Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-22 / 69. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Véget ért a kongresszus vitája i PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 69. szám Ára: 90 fillér 1975. március 22. szombat Elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját, a kongresszus elé terjesztett dokumentumokat Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bitottságá- nak tagja. Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jánosné könnyűipari miniszter volt, aki beszámolt a XI. kongresszusnak a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről.’ — Az eredmények közé soroljuk — mondotta —, hogy a Büszkén és hálával emlékezünk azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét Friss István beszéde Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21 -éré, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szívében nyomult előre, Nem kisebb jelentősége volt a .magyar proletárforradalom győzelmének a nemzetközi munkás- mozgalom számára. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett arra. hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a pro- letárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság és megalakult vezető testületé, a kományzó. tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzó tanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében”. Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az oroszországi kommunista pártot VIII. kongresszusán érte a hír .'a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus * szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanácsköztársaságot. De alig is akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkaszervezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyarországi eseményeket. Mivel Közép-Európában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom következett. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmények között vállalták az üldöztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép. függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a sz»vjet hadsereg győzelmei, amelyek szétzúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadulását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatalmat. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokrá is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is' hirdetik. termelést a tervezettnek megfelelően, dinamikusan növeltük, korszerűsítettük a gyártmányokat, a géppark jelentős részét kicseréltük. Javult a vállalatok gazdálkodása, versenyképesebb, gazdaságosabb a gyártmánystruktúra. Javultak a könnyűipari dolgozók munkakörülményei, növekedett keresetük, de vannak gyenge pontjaink, vannak tartalékaink, és nem kevés a teendőnk a meglevő eszközök jobb hasznosításában, az ötödik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. — Miközben megállapítjuk, hogy jobb leit az ellátás, az áru- választék. iparunk és kereskedelmünk gyorsabban reagál az újra, a korszerűre, az életkörülmények változására, tudjuk, hogy nem minden vásárló elégedett termékeinkkel, mert nem, vagy csak hosszabb utánajárással kapja meg a számára megfelelő árucikket. — Mindinkább felismert tény mondotta a miniszterasszony —, hogy az iparnak és a kereskedelemnek nem, külön-külön, hanem együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden rétege — pénztárcája és igénye szerint — megtalálja a keresett árucikket, s hogy az export még hatékonyabb legyen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cseréltek ki korszerűre. A gépek cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelményekkel összhangban álló szakembergárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt. A többi között kijelentette: elsődlegesnek tartjuk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését. De tudjuk azt is, hogy ez csak akkor érhető el, ha összhangban van a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. Ezért minisztériumi irányitó munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését. Végezetül biztosította a kongresszust arról, hogy a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezetőjé mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért. Ezután Szaló János, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizottságának titkára, Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőmijvese, dr. Benedikt Ottó akadémikus-, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója, Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora vette át az elnöki tisztséget. Felszólalások következtek: dr. Kurucz Imre, az V. kerületi szönetet mondott, majd szót adott dr. Varga Péternek, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága első titkárának, és Dojcsák Jánosnak, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójárunk. Ezután Mórocz Lajos bejelentette, hogy 143-an jelentkeztek felszólalásra, s eddig 53 küldött • Rács-Kiskun megyei küldöttek a kongresszuson. pártbizottság első titkára, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója lépett a mikrofonhoz. majd külföldi pártok képviselői szólaltak fel. Bruno Küster, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt vezetőségi irodájának tagja. Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja, Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke, Franz Dübi, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Per Israelsson, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottságának tagja, I. Bilen, a Török Kommunista Párt KB főtitkára adta át pártja üdvözletét a kongresszusnak és kí- v-lnt sikereket a szocializmus építéséhez. Az elnöklő Nemes Dezső köszönetét mondott a felszólalásokért és jókívánságokért, majd ebédszünet követkézéit. Az ebédszünet után Mórocz Lajos vezérőrnagy elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos elmondotta, hogy újabb üdvözletek érkeztek külföldi pártoktól, s bejelentette: pénteken délelőtt átutazott Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöké, s baráti üdvözletét, jókívánságait küldte a kongresszusnak, a kongresszus útján a magyar népnek. A jókívánságokért Mórocz Lajos a kongresszus nevében kökapott szót. Az elnökség nevében indítványozta, hogy még négy jelentkező szólaljon fel, majd zárják le a vitát. Javasolta: akik nem kaptak szót, véleményüket írásban juttassák el a kongresszus titkárságához, amely továbbítja majd a megválasztandó Központi Bizottsághoz. A kongresszus küldöttei az elnökség javaslatát egyhangúlag elfogadták. A következő felszólaló Tóth Imre, az Építésügyi éb Városfejlesztési Minisztérium pártbizottságának titkára volt, majd dr. Rózsa Imre sebész-adjunktus, Czidor András, a MÁV záhonyi állomásának átrakókörzeti főnöke, majd a vita utolsó felszólalójaként Jávorszky József, a Ganz-MÁVAG hegesztője lépett a mikrofonhoz. Szünet után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnökletéivel folytatta munkáját a kongresszus: a korábban megválasztott szerkesztő bizottságok elnökei terjesztették a kongresz- szus elé jelentésüket. Győri Imre, a MSZMP Központi Bizottságának titkára a kongresszusi határozattervezet és a Szervezeti Szabályzat véglegesítésére kiküldött szerkesztő bizottság munkáját összegezte. Elörebo(Folytatás a 3. oldalon) WWW»»!««« ÍJnnepség a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Kiskunfélegyházán A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 56. évfordulójának megyei ünnepségét Kiskunfélegyházán, a Vegyipari Gépgyár kultúrtermében tartották. A eseményen jelen volt dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, dr. Belényi István, a városi tanács elnökhelyettese, Bódi János, a néphadsereg magasabb egysége pártbizottságának titkára, Hajba Ottó, a gyár igazgatója és számos közéleti személy. A megjelenteket Füredi Imre, a gépgyár pártbizottságának titkára üdvözölte. Ünnepi beszédet Miklós János, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, az állami gazdaságok megyei főosztályának igazgatója mondott. Az ünnepi esemény elnöksége. • Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. Miklós János ismertette a Tanácsköztársaság megalakulásának körülményeit. — A magyar munkásosztály 1919 márciusában azért juthatott a politikai hatalom birtokába, kerülhetett a nemzet élére, mert bebizonyosodott, hogy a polgári kormányzat nemcsak a belpolitikai válság megoldására képtelen, hanem külpolitikailag is tehetetlen. Világossá vált, hogy egyedül a munkásosztály védi meg az igazi nemzeti érdekeket, egyedül van meg az ereje hozzá, hogy felvegye a küzdelmet az imperialisták hódító törekvéseivel. A továbbiakban így folytatta: — A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megindult forradalmi hullámverésben jött létre, része volt az egész tőkés világot megrázkódtató, a nemzetközi imperializmus egyeduralmát megszüntető, az oroszországi szovjet államot létrehozó forradalmi folyamatnak. Győzelme tehát nemcsak a magyar nép ügye volt, hanem a nemzetközi haladásé is. Még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt létrejöttek 1919 első hónapjaiban a munkástanácsok. Egymás után szervezték meg a dolgozó nép helyi képviseleteit. Gyorsán létrejöttek a direktóriumok Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és másutt. Megalakultak a nép államának védelmére a katonai egységek. Május elején Kiskunfélegyházán is létrejött a Kiskun Vörös Ezred. A Magyar Tanácsköztársaság • Miklós János méltatta a Tanácsköztársaság jelentősegét. mindössze 133 napig állott fenn, mégis egyik legkiemelkedőbb fejezete népünk történelmének.A későbbiekben az ünnepi szónok foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyeket gyorsan megvalósítottak a Tanács- köztársaság idején. Megtörtént a termelőeszközök széles körének társadalmi tulajdonba vétele, a gyárak, 'a bányák, a közlekedés, a pénzintézetek, a bérházak és jórészt a kereskedelem társadalmasítása. Köztulajdonba kerültek a száz holdnál nagyobb földbirtokok. A Tanácsköztársaság vezetői nagy gondot fordítottak a kollektiv tulajdon elvének érvényesülésére. Az üzemek a munkásság ellenőrzése alá kerültek. A termelés irányítására biztosokat, melléjük munkástanácsokat választottak, melyeknek feladata „a proletár munkafegyelem megteremtése, a dolgozó nép tulajdonának : védelme és a terrhelő munka ellenőrzése” volt. A tanácshatalom államosította az iskolákat, 14 évig terjedően kötelezővé tette a gyermekek tanulását, hadat üzent az analfabétizmusnak, megszüntette az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. A továbbiakban utalt a néphatalom külpolitikájára, amelyet az internacionalizmus hatott át. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Napjainkban, amikor a dolgozók millióival együtt rendkívül nagy figyelemmel kísérjük pártunk XI. kongresszusának eseményeit,-.amikor hazánk fel- szabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére készülünk, erőt merítünk a dicsőséges Tanácsköztársaság hősi harcaiból, példájából, az elkövetkezendő feladatok megoldásához- a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében végzendő munkához. Az ünnepségen a kiskunfélegyházi középiskolák vegyeskara adott színvonalas műsoj-t. Füredi Imre zárszava után, az Internacionálé eléneklésével fejeződött be az ünnepi megemlékezés. K. S.
