Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-29 / 75. szám
A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN Kölcsönös előnyök A törköly, a borseprő és seprőtészta, valamint a borkő, a borkészítés mellékterméke, s egyben hasznos alapanyag is. Ezekből bonyolult feldolgozási folyamat után borkősav, alkohol és fehérjepótló takarmány, az lígynevezett karbavitid készül a Kiskunhalasi Állami Gazdaság borkősavüzemé- ben. Magyarország egyetlen olyan üzeme ez, ahol az említett melléktermékek komplex feldolgozása megvalósult. Ma már nyereséges a termelés, s népgazdasági szinten is gazdaságos. Egyre nagyobb az előállított termékek jelentősége azért is, mert imporkímélő szerepet töltenek be, éppen azokból az -anyagokból, amelyek világpiaci ára az elmúlt hónapokban lényegesen emelkedett — tavaly a borkősav tonnánkénti ára meghaladta a 2 ezer dollárt —, s hazánknak még a szükségletek több mint felét külföldről kell beszereznie. Alkoholgyártás és kellemes aromájú italkészítmények Rdgen ismert már, hogy a törkölyből, borseprőből pálinkát lehet főzni. De mennyivel más ez az üzemben, ahol frakcionáló tornyokban 96 százaléknál magasabb szeszfokú, vagyis abszolút alkoholt gyártanak. Ebből tavaly összesen 1 millió hektoliter készült, amely 20 ezer hektoliter ötven százalékos pálinkának felel meg. Az itt gyártott alkohol alapanyaga a kereskedelemben forgalomba kerülő égetett szeszes italok egy részének, mivel az üzem semleges, jellegtelen, tiszta ízű, alkoholt ad a továbbfeldolgozók- nak. A borseprőből kinyerhető magasfokú szesz borpárlatjellegű, s megfelelő finomítás után felhasználható a gyenge minőségű borok szesztartalmának növelésére. Az üzem beruházása között szerepel egy ilyen finomító berendezés elkészítése, amelyre mintegy 11 millió forintot költenek. A finomító az év végére elkészül, s így jövőre 500 ezer hektoliter-fok borjavításhoz alkalmas, magas szeszfokú párlatot állítanak elő. Kísérleteket folytatnak azért, hogy az itt gyártott alkoholból kellemes aromájú italokat nyerjenek. Tavaly 1400 liter, úgynevezett simaitalú törköly pálinkát palackoztak és adtak át a kereskedelemnek. A megyei minőségvizsgáló intézet kiválónak értékelte a készítményt. Ha a fogyasztók megkedvelik, az idein nagyobb mennyiséget gyártanak és palackoznak. Eredményesen fejeződtek be a brandy-gvártási kísérletek. Május végén üzembe helyeznek egy vákuumos lepárló készüléket, s ezzel lehetőség nyílik a brady gyártásához alkalmas borpárlat készítésére. A hetvenes évek előtt hazánkban a borkészítés melléktermékeinek kisebb részét hasznosították. eláősorban pálinkakészítéshez. A gazdaságok integrációjának köszönhető, hogy a komplex feldolgozás az üzemben megvalósult, s ezzel kölcsönös előnyökhöz is jutnak. A társgazdaságok veszteség nélkül hasznosítani tudják a melléktermékeket, az üzem eredményeiből százalékos arányban részesednek, s a végtermékekből a szükségletüknek megfelelő mennyiséget kapnak (egyébként a termékek legnagyobb felhasználója a gyógyszer - és édesipar). A Kiskunhalasi Állami Gazdaság borkősavüzemének termélesi értéke tavalv 120 millió forint volt, a tiszta nyeresége pedig 3 és fél millió forint. Ez utóbbi, ha nem is nagv összeg, de jól mutatja, hogy a kezdeti két évben meg 42 millió forint veszteséggel működő üzem sokat fejlődött. A jól szervezett együttműködés kereteben elegendő alapanyaghoz jut az üzem, s a folyamatos munkában egvre kevesebb a zökkenő. Az alapanyagok minősége sem ^hanyagolható, amivel elégedettek. A lehetőségek, a kapacitás meg jobb kihasználása, valamint az energiatakarékosság az. ami foglalkoztatja a borkősavüzem vezetőit. A berendezésüket ezért még mustsűrítésre is használják a szüret idején. Megoldották a szakaszos üzemelés helvett a folyamatos munkát, a takarmánykészites.. nél a szárítás előtt a vizet kipréselik a törkölyből. A két változtatás eredménye, hogy 30 százalékkal kevesebb a tüzelőolaj-felhasználásuk. Az üzem törekvése, hogy a jövőben a mennyiségi és minősegt növeléssel egyre jobban hozzájáruljon az említett anyagok importjának csökkentéséhez. (X) det gyártanak az üzemben, s ezzel hozzájárulnak az impoi'tfe- hérje-megtakarításhoz. Nem is drága, a gabonaiparnak 175 forintért adják mázsáját. (Olcsóbb, mint a korpa.) Üzemi jelentősége pedig abban rejlik, hogy gyártásával a beérkező alapanyagot teljes egészében felhasználják, s így semmi sem megy veszendőbe. Az idén készül el egy nagy teljesítményű szárító berendezés, amely e takarmánykészítéshez szükséges, mivel a most még üzemelő olasz szárító felújításra szorul, s teljesítménye sem elegendő. Együttműködés és kapacitáskihasználás • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság borkősavüzeme. ték azáltal, hogy kihasználtak egy nagyszerű lehetőséget. A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nagy meny- nyiséjgű borkősavat használ, amely katalizátor (== a vegyifolyamatokat gyorsító vagy lasí- tó anyag, de magában a vegyi folyamatban nem vesz részt) szerepét tölti be egyik fontos gyógyszer előállításánál. A gyártás végén kalciumtartanát keletkezik, éppen az az anyag, amely a halasi gazdaság üzemében félkésztermék. A gyógyszergyárban régebben a szennyvízzel együtt elfolyatták ezt az anyagot. Az 1973-ban kötött és öt évre szóló kooperációs szerződés szerint a kalciumtartarátot a Chi- noinban összegyűjtik és a borkősav üzembe szállítják. A haszon nyilvánvaló, hiszen a kalciumtartarát az üzemnek félkészterméket jelent, melynek feldolgozása csak a végtermékelőállító berendezés üzemeltetését igényli, ,s pótolja a .máfLélőhb .említett'. hiányt. Ezzel egyensúlyba tudták állítani a k,ét feldolgozó egység közötti kapací- táskülönbséget. Ugyanakkor a Chinoinnak is jelentős a haszna, hiszen a borkősavszükségleté- nek felét ma már a hazai gyártásból kapja. Közös összefogásukkal „megmentették” egy korábban veszendőbe ment vegyi alapanyagot. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság üzemében a hazai, megnövekedett borkősav-szüksőglet mintegy 40 százalékát gyártják. A minősége kiváló, megközelíti a világszínvonalat, ugyanis 99,7 —99,8 százalék tisztaságú. A nagyon jól felszerelt laboratóriumukban az alapanyagok és a végtermékek vizsgálatán kívül a gyártásközbeni ellenőrzéseket is elvégzik. Az elmúlt évben az üzemben készült borkősav értéke meghaladta a 900 ezer dollárt — a tavalyi világpiaci átlagáron számolva. A borkő is fontos Az üzem kollektívája kidolgozta azt a technológiát, amelynek segítségével a borkőből, borkősavat lehet előállítani. A boroshordók. falán lerakodott borkőből tavaly csak 1300 mázsát tudtak begyűjteni, mivel a me- jgyében még kevesen tudják, hogy ezt — a minőségtől függően — átlagosan 15 forintos kilónkénti árért átveszi' az üzem. Az elmúlt évi mennyiség ötszörösét is fel tudnák dolgozni. A szövetkezetek, egyéni gazdák jó Jövedelemre tehetnek szert, ha a borkőt az üzemnek eladják. A borkő összegyűjtése népgazdasági szempontból is jelentős, olyan alapanyaghoz jut ezáltal az üzem, amely az anyag- és energiatakarékosságot is segíti. Fehérjepótló takarmány: a karbavitid Ismét utalnunk kell a fehérjékről szólva arra, hogy ára a világpiacon felszökött, s így az importból beszerzett fehérjéért több ezer dollárt kell fizetni. A már elterjedtebb növényi és. állati eredetű fehérjék mellett, igen jól hasznosítható az 5—6 százalékban karbamiddal dúsított karbavitid nevű fehérjepótló takarmány. Ez gyakorlatilag a korpát helyettesíti, 25 százalék nyersfehérjét tartalmaz, s ezért a szarvasmarha abraktakarmányához érdemes keverni. Mivel ez is a törkölyből készül. ígv tartalmaz növényi eredetű fehérjét, de nem hanyagolható el a benne levő zsír éu ásványi anyag sem. Az elmúlt esztendőben 56 ezer, az idén 80 ezer mázsa karbavitiA gazdasági együttműködések sok, hasznos példáját éppen az állami gazdaságok szolgáltatták az elmúlt években. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság borkősav- iizeme is az ország huszonegy jnagv, szőlőt termelő állami gazdasága, és az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája közös tulajdona, akik egyszerű társulást alkotva, integráltan, a kölcsönös előnyök és kötelezettségek alapján tevékenykednek A termelés megkezdése — 1970 — előtt (akkor a Kunfehértói Állami Gazdasághoz tartozott az üzem, a kunfehértói és halasi gazdaság azonban 1972-ben egyesült) is sokat vártak az ország szakemberei a borkősavüzem- től. A kezdeti gondok, az ismeretlen technológia, a gyakorlatlanság azonban kezdetben csalódást okozott, mivel .veszteséges volt a termelés. Ehhez hozzájárult, hogy rosszul számolták ki például a törkölyből nyerhető borkősav mennyiséget. Ma már nyilvánvaló, hogy egy mázsa törkölyből nem két százalék, hanem 0,6—0,7 százalék a kinyerhető borkősavmennyiség. Az eredeti tervek szerint 150 napos idénymunkába szándékozták feldolgozni a mellékterméí- keket. Az üzem 40 millió- forintot érő, csaknem teljes egészében. olasz importból származó gépei és berendezései így kihasználatlanok lettek volna, s csak 150 ezer mázsa törköly feldolgozását tervezték. Mindezek indoklása elméletileg elfogadható. mivel a tárolási veszteség megelőzését vette számításba. A kapacitás kihasználatlansága és az időszakos munkaerő-foglalkoztatás szempontjából azonban ez nem volt járható út. Ezért elhatározták az egész éves üzemeltetést. De vajon ez gazdaságos termeiéit eredményezett-e? Kétségtelen, hogy a tárolás, állás alatt az alapanyagban megindul a bomlás, de ez nem olyan nagy. mint amennyire számítottak. Ugyanis a borkősav meny- nyisége 0,2 százalékkal lesz kevesebb évente, az alkohol- és fehérjetartalom pedig számottevően nem csökken. Ha még figyelembe vesszük, hogy az eredetileg 150 ezer mázsa törköly feldolgozására tervezett üzem ma már évente 300 ezer mázsa alapanyagból, a munkafolyamatokat, a technológiát jól ismerő szakmunkásgárdával gyártja kiváló minőségben a termékeit, akkor megállapítható, hogy az egészéves folyamatos üzemeltetés haszonnal jár. Annak ellenére, hogy az országban a borkészítés melléktermékeként jelentkező törköly 30 százalékát dolgozza fel az üzem, 1973-ig nem tudta kihasználni a végtermék — borkősav — előállító berendezés kapacitását. 'Ugyanis háromszor .'több alapanyagot kellett vplna, feldolgozni '> tátíhóz^ >hogyt felegendő meny- nyiséjgű félkésztermék — kalciumtartarát — keletkezzen, ami viszont újabb beruházást igényelt volna. Az egyensúly-eltolódást a két feldolgozó egység között fokozatosan megszürvtet# Ezeknek a berendezéseknek a segítségével a borseprőből és a törkölyből kivonják a kalciumtartarátot. • Csomagolják a karbavitid, fehérjepótló takarmányt. , # Frakcionáló torony az abszolút alkohol készítéséhez. • A borkősavgyártás utolsó berendezése a bepárló , tartályok. • Fahordókban érlelik brandyt. A KISKUNHALASI ÁLLAMI GAZDASÁG BORKŐSAVÜZEMÉBEN Hiánytalanul feldolgozzák a borkészítés melléktermékeit M.