Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-14 / 38. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: elsősorban nyugaton és délen erősen felhős idő, több felé esővel. Az éjszakai óráktól ismét többfelé kőd. Megélénkülő délkeleti, déU szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4 fok között. Leg­magasabb nappali hőmérséklet a tartósan ködös helyeken 5, máshol 10 fok körül. (MTI) Koszorúzás! ünnepség a Gellérthegyen VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 38. szám Ára! 90 fillér 1975. február 14. péntek Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából csütör­tökön délelőtt koszorúzásl ünnep­ség volt a felszabadító harcok­ban elesett szovjet hősök gellért­hegyi emlékművénél. A talapzat előtt a fegyveres erők tagjai áll­tak díszőrséget. A zenekar elját­szotta a magyar és a szovjet him­nuszt, s katonai tiszteletadás mel­lett felvonták a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját. Ezt követően a Szovjet Hősök Emlékművén a hála, a kegyelet és a megemlékezés koszorúját elsőként a budapesti pártbizott­ság hevében Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Somo­gyi Sándor, Gérnyi Kálmán, Ki­rály Andrásné és dr. Molnár Endre, a pártbizottság titkárai helyezték el. Ezután a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zol­tán tanácselnök. Kelemen Lajos elnökhelyettes és Tiszai István, a tanács pártbizottságának titká­ra koszorúzott. Elhelyezték a kegyelet koszorú­it a baráti országok fővárosainak hazánkban tartózkodó küldöttsé­gei. Az ideiglenesen hazánkban álomásozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoksága nevében B.. P. Ivanov vezérezredes, F. K. Iscsenko altábornagy, továbbá Makarov ezredes helyezett el ko­szorút. Elhelyezték a budapesti fegy­veres testületek a Hazafias Nép­front Büdapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Taná­csa, a KISZ Budapesti Bizottsá­ga és az MHSZ budapesti szer­vezete koszorúit. A kegyeletes megemlékezés — amelyen részt veit Marjai József külügyi államtitkár, továbbá je­len voltak a baráti országok kül­képviseleteinek vezetői és tagjai — az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kiállítás Moszkvában Budapest felszabadításáról Eredmények és gondok a kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalatnál ' i >"> Manapság országszerte sok dol­guk van a földmérőknek, évente sok-sok ezer telket mérnek ki, amelyek többségén rövid időn belül építeni kezdik a család új otthonát. Soha nem látott mére­teket öltött a kiskertmozgalom is. -Szinte nincs olyan város, vagy község, amelyet ne vennének kö­rül a kiskertek. Természetesnek tűnik, hogy mindenki szeretné be is keríteni, megvédeni új ottho­nát, vagy a telkén levő értéke­ket. Igen, de mivel? A drótfonat ugyanis a hiánycikkek közé tar­tozik, nem könnyű hozzájutni. Vajon miért? Ezzel a kérdéssel nyitottunk be a kiskunmajsai Drótfonatgyártó Vállalat igazga­tójához. — Sajnos, azoknak, akik kerí­tést akarnak építeni, sok gond­juk van — mondta Ottoványi Ferenc igazgató. — Az általunk gyártott drótfonatot akár itt az üzem kapujában el tudnánk ad­ni, olyan nagy a kereslet. Mi azonban csak a kereskedelemnek gyártunk, hiába igyekeznek sókan nálunk beszerezni a szükséges fo­natot, nem tudjuk teljesíteni a ké­rést. Nos. ez utóbbi érthető, hi­szen mi gyártó cég vagyunk, nem áll módunkban kereskedni, il­letve értékesíteni áruinkat. — Ezek szerint a kereskede­lemnek sem szállítanak eleget? — Bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk a megrendeléseket kielégíteni. Sőt. termelésünk csök­ken. Míg 1973-ban 5 millió 200 ezer négyzetméter gépfonatot gyártottunk, addig a múlt évi ter­melésünk alig érte el a 3 millió 900 ezer négyzetmétert. Az idei várható eredményeket nehéz len­ne előre felbecsülni, de nem hin­ném, hogy többet tudnánk gyár­tani, mint tavaly. A termelés csökkenésének két fő oka van és csak egyetlen mó- «don: nagyszabású rekonstrukció­•v."- a- *. • Négy éve dolgozik az üzemben Figura Józsefné, a Tyereskova-bri- gád tagja. !?' :i i ív fiMte .) a, .«Hum ), jaai'f >if •{ I < • 6. M líóV -íív. . rí i ;!?,■ val lehetne rajta segíteni. Gé­peink nagyon öreg, elavult masi­nák, kezelésük nehézkes és fá­rasztó. és nem is termelékenyek. Elsősorban ennek „köszönhető” a másik ok. a létszámhiány. Nagyközségünk iparosodik, s bi­zony a mi dolgozóink közül is többen választják a könnyebb és tisztább munkát. A megyei tanács ipari osztálya támogatja a rekonstrukciós el­képzeléseket. s bízunk abban, hogy a következő ötéves tervben rendelkezésünkre áll majd a szükséges 160 millió forint. Ah­hoz, hogy üzemünk korszerűvé, termelékennyé váljon, ilyen nagy összegre van szükség. Csak a géppark cseréje 130 millió forint­ba kerülne. - a többi pedig kelle­ne másra, az anyagmozgatás gé­pesítésének megoldására és forgó­alapra — Ezek szerint az üzem nem teljesítette múlt évi tervét? 41 Mucsi Pál és Terbe József lakatosok szállításra készítik elő a sertésnevelő ketreceket. I s l'íihéf • Alul: Bera József korábban Szegeden dolgozott, nyolc hónapja jött haza Majsára. Korszerű gépen dolgozik. — Erről szó sincs, nettó árbe­vételünk elérte a tervezett 150 millió forintot A gépfonat lenne a fő termékünk, de kénytelenek voltunk más termékcsalád gyár­tására összpontosítani erőnket. Ez azért is sikerült, mert a különbö­ző állattartó ketrecek gyártását kalocsai, dunavecsei és kecske­méti üzemekkel kooperálva vé­geztük. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állattenyésztő telepeire a múlt évben 40 millió forint értékű árut szállítottunk. — Az eddig elmondottakon kí­vül mi volt a múlt év jellemző­je? — Természetesen gondjaink el­lenére nem topogunk egyhelyben. Tovább gépesítettük az anyag- mozgatást. a múlt évben három új targoncát vásároltunk a meg­levő kettő mellé. Befejeződött a 800 négyzetméteres új raktárépí­tése. Üzemen belül 400 méternyi új utat építettünk. Saját erőből 6,5 százalékos bérfejlesztést haj­tottunk végre. Tovább növeltük a dolgozók kedvezményeit. Tavaly 11 dolgozónkat küldtük el kül­földi útra, nagyon sokan voltak országjáró kiránduláson is. A 11 szocialista brigád 137 tag­jának lelkes munkáját bizonyítja, hogy kongresszusi felajánlásként december 31-ig félmillió forint értékű anyagot takarítottak meg és egymillió forinttal többet ter­meltek. Ezek a kollektívák kü­lönben rendszeresen patronálják az iskolákat és óvodákat, társa­dalmi munkában már nagyon so­kat dolgoztak a gyerekek körül­ményeinek javításáért. A nyáron például a halasi járási úttörőtá­bor részére 40 ezer forint érté­kű munkát végeztek KISZ-tag- jaink. O. L. A Lenin brigád élenjár az óvodák patronálásá* ban is. Szabad idejükben már sok virágtartót készítettek a kicsinyek második otthonába. Fel­vételünkön Becsei Lajos brigádvezetö (jobbról) és Tóth Mihály egy újabb virágtartókészlet elké­szítésén dolgozik. • A Szovjet Fegyveres Erők Múzeumában kiállítás nyílt Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Képünkön: részlet a moszkvai reprezentatív kiállításról. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tarto'tt. A külügyminiszter jelentést tett Stefan Olszowskinak, a Len­gyel Népköztársaság külügymi­niszterének február 6—8. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A tárgyalások so­rén a külügyminiszterek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország között teljes a né­zetazonosság az összes érintett kérdésben. Eredményesnek í.él­ték országaink együttműködését, és hangsúlyozták, hogy a szocia­lista közösség érdekeivel össz­hangban tovább kívánják erősí­teni azt. Á kormány a jelentést Jóváhagyólag tudomásul vette. A Fővárosi, valamint a Pest megyei Tanács elnökei jelentést tettek a budapesti agglomerációt érintő gazdaságfejlesztési tevé­kenységük összehangolásáról. Az együttműködést szabályozó meg­állapodás megfelelőnek bizo­nyult és azt a két tanács — a köziis fejlesztések tapasztalatai alapján — a jövőben is követ­kezetesen alkalmazza. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megtárgyal­ta az épitésügyi és városfejlesz­tési miniszternek a Budavári Pa­lota rekonstrukciós munkálatairól szóló jelentését. Felhívta a figyel­met, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a folyamatban levő munkálatok befejezésére össz­pontosítsák. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Folytatódik a munkaverseny Üjabb felajánlások a mezőgazdasági üzemekben Sí A kongresszusi mnkaversenyben megyeszerte szép eredmé­nyeket értek el a brigádok. Bár a szocialista cím, illetve a ma­gasabb fokozat elnyerésének feltételei szigorúbbak lettek, a MEDOSZ megyei bizottságához tartozó üzemekben mégis 694 brigád 11 ezer tagja tett eleget a követelményeknek. Felajánlá­saikat teljesítették, s ennek forintban mérhető haszna is volt már, emellett azonban feltártak olyan tartalékokat, amelyek­nek kihasználására az idén kerülhet sor. A kollektívák javaslatai kö­zött szerepelnek a termésered­mények növelésének módszerei. Az állami gazdaságokban eddig megtartott tanácskozásokon, if­júsági parlamenteken elhangzot­tak szerint a növénytermesztés­ben 70 millió forint nyereséget lehet elérni az iparszerű rendsze­rek általánossá tételével, a tech­nológia betartásával. Megfelelő tápanyag-utánpótlás esetén hek­táronként 80 mázsa kukorica és 60 mázsa búza takarítható be. A felszabadulási munkaversenyben az állami gazdaságok kollektívái — többek között — célul tűzték ki a gépek jobb kihasználását, ami jelentős dolog, hiszen egyet­len Claas-kombájn 1- perces ál­lásideje 50 forintba kerül. A tavalyi munka elemzése, és a mostani tanácskozások során kitűnt, hogy a korszerű sertéste­lepeken kocánként 3—5 ezer fo­rint nyereséget érnetnék el, ha az állategészségügyi szabályokat az eddigieknél szigorúbban be­tartják. A tejtermelést helyes le­gelő- és takarmányg .zdálkodás- sal kívánják növelni, s ha célju­kat elérik, a megye állami gaz­daságainak tehenészeteib-n 20 miliő forinttal jobb lesz az ered­mény. Az állami gazdaságokban vég­zett felmérések szerint 10—15 százalékos energiamegtakarításra van lehetőség. Aa ezzel kap­csolatos terveket már készítik. A MEZŐGÉP és a Vízgépészeti Vállalat szocialista brigádjai, ve­zetői az idén is a termelékeny­ség növelésére, a takarékosság­ra törekszenek. Csökkenteni kí­vánják az olyan improduktív költségeket, mint a kötbér, a bír­ság,. s dolgoznak :>:'on is, hogy az anyagellátás zökkenőmentes le­gyen. Az erdőgazdaságokban fel­ajánlották, hogy kidolgozzák a szállítás — üzemanyag-takarékos­ságra lehetőséget adó — jobb módszereket FmröMmazTák a rönkrakodás gépesítését, mert így ncmCódA Komi./eb.—=, hanem gyorsabbá is válik s munka. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságban pedig az önálló a) katrészg vártás megszervezését tervezik, s az áramtakarékosság érdekében újabb fázisjavító kon­denzátorok felszerelését. D. É. A közművelődés új műhelye Kecskemétet készületlenül érte a közösségi, központi irányelvekkel és támogatással működő közművelődés első, nagy hulláma. Az országos fellendülés az államosított he­lyi színház tevékenységére ha­tott a legkedvezőbben. A könyvtár kezdettől kínzó he­lyiséggondokkal küszködött. A nép minden rétegét érin­tő szocialista művelődési prog­ram végrehajtásában nagy sze­repet szántak a kulturális élet irányítói az új típusú mű­velődési házaknak. Az elsőt Békés községben avatták. Ha­marosan több száz hasonló célú, jellegű intézményt ad­tak át a köznek. Bács-Kiskun megyében 1950 augusztusában nyitották meg az óbögi, géder- laki és vaskúti művelődési otthonok kapuit. 1960-ban már 94 működött a megyében. Igaz, egy részük még a csökkentett igényeknek sem felelt meg. A megyeszékhely ezernyi más gonddal bajlódott. Helyet is alig kaptak az új hivata­lok, irányító szervek. A váro­si vezetők legfeljebb az óhaj megfogalmazásáig jutottak el. Az 1952. január 18-án tartott tanácsülésen megállapították, hogy a népművelésben a rég­óta nélkülözött kultúrotthon (magyarul és pontosan műve­lődési otthon) létesítése a leg­fontosabb feladat. „Tekintettel arra, hogy ötéves tervünk ezen évében új kultúrotthon váro­sunkban nem épül, már meg­levő és alkalmas épület átala­kításával kell állandó otthont találni a népművelésnek.” 1958 tavaszán a városi párt­bizottság a kulturális fejlesztés gyorsítását javasolta. Két esz­tendő múltán emelte határo­zattá a városi tanács végre­hajtó bizottsága a tanácsi ál­landó bizottság javaslatát: ' épüljön korszerű művelődési otthon a megyeszékhelyen. A megyei tanács, a minisztérium hatékonyan segítette az el­gondolás megvalósítását. Szemléleti és anyagi okok miatt csak 1970-ben láttak munkához a cölöpverő gépek. A következő esztendő február­jának első napján nyitotta meg Bártfai Csaba az építési naplót. Később Tóth András irányította a Bács-megyei Ál­lami Építőipari Vállalat itt dolgozó részlegének munkáját. A Kerekes István tervei sze­rint készült új művelődési központot 1974 decemberébeji adták át a közművelődési szakembereknek. Noha hivatalosan ma avat­ják föl a gyönyörű intézményt, már sok ezren megcsodálták a januárban, februárban szerve­zett különféle eseményeken a korunk teremtő buzgalmát hirdető épületet. A modern kulturális műhely méltó keretet ad a remélhető­en sokrétű, változatos, távla­tos tevékenységnek. Oly gaz­dag kulturális munkára nyílik lehetőség, hogy hatását alig tudjuk felmérni. Messze felül­múlja várakozásunkat. Emlé­kezzünk csak: évtizedekig olykor azért volt kénytelen lemondani Kecskemét fontos rendezvényt, mert nem volt lebonyolítására egy tisztessé­ges helyiség. Megfelelő próba­helyiségek hiánya miatt sor­vadtak el műkedvelő csopor­tok. Otthont kaptak végre a művészeti együttesek, szakkö­rök. A kitűnő akusztikájú színházterem színpadi nyilasa a második legnagyobb az egész országban. Most elsősorban a nagy lót számú apparátus felkészültsé­gétől, kezdeményező készsé­gétől, szakértelmétől függ, hogy milyen élet lesz' falai között. A mérce a ragyogó feltételekkel, a város mostoha körülményei ellenére elért közművelődési eredményeivel magasra tétetett. Elvárható, hogy mágnesként tömöríti mindazokat, akik szeretnének, tudnának vala­mit tenni a szocialista közmű­velődésért. A művelődési köz­pont csoportjai idehaza és külföldön méltón képviseljék Bács-Kiskun megyét. Az in­tézmény legyen műhelye, párt­fogó, figyelmes szövetségese a szüntelenül újuló művészetek­nek. Remélhető, hogy különös figyelemmel segítik a kétkezi­ek szellemi gyarapodását, a tanyavilágot, peremkerülete­ket. Az új művelődési központ léte azt bizonyítja, hogy szá­míthatnak az irányító testüle­tek támogatására. Arra buzdítjuk a kecske­métieket, hogy részvételük­kel, közreműködésükkel, ér­deklődésükkel tanúsítsák: ré­gi, valós igényt elégít ki a mű­velődés új palotája. Nyilvánvaló, hogy az itteni jó munka ösztönzésként hat az egész megye közművelődésé­re, segíti a tavalyi párthatáro­zat teljesítését. Kecskemét, a tájhaza kulturális életének ünnepi eseménye az új műve­lődési központ avatása. H. N. (Opauszky László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents