Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

1975. március 20. • PETŐFI NÉPE • 5 Parkerdő a Széchenyivárosban Kecskemét legnagyobb új lakótelepét, a Széchenyivárost és környé­két folyamatosan csinosítják. A kisebb-nagyobb parkok, a zöldövezet kialakítása mellett a városi tanács mezőgazdasági oszáíya több mint ezerhektáros parkerdőt elepített az új városrész mellett. A Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói eddig mintegy 40 hek­táron már elültették a facsemetéket. Jelenleg 20 hektár talajt készí- nek elő. 9 Illés István naponta másfél hektárt szánt fel, ahová hamarosan facsemetéket ültetnek. (Pásztor Zoltán felvétele) A takarékosság tudománya LAPSZEMLE Gazdasági társulások a mezőgazdaságban 9 Nem nagyon szeretünk a szá­mokkal foglalkozni, pedig igazán ideje lenne, hogy komolyan ve­gyük a tényeket. Például, ha az idei költségvetés néhány tételét összevetjük egy-két statisztikai adattal, szinte kész programot ka­punk az ésszerű és helyénvaló takarékossági intézkedések meg­tervezéséhez. Az idei állami költ­ségvetés hiánya pl. csaknem 5 milliárd forint, a kiadások eny- nyivel haladják meg a bevétele­ket. Ezzel szemben a statisztiku­sok kiszámították, hogy ha az iparban jelenleg létező állóeszkö­zöket csupán 1 százalékkal jobban kihasználnák, megközelítően 15 milliárd forinttal csökkenthet- nénk a beruházásokra fordított kiadásokat. A költségvetés az idén 10 szá­zalékkal többet költ a külföldről beszerzett nyersanyagok ártámo­gatására. Ezt a tételt az ipar csu­pán 1—2 százalékos anyagmegta­karításával már bőven ellensú­lyozhatnánk. Az államháztartás mintegy 40 milliárd forintot juttat vissza a vállalatoknak, mezőgazdasági szö­vetkezeteknek a gazdálkodás tá­mogatására. az eredményhiány pótlására. Viszont: évente 2,5 mil­liárd munkaóra esik ki — kü­lönféle okokból — a munkaidő- alapból. Számolhatunk úgy, hogy egy dolgozó óránként átlagosan 100 forint értékű terméket állít elő, s akkor rögtön felbecsülhet­jük, mit jelentene az. ha csak 5—10 százalékkal is többet hasz­nosíthatnánk a rendelkezésre ál­ló munkaidőből. Szerényen szá­mítva, ezen is 15—25 milliárdot „kereshetnénk”. • Ez a rövid példasor is il­lusztrálja, hogy milyen sokat je­lentene már az is. ha mindenütt csak néhány százalékkal javulna a gazdálkodás- a munka hatásfo­ka. az ésszerű takarékosság, szem előtt tartva, hogy nem rögtön­zött. látszateredménvekre törekvő spórolásról. hanem tervezett, szakszerű gazdálkodásról van szó. Például, ha valamely termékből kispórolják az anyagot, ezzel egy- egy vállalat — rövid idő alatt— valószínű mutatós anyagtakaré­kosságot érhet el. Valójában ezzel a módszerrel nagyfokú pazarlást művel, hiszen a szükségesnél ke­vesebb anyag miatt rossz, a le­hetségesnél rövidebb élettartamú gyártmányt készített, s ezzel tete­mesen rontotta a felhasznált nyersanyag, energia és munkaidő hatásfokát Helyenként olyan takarékosság is helyénvaló lehet, amely sze­rint inkább kerüljön kicsivel töb­be pl. egy beruházás, de legyen hamarabb kész, legyen komplett, s ne álljon le fél év múlva nagy­javításra, mert a látszateredmény kedvéért valamit kispóroltak a technológiából. Ez a fajta taka­rékosság persze megköveteli az erők koncentrálását. • Van, ahol az anyaggal lehet takarékoskodni, mert már az új technikához, technológiához, vagy a dolgozók begyakorlottságához képest valóban fellazultak az anyagnormák. Van. ahol anyagot lehet változtatni. Az is sok he­lyen megeshet, hogy a termék megváltoztatásában rejlik a leg­nagyobb megtakarítás lehetősége. Pl. ha ugyanannyi, vagy valami­vel nagyobb ráfordítással — kor­szerűbb, értékesebb gyártmányt készítenek: az az egyik legjobb módja a hatékonyság fokozásá­nak. — Másutt a géppark kiegé­szítése, felújítása indokolt vagy a kapun belüli munkanélküliség megszüntetése sürgető. Bizonyos ugyanakkor, hogy az efajta — valódi — takarékosság­hoz a legjobb terveket, elgondo­lásokat a legjobb munkásoktól, a szocialista brigádoktól érdemes várni, s tőlük érdemes kérni a tanácsot. A jó szakmunkás sosem volt képes arra, hogy olyan újí­tást konstruáljon, vagy fogadjon el. amely nem emeli, hanem ront­ja a termék értékét, valamilyen tulajdonságát. • Az ésszerű takarékosság konkrét üzemi teendőinek kidol­gozásához tehát a törzsgárdata- gokat, a szocialista brigádokat — — társnak, és szakmai zsűrinek — érdemes meghívni annál is in­kább, mert a végrehajtásnak ők a főszereplői. G. F. A Társadalmi Szemle márciusi száma — amely ezúttal is sok fontos politikai témát ölel fei — érdekes ankétről számol be olva­sóinak. A gazdasági társulások ala­kításával és működésével kapcso­latos problémák megvitatására rendezett ankétot a folyóirat szer­kesztősége. Ezen a résztvevők a bajai, társulásos alapon megvaló­sításra kerülő. húsipari üzem konkrét példájából igyekeztek ta­pasztalatokat leszűrni. A vita leg­fontosabb megállapításait, úgy vél­jük, lapunk olvasói is érdeklődés­sel fogadják. Szabó Imre, a bajai járási párt- bizottság első titkára annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a közös vállalkozás gondolata és lehetősége ott merülhet fel első­sorban. ahol a mezőgazdasági alaptermelés — mint a bajai já­rásban — egy bizonyos fejlettsé­gi szintet elért. Ehhez járult hoz­zá a jelentős koncentráció is, az a tény, hogy 1964-ben még 75 ter­melőszövetkezet volt a járásban, ma pedig már csak 20 van. Hegedűs Béla. a Húsipari Tröszt beruházási főelőadója ezt azzal egészítette ki, hogy a közös tevékenység szükségességének ki­alakulásában jelentős szerepe van a népgazdaság igényeinek. Ez olyan kényszerítő erő. amely elől nem térhetnek ki a gazdaságok. Hasonlóan összefogásra késztető erő a piaci viszonyok alakulása. Például jelenleg az a körülmény, hogy a Közös Piac korlátozó in­tézkedései miatt csak feldolgozott termékek értékesíthetők biztonsá­gosan. A vita során tisztázódott az is. nem lehet csak arra számítani, hogy az üzemek ismerjék fel kö­zös érdekeiket. A helyi irányító Március 6-án mintegy hétszáz Bács-Kiskun, Csongrád és Szol­nak megyei 6. osztályos tanuló érkezett különvonattal a Bala- tani Üttörővárosba, Zánkára. A pajtások jó tanulmányi eredményükkel és kiváló úttö- rőmunkáiukkal érdemelték ki. # Tordasi Klára Kecskemétről érkezett az úttörő városba. szervek feladata, hogy a megvaló­sítás elindítóivá váljanak. Persze az sem helyes gyakorlat, ha egyes központi irányító szervek csak nézői akarnak lenni ennek a munkának Borsodi Miklós, a Bajai Álla­mi Gazdaság igazgatója elmondta: Az elmúlt néhány évben, külön­böző problémák miatt, a beruhá­zások kivitelezése általában lelas­sult. Ez megnövelte a költségeket, ami kihatott a jövedelmezőségre is. Véleménye szerint kedvezőbb hitelfeltételek megteremtésével le­hetne a megoldást gyorsítani. Gondoljunk arra — mondotta —, hogy a mi beruházásunk értéke is. mióta a szervezés folyik, több mint kétszeresére emelkedett. Ha áz első években épül meg ilyen hosszú lejáratú hitelből, felébe sem került volna, és már több éve termelne . .. Perczel János, a kalocsai TE- SZÖV titkára szerint a létrejövő közös vállalkozásokban ma még jóval nagyobb a személyes, kap­csolatok szerepe a kívánatosnál. Mindenképpen szükség volna egy központilag kialakított mecha­nizmusra. amelyet azután a tár­suló gazdaságok automatikusan igénybe vehetnének. Dr. Matos László, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak osztályvezetője azt fejtegette, hogy a társulások, közös vállal­kozások társadalmi rangja alatta van más üzemek rangjának. A társadalmi megítélés mellett -a törvényi-rendeleti szabályozás sem kielégítő. Több. társulási for­mát szabálvozó rendelet évtize­dekkel ezelőtt keletkezett. Ezért hogy részt vegyenek a 28 napos őrsvezetőképző 'táborban. Egy- egy épületben 96 pajtás Iakik. A táborok munkáját és életét út- törővezetiők Irányítják, szerve­zik. A táborozok gazdag és színes rendezvényeken vesznek részt. A tananyag-feldolgozó foglalko­zásokat raj- és őrsi összejövete­lek követik. A ieendő őrsveze­tők elsajátítják a vezetés mód­szereit. Megismerkednek az épü­lő úttörőváros létesítményeivel is. A autóbuszkirándulásoki al­kalmával megnézik a Balaton- felvidék földrajzi, történelmi, kulturális nevezetességeit. A programok sorában jelen­tős helyet kaptak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. A táborozok megemlékeznek a nagy történelmi évfordulókról, köszöntik a szabadság lángját, s együtt űneplik meg az úttörővá­ros területének felszabadulását. Az úttörővárosi úttörőtanács titkára Tordasi Klára. Klári Kecskemétről érkezett. Otthon, az úttörőcsapatban is tagja az úttörőtanácsnak, kitűnő tanuló és a Kiváló úttörőmunkáért jel­szükségesnek tartom — mondot ta —, hogy az új politikai cé­loknak és a jelenlegi helyzetnek megfelelően a központi szervei: vizsgálják meg a társulások jogi helyzetét, és új jogszabályokká' biztosítsák az alapítás és a fejlő dés feltételeit. Az ezzel együt végzett politikai munka megerő sítheti a társulások, a közös válla, latok társadalmi rangját, és íg.' elősegítheti fejlődésüket is. Vita alakult ki a jövedelmező ség alacsony színvonaláról is, am szintén fékezőie a fejlődésnek. A: előnyökhöz tartozik ugyanakkor — ezt dr. Vendégh Ferenc, pénz­ügyminisztériumi főosztályvezető hangsúlyozta —, hogy megnö­vekszik az értékesítési biztonság, csökken a szállítási költség, nö­vekszik a piac ismerete stb. Vagy­is egy sor olyan belső tartalék eredményes felhasználására nyí­lik mód a termelési vertikum létrehozásával, amely növeli a gazdálkodás alaptevékenységének eredményét. A Társadalmi Szemle cikke a továbbiakban, az ankét tanulsá­gainak összegezéseként megálla­pítja: Sürgető feladat, hogy az említett politikai célok megvaló­sításának érdekében biztosítsuk a tulajdonformák használatát meg­határozó közgazdasági, pénzügyi, jogi szabályozók összhangját a politikai célkitűzésekkel. Ennek érdekében fontos lenne mielőbb kidolgozni az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek magasabb fokú együttműködésének alapel­veit a XI. kongresszus határozatai alapján. T. P. vény tulajdonosa. Lantos Ilonka az 5-ös tábor úttörőtanácsának elnöke, Kiskunfélegyházáról a Batthyány Lajos Általános Isko­lából érkezett. Ilonka mint őrs­vezető is élvezi társai bizalmát, és jól érzi magát az úttörővá­rosban. 24 500 tonnával több szén w a ivozep-dunántúli Szénbá­nyák ajkai bányaüzeme szo­cialista brigádjai a pártkong­resszus tiszteletére tervüket 24 500 tonnával túlteljesítették. Ezenkívül nagy értékű anyag­takarékosságra is vállalkozott az üzem. Képünkön: Pad Gyu­la vájár megbeszéli a- tenniva­lókat a „November 7.” csapat tagjaival., (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) Művészi kivitelű panelek Mintha szobrász munkálta volna meg azokat az új panele­ket, amelyeknek a gyártását most kezdte el az egyik moszk­vai házgyár. A panelek érdekes geometriai figurákat ábrázolnak, amelyek széppé és kifejezővé te­szik a betonblokkokat. A geo­metriai ábrákat PVC-matricák- kál viszik rá a panel felületére. Az ábrák a formázáskor nyo­módnak rá a panel külső fe­lületére. (APN —KS) A feladat, melyre az őrsveze­tő-jelöltek készülnek nem köny- n.yű, de nagyon szép. Közösséget kell kovácsolniuk, vezetniük, s ennek a kis közösségnek — az őrsnek — meg kell találnia he­lyét és feladatát egy nagyobb közösségben. Bernáth Éva Háromszáz Bács-Kiskun megyei úttörő táborozik Zánkán • A lavaszias napsütésben Bács-Kiskun megyei úttörők játszanak a táborépület előtt. (Gáspár László felvételei) SZILVÁS! LAJOS (93.) Oly jó volna szeretni, őrülten, mindenről elfeledkezve, belekár- hozni a mámorba, amikor semmi más nem létezik, csak két egy­máshoz simuló ember... Valamit suttog. Még mindig félálomban. Nem is értem. Meg­csókolom a levendulaillatú haját. — Itt vagyok nálad... — mo­tyogja, mintegy a hallható sza­vakkal erősítve a tényt. — Itt vagy, kedves ... — Jó nekem melletted... Ne­ked is jó, hogy itt vagyok? — Nagyon jó, kedves ... — Mondd nekem, hogy ébred­jek fel... — Nem mondom ... Aludj to­vább, ha jólesik... — Fel akarok ébredni... Olyan rövid az éjszaka. Beszélgetni akarok veled. Legalább hajnalig. Holnap úgyis minden elölről kez­dődik, egész nap úgy teszünk majd, mint eddig, és én nagyon fogom várni, hogy este legyen ... — Drága kis kölyök vagy... — Miért mondok, hogy kölyök vagyok? — Mert az vagy. Egy drága szőke kislány.., — Ugye? — nevet fel önfeled­ten. Megcsókolom'. Átkarolja a nya­kam. hozzám búvik. Friss, ruga­nyos melle megsimogatja a ka­rom — Fázol? — kérdi riadtan, ahogy észreveszi, hogy megdide­regtem. — Betakarlak Nem tudok szólni. Annyi ben­ne az ártatlanság, a tapasztalat­lan, tisztaság, hogy az már egye­nesen megrendítő. — Szeretlek... súgja. — Sze­retlek ... súgja. — Szeretlek,,, Ügy szeretem ismételgetni... Sze­retlek ... Azt akarom, hogy na­gyon tudd... — Miért szeretsz, kedves? — kérdem rekedten. — Ha én azt tudnám ... — Mégis,... Felelj, kékszemű ... — Miért kell ezt kérdezni? — Tudni akarom. — Hát azért is szeretlek, mert te mindig, mindent akarsz. Más ember szeretne ezt-azt-amazt, vagy óhajt valamit, te meg min­dent egyszerűen ... akarsz... — Nem is tudtam... És ezért szeretni lehet valakit? — Ügy látszik ... — nevet hal­kan. — Meg aztán mindig olyan furcsa vagy. mint senki más, akit eddig ismertem ... Rettentő fel­nőtt vagy mindig, mintha ötven­éves volnál, komoly, irtó határo­zott öregúr ... De az ellenkezője is vagy. Én tudtam ám, hogy ve­lem szemben a nagy-nagy maga- biztosságoddal együtt is zavart, félénk voltál... És azt is szere­tem benned. Talán nem is kelle­ne elárulnom, mégis megmon­dom: nagyon jól áll neked... Kölyöklánv és éles szemű asz- szony egyszerre. És itt fekszik a karomban, és szeret, és boldog, mert boldognak vél engem is .., Nem szabad megzavarnom. Tisz­telnem kell. és óvnom a hitét, ol­talmaznom minden illúzióját, mint a kincset... Zavarnak, bátortalan szándék­nak, szemérmes. titkolt szerelem­nek vélte a magatartásomat, mindazt, amit őszintén, oda sem gondolva cselekedtem. Jóllehet, én nem akartam becsapni, mégis megtévesztettem. Komikus, de egyben szomorú is: mindenki így csinálja, mindenkivel így törté­nik. Másra gondolunk és mást magyaráznak bele a tetteinkbe, mint ami a cselekedeteink lénye­ge. Olga is azt hitette el magával, amit hinni vágyott. Fedjem fel az igazságot? Ront­sam el az örömét? Kegyetlenség volna, szívtelen ünneprontás. Elgondolkodva beszél tovább: — Ahogy otthon megláttalak, megéreztem, hogy valami vár rás. Lestem, mikor kezdesz el ud­varolni, ahogv az szokás ... Aztán, most már megmondhatom ... na­gyon bántott, bosszantott, pofozta a hiúságom, hogy hűvös voltál-hozzám és néha udvariatlan is... Amíg meg nem találtam a visel­kedésed nyitját. Tudod, akkor ha­ragudtam rád leginkább, amikor útközben hátra ültettél a sofőr­ülésről Gaszton mellé ... — Gaszton kérte... — Tudom. De akkor én azt hit­tem, hogy szabadulni akarsz tő­lem, mert idegesít a jelenlétem. Égé3z úton féltem, mikor unod már meg. hogy veletek vagyok ... Pedig te is örültél, ugye, hogy ott vagyok a közeledben ... Hallgatom, hallgatom ... Mi­lyen könnyű volna két rideg szó­val megmondani az igazat: csak annyit, hogy jól sejtette, igazán úgy éreztem többször is, hogy terhemre van, s nemegyszer meg­bántam, hogy magunkkal hoz­tam ... — Csak az vigasztalt mindig, hogy már akkor is tudtam: sze­retsz ... — fekteti állát a vállam gödrébe. Kuncog: — Csak az al­kalmat vártam, hogy kiugrathas­sam a nyulat a bokorból... Most már nevetek rajta, mennyit iz­gultam, hányszor, de hányszor inamba szállt a bátorságom, hány­szor visszahőköltem. Rettegtem, hátha tévedek, hátha igazán nem tetszem neked, csak én hiszem ... Mennyit fecsegek összevissza! — Beszél j csak. kedves ... Le- gyezgesd a hiúságomat. Meséld tovább, mit szeretsz még raj­tam ... — Miért gúnyolódsz magadon? Nem szabad... — dörgöli hoz­zám a feje búbját — Azt hiszed, nem tudom folytatni? Hát.. . például azt is szeretem, hogy mindent olyan egyszerűen csi­nálsz. ahogy kell. nem kerítesz nagy feneket a dolgoknak, mint Gaszton. nem fontoskodol, hanem megteszed, amit kell. Gaszton órák hosszat latolgatta, mi legyen a kisfiúval. Hogy ilyen veszé­lyes, olyan kockázatos dolog kór­házba vinni... Té meg egysze­rűen kiadtad a parancsot Szojká- nak, hogv hozza elő az autót, és elmentetek ... Jól sejtettem. Mindenben csak a kedvezőt látja meg, a jónak a látszatát, mert így akarja. — Meg aztán — folytatja töp­rengve — Gilbertet is magatok­kal hoztad, pedig biztosan tudtad már előre, hogy baj lehet belőle. Gaszton elmesélte, hogy Szolno­kon majdnem csúnyán rajtavesz­tettetek, amikor az asszonyok nekimentek a kocsinak ... Eszébe sem jut, hogy Gibertet csak azért vetten fel az autóra, mert egyszerűen nem tehettem másként. Gyilkosság lett volna otthagyni abban az akácerdőben. Ha egészségesen lelek rá, nem hozom el. Kényszerhelyzet volt. De Olga legendát akar tudni ró­lam, hát mindenbe belemagyaráz valami nemeset. Érzem a hangján, hogy moso­lyog, amint tovább sorolja: — Amikor meg én szorította­lak sarokba, hogy hadd jöjjek veletek, akkor se arra gondoltál, hogy nyűg leszek a nyakatokon, bármennyire is ezt akartad elhi­tetni velem az úton, hanem csak engem féltettél... Ne is tagadd. Nem tagadok én semmit. Hall­gatok. Hiába mondanám neki, hogy igazán nem akartam ma­gammal hozni. Mondjam meg, hogy csak azért teljesítettem a kívánságát, nehogy később lelki- ismeret fúrd a lást kelljen éreznem miatta? Sohasem akartam szán­dékosan becsapni. A körülmények játszottak össze, a látszat vezette fé)re ... Ha valaki ismerné a történte­ket, azt mondhatná rám, hogy szerencsés fickó vagyok. Lehetsé­ges. De az is igaz, hogy nem tu­dok tiszta és zavartalan örömet érezni a szerencsém felett, őszin­tén szólva inkább az a benyomá­som, hogy megalkuszom a jósor­sommal. Furcsa: mások a rosszal alkusznak meg, én a jóval. És ha tüzetesen meggondolom, talán nem is egészen hitványságból: hiszen nem volt oly sok jó az életemben, hogy elengedhetném futni magam mellett a szerencsé­met. , (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents