Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. március 27. Hektáronként tíz mázsával több A párt XI. kongresszusának dokumentumai jelentőségük­nek megfelelően foglalkoznak az iparszerű növénytermesz­tési módszerekkel. Ezeket először a kukoricatermesztésben alkalmazták nagy sikerrel, azóta több növény termesztésére kidolgozták a legkorszerűbb technológiát. Összefogás az egészségügy érdekében volt. Ez mázsánként 7 forinttal alacsonyabb az előző két év ön­költség-mutatójánál. A csökkenés­ben elsősorban a termésátlagok jelentős emelkedése játszott köz­re. Természetesen a jó átlagter­méshez megfelelő fajták, korsze­rű agrotechnika, technológia szük­séges. A körzetben jelenleg — az egyesülések eredményeképpen — minden községben már csak egy termelőszövetkezet működik. Az erők összevonása, valamint az újabb csatlakozások következmé­nyeként a közös kukorica mintegy 90 százalékát az idén már ipar- szerűen termelik. A bácskai termelési körzet ha­gyományainak és adottságainak, valamint az állattenyésztés fej­lesztési programjának megfelelő­en tovább fejleszti az idén a ku­koricatermesztést. Nemcsak na­gyobb területen, hanem korsze­rűbben és növekvő jövedelmező­séggel. Lehetőség van a termés- eredmények további számottevő emelésére, amennyiben a terme­lést e'^«esítő ténvezőket egvüMp. sen alkalmazzák és kedvező az időjárás. A termelési rendszerek által elért eredmények figyelembevé­telével javasolható a többi terme­lőszövetkezetnek is, amelyek még nem csatlakoztak egyik kezde­ményezéshez sem, hogy alapos körültekintés, mérlegelés alapján, az adottságaikat figyelembe véve mielőbb döntsenek; melyik mód­szerhez kapcsolódnak. K. S. nivalókról tanácskozik. Témái közt szerepel a népesedéspolitika, a csökkent munkaképességűek helyzete, az egészségügyi fejlesz­tés tervei, koncepciói. A törekvés általában a legfrissebb és legége­tőbb kérdések, a soron levő leg­sürgősebb feladatok „helyre téte­lére” irányul. Élénk figyelemmel kisérik a bizottság állásfoglalásait az üze­mi szakszervezeti bizottságok, s egyúttal messzemenően támogat­ják is azokat. Ezzel párhuzamo­san az akcióbizottsági tagok saját munkaterületükön tesznek megfe­lelő intézkedéseket. ------­A legközelebbi, április elején tartandó ülésen az üzemegészség­ügyi Hónapokkal kapcsolatos fel­adatokat tárgyalják majd meg. Az idei munkaterv ezenkívül olyan pontokat tartalmaz, mint Kiskunfélegyháza egészségügyé­nek elemzése, a megyében élő csökkent munkaképességűek hely­zete, az üzemegészségügy a me­gyében, a táppénzes állomány alakulása, vagy a népesedéspoli­tikai határozat végrehajtásának megvitatása. Az országos felsőbb fórumok egyébként elismeréssel nyilatkoz­tak a Bács-Kiskun megyei egész­ségügyi akcióbizottság működésé­ről. Szó van arról is, hogy a SZOT e bizottságok hatáskörének növelését, továbbfejlesztését ter­vezi. J. T. P, N. BARANNYIKOV: Nevek az emlékműn 14. Falu a városban • Itt alakul ki a terület központja. Apró Pál, a városi tanács dolgozója, I.ovas Béla tanácstag. • Hamarosan nevet kapnak a még névtelen utcák, felépül az óvoda ... (Pásztor Zoltán felvételei.) A megye legnagyobb kukorica­termesztő körzete a bácskai. Az itteni termelőiszövetkezetek az elmúlt esztendőben 57 mázsa ter­mést értek el hektáronként, ez. 9,4 mázsával több, mint az előző •esztendő eredménye. Jóval maga­sabb, mint a megyei és az orszá­gos átlag. A Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége ta­nulmánynak is beillő összefoglaló értékelést készített a körzet el­múlt évi kukoricatermesztésének tapasztalatairól és egyúttal szá­mos ajánlást is tett a közös gaz­daságok számára. Ebben a körzet­ben a kukorica vetésterülete a szántóterületnek főbb mint 25 százalékát foglalja el, ha ehhez hozzávesszük a háztájit is, akkor az arány meghaladja a 36 száza­lékot' Fontosságát bizonyítja, hogy a növénytermelés halmozott termelési értékéből 25 százalékot képvisel a tengeri. A termésnö­vekedésnek köszönhetően az állat- állomány jelentős emelkedése el­lenére sem volt az utóbbi évek­ben takarmányhiánnyal küzdő termelőiszövetkezet. A termések emelkedése elsősor­ban az iparszerű termelési mód­szereknek köszönhető. Az elmúlt évben újabb 11 termelőszövetke­zet csatlakozott csaknem 8 ezer hektárral a különböző rendsze­A SZOT és az egészségügyi miniszter közös határozata hív­ta életre — éppen most másfél évtizede — az egészségügyi ak­cióbizottságokat. Feladatuk sok­rétű: a dolgozók betegellátása érdekében az egészségügyi és tár­sadalombiztosítási szervek együtt­működésének előmozdítása; az állami egészségügyi szolgálat és a szakszervezeti társadalombiztosí­tás helyi szervei működésének összehangolása; a betegségi biz­tosítás költségeinek elemzése; Az asszony dermedten állt az italtól dühöngő férje előtt. — Pontosan úgy nézel ki, mint a körvadászaton kergetett vad­disznó. Gondolkodásban a leg­butább állattal sem versenyez­hetnél — szórta a különböző jel­zőket az asszony megvadult fér­jére, amikor annak második üté­se elől ügyesen elhajolt. A férj harmadszor is magasba emelte az öklét. Szemei vérben forog­tak, bozontos, összekúszált ha­ja szénaboglyához hasonlított. Hatalmas ütésre készült, de amikor az asszony elszaladt elő­le, a lendülettől nekiesett a fal­nak, azután összerogyott. —j Nem tűrlek tovább^ elegem van belőled — mondogatta Püs­pökiné. Három gyermekét — Pi­tyut a negyedik emeleti szom­szédtól, az ikreket: Ildikót és Lacikát az udvarról — magá­hoz hívta és autóbusszal az édes­anyjához utaztak. Püspöki László amikor magá­hoz tért, a fürdőszobába támoly- gott. Olajos kabátját nagynehe- zen lerángatta magáról, fejét a csap alá helyezte és a fejebúb- jára hideg vizet eresztett. Két óra múlva a munkahelyére ment, s némi tétovázás után bizonyta­lanul a volán mögé ült. Az el­lenőr azonban szondázás, nélkül is észrevette Püspöki ittasságát és nem engedélyezte neki a gép­jármű vezetését. Püspökit gya­kori leittasodás és botránykozás miatt a munkahelyéről elbo- csájtották. Püspökiné óvodás volt, ami-, kor az édesapja disszidált. Az anyja nevelte fel a budaörsi la­kásában, taníttatta bolti eladó­nak, s gondoskodott róla férjhez- menéséig. Az apja az utóbbi években gyakrabban, a korábbi Időszakban csak 4—5 évenként látogatta meg a lányát és Auszt­ráliából havonta levelet küldött neki. Püspökinél hónapok óta kü­lön At már a férjétől, s a máso­dik válóperi tárgyalásira készült, amikor az édesapja váratlanul megérkezt. Mindjárt elpana- -szolta édesapjának családi hely­zetét, aki felelőtlenül azt aján­lotta leányának, hogy szökjön ki vele Ausztráliába. Püspökiné/ na­gyon szerette gyermekeit, nélkü­lük nehezen tudta volna aa éle­tét is elképzelni; elkeseredésében mégis úgy döntött, hogy a szö-1 kést választja. Először a lillafüredi szállodá­nál parkíroztak le a Ford Coupé- val. Rövid séta után az étterem­ben jóízűen megebédeltek és a második üveg tokaji aszú fo­gyasztása közben Püspökiné rekhez, amelyekben az új'techno­lógia, a csaknem teljes gépesí­tettség következtében csökkent az élőmunka-ráfordítás és a jelen­tős termésátlag-növekedés ered­ményeként jövedelmezőbb lett a termelés. Az elmúlt esztendőben a körzet termelőszövetkezetei a közös ku­korica 77 százalékát iparszerűen termelték, a KITE, á BKR és a CPS keretében. Megjegyzendő, hogy a CPS, amelyet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kezde­ményezett, nemrég megváltoztat­ta a termelési rendszer nevét IKR-re. Az iparszerű módszerek mellett szól az. hogy a hozzájuk csatlakozott közös gazdaságok ter­mésátlaga 10 mázsával haladja meg hektáronként a rendszeren kívül gazdálkodó üzemek ered­ményét. A felsőszentiváni Űj Élet Termelőszövetkezet például az elmúlt esztendőben hektáronként 74 mázsán felül termelt kukori­cát. Az eredmények természete­sen májusi morzsoltra vonatkoz­nak. A terméseredmények értékelése során foglalkozott a területi szö­vetség a költségek alakulásával is. A körzetben az elmúlt évberf 1 mázsa kukorica előállításának szűkített önköltsége 146 forint gondoskodás a betegellátással kapcsolatos jogszabályok végre­hajtásáról; a részvevő szervek közt felmerült vitás kérdések tisz­tázása, stb. Részt vesznek az akcióbizott­ságban a megye egészségügyi in­tézményeinek és hatóságainak ve­zetői, a szakszervezet és a társa­dalombiztosítás képviselői. A rendszeres időközökben ülé­sező bizottság elsősorban az álla­mi egészségügy és a szakszerve­zet által közösen elvégezhető ten­• Hegyi Sándor határőr. édesapja előadta a szökésre vo­natkozó elképzelését. — Hercegszántóig gépkocsival megyünk. A határállomáson én útlevéllel kilépek, te pedig a Fe­renc-csatornához gyalogolsz, át­szöksz a határon és odaát majd találkozunk. Az olasz hatáiron majd bizonyosan könnyebb lesz a dolgunk. Azon a napon Hegyi Sándor, az egység élenjáró katonája, a balotaszállási Kossuth Tsz tag­ja gépkocsival érkezett a szolgá­lati Helyére. A Ferenc-csatorna keleti oldalán őrizte a határit. A járőr elsősorban az árterület figyelésére fordított nagyobb gondot. Tizenkét óra volt. Hegyi határőr a harangszó hallatára önkéntelenül is a falu templom- tornyának irányába nézett. Ek­kor vette észre, hogy egy nő, a cserjés-bokros területen me­lyen meghajolva a határ felé' tart. — Keres valamit, fiatalasz- szony? — kérdezte a határőr. — Nem vagyok fiatalasszony, lány vagyok és nem keresek semmit! — tiltakozott Püspöki - né. — Akkor hát milyen célból ér­kezett a határra, és milyen ok­mányokkal rendelkezik? — Nincsenek okmányaim, mert édesapám gépkocsijában a faluban hagytam — szólt a vá­lasz. A határőr jelentésére Püspöki­nét előállították az őrsre. Til­tott határátlépés kísérlete miatt az illetékes igazságügyi szervek döntöttek ügyében. Gazsó Béla A FIVÉRHEZ „Drága Tyihon fivéremül A megpróbáltatásokat már megszoktam, nálunk, frontharco­soknál ez mindennapi jelenség. El sem tudod képzelni, mennyire megöregedtem a háborús évek alatt. Ha látnál engem, soha meg nem ismernél... Megijednél: le­soványodtam, megöregedtem. Se­beimet nehéz lesz gyorsan be­gyógyítani. Mellkasom, akárcsak egy összetört sebességváltó-szek­rény, hörög, a fene se tudja, mi­ért. Még csak huszonhetedikben vagyok, de sokat menni egyszerre már nem tudok, kifulladok. Fej­sebem szintén sok erőt és egész­séget vett el tőlem .., Íme, ez a háborúi Lám, mit jelent szabad ég alatt hálni... De ne hidd, hogy már alkalmatlannak tartom magam mindenre. Mi még sok évet élünk együtt, megnősülök, hisz nem lehetek örök életemre nőtlen, családot alapítok. De hát ez mind majd később, ezeket a problémákat majd békeidőben oldjuk meg .. AZ APÁHOZ. Később, apjához írt leveléből. „örülök, apám, hogy gazdasá­gotok kezd fejlődni, hogy kezd­tek lábra állni... Jusson eszedbe apa, hogy ha­marosan véget ér a háború, ha­marosan kenyérrel és sóval kell (II) Szemmel., messzitgl.alig ki­vehető a tervezett ..faluközpont” és a környező terület közötti szintkülönbség. A két-három mé­ternyi magasságtöbblet elég ah­hoz, hogy jól szemrevételezhesse az alakuló teleDülést az érdek­lődő. Építkezés, építkezés Betonszűrke és télga-, cserép­piros foltok mindenütt. Építkez­nek a kijelölt utcákban, ötvenen, százan, még többen költöznek eb­ben az évben úi lakásba? Ki tudja. Csak az új osztásokon emelkedő házakban a számítások szerint mintegy hétszázan—nyolc- százán élnek maid. Később töb­ben A leteleoülők között sok a iiatal házas A rendezési terv készítésénél gondoltak a meglevő és a remélt, várt gyerekekre. Belátható időn belül bölcsőde, óvoda és iskola könnyíti a szülők dolgát, szolgál­ja az ifjú állampolgárokat. Évek óta egyetlen tanácstagi beszámolón sem mulasztották el az óvoda sürgetését. A‘ városba hordták azt a néhány szerencsést, akiket fölvettek a konzervgyári vagy valamelyik más. e célra lé­tesített intézménybe Ugyanilyen gondok dörömböl­tek a két kilométerre levő Kis- kecskeméten. Először arra gon­doltak, hogy a két település kö­zött építenek egyet. Rész- és közérdek A látszólagos takarékosság miatt később sokat bírálták volna az ötlet szerzőit. Melyik szülő en­gedi el gyerekét egyedül ilyen távolságra? Az e tájon lakók többsége gyárban dolgozik, reggel hatra jár! Elsősorban Lovas Bélának, a városi tanács végrehajtó bizott­sága tagjának a javaslatára elha­tározták, hogy építenek egy óvo­dát a Szeieifaluban és egyet Kiskecskeméten. Még ebben az esztendőben. Az utóbbi jó párt­fogót talált az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat dol­gozóiban. Az igazgató személyes ügyének érzi, hogy minél előbb elkészüljön a kis úszómedencével bővített gyermekintézmény. Megkezdődött a nemes versen­gés. Mert a Szeléifalu sem adja alább. Lovas ' Béla1 nyakába vette a várost és kivitelezőt keresett. Azonnalra. Megmosolyogták né­hány helyen Talán 1976-ban el­kezdenék. de inkább 1977-ben. A Kossuth Termelőszövetkezet­tél sikerült végül is megállapo­dást kötni. Kérdem Tóth Béla elnököt, hogy miért vállalták, hiszen tu­domásom szerint előnyösebb aján­latokat is kaptak. — Ma óvodát építeni nem na­gyon gazdaságos. Jó ha nem fi­zetünk rá. De ki vonja kétségbe, hogy szükség van ezekre. Közvet­ve a mi dolgozóink érdekeit is szolgálja, mert átadása után eny­hülnek a kicsinyek elhelyezésének gondjai. Így könnyebben jut hely fogadnotok harcosaitokat. Várjá­tok hát azt a napot, készüljetek fel az én fogadásomra is. Mert mi visszatérünk, hazatérünk, fel­tétlenül hazatérünk... Mi van Miskával? Mit csinál, jobban van már? Kabátom bi­zonyára jó lesz rá, ingeim a nyakkendőkkel együtt szintén ... Legalább emberi kinézése lesz. Elvégre nem járhat pucéran. Tyi- honnak is adjál valamit az én holmimból. Valahogy ki kell már kecmeregni a szegénységből! Semmi vész, rövidesen a háború nyomait is eltüntetjük. Amivel tudok, segítek rajtatok ... Én is mindenféle szörnyű dol­gokat álmodok. De hát ez osto­baság. Amire gondol az ember, arról szokott álmodni..." Apjához írt, 1944. március 18-i keltezésű levél: „A napokban írtam egy levelet, de már nem bírtam kivárni a ko­rábbi leveleimre küldött válaszo­kat, s ezért elhatároztam, hogy ismét elküldöm Nektek frontüd­vözletemet, s vele egy fényképet. 1941 novemberében fényképeztet- tem le magam a frontra indulás előtt. Hogy szerettem volna még akkor elküldeni Nektek ezt a fényképei, de hová küldtem vol­na?!, Ezért úgy döntöttem, kivá­rom az adandó alkalmat, a har­cok tüzén viszem át magammal tagságunk gyerekeinek másutt. Elvállaltuk, noha építőipari rész­legünk számára kicsit szokatlan az ilyen munka. Kisebb bővítése­ket. átalakításokat csináltak ed­dig. Ezzel is megbirkóznak! A jelszó: óvoda Ánvos Aladár irányítja a már megkezdett munkákat. 1975-ben megnyithatja kapuit az új intéz­mény. Gyulai Tibor, a városi tanács tervosztályának a vezetője is bi­zakodó. — A Beruházási Vállalat hiva­talosan közölte, hogy térítésmen­tesen intézi a létesítéssel kapcso­latos ügyeket. Tekintélyes össze­get takarítunk meg ezáltal. Az efféle felajánlások, pénzadomá­nyok tették lehetővé, hogy az 1971-es felhívás óta a reméltnél lényegesen gyorsabban bővül a megyeszékhely óvodai hálózata. Eddig 8 millió 150 ezer forinttal támogatták az üzemek, hivatalok, munkacsoportok, egyének Kecs­keméten az akciót Az ötödik ötéves tervben a Szelei- falu remélhetően ABC-áruházat, vendéglátó egységet -kap. tárgya­lunk iskola és bölcsőde létesíté­séről. A végleges programokban rögzítjük, hogy mi készül el az ötödik és mi az ezt követő öt­éves tervben. Az biztos, hogy 1980 táján ta­karos, kényelmes település lesz a Aost még elhagyatott Szeleifalu. A kertek csinosításával, fokozot­tabb tisztasággal sokat tehetné­nek az ott lakók is a kulturál­tabb környezetért. A Bács-Kiskun megyei SZÖV- TERV fiatal dolgozóját. Szentesi és majd elküldöm Nektek. Ennek most jött el az ideje. Rám emlé­keztet majd Benneteket. Én so­kat változtam, de a külsőm és a szívem ugyanaz maradt. Csak idősebb lettem valamivel”. Keltezés nincs. Apjának, hoz­zátartozóinak írt levél: ,. Most van egy kis időm és így megírhatom Nektek, milye­nek a mi ellenségeink, azok, akik vadállatok módjára törtek rá ha­zánkra. Most az ő földjükön har­colunk. Nos, itt mindenütt csak magántulajdon van, kizsákmányo­lás, egymást rabolják ki az em­berek. Ezek nemcsak háborús el­lenségeink, ezek a más népek gyűlöletének szellemében nevelt emberek, akik nemzetüket min­denek fölöttinek tartják és akik más nemzeteket lenéznek ... Ezek az emberek úgy szerezték vagyo­nukat, hogy kizsákmányolták a a rabszolgaságba hurcolt szovjet állampolgárokat Ukrajnából, Be­lorussziából és hazánk más vi­dékeiről... Most együtt mene­külnek hadseregükkel és itthagy­nak mindent, amit összeraboltak. Látványuk gyűlöletet vált ki az emberekből. Hiszen ők perzsel­ték fel városainkat és falvainkat. Akárcsak a véres zsákmánnyal hazatérő ordasokat hazaváró far­kaskölykök, úgy várták bandita férjüktől és fiaiktól az Oroszor­szágból való küldeményeket, ame­lyek miatt az utolsó holmitokat is elszedték tőletek, drágáim. Mohón várták ezeket a küldemé­nyeket, azt kérték, minél többet adjanak postára belőlük, pedig jól tudták, hogy idegen vér, ide­gen könnyek tapadnak hozzá­juk ..." 1944. március 19. Zoltánt dicséri Apró Pál, a vá­rosi tanács csoportvezetője. — A város egyik legkorszerűbb gyermekintézménye lesz a szelei- íalui. A helyiségek beosztása megfelel a legújabb elveknek. Ha­talmas teraszt is terveztek. Ideá­lis feltételeket teremt a gyerekek foglalkoztatásához. A 75 szemé­lyes óvodához jóval több ember kiszolgálására alkalmas konyhát terveznek, számítva a későbbi bővítésre. A játszótér az épület mellé kerül. Szolgálati lakás is készül. — Ez már a harmadik óvoda, melynek kivitelezését, ahogyan mondani szokás, társadalmi mun­kában segítjük. Hakk Béla. a Beruházási Vál­lalat főkönyvelője a továbbiak­ban elmondta, hogy a vállalat évente rendszeresen hozzájárul az óvodák fenntartási költségeihez. Mindnyájunk érdeke, hogy minél előbb megszűnjenek a legkiseb­bek elhelyezésének gondjai. Az összefogás haszna írtuk már. hogy a pontosan meghatározott, a köz javát szol­gáló céldÉ hatalmas energiákat szabadítanak fel. ígv történt ez Szeieifaluban is. Az óvoda jelszó megnyitotta a zárt kapukat, több­letmunkára serkentette az agya­kat, karokat. Legyen ez az ügy ott is jó példa. Hasonló buzgalommal, ösz- 9zefogá$sal megrövidíthetik azt az időt. amíg Kecskemét hangu­latos, kedves színfoltja lesz ez a peremkerületi település. Heltai Nándor „Hazatérek és úgy fogunk él­ni, ahogy még soha sem éltünk. Mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy életünk boldog és örömteli legyen. Ami tőlem függ, igyekszek mindent megten­ni. Ö ,ez a betegség. Csak elkerül­ne Benneteket az a baj. Sürgő­sen írjátok meg, mi van Tyi- honnal. kórházban van-e még, vagy már otthon, van-e orvos ná­latok? , . Küldtem haza 1100 rubelt, ké­sőbb kaptok még 1200 és 1300 rubelt... Egyszóval pénzkülde­ménnyel fogok segíteni rajtatok. ... írjátok meg, milyen az idő­járás . ..Itt hol havazik, hol esik. Az utak járhatatlanok, akárcsak tavasszal mindig, de mi már megszoktuk, hogy bármilyen kö­rülmények között harcoljunk, s amint látjátok, nagyszerűen nyo­mulunk előre”. 1944. március 28. „Apa! Próbáld leküzdeni azt a betegséget, gyógyulj meg, nehogy csapás érjen. .... ... Végül is kivel építitek a házat? Románnal és Pávellel? Nektek hármótoknak kell épít­kezni. Ha majd hozzáfogtok az építkezéshez, arra kérlek benne­teket, hogy mindent a lehető legjobban csináljatok. Nagy ab­lakokat, külön hálószobát, külön hallt, Külön konyhát. A konyha hadd legyen ideiglenesen harom- falú, s orosz kemence benne. Kezdetnek jó lesz a háromfalu konyha, egyelőre az is megjelel, később pedig a lehetőségekhez mérten ki lehet majd toldani. A háznak feltétlenül fedett ^ tor­náca legyen, ablakokkal.. ■” (Folytatjuk) Harangszóra érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents