Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: jobbára erősen felhős idő, többfelé ismétlődő esővel, délkeleten zivatarral. Nyugaton az eső időnként havasesőbe, hóba megy át. Mérsékelt, Időnként megélénkülő szél. A hajnali órákban helyenként köd. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 0, plusz 5 fok között, néhány helyen ta­lajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 6«. szám Ára: 90 fillér 1975. március 19. szerda 7J Megkezdődött a kongresszus vitája Kedden reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa. A több mint 750 000 magyar kommunis­tát képviselő küldöttek — az el­fogadott ügyrendnek megfelelően — hozzáláttak az első és a má­sodik napirend elemzéséhez az MSZMP Kqzponti Bizottsága be­számolójának, illetve az MSZMP Központi Ellenő"ző Bizottsága jelentésének megvitatásához. A teremben helyet foglaltak a meghívottak — közöttük a kor­mány több tagja, számos orszá­gos főhatóság tömegszervezet és mozgalom vezetője, a munkás- mozgalom sok veterán harcosa, közéleti személyiségek. írók, mű­vészek. Elfoglalta helyét az elnökség, Együttműködésünk minden éve erősebbé tesz bennünket, elősegíti népeink életének további javulását Leonyid Iljics Brezsnyev beszéde 0 A XI. pártkongresszus szünetében. Előtérben Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Mellettük (balra) dr. Gustáv Ilusák, a CSKP KB főtitkára és Erich llonecker, az NSZEP KB első titkára, illetve Németh Károly, az MSZMP KB titkára. (MTI foto: Vigovszki Ferenc felv. — KS) Kedvss Kádár elvtárs! Tisztelt kongresszusi küldöttek! Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, országunk kommunistái és vala­mennyi dolgozója nevében szív­ből. testvéri módon üdvözlöm a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának résztvevőit, a magyar kommunisták hétszázöt- venezres seregét, az egész magyar népet. Teljes sikert kívánunk önöknek, elvtársainknak és bará­tainknak a kongresszusi munká­hoz. Az utóbbi évek nagy vívmá­nyait és az önök által kitűzött új feladatok jelentőségét tekintetbe véve, ez a kongresszus kétségtele­pül kiemelkedő helvet tölt majd be a párt és az ország történeté­ben A magyar kommunisták XI. kongresszusának időpontja csak­nem egybeesik országuk felsza­badulásának és a hitleri fasizmus fölött aratott nagy győzelemnek a 30. évfordulójával, ez különleges hangsúlyt ad a kongresszusnak, lehetővé teszi a szocialista Ma­gyarország mai sikereinek törté- nélmi távlatban való értékelését. A szovjet emberek jól megértik, hogy önök büszkék azokra a nagy forradalmi változásokra, amelyek végbementek itt, a Duna—Tisza táján. Ismerjük, hogy mennyi munkát és bátorságod, észt és szí­vet adtak a magyar kommunis­ták országuk szocialista átalakítá­sába, s mennyi megpróbáltatáson mentek keresztül. Az elmúlt három évtizedben igazán kibontakoztak a magyar nemzet alkotó erői. A dinamiku­san fejlődő gazdaság, a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedése- a társadalmi és nem­zeti elnyomás valamennyi formá­jának felszámolása, minden ál­lampolgár igazi egyenjogúsága, a dolgozó emberek hatalmán ala­puló társadalmi rendszer, a nép­nek ezen a szilárd alapon elért egysége határozza meg a mai Ma­gyarország arculatát. Az önök pártjának, az egész magyar nép harcának és munkájának méltó eredménye ez. A Magyar Szocialista Munkás­párt marxista—leninista elvi irányvonalával, azzal a képessé­gével, hogy érzékeny füllel meg­hallja a tömegek szavát, nyugod­tan és magabiztosan, a dolgozók érdekeinek megfelelően irányítja a legbonyolultabb társadalmi fo­lyamatokat. nemcsak megszerezte a magyar nép szilárd bizalmát, hanem a szocialista világban, az egész kommunista mozgalomban is nagy tekintélyt vívott ki ma­gának. Tegnap meghallgattuk g Köz­ponti Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ter­jesztett elő. A beszámoló nagy­szerűen feltárta a szocializmus építésében elért nagy vívmányo­kat. De ahogyan az a kommunis­táknál szokás, józanul és őszin­tén beszélt a meg nem oldott problémákról, világosan megje­lölte, a holnaphoz vezető utat. Önök most elfogadják a párt új programnyilatkozatát Ezzel lelke­sítő célt tűznek maguk elé: a fej­lett szocialista társadalom felépí­tését. amivel nagy lépést tesznek a kommunizmus felé. -Előirányoz­zák olyan kulcsfontosságú felada­tok megoldását, mint az osztályok között meglevő lényeges különb­ségek megszüntetése, a szocialista tulajdon két formájának egymás­hoz való további közelítése, a munka termelékenységének nagy­arányú növelése és ezen az ala­pon a nép életszínvonalának to­vábbi jelentős emelése. Bonyolult és nagy feladatok ezek. De nem kétséges, hogy a ki­tűzött célok valóra válnak. A biz­tosíték erre: a dolgozók odaadása a szocializmus eszméi iránt, azok az óriási tapasztalatok, amelyeket a párt-, állami, gazdasági, tudo­mányos káderek halmoztak fel, és ami a legfőbb, a párt helyes politikai irányvonala, a munkás- osztály akarata, a szocializmus sorsáért, az ország jövőjéért ér­zett felelősségtudata. Kedves elvtársak! A kongresszusi dokumentu­mokban sok nagyszerű és meleg szó olvasható a szovjet—magyar együttműködés jelentőségéről, mind közös ügyünk, mind a szo­cialista Magyarország nemzeti ér­dekeinek szempontjából. Ugyan­erről beszélt Kádár János elv­társ is, a magyar kommunisták kiváló vezetője, a meggyőződéses és elvhű internacionalista, akit jól ismernek és szeretnek országunk­ban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Hálásak vagyunk, önöknek, kedves elvtársak, orszá­gaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és né­pünkhöz intézett elismerő szava­kért. Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar barátságot a szovjet és a magyar dolgozók milliói és milliói vallják magu­kénak. A Magyarországhoz, szom­szédunkhoz és szövetségesünkhöz fűződő testvéri kapcsolatok szá­munkra, szovjet kommunisták számára elvi kérdés, meggyőző­dés és érzelem dolga. Biztosítani akarom önöket, elvtársak: pár­tunk és egész népünk nem kíméli erőfeszítéseit azért, hogy barát­ságunk szüntelenül erősödjék és mélvüliön Örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége elhatározta: a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdításá­ban és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barát­sága Érdemrenddel tünteti ki a Magyar—Szovjet Baráti Társasá­got. Szívemből üdvözlöm a tár­saság vezetőit és aktivistáit, mind­azokat, akik segítik barátságunk megszilárdításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcsolatok eredményességének gyümölcsöző voltának jó egynéhány példája van minden területen — politikai és gazdasági, tudományos-műsza­ki és kulturális téren egyaránt. Úgy gondolom, elmondhatjuk: az együttműködés minden éve erő­sebbé tesz bennünket politikailag, gazdagabbá szellemileg, megsok­szorozza országaink gazdasági potenciálját, elősegíti népeink éle­tének további javulását. Valamennyien magabiztosan közeledünk ama alapvető célok­hoz, amelyekért a kommunis­ták az egész világon magasra emelik elveik zászlaját, amelye­kért szocialista forradalmak zaj­lottak és zajlanak le, s amelye­kért munkálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szelle­mi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár számára méltó fel­tételek megteremtése, a kultúra legmagasztosabb értékeinek köz­kinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi sze­mélyiség' valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése. Eredményeink valamennyi ország dolgozóinak szemében meggyőző példái a szocializmus előnyeinek. Beszámolójában Kádár elvtárs szólott róla, hogy a rnépi Ma­gyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista or­szágok testvéri együttműködésé­nek köszönhetők. A barát­ság és a kölcsönös segítés népeink számára, együttesen és külön-külön, a ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fel. Pártjaink egysége a szocialista és kommunista építés alapvető kérdéseiben lehetőséget adott arra, hogv biztosan haladjunk előre a helyes marxista—leni­nista úton. Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk a marxizmus—leninizmus elferdí­tésére irányuló jobb- és „balol­dali” próbálkozásokat: hogy úr­rá legyünk az egyes országok­ban időnként kialakuló bonyo­lult politikai helyzeteken. Poli­tikai egységünk a szocialista kö­zösséget a társadalmi haladás magasabb fokára emelte. Eredményesen fejlődik a test­véri országok együttműködése a gazdaságban is. Több mint ne­gyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött lét­re a szocialista gazdasági integ­ráció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a programot szilárdan és következetesen va­lóra is váltjuk, ha nem is min­dig olyan gyorsan, mint szeret­nénk. Az integráció minden test­véri országban évről évre fon­tosabb szerepet játszik a nép- gazdasági feladatok megoldásá­ban. Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a vi­lág legdinamikusabb ipari öve­zetét alkotják, és a növekedés ütemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mutat­koznak meg sokoldalú együtt­működésünk gyümölcsei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitaliz­mus világát sújtja. Egyfelől a a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres nö­vekedése a szocialista országok­ban. másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan mérelű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista országok­ban — íme. ez ma a két rend­szer névjegye. Magától értetődik, hogy a vi­lágpiaci helyzet bizonyos mér­tékben a mi gazdasági ügyeink­re is elkerülhetetlenül kihat, hi­szen a szocialista országok elég­gé széles gazdasági kapcsolato­kat tartanak fenn a nem szocia­lista világgal. A szocializmus előnyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kap­csolatokba jelentkező olyasfajta problémák megoldásához, mint az árak kérdése vagy a növekvő energia- és nyersanyagigény ki­elégítése, s elérhetjük, hogy a testvéri országok gazdasága ma­ximálisan védett legyen a kapiv talista világban tapasztalható folyamatok következményeitől. Az előrehaladás űj problémá­kat vet fel. A specializálódás és az együttműködés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrációs folyamat ponto­sabb irányítását, azt a képessé­get, hogy a termelést a növek­vő külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szükségessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyagkitermelő és -feldol­gozó komplexumok jöjjenek lét­re. Pártjaink és államaink vezeté­se e kérdésekre megkülönböz­tetett figyelmet fordít, folyama­tosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások fel­kutatására. A testvéri országok együttmű­ködése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyebbé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem ke­vesen vannak, akik, mint mon­dani szokás, még álmukban is éberen lesik, miként gyengít­hetnék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk ku­darcra van ítélve. Közösségünk évről évre izmosodik. Nem is lehet ez másként, mert egysé­günk alapját a leghumánusabb, legigazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk közös — az, hogy az új élet építése nevében sza­vatoljuk népeinknek a nyugodt alkotó munkához szükséges va-'~ lamennyi feltételt. (Folytatás a 3. oldalon.) soraiban a testvérpártok delegá­cióinak vezetőivel, majd a kong­resszus soros elnöke. Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke megnyitotta a keddi tanács­kozást. A kongresszus második mun­kanapjának első felszólalója Pál József. a Győri Vagon- és Gép­gyár marósa. Győr-Sopron me gye küldötte volt. Ezután Kato­na Imre, a budapesli pártbizott­ság első titkára szólalt lel. (Fel­szólalását a 3. oldalon közöljük.) Tapssal fogadott beszéde után dr. Kónya István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem rektorhelyettese. Céczi Já­nos, a Nógrád megyei pártbi­zottság első titkára. Szalóki Jó- zsefné, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottság titkára, (a felszó­lalását a 3. oldalon közöljük) Valter Imre, a balatoriszabadi November 7. Tsz elnöke és Má­té Gyuláné, ceglédberceli peda­gógus kapott szót. Szünet következett, majd Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT fő­titkárának elnökletével" folytató­dott a tanácskozás. A küldöttek és a meghívottak nagy tapsa közepette Leonyid Iljics Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a szovjet küldött­ség vezetője lépett a mikrofon­hoz. Leonyid Iljics Brezsnyev be­szédét a kongresszus hosszan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt követően át­nyújtotta a szovjet testvérpárt Központi . Bizottságának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét Gáspár Sándor a kongresszus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió is.ommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett jókívánságait. — Kérjük — mondotta —, hogy tolmácsolja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Kí­vánjuk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű program megvalósítá­sában. A pártkongresszus keddi ese­ményeinek kedves epizódja zaj­lott le a tanácskozás délelőtti szünetében: Az SZKP Közpon­ti Bizottsága nevében Leonyid Iljics Brezsnyev művészi dísz­tárgyat — piros-fehér-zöld, il­letve vörös zászlóval keretbe foglalt, urálkőbői készült Lenin- portrél adott át ajándékul a Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak. A kedves figyelmességért Kádár János, a Központi Bizottság el­ső titkára meleg szavakkal mon­dott köszönetét, gratulált az al­kotók— uráli mesterek — mű­vészi munkájához. Még a délelőtt folyamán szó­lalt lel Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, és Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója. Ebédszünet következett, majd dr. Pál Lénárd Kossuth-dijas akadémikusnak, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet igazgatójá­nak elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Pál Lénárd bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt és szervezet intézett üdvözletét. Levélben, illetve tá­viratban köszöntötte az MSZMP XI. kongresszusát a Chilei Kom­munista Párt, az Indiai Kom­munista Párt, az Argentin Kom­munista Párt, az Iraki Kommu­nista Párt, az Szíriái Kommunis­ta Párl, Írország Kommunista Pártja, az Egyesült ' Államok Kommunista Pártja, a Libanoni Kommunista Párt, Uruguay Kommunista Pártja, a Mexikói Kommunista Párt, a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front, Jordánia Kommunista Pártja, az Izraeli Kommunista Párt, a Ve­nezuelai Kommunista Párt és a Nepáli Kommunista Párt. A jókívánságokért az elnök a kongresszus nevében köszönetét fejezte ki, ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnöke szólalt fel. (A felszólalást la­punk 4. oldalán ismertetjük.) A Minisztertanács elnökének beszéde után Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Méhes Lajos, a Vasas Szakszer­vezet főtitkára, majd Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikro­fonhoz. Biszku Béla beszéde után szü­net következett, majd Cserven- ka Ferencné, a KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára vette át az elnöklést. Felszólalt Tódor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, dr. Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Nagy taps fogadta a két ven­dég kommunista vezető felszó­lalását. Az elnöklő Cservenka Ferencné a kongresszus nevében megköszönte a két testvérpárt és a két nép jókívánságait, s további sikereket kívánt munká­jukhoz. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa ezzel be­fejezte keddi tanácskozását. A i- üldöttek ma reggel folytatják munkájukat. (MTI) • Pillanatkép a kongresszusról. Dr. Horváth István, a KB tagja, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára küldött-tár­saival beszélget. (MTI foto: Vigovszki Ferenc felv. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents