Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
Eredményes munka a kalocsai járásban A lakosság riasztása Általános magatartási szabályok légiriadó után A Kalocsai Járási Polgári Védelmi Parancsnokság kiképzési értekezletre hívta össze a járási törzs tagjait, a szakszolgálati parancsnokokat. a községi tanácsok elnökeit, a párt- és a tömegszervezetek képviselőit. A megbeszélésen részt vett Berta-Somogyi László, a járás polgári védelmi parancsnoka. Boldog Béla őrnagy törzsparancsnok értékelte az 1974. évi polgári védelmi kiképzési feladatok végrehajtását, megállapítva: A kiképzési utasításokban meghatározott feladatok időarányos részét a járási szakszolgálatok — az elmúlt, évekhez viszonyítva — hatékonyabban és gyakorlatiasabban hajtották végre. A dolgozók általános polgári védelmi oktatása befejeződött és folyamatban van — és ez év végéig befejeződik — a differenciált felkészítés. Az üzemi önvédelmi szervezetek állománya gyakorlati kiképzés keretében sajátította el az ismereteket. A polgári védelmi propaganda korszerű eszközökkel, hatékonyan járult hozzá a járás lakosságának a tömegpusztító fegyverek elleni egyéni és kollektív védekezés aktív módszereinek megismeréséhez, a mentő-mentesítő és helyreállító munkában való közreműködésre, a morális politikai és pszichológiai felkészítéséhez. Boldog Béla őrnagy ismertette az 1975. kiképzési év legfontosabb polgári védelmi feladatait, amelynek során be kell fejezni a kiképzést minden csoportnál legkésőbb 1975. június 30-ig és zárófoglalkozások keretében — vizsgáztatások formájában — kell me<I',"őződni a kiképzettség fokáról. Azokat az alegységeket, amelyek a vizsgakövetelmények alapján megfeleltek, „kiképzetté” kell nyilvánítani. A munkahelyi differenciált oktatás befejezése után igazolást kell kiadni a dolgozók részére. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának, valamint a polgári védelem fennállásának 25. jubileuma méltó megünneplésére üzemi, községi és járási polgári védelmi versenyeket rendeznek. A legjobb helyezést elért járási alegységek részt vesznek a megyei középdöntőkön és az országos döntő versenyein. Hatékonyabbá kell tenni az általános polgári védelmi propagandamunkát. elsősorban a lakosság körében. Az értekezlet befejező aktusaként Berta-Somogyi László megállapította, hogy a járás polgári védelme az Í974. évben is eredményesen járult hozzá a megye és az ország általános honvédelmi felkészítéséhez, majd jutalmakat adott át a kiképzés megszervezésében és irányításában kiváló eredményt elért parancsnokoknak és törzstagoknak. • Jutalom a legjobbaknak. Berta- Somogyi László köszöni meg az éves munkát. Ha a munkahelyén érte a jelzés, végrehajtja a munkahely polgárvédelmi törzsparancsnoka, (vagy a váUalat vezetősége) által megnatározott általános polgári védelmi feladatokat. Ilyenek lehetnek: a munkagépek kikap- "csolása, áramtalanitás, gázvezetékek kikapcsolása, kazánok kioltása, távfűtés kikapcsolása, stb. Az összes — ilyen esetekben — feladatok tárgyalására e cikk keretein belül nem vállalkozhatunk, mivel azok minden esetben az adott vállalat profiljától, helyi adottságaitól függnek. E feladatok dolgozókkal történő megismertetését a munkahelyi kiképzések keretein belül kellett és kell megoldani. A munkahelyi feladatok végrehajtása után az állomány a részére kijelölt óvóhelyre, szükségóvóhelyre, megerősített pincébe vonul, magával víve egyéni védőeszközeit. Akiket a légiriadó jele középületekben ér, felszólítás nélkül hagyják el a helyiséget és a polgári védelem szervei utasításainak megfelelően a legközelebbi óvóhelyre vonuljanak. Autóbuszok, gépjárművek, munkagépek vezetői a légiriadó jelére gépjárművükkel együtt a legközelebbi útvonalon igyekezzenek elhagyni a várost és jelentkezzenek a kijelölt gyülekezési körletben. Általános szabályként kell elfogadni azt az elvet, miszerint légiriadó elhangzása esetén mindenki rejtőzzön el, illetve keressen védelmet ' ott, ahol éppen tartózkodik, mert minden időveszteség az életébe kerülhet. Ha a lakóhelyén érte a légiriadó jelzése, úgy az óvóhelyre, szükségóvóhelyre vonulás előtt öltöztessék fel gyermekeiket, kapcsolják ki a lakásban levő fűtőtesteket, villanyvilágítást, és zárják el a gázhálózatot, valamint az elektromos hálózat ház ban levő főkapcsolóját. Kályhákban, tűzhelyekben a tüzet oltsák el, redőnyös ablaknyílás esetén a redőnyt engedjék le, fordítsanak figyelmet a szomszédok riasztására. A lakásban levő élelmiszereket lehetőleg zárható edényben helyezzék el; vegyék magukhoz az óvóhelycsomagot és az egyéni védőeszközöket, legfontosabb értékeiket. Légiriadó feloldásának módjai, jelzései: Az országot ért támadás veszélyének elmúlását a légiriadó feloldásának jelével kell elrendelni. A légiriadó feloldása elrendelhető az egész ország területére, de külön zónákra is. A légiriadó feloldásának elrendelése — műsorszóró adón, vagy a PVOP hírrendszerén keresztül — három esetben 15 másodperces megszakításokkal nyílt szöveg közlésével történik. Például megyénkre vonatkoztatva: „Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Duna —Tisza köze, Tiszántúl! Duna— Tisza köze, Tiszántúl! Légiriadó elmúlt! Légiriadó elmúlt! A légiriadó feloldására kiadott parancs vétele után a felbldási jelzést elektromos, mechanikus hangjelző berendezésekkel, valamint szükségriasztó eszközökkel adjuk ki. A különböző eszközök felhasználásával a feloldási jelzések a következők: Nagy- és ; kisteljesítményű elektromos üzemű, kéziszirénával: két'zr félperces — egyszer télp usees szünettel megisméte t — egyenletes magasságú hang. bindarao- bal: Kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — elnyújtott lassú nemű kon- * gatás. Kolomppal: K tszer fél- * perces — egyszer félperces szünettel — lassú ütemű összefüggő kongatás. Haranggal: Kétszer félperces — egyszer félperces , szünettel megismételt —< lassú, egyenletes kongatás. Hangosbemondóval, magnetofonszalagról: , Kétszer félperces — egyszer fél- * perces szünettel megismételt — elektromos vagy kézisziréna által keltett egyenletes magasságú hang. Következő számunkban a radiológiai, biológiai, vegyi (RBV) riadó elrendelésével, feloldásával, valamint magatartási szabályok kérdéseivel foglalkozunk. 9 Boldog Béla őrnagy értékelését olvassa feL 9 A résztvevők egy csoportja. Az önés kölcsönös segélynyújtás alapjai IJj minisztertanácsi határozat A Minisztertanács határozata „A polgári védelem irányítása” című részében a polgári védelem legfelsőbb irányítását lényegéiben a hatályos jogi szabályozással megegyezően, de az országos irányító szervek feladatainak, hatáskörének - és hatósági jogkörének terjedelmét és tartalmát tekintve a továbbfejlesztésre és a bővítőire törekvéssel határozza meg. Az új szabályozás további jellemző vonása, hogy az alapjában véve megegyezik a gazdaságirányítás és az államigazgatás reformjának elveivel és szabályaival; továbbá hogy háború idejére is megfelelő jogi alapot és lehetőséget nyújt — elsősorban az államigazgatási tevékenység keretei között — a polgári védelem operatív irányítására és végrehajtására. Az új szabályozás eddig nem tapasztalható részletességgel fejti ki a honvédelmi ’miniszter (polgári védelem országos parancsnoka) országos irányító szerepét és polgári védelmi feladatkörét. Meghatározza a honvédelmi miniszter irányító törzsének — a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának — helyzetét, kimondva, hogy a parancsnokság a lakosság és a polgári szervek támadó fegyverek hatásai elleni védelmét országos szinten tervező, szervező, irányító, koordináló és ellenőrző államigazgatási szerv. A parancsnokság feladatkörét egyébként a honvédelmi miniszter jogköréből adódóan, tehát származékosán az említett honvédelmi miniszteri rendelet tartalmazza. A határozat ezt követően az államigazgatás és a népgazdaság egyes szakterületei országos irányítóinak, a minisztereknek (országos hatáskörű szervek vezetőinek) polgárivédelmi feladat- és jogköréről rendelkezik. Általános érvénnyel rögzíti, hogy az említett vezetők felelősek a felügyeletük alatt álló szerveknél a jogszabályban — és e vonatkozásban alapvető jogforrásként magát a minisztertanácsi határozatot kell tekinteni — meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásáért, valamit a vonatkozó irányelvek és követelmények éjrvényesítéséért és mindezek biztosítása érdekében szakvonalukon a feladatok ellátásához szükséges szervezeti és működési feltételek megteremtéséért. Az új -szabályozás e vonatkozásban — szerkezetileg — lényegében két részre tagozódik: Egyfelől azokat a feladatokat rögzíti amelyek valamennyi miniszterre (országos hatáskörű szerv vezetőjére) egyaránt érvényesek. Például: a felügyelet alatt álló polgári szervek önvédelmének szervezése és irányítása a szak- szolgálati szervezetek létrehozása, felkészítése és anyagi-technikai ellátása. (Megjegyzés: A szak- szolgálati szervezetek operatív működtetése tanácselnöki hatáskörbe tartozik stb.) Másfelől azokat a feladatokat rögzíti, amelyek az egyes miniszterekre (országos hatáskörű szerv .vezetőjére) szakterületük sajátosságaira figyelemmel — hárulnak. E vonatkozásban feltétlenül az új szabályozás további érdemének kell tekinteni, hogy e feladatokat lényegesen részletesebben határozza meg a korábbi szabályozáshoz képest; továbbá, hogy a különleges polgári védelmi feladatokért egyedileg felelős szervek körét lényegesen bővíti és közöttük ennek megfelelően több olyan országos szintű szerv szerepel, amely eddig ilyen vonatkozásban önálló szerephez nem jutott. A Minisztertanács határozata az országos irányító szervek feladat- és jogkörének rögzítése után a területi, illetőleg a helyi államigazgatási szervek vezetőinek — a tanácselnököknek, illetőleg a tanácsi járási hivatalok elnökeinek — polgári véöel- mi jogállásáról rendelkezik. Eszerint az említett vezetők működési területükön a polgári védelem államigazgatási vezetői, és a jogkörükben — az illetékes szervek elvi irányításával — szervezik és vezetik a polgári védelmet. Hatósági jogkörük, ellenőrzési hatáskörük stb, — a felügyeleti hovatartozástól függetlenül — valamennyi polgári szervre kiterjed. Felelősek területükön a polgári védelmi feladatok megvalósításáért, mégpedig: A megyei tanácselnökök és a tanácsi járási hivatalok elnökei felelősek a saját, továbbá a helyi tanácsi szervek és a tanácsi felügyelet alatt álló szervek, valamint az ágazati minisztérium (országos hatáskörű szerv) szakirányítása alapján a szövetkezetek jogszabályban meghatározott polgári védelmi feladatai végrehajtásának irányítá- sáéi't. A helyi tanácselnökök felelősek a jogszabályban foglalt és á megyei (fővárosi) tanácsi szervek által meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásáért. E vonatkozásban az új szabályozás egyébként tizenhárom feladatkört rögzít. A tanácsi szervek polgári védelmi feladatait követően az új szabályozás a vállalatok, intézmények, hivatalok, szövetkezetek, állami gazdaságok,stb. (a továbbiakban együtt: üzem) polgári védelmével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti. Kimondja, hogy az üzemre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását és a polgári védelmi kötelezettség teljesítését az üzemben annak vezetője (vezérigazgató, igazgató, tsz-elnök, stb.) szervezi és irányítja. Az említett vezetők polgári védelmi feladat- és jogkörét egyébként a szabályozás lényegében az önvédelmi és hatósági jellegű feladatokra tagozódásra figyelemmel határozza meg. Rögzíti e vonatkozásban a hatáskörök gyakorlásáért való felelősséget is a helyi tanácsi szerv, illetőleg a felügyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) irányában. Az új szabályozás nem sorolja fel ta- xatív jelleggel a szakszolgálati és honvédelmi szervezeteket. Rendelkezései mégis e vonatkozásban is meghatározó jellegűek, mert az egyes miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) különleges feladatai között konkréten előírja bizonyos szakszolgálatok — illetőleg ezekkel azonos jogi megítélés alá tartozó szervezetek — létrehozását, illetőleg felkészítését, anyagi-technikai ellátását. E Rendelkezések áttekintésével az említett szakszolgálatok a következők: riasztó szakszolgálat, kitelepítési és ‘ befogadási szakszolgálat, egészségügyi szak- szolgálati alakulatok és orvosi segélyhelyek, műszaki mentő és óvóhelyi szakszolgálat, állat- és növényvédelmi szakszolgálat, rbv szakszolgálat, rbv adatszolgáltató és ellenőrző rendszer, tűzvédelmi szakszolgálat, élelmezési szakszolgálat. Az üzemben — az üzem jellegétől, tevékenységi körétől függően — szervezhető önvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek a következők: riasztó, elsötétítő, műszaki-mentő, óvóhely, rbv, egészségügyi, tűzvédelmi, rendfenntartó, kitelepítési, állat- és növényvédelmi, élelmezési alegység. álir'trz’ üjjáktólú'á könyökön; táL; terjedően rögzítjük. > Combcsont- és térdtürésnéí^'a1 végtagot hosszú sínnel vagy szükséges eszközzel rögzítjük. ; (Talp, boka, lábszár, lábhajlaton túlérően.) A végtagok ellátásánál a fájdalomcsillapítás minden esetben elsőrendű feladat. A nyílt törések mozgatása tilos! A lágyrész-sérüléseket az általános elvek szerint látjuk el. Égési sérülések esetén az elsősegélynyújtó első ténykedése a fájdalom csillapítása, az égett, testfelszínről a szennyezett, égett, ruhaneműt eltávolítjuk és a sérült testfelszínt steril gézzel, lepedővel, vagy tiszta, frissen va- , salt ruhával fedjük. (Olaj, zsír, , kenőcsök akalmazása tilos!) Tíz százaléknál nagyobb I—II. fokú testfelületi égettet kórházba kell szállítani, III—IV. fokú sérültet pedig minden esetben. (A testfelszín százalékos égési felosztása: fej: 9, kezek: 1, kar: 9—9, törzs: 18—18, láb: 18—18 százalék. A sokk a sérült, beteg szervezetben zajló komplex folyamat. Súlyos traumára, vagy belgyógyászati folyamatokra utal önmagában is. Oka idegrendszeri, keringési és anyagcsere-változá- * sokban keresendő. Közvetlen ki- : váltásában mechanikus trauma, égés, nagyfokú vérzés, vagy folyadékvesztés, fájdalom, toxikus, ártalom szívinfarktus stb szerepelnek. Az elsősegélynyújtó feladata elsősorban a sokkot kiváltó ok mielőbbi megszüntetése, a fájdalom csillapítása, sérülés el- : látása, végleges ellátás helyére juttatás, ha eszméleténél van, a folyadékpótlás megkezdése. (Pl. . égelteknél sós tea itatása.) 9 Az ujjnyomással való vérzésnyomókölés-felhelyezés végzésével, szükség esetén (végső esetben) k^z.zeb, is, történhet. Nyak- csigolyatörésnél a fejet kétoldalt megtámasztjuk és mint a gerinctöröttet rögzítjük. Ha ha- sonfekve találjuk a sérültet, ebben a helyzetben rögzítjük és mielőbb szállítjuk. Mellkassérülések: nyílt és zárt sérülés lehet. Nyílt mellkassérülésnél steril sebfedést, majd levegőt át nem eresztő anyagot (nylon, gumi, ragtapasz stb) helyezünk rá, majd megfelelő módon rögzítjük és végleges ellátásra szállítjuk. Zárt mellkasi sérülés esetén a beteg légzésének megfigyelése mellett félig ülő, ülő helyzetben a végleges ellátás helyére szállítjuk. Gerinc- és medencesérülés: A sérültet minél több, de legalább négy segélynyújtó egyszerre fej, lábvéghúzés mellett megemeli és deszka, ajtó stb. szilárd alapra helyezve rögzíti (Ma a modern szállítás eszköze a vákuumágy.) A sérültet légzés és szívműködés ellenőrzése mellett mielőbb a szakellátás helyére szállítjuk. Hasi sérülések. A sérültet kissé felhúzott és alátámasztott térdekkel minél előbb a végleges ellátás helyére szállítjuk. Nyílt sérülés esetén az előreesett zsi- gereket sterilen takarjuk, visz- szahelyezni nem szabad. Végtagsérülések: Felkar- és kulcscsonttörésnél háromszögletű kendővel, vagy a csuklótól a hát középvonaláig érő sínnel a felső végtagot rögzítjük. Koponya- és agyi sérültek ellátása: A sérültet vízszintesen háton fektetjük, ha eszméletlen. ,, fejét oldalra fordítjuk. A sérült légzését, szívműködését állandóan ellenőrizni kell. A légutak átjárhatóságát biztosítani kell. A sebzést steril fedőkötéssel látjuk el. Állkapocstörés: a csontvégek elmozdulása és nyílt állkapocstörés esetén az általános elvek után az állkapcsot a felső állkapocshoz rögzítjük, pólya, parittya-kötés. háromszögletű kendő segítségével. Nyaksérülések: ellátása fedő- vagy körkörös kötéssel történik, fontos nyaki képletek, erek, légcső, nyelőcső, stb. sérülés esetén nagy gondot kell fordítani a légzésbiztósítás- ra. az életveszély elhárítására, a fertőzés veszélyére. Vérzés- csillapítás fedő-, viszonylagos Alkar, kéz, ujjak sérülései. Háromszögletű kendővel vagy pólyával mellkashoz, nyakban rögzítjük, ha sín rendelkezésre csillapítás nyomáspontjai. 9 A sérült elszállítása szennyezett terepszakaszról. • A lábszár ütőeres vérzésének csillapítása combhoz kötözéssel.
