Petőfi Népe, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1975. március 15. NAPKÖZBEN Szédítő üzlet A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti, Rákó­czi úti lakástextilboltja túl­zás nélkül illethető a cím­beli — szédítő — jelzővel. Eelép az ember a forgalmas üzletbe, s máris kikívánko- zik onnan. Bűzös levegő fogadja a kedves vevőket, s immár hónapok óta ezt szívják magukba a bolt dol­gozói. Nem beszélve arról, hogy a kellemetlen szag a lakástextíliákat is átjárja. Az üzlet vezetője azt mondja, december óta ta­pasztalható a büdösség. Mutatja az okot. a pincét, amelyben magasan áll a le­írhatatlan keverékű szenny, víz. Korábban a vevők fi­gyelmeztették, hogy pat­kány van a kirakatban. Az­tán a polcokon, a ruhák kö­zött is felfedezték a pincé­ből feljáró ..házi” állatok nyomait. A patkányinváziót mérgekkel sikerült vissza­szorítani. A pincebűz érző­dik az üzlet előtt, az ut­cán. s az épület lépcsőhá­zában. a földszinten, ahol ráadásul laknak is. □ □ □ A vevők naponta rekla­málnak a bűzös levegő miatt. Beírogatnak a pa­naszkönyvbe is. A szagokra kényesebb vásárlókat a szé­dülés kerülgeti. Kérem, mutassanak egy panasz­könyvi bejegyzést. N.em tudnak, mert rendszereden továbbítják a vállalat bajai központjába. Az ingatlankezelő válla­lat kiküldöttje a múltkor elintézte az ügyet azzal, hogy klórmeszet öntött le a pinceablakokon. Az IKV írásos válasza szerint az a baj. hogy az üzlet szellőz­tetése megoldatlan. A vál­lalat szerint viszont a pin­cét kellene kitisztítani, amely nem tartozik a bér­leményhez. Az igazság, hogy mindkét hiba fennáll, tehát meg kell szüntetni. Az eddigi sikertelen in­tézkedések után a napok­ban végül a KÖJÁL-hoz fordultak. hangsúlyozva, hogy a melegebb időben járványos góccá válhat a szennyvízdús pince. A KÖ­JÁL várható eljárása bizo­nyára eredménnyel jár maid. □ □ □ Meg kell jegyezni, tekin­tettel a hosszú idő óta fennálló helyzetre, a lakás­textilbolt dolgozóinak tü­relme dicséretes. Szerethe­tik a szakmájukat. Lehet, hogy mások már munkahe­lyet cseréltek volna. R. M. Az összefogás első éve Sükösdön Tanulnak és többet termelnek a Május 1 Termelőszövetkezetben Két évvel ezelőtt még három terme­lőszövetkezet járta a maga útját Sükös- dön. A koráb­ban kialakult módszerekkel tés szerény le­hetőségeivel igyekezett töb­bet 'termelni. Az anyagi és a szellemi erők szétfor- gácsolftsága miatt azonban nem volt meg­felelő az ered­mény. Végül is a három szövetkezet tagsága hall­gatott a jó tanácsra, és megszavazta az egyesülést. Mint ilyenkor szokásos, akadt néhány két­kedő, aki a széthúzásról, a termelés visszaeséséről, az alacsonyabb jövedelemről jósolgatott. Az egyesült szövetkezet tagsá­ga bízott önmagában és az újjá­választott vezetőségben. A cél­tudatos közös tevékenység, a ve­zetőség terveinek egyeztetése a tagsággal, s az egész éven át ta­núsított lelkes munka megcáfol­ta a kétkedőket. Az egyesült Május 1 Tsz-ben tavaly 15 szo­cialista brigádban 423-an dolgoz­tak. Közülük 176 nő igazán ki­váló munkát végzett. Egyébként a bajai járás mezőgazdasági szö­vetkezetei között a szakmai és a politikai képzésben a sükösdi- eknek jó hírük van. A szocialista brigádtagok kö­zül harmincán tanulnak tovább az általános iskolában, mások szakmai jártasságukat fejlesztik többen elvégezték a növényvédő továbbképzőt, megszerezték a fe­• Komlószedő és szárító berendezés könnyíti betakarításkor a munkát. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1975/76-os tanévre. jő szakbizonyítványt. Van, aki üzemmérnöki továbbképzésre jár vagy mérlegképes tanfolyamra, de lehet találkozni a sükösdi Május 1 Tsz tagjaival a mezőgaz­dasági gépészképző szakiskolán, a szőlészeti tanfolyamon, az ál­lattenyésztők továbbképzőjén, a traktorosok KRESZ-oktatásán és az agrártudományi egyetemen is. Sokan látogatják a biztonság- technikai tanfolyamot, komo­lyabb baleset évek óta nem is fordult elő. Külön elismerést ér­demel Sükösd körzeti orvosa, aki a ny^ri-őszi munkaidőben kijárt a földekre és az ebédidő alatt tartotta meg egészségügyi felvilágosító előadásait. A szak­emberek továbbképzésére a Má­jus 1 Tsz a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal fogott össze. Tavaly 250 ezer forinttal támogatta a szövetkezet a kulturális célok megvalósítását, és 30 ezer forin­tot adott az ifjúsági alapra. A szellemi tőkebefektetés, va­lamint a szocialista brigádok szorgalma a mostoha nyárvégi­őszi időjárás ellenére várakozá­son felüli gazdasági eredményt hozott. A magas nyereség első­sorban ott képződött, ahol a ter­melés iparszerű rendszerben tör­tént. A Május 1 Tsz több gazda­sággal és vállalattal lépett együtt­működésre, a kukoricát a bajai, a napraforgót a bácsalmási rend­szerben, a komlót pedig a sör­iparral létesített társulás kereté­ben termesztette. A három közös gazdaság egye­sülése után az állattenyésztési ágazat is gyorsabban fejlődött. Sükösdön a helyi adottságok kedveznek a szarvasmarha-te­nyésztésnek, ezért 1974-ben ezt az ágazatot korszerűsítették, a sertéstenyésztésben a korábbi ter­melési színvonal megtartása volt a cél. Ebben az esztendőben vi­szont a sertéstenyésztés korsze­rűsítésévé is tcjbbet tudnak ál­dozni. Kétségtelen, hogy 1974- ben az állattenyésztés eredmé­nyessége még a növénytermesz­tés mögött maradt, viszont az olcsón előállított, saját termesz­tésű takarmányok nyereségessé tették az állattenyésztési ágaza­tot. Mindent egybevetve a három termelőszövetkezetből egyesült sükösdi Május 1. Tsz tagsága nem bánta meg, hogy erre az útra lépett. 1973-bán még 23 millió 907 ezer forint bruttó jövedel­met könyvelhettek el, 1974 vé­gén pedig 31 millió 304 ezer fo­rintot. A termelési érték tavaly 69 millió forintra emelkedett, a szövetkezeti dolgozók átlagos keresete pedig. az 1971-es esz­tendő 1959 forintos havi jöve­delméről 2959 forintra. Sz. F. Oktatási formák 1. A hároméves általános tago­zaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkás­mozgalom-történetet tanulnak a hallgatók. Felvehető* azok, akik — érettségiztek, vagy ennél maga­sabb skolal végzettségük van; — 5 hónapos pártiskolával, egyéves marxizmus—leninizmus esti középfo­kú iskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozottsággal rendelkez­nek; — más Iskolának nem hallgatói, és tanulmányaik folytatását orvos enge­délyezi ; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj; évi 170 forint. 2. A kétéves szakosító tagoza­ton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányoz­zák a hallgatók két éven át, ebből tanulmányaik végén ál­lamvizsgát tehetnek. A sikere­sen letett államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga letételére. A három sikeres államvizsga főiskolai ok­levelet ad. Az 1975/76-os tanévben a kö­vetkező szakok indulnak: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) szocializmus politikai gazda­ságtana, d) nemzetközi munkásmozga­lom története. Felvehetők azok, akik — elvégezték az esti egyetem há­roméves tagozatát, vagy a központi egyéves párt'iskolát, vagy ennek meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek (pl.: egyetemen vagy főiskolán 5 év­nél nem régebben államvlzsgáztak marxizmusból); — más Iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedélyező orvosi igazolásuk van; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj; évi 250 forint. A felvételi vizsga alól felmentést kapnak: a hároméves általános tago­zaton azok, akik a marxizmus—leni­nizmus esti középfokú iskolán kiváló eredménnyel szerepeltek; a kétéves szakosító tagozaton azok, akik a há­roméves tagozaton a választott tárgy­ból Jele» vagy Jó eredm'énnyel vizs­gáztak. A felvételi bizottság előtt azonban ők Is kötelesek megjelenni a tanulmányokkal kapcsolatos megbe­szélésre. . . ...J.. ... 3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a következő szakokon: a) filozófia. b) politikai gazdaságtan, c) magyar munkásmozgalom története. A kiegészítő tagozaton felvehetők azok. akik i marxizmus egy-egy ága­zatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek. A felvételt nyert hallgatók egy évén át tanulmányoz­zák a választott szakágazatot és ta­nulmányaik befejeztével államvizsgát tesznek. (L.: 2 éves szakosító tagozat.) Tandíj: évi 125 forint. Az esti egyetem törvényes elismeré­sét, valamint a hallgatók kedvezmé­nyeit (tanulmányi szabadság, végzett­ség elismerése stb.) a fenti tagozato­kon a Minisztertanács és egyes szak­miniszterek rendeletéi, valamint kü­lönböző kormányszervek állásfoglalá­sai biztosítják. 4. Egyéves syec'ális kollégiumok indulnak párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők, propa­gandisták és egyéb érdeklődők részére, továbbképzés céljából, a következő témakörökben: a) A korszerű vezetés elméleti és módszertani kérdései: (Kecske­méten. Baján és Kiskőrösön). b) A káder- és személyzeti munka kérdései; (Kecskeméten és Kalocsán); c) A propagandamunka peda­gógiai és módszertani kérdései; (Kalocsán és Baján). A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelemmel a legúlabb kutatási eredményekre. A hallgatók a kollégium befejeztével vizsgát tesz­nek, Illetve szakdolgozatot védenek, amelyről az Oktatási Igazgatóság bi­zonyítványt ad. Felvehetők azok, — akiknek munkaköre, beosztása, vagy társadalmi megbi tiltása kaocso- latos a speciális kollégiumok témakö­rével ; — akik az eatl egyetem hároméves általános, vagy kétéves szakosító ta­gozatát elvégezték. Vagy ennek meg­felelő Ideológiai képzettséggel rendel­keznek; — akik a felvételi beszélgetésen si­keresen szerepelnek. Tandíj: évi 85 forint. Jelentkezés A jelentkezés az esti egyetem vala­mennyi tagozatára a Járási, városi pártbizottságok propaganda- és műve-1 lődésl osztályain, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmányi hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő Javaslatok­kal ellátott Jelentkezési lapokat 1975. április 20-ig a kibocsátó járási, városi pártbizottság propaganda- és művelő­dési osztályához, vagy az Oktatási Igazgatóság címére (5000. Kecskemét, Ady E. u. 18.) kell eljuttatni. Az április 20-a után érkezett Jelent­kezéseke; nem tudjuk figyelembe ven­ni! A hároméves tagozat I. évfolyamai Kecskeméten. Kiskunfélegyházán, Kis­kunhalason, Kiskőrösön, Baján, Kalo­csán, Solton és Kunszentmlklóson In­dulnak. A hallgatók hetenként egyezer háromórás, kötelező foglalkozáson vesznek részt; negyedévenként beszá­molót, félévkor kollokviumot, év vé­gén .szigorlatot tesznek. A kétéves szakosító és kiegészítő ta­gozat Kecskeméten működik, amelyre azonban vidéki hallgatók is Jelentkez­hetnek, ha utazási problémáikat meg tudják oldani. A szakosító tagozaton heti három óra kötelező* föglalKőzáát tartunk. A hallgatók félévemként kol­lokviumot tesznek, tanulmányaik vé­gén államvizsgát tehetnek. A speciális kollégiumok a Jelzett he­lyeken működnek. A foglalkozások Itt Is kötelezőek (kéthetenként 3, a pro­paganda módszertani speciális kollé­giumon hetenként 3 óra). A felvételi vizsgák május végén, Il­letve Június első felében lesznek; pon­tos helyükről, Idejükről, valamint a felvételi vizsgakérdésekről a tanulmá­nyi hivatal külön értesíti a Jelentke­zőket. A felvételi bizottsá“ döntését Július 13-lg küldjük meg. Az érdeklődőknek részletes felvilá­gosítást nyújtanak a járási, városi pártbizottságok propaganda- és mű­velődési osztályai, valamint az Okta­tási Igazgatóság tanulmányi hivatala. Az esti egyetemre való felvétel párt­tagsághoz nincs kötve. Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága • Korszerű fejőkSzpont a Május 1. Tsz tehenészetében. (Szabó Ferenc felvételei.) (90) Talányosán fürkészi az ar­com: — Azt hiszem... Talán itt a közelben. — Még jobb — nevetem el ma­gam. — Talán már találkozott is vele... Hirtelen — nem tudom, mi ok­ból — elborul az arca: — Nem — mondja ki nyersen. — Nem találkoztam vele. — Hogyhogy? — csodálkozok rá. — Hát akkor honnan tudja, hogy errefelé tanyázik? — Én ezt nem mondtam a fő­hadnagy úrnak. Utánagondolok. Valóban nem mondta szóval. De éreztette. Nem bízik bennem az öreg. Azzal ját­szottam volna el a bizalmát, hogy szembeszegültem az ötlettel, ami­kor azt proponálták, hogy be kell vinni a gyereket a kórházba? De hiszen utána én magam mentem el az autón! Nem, nem hiszem... Egysze­rűen: bizalmatlan hozzám. Talán csak azért, mert én tiszt vagyok, az ő fia meg baka volt... De egyáltalán: mi közöm hoz­zá? Ha Szojka beszélt az öregnek rólam, az Szojka dolga és Józsefé. Beszéljenek, semmi közöm hozzá. Hányszor tökéltem már el, hogy nem törődöm vele. akármit gon­dolnak rólam az emberek? ítél­jenek meg. ahogy nekik tetszik. Amikor megszöktünk... lehet, hogy akkor is megvetettek, akik átmentek az oroszokhoz. Gaál hadapród és a többiek... Csak pillanatokig piszkált az ügy, utá­na túltettem magam rajta. És hogy mi van a József fiával, uramisten... Örülök neki, hogy sikerült megszöknie. Egészségére. Örüljön neki József is. Énrólam meg gondoljon akármit. Voltakép­pen aem is akartam tudni, hogy valóban a közelben bújkál-e. Az öreg hallgat. Elakad a be­szélgetésünk. Mit csináljak? Iszom még egy pohár pálinkát, aztán ... Itthagyom az öreget, és ide-oda járkálok a dohányzóban. Megál­lók az ajtó mellett. Nekitámasz­kodom a félfájának. Micsoda füs­töt csináltunk! Szinte ködbe von­ja a két petróleumlámpát. Végig­nézek az asztal körül ülőkön. Szojka rákönyököl az asztal lap­jára. Pista egyenes derékkal ül, s nyilván azon gondolkodik, melyik nótára gyújtson rá, ha elhallgat éjfélkor a rádió. Hegedűs min­denről elfeledkezve ízlelgeti pá­linkáját. Gilbertnek csaknem le­ragad a szeme. Gaszton morózu- san bámul maga elé. Olga udva­riasan hallgatja kispolgár-Godef- ried urat. aki gesztikulálva, de halkan magyaráz valamit. A rá­dió mellett a cigány a vonóját gyantázza. Kidugja kissé a nyel­vét, s ide-oda mozgatja, ahogyan a keze jár a gyantával. Két öreg pap, ott az alvó mellett arra ké­szül, hogy maga is elbóbiskol­jon ... Ki érzi jól magát a társaság tagjai közül? Jó volna tudni. Ta­lán Pista. De neki nem tudok hinni. Túlságosan ismerem, ö csak játssza már a mulatós fiút, a jó kedélyű társaság-közepét. Pedig voltaképpen ugyanaz a ba­ja, mint nekem. Mi már sehol sem tudjuk jól érezni magunkat. Vártuk — ki kisebb, ki nagyobb reményekkel — ezt a mai görbe estét, s kiderült, hogy semmi, de semmi különös... Nem marad utána semmi jól­eső ... Óvatosan lenyomom a kilincset. Vigyázva megnyitom az ajtót, s kisurranok rajta. Kint állok a falon. Csillagos az ég. Nincs felhő, nem fúj a szél sem. Fagy. Mintha összehúzná az arcbőröm a csípős, mozdulatlan levegő. Nézem a sötétséget. Csak sejteni tudom, hogy arra lehet a bányászfalu, amarra meg — na­gyon messze — a város a kórház­zal, ahová a kisfiút vittük Szoj- kával. Csönd. Nem hallok ágyúdör­gést A fronton is csönd van. Jó­tékonyan hat rám ez a hangtalan békesség. Odakint a fronton nem szerettük a csöndet Idegessé tett bennünket. Ott mindig tele volt várakozással a némaság, tele volt rosszat sejtető» feszültséggel a szemközti oldal mozdulatlansága. Hány. de hány éjszakát töltöttünk el azzal, hogy füleltünk, képtele­nek voltunk elaludni, éppen a nagy csönd miatt.. Szinte meg­könnyebbültünk. ha akár a mi oldalunkon, akár a szemközti fe­dezékek mögött felzúgott egy-egy autó, vagy tankmotor, és ha időn­ként eldörrent egyik-másik ide­ges őrszem fegyvere. Mikor lesz már vége? önámí­tás, hogy itt hiszek a csöndnek. Lehetünk-e igazán nyugodtak, érezhetjük-e öncsalás nélkül biz­tonságban magunkat, amíg nincs vége a háborúnak? Hányadika lehet ma? Novem­ber végén járunk. Két esztendeje, november hűszonkilencedikén esett el Selmeczi Béla. Akkor már régen állt a front megmere­vedtek a vonalak szerte a kör­nyéken. Mi a szárnyvasutat bizto­sítottuk. ahol az utánpótlás érke­zett. Csend volt hetek óta. Na­gyokat aludtunk, emlékszem, és már elpusztítottunk minden tetűt. Csak a bolháktól nem bírtunk szabadulni... Kettőzött őrség állt a vasúton minden éjjel, s bosz- szankodtunk is miatta. Aztán rá­ébredtünk. hogy hiábavaló lett volna akár megháromszorozott őrség is. Rumot ittunk aznap este, és pókereztünk közben, össze­nyertem valami kétszáz pengőt Selmeczi is nyerésben volt egy- szer-kétszer. Aztán fel kellett áll­nia: rajta volt a sor. hogy a pa­rancs szerint ellenőrizze az őrpá­rokat. Magára vette irhabundáját — nemrég jött meg az engedély hogy a tisztek irhabundát is vi­selhetnek —. vállára akasztotta géppisztolyát, és kiment. Mi to­vább kártyáztunk. Meg szoktuk várni, amíg megjön az éjjeli vonalellenőrző mozdony a moz­gó őrséggel, csak utána feküd­tünk le. Valaki meg is jegyezte azon az estén, hogy késik az el­lenőrző járat. Senki sem hederí­tett rá. Izgalmas volt a lapjárás. Néha hárman is licitáltak, min­denki azt hitte, hogy a töbhi blöfföl, de amikor kiterítettük a lapokat, alig volt különbség az értékek között. Aki nyert, csak a nyerésnek örült, nem az összeg­nek, aki meg veszített ,nem sokat bánkódott rajta. Tele voltunk pénzzel, nem tudtuk mire elköl­teni az illetményünket. Minden­ütt bankjegyek hevertek az asz­talon ... Aztán odakint hirtelen felkelepeltek a fegyverek. El­ső pillanatra nem is értettem: nekünk nem volt Maxim-gép- fegyverünk. A hang pedig, amit hallottunk, Maxim-ropogás volt. Nem lehetett tévedni. Jól ismer­tük a Maximok tompa hangját. Mire kiértünk a sínekhez, már néma volt minden. Futtunkban hallottuk a három robbanást. Egyikünk belezuhant abba a gö­dörbe, amit valamelyik akna vá­gott. Később összeszedtük az őr­iszemek tetemeit. Az egyik élet­ben maradt: nem ölték meg, csak leütötték. Selmeczi főhad­nagyot derékban nyírta el a gépfegyver. És a partizánoknak nyomukat se leltük. Akkor döb­bentünk rá, hogy valami egészen érthetetlen és elszánt erővel ál­lunk szemben. Egy csapat, ame­lyik Maxim-gépfegyvert cipel magával bevetésre — magabiztos partizánegység. Három helyen robbantották fel a vasutat. Más­nap vagy harmadnap megjött a parancs.- hogy önkéntes jelentke­zések alapján parlizánvadász kü­lönítményt szerveznek. A száza­dunk parancsnokságát én vettem át Akkor még negyvennyolcán voltunk azok közül, akik negy­venegyben elindultunk. Amikor megkaptam, fel se olvastam a parancsot a partizánvadász-ala- kulat szervezéséről. Jelentettem az ezredtörzsnek, hogy minálunk senki sem jelentkezik. Nem telt el több egy hétnél, és vonatra raktak bennünket. Én megúsz­tam egyszerű fejmosással: sze­memre hányták, hogy „hadnagy úr, demoralizált a század!” Nem védekeztem. Nem születtem csendőrnek, se az embereim gyilkosának. Tudtam, hogy úgy­is németek váltanak fel bennün­ket Vérezzenek ők. Inkább becs­méreljenek bennünket, kiabálja, nak velem, hogy demoralizált a századom, mint hogy kopónak csapjunk fel.., (Folytatjuk.) I)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents