Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
• <# PETŐFI NÉPE • 1975. március 19. A párt és a dolgozó nép bizalma, egyetértése a jövendőnk biztos záloga Szövetségi politikánk hatására szüntelenül erősödik a nemzeti egység Fock Jenő beszéde A kormány elnöke hangsúlyozta: munkánkban alapvető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékelték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. A tanulságokat és a szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott országos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene. Az országos gazdasági • aktíva és az utána hozott minisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén.x A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azonban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok , végrehajtásával a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javítani Araló. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szempontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kormányzati munka gyengeségeire, tevékenysége következetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a határozatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére. A munkások bérének növekedése mind az előirányzathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények azt bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jövedelmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztességtelen haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedések. Határozatot hoztunk továbbá a munkáslakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére. A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési programok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaságirányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságosságát javító lehetőségeket. Ezután a kormányzati munka fejlesztésének további feladatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok problémáira. Pártunk felismerte, elemezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjélölte az ezzel kapcsolatos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell-'vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a hely}, a csoport- érdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért. A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk, — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos eszköze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddig},. ppgy, élvét áttekintve egyértelműen megállapíthat j uk, upgynáfc ’éloiránvíött cél ókat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben. — A növekedés intenzív forrásainak csökkenése mellett tehát nemcsak fenntartottuk, de némileg gyorsítottuk is a gazdasági fejlődést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájának. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal növekszik. — Az ipari struktúra átalakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzatnak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a termelés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelékenysége, az új termelési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésével, az anyagiműszaki bázis bővítésével. a mezőgazdasági dolgozók munkájának eredményeként a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben. — A lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közlekedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emelkedése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. Az egy keresőre ju- só átlagos reálbér évről évre emelkedik. Számottevően növekszik a társadalmi juttatások aránya a lakosság jövedelmében. Jelentős a fejlődés az áruellátás választékában, a kereskedelem kulturáltságában, ami az e területen dolgozók jó munkáját dicséri. — Legközelebbi feladatunk a IV. ötéves terv sikeres befejezése és következő ötéves tervünk részletes kidolgozása ebben az esztendőben. A világgazdasági helyzet nem könnyíti ’ meg egyik feladatunkat sem. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számára létfontosságú, malid így folytatta: — Ami a jövőt illeti, elhatározott szándékunk, hogy magunk is erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ereje nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő. — Népköztársaságunk Kormánya nemzetközi tevékenységében is érvényesítette pártunk X. kongresszusának határozatait. A Magyar Népköztársaság aktívan és sikeresen működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommunizmus építése számára kedvező nemzetközi feltételek biztosításában. — Külpolitikai tevékenységünk középpontjában a szocialista közösséghez tartozó országokkal való barátság erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködésének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilárdítását. — Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereje. Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk. igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden területén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vonásokkal gazdagodtak. — Kormányunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kapcsolatainkat. Ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt. — A szocialista országok állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósítása eredményeként az elmúlt években rendkívül jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogv a legreakció- sabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük. — Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Nép- köztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — mondotta befejezésül a kormány elnöke. Biszku Béla beszéde — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: Párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt 'politikai irányvonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehaj- tását A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő köve- . telményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembevételével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erkölcsi-politikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetségi politikánk magában foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására — mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály, vezető szerepe fel szabadulás; .'Óta érvényesül hazánkban.és mindaddig érvényesülni fog, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajtjuk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyekben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjék a termelőszövetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőgazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat. Társadalmunkan fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományostechnikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások é. az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése. A szocialista demokrácia fejWiiWfé'Aék^kbvfctő'10#&aiö, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondotta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk. Fel kellett és a jövőben is fel feli lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy a kellő feltételek, mint példáül az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti, és kvár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon nézetek ellen, amelyek a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait. A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában is fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van, hogy intézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat] ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek, mind. a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában. A legfontosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibb együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ágazati szak- szervezetek. az illetékes állami szervek több kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a terv véleményezésére a szociális és kulturális alapok felhasználására, brigádcímek odaítélésére, s közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképp sem "dSbrbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősséget. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működé- ' sét. Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alapvető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gazdálkodásában erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő szövetkezet. Ezért a szövetkezeteknek is keresniük kell azokat a formákat, amelyek az új viszonyok között a szövetkezeti demokráciát új tartalommal töltik meg — mondotta Biszku Béla. majd részletesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. — Társadalmunkban a végzett munka meghatározó jelentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból, és kapják meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a törvénytelenség határát súroló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthetjük elhanyagolhatóknak. Bonyolult, összetett problémáról van szó. és a megoldás is csak sokirányú intézkedéssel, kezdeményezéssel képzelhető el. A jövedelmeket úgy kell szabályoznunk, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlan nagyságban. Mivel ennek objektív okai is vannak, ezek megváltoztatásával kell gátat vetni a jelenségek újratermelődésének. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton járunk. Nagy eredményeket értünk el, s ezek ígéretes jövendőnknek is szilárd alapul szolgálnak. A párt és a dolgozó nép kölcsönös bizalma, egyetértése, a közös munkában kikovácsoló- dott összeforrottsága e jövendőnek biztos záloga. Amikor ezt a bizalmat és összeforrottságot tovább erősítjük, a legjobb szolgálatot tesszük hazánknak, népünknek. a szocializmust építő társadalom ügyének — fejezte be beszédét Biszku Béla.
