korszerű nagyüzemi tenyésztés. A megye állománya uz utóbbi években jelentősen csökkent. A jelenlegi szabályozók üzemeinket a jövedelmezőbb, exportra alkalmas pecsenyebárány hizlalására ösztönzi. Sajnos, a-tenyésztői munka is visszaesett. Ezért keresik néha hiába boltjainkban a birkahúst. seink közül 30 még nincs bevonva a központi ellátásba. Mind u feldolgozásban, mind a települések ellátásában továbbra is nagy szerep vár a termelő üze- mek es az AFÉSZ-ek húsfeldol- gazaira. Egyik tennivalónk a szarvas- marha-ágazatunk hústermelésének fokozása, amelyet a .legutóbbi intézkedések is elősegilenek. A gazdaságos nagyüzemi ürüli Tmelés ma már alapvetően igényli a szakosítást. A tejszükségletet kisebb létszámú, nagy teljesítő képességű tphénállomány.- nyal Ifell előteremteni. További lehetőségeink vannak az exportban, de, a marhahús a lakosság fogyasztásában is emelkedik. Ha a közöspiaci országok import- korlátozása gondot is okozott, melyek piackutatásunkra ligyel- meztetőek, a vugómnrhu hosszú távfin keresett.cikknek Ígérkezik. Továbbra'is indokolt növelni a megye Ijarofriflhús-termelését és erőteljes szúrni étet változást, ige- nyel juhtenyésztésünk is. A húsptőgrnm megvalósítása nem éves feladat, hosszú lóvra meghatározta teendőinket. Az ed. digi megyei eredmények biztatóak, u tóvábbi fejlődés azonban a feladatok színvonalasabb végrehajtását Igénylik. A megyei pártértekezlet jelentőségének megfelelően foglalkozott az állattenyésztés helyzetével, a hősprogram megvalósításával. Az MS/,MI1 kongresszusi irányelvei egyszerű rövidséggel, így fogalmazzák meg a feladatot : az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést, Molnár István,' a megyei pártbizottság munkatársa i ben, amelyeknél ocsmányabbat nem tudok, előbb a kártya jön elő vele együtt az ital, utána az unalom, az undor az italtól, az undor a kártyától, az undor a csendtől, az undor a fronttól, a sorsunktól, az egész rohadt cirkusztól, amit úgy kell neveznünk, hogy — élet, pedig mindenhez közelebb áll, mint az élet fogalmához. Ilyen hetekben jut el odáig a katona, hogy nincs már más témája, csak a nö. Mindig elkezdi valaki. Aztán egymás szájából veszik ki a szót a többiek. Nők .. főleg derékon alul, Emberek, fiatal férfiak, akik odahaza sohase lelték volna kedvüket efféle diskurzusokban, csámcsognak, csámcsognak.... S ha ennyit lehetne csámcsogni nőkről — ha ennyi bizonyos realitással előadod eset van az életben — ki meri bizonyítani, hogy valóban nem olyanok, amilyeneknek a fiúk látták ókét? Közönségeseit, néhány órás ismeretség ulán'lefekvők... Vagy inkább mi vagyunk romlottak? Csak az > utálat beszélt belőlük, a .keserű irigység mindennel szemben, amiből velem együtt kihullottak, amikor kihajtottak berniünkét a frontra? Odakint elszoktunk minden jóságtól. Az én idegeimbe is beleette magát a ..mindenki magának kapar" filozófiája. Ezt alkalmazom most mindenkire, aki elein kerül? Olgára is? Minden arcrezzen«;. minden gesztus, minden szó, minden hallgatás mögött valami aljasat sejtek? Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy üsztö• , ■*. •* ^ ■" f f Küldött lesz a kongresszuson A megyei pártértekezlet egyik szünetében beszélgettünk Kertesz Jánosnéval, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának lelsörészkészítö szakmunkásával. Arról, ami akkor már köztudott volt: a fiatal munkásnő 'mint Bács-Kiskun megye egyik küldötte, olt lesz majd pártunk XI. kongresszusán. K i s.k u n f elegy háza kommunistáit képviselte a megyei pártértekezleten és most új. izgalmas feladat előtt áll. Hogyan fogadta a megtisztelő megbízatást? Mennyit kell dolgoznia egy munkásasszonynak, hogy „jegyezzék” a. nevét egy üzem, egy gyár, vagy esetleg egy megye közéletében? Ezekre a kérdésekre keresünk választ. — Ami a kongresszusi küldötté választásomat illeti: kétszeresen örülök. Ki nem fogadná lelkesedéssel a lehetőséget, hogy résztvevője legyen egy olyan ta- tiácskozásnuk, ahol a szocializmusról. jelenünkről s jövőnkről tanácskoznak és fontos döntéseket hoznak. De van egy másik dolog, amiért ugyancsak örülök. A sikeres visszatérésnek. — Lehelne erről egy kicsit bővebben? — Arról van szó, hogy lassacskán öt éve, gyermeggondozá- si szabadságon vagyok. Ügy gondolom, májusban már ismét a megszokott környezetben, a régi kollektívában végezhetem a munkámat. Már nagyon várom a napját.. Amit én fontosnak tartok az mindössze ennyi: ötévi távoliét után is számítanak rám, nem helyeztek „tartalékba”. Más szóval — beszámítják mindazt amit közben elvégeztem. — Csinálhatunk valamiféle el- * számolási? — Természetesen. Amióta otthon vagyok született két gyermekünk, és közben középiskolába jártam, rövidesen érettségizni fogok. — A mozgalmi munkában? — Ezen a téren sem volt szünet. Húrom éve tagja vagyok a lélegyhózl pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak, most már a megyei pártbizottságnak is. Gyakran kérdezik, hogyan lehetek ezeknek a fontos politikai testületeknek a tagja, amikor szabadságon vagyok? A dolog nyitja az, hogy én közben is rendszeresen részt vettem a testületek munkájában. Igyekeztem elvégezni a rámbizott feladatokat. Vagyis, csak mint cipőfelsőrész- készítő voltam gyermekgondozásit!, Persze a férjem is sokat, segített. aki a szakszervezeti mozgalomban t eveken yked i k. — A kérdés talán furcsa, mégis: mi tetszett a legjobban a megyei pártértekezleten ? — Az őszinte, világos beszéd. Különösen megragadott a vitaindítónak az a része, ahöl az egészséges megyei lokálpatriotizmus szükségességéről, jogosságáról volt szó. De ugyanez vonatkozik a hozzá szól ásókra is. •— Végül még egy dologról. Mit vár a XI. kongresszustól? — A párt eddigi helyes politikájának megerősítését, a jelen időszakban szükséges módszerek kialakítását. És sok-sok tapasztalatot, élményt, amiről majd otthon a gyárbelieknek szintén beszámolhatok. Azt gondolom mozgalmas munkával teli évek elé nézünk. Szabó Attila FILMJEGYZET A keresztapa másik arca A kétbalkezes kisember hálás figurája ismét megjelenik — Chaplin óta ki tudja hányadszor? — a filmvásznon, hogy ezúttal egy tréfát nem ismerő maffiás bandát rántson a nevet- scgcssca gyilkos örvényeibe, A történet itt is az ügyefogyott kisetnber és a félelmetes maffiadiktátor hajszálra megegyező hasonlatosságán alapul, azzal a különbséggel, hogy a diktátor bőrébe kényszerített álregé r egűre jobban kezd hasonlítani az igazihoz Olyannyira, hogy a végen nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is képes a legteljesebb azonosulásra, A vérfagyasztó komédiának esők egy baja van. Ahhoz ugyanis, hogy minden kis részletét megérthessük, és élvezni tudjuk, látnunk kellett volna Francis Ford Oopola világhírű filmjét, A keresztapát, mivel az olasz Franco Prosperi filmje ennek a paródiája. A keresztapa másik arca mindenesetre ráterelte a figyelmet az elsőre. Nyilván, most már azok is szeretnék megtekinteni, akik a karikatúra változatból szereztek tudomást az igazi létezéséről. A kritikus dolgát Is ■megnehezíti, hogy nem tudja, a két film közül melyiket minősítse jobbnak, ha csak az egyiket lotto? Persze, még így is feltétlenül dicséretet érdemel az olaszok temperamentumos humorérzéke. Már az jó ötlet volt, hogy vállalkoztak az utóbbi évek egyik legzajosabb filmsikerének a kifigurázására, ráadásul ezt olyan fergeteges kedvvel tették, hogy egész jól szórakoztunk n másodkézből megismert történeten. Az „igazi" keresztapát May Ion Jlrgndo játssza. De a keresztapa másik atea sem akármilyen: A'llghiero Noseltese vérbö tehetsege, bravúros átváltozó képessége mintázza felejthetetlenné a törvénytisztelő nápolyi emigránsból lett rettegett bandavezérré felnövő figura nevetségesen ijesztő vonásait,, ’Zsonglőrként bánik a testével, a gesztusaival, végigjátssza "0 nevettetős egész skáláját, de egy fél hanggal sem viszi túlzásba a komódiázást. Mulatságosan elrajzolt figurája nemcsak Marion Brandet idézi görbetükörből nézve, hunéin főként azokat a bandavezéreket teszi nevetségessé, akiket környezetük gyávasága és butasága változtat senkiből „naggyá", Élet- halál korlátlan urává, akikkel szemben a rendőrség is lehetetPáltól, legfeljebb egy másik banda golyója végez velük, mint a filmbeli keresztapával, de sebaj, ahol egy „keresztapa" megteremhet, terem ott másik is. A mulattató paródia így kacsint össze a vitathatatlanul létező és egyáltalán nem mulatságos tényekkel. .4 maffia nem kitalált intézmény és cseppet sem túloznak azok, akik sötétnek, könyörtelennek, vérszomjasnak ábrázolják. A film nagy érdeme,- hogy olyan' fegyverrel, te. kíniélyromboló humorral veszi célba ezt a mindmáig sérthetetlen bűnszövetkezetet, amellyel szemben még ők is védtelenek. V. Zs. nőm irtózva tiltakozik bennem. A félelem ébresztette fel ezt az ösztönt. A viszolygás attól, hogy hátha játszani akar Olga. Én nem akarok játszani! Kinőttem mindenféle bújócskából. Amíg mi a fronton rohadtunk, a kisasz- sz.ony zeneakadémista volt Budapesten, ahol csak az újságokból és a kenyér jegyekről tudtál;, hogy háború van, pesti úrfiak- kal spacirozott a Dunaitorzón vagy a Belvárosban, jól öltözött, frissen borotvált, illatosított és gondosan fésült legényekkel. Most nincs kivel eltöltenie az idejét. Szinte hangosan hallom a gondolataimat. Megfájdult volna a fejem? Nem vagyok játékszer. Nem akarok labda lenni senki kezében. Énvelem ne űzze el senki az unalmát! Cigarettát kíván a torkom. Tapogatom a zsebeimet. Nincs nálam semmi szívnivaló. Be kell mennem, hogy kérjek valakitől. A cigaretta nem rossz dolog. Aminthogy nem rossz egy pohár pálinka, egy jól vetett ágy, egy meleg szoba, egy jó ebéd ... A tárgyakban megbízhatunk. Józan, élettelen dolgok. Nern gondolkodnak, tehát nem is akarnak becsapni. Nem mozdulnak maguktól, tehát nem veszélyeztetnek bennünket puszta passzióból. Bennük van egyedül bizonyosság, és bennük nincsenek hátsó szándékok ... IX. József most vezeti ki az istállóból a két öszvért. Észrevesz. Kalapja széléhez emeli a kezét. — Hogy aludt a főhadnagy úr? — kérdi. — Köszönöm, József, jól aludtam. Lemegy a faluba? — Le. Szombat van, ilyenkor lehet egyet-másl kapni a boltban. Tehát holnap újra vasárnap. Itt, a kolostorban, a semmittevésben úgy összeolvadnak, egyformává színtelednek a napok, hogy már nem teszünk különbséget hétköznap és vasárnap között. — Jó utat. József .. Kikerülöm a kordét. Bentröl, az istállóból fütvörészést hallok. Benézek az uitón. Gilbertet látom, amint vasvillával tisztába teszi az öszvérek almát. Felém fordul. Uám vigyorog foghíjas szájával: — Hello... — és magyarázni kezd valamit angolul, amiből egy szót sem értek. Nyilván arról értekezik. hogv megtanulta forgatni a vasvillát. Valóban ügyesen áll a kezében. Komikus: egy brit úri család repülőtiszt sarjadéka itt áll egy magyarországi kolostor öszvéreinek istállójában, és almoz. Jól kiszámított mozdulatokkal dobja félre a tárgyát, célszerű villafordítással választva el a tiszta szalmától. És látható élvezettel csinálja, mint aki kedvét leli a munkában. Lehetséges, hogy minden ember lelke mélyén ott szunnyad egv paraszthős? Amint a kolostorépület felé tartok, még mindig hallom Gilbert füttyét. Ismerem is ezt a dalt. Angol katonanóta It is a long way to Tipperary, it is a long way to uo... Messzi az út Tippe- raryig .. Benyitok a konyhába vezető ajtón. A testes szakácsnő, akinek messziről észrevehető bajuszka ékíti felső ajkát, jókora fakanállal kever valamit a tűzhelyen. — Adi isten. Mariska... — köszönök rá — Mind iái t kész az ebéd, főhadnagy úr... — fordul felém kendős feje. — Holnap hús lesz! — újságolja Helyeslőén bólintok, és gyorsan megdicsérem a tegnapi ebédel Lebigg.ygszli a száját: — Evett volna csak a főhadnagy úr azelőtt a föztömből . .. Nem úgy volt. mint most . .. hogy ez sincs, az sincs... — szisszen egyet. A fortyogó főzelékből kiugrott egy csepp, és a kezefejére hullott. — Látja. ígv van. ha férfinép teszi be a hibát a konyhába ... — törli meg nevetve a kezefejét. — Megyek már... — értem el a tréfát, és ki is lépek a konyhából. Az ajtón túl tele gyerekekkel a folyosó. Egymás ülepébe fogoz- va vonatoznak, és közben nagyo- kat hujjognak hozzá, mert mindegyikük mozodonv akar lenni. Alig tudok átevickélni közöttük a másik ajtóhoz, hogv felmenjek az emeletre. Fe> bak tatok a lépcsőn. Bekopogok Szőj ka szobájába. Nem felel. Benyitok. Ott fekszik az ágyban. Nyitva a szeme. Rám néz. — Jó reggelt, hétalvó... — kedélyes igyekszem lenni, de nem síkéiül, ahogy kedvetlen arcára nézek. Odatelepszem az ágya szélére, — Miért nem kelsz fel? (Folytatjuk) Hogyan valósul meg a húsprogram (II.) Szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztése gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb feladata. Az elmúlt években marhahúsból exportáltunk legtöbbet, s ez igen kedvezően hatott & népgazdaság devizabevételére. A IV. ötéves terv első esztendeiben az ágazat országosan — Bács-Kiskun megyében is -— mélyponton volt. Ekkor a megye összes szarvasmarha- állománya alig haladta meg a 130 ezret, a tehénállomány 35 ezer körül volt. Szükség volt á szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének meggyorsítására. Meghirdetésére 1972-ben került sor, s en- nek hatása megyénkben is kedvező. Elsősorban a tejtermelésben jelentkezett, megoldottuk az ellátás gondjait, ugyanakkor a marhahústermelés nem a kívánt mértékben nőtt. Hosszú távra szólnak a tennivalóink már 2400 vagont meghaladó mennyiségű vágóbaromfit állítottak elő mezőgazdasági üzemeink. Kevesen tudjuk, hogy az országos libamáj-exportnak csaknem fele . megyénkből kerül határainkon túlra, népszerűsítve a magyar baromfitenyésztést. Gond. hogy a libahizlalás nagyüzemi technológiája alig ismert és neWI1B &.ZILVÄSI LAJOS ebben a lányban? Hátha csak unatkozik? Én sohasem törtem magam, hogy sokat legyek a közelében, s most ki akarja próbálni rajtam is az erejét.,. Elrúgok egy kavicsot a csizmám* orrúval. így lehet! Gas/.- - tont már meghódította. A fiú fü- lig szerelmes — nyilván nemcsak ón latom. Most én lennék u legkézenfekvőbb alany ... Vagy én vagyok aljas? Miért akarom bepiszkolni ezt a lányt? Es ö? Neki miért kellett elkezdenie? Kivasalni az uniformisomat kifényesíteni a csizmámat .. Rám nézni, hogy ne tudjam, 'mi lapul a tekintete mögött ... *" Mindig tartottam a nőktől. De azt a tartózkodást olyasmi is okozta, hogy tiszteltem őket. .Amíg ki nem dobtak a “frontra. Olt aztán... Ap tespodés hetei(7S.) Restellkedő zavar vibtál bennem. Miért nem vettem észre előbb, sokkal előbb ennek a miért értettem félre akarattal, ami a - szemében bujkált?' Miért altattam magam?..., Felpgyene- sedek. S mintha a mozdulat rán- lőtt volníi ki a gondolatok te- remtette értelmetlen és labilis állapotból. . újra nem értek semmit. I.ehetek-e biztos éh a hallásomban? Nem rontott-e engem meg a front a lelki hallóidegeimet is? Ml a bizonyság az ellen, hogy nem ringatom tévhitben magam? Szófoszlányokból,' félmondatokból vonok le olyan kövei kéziét éseket, amikre semmi alapom ... Bizonytalan pillantásokba magyarázok bele olyasmit, amit látni szeretnék benrfonnan tudhatnám, mi lakik
