Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: kissé meg­növekvő felhőzet, csapadék nélkül. Elsősorban éjszaka és reggel több he­lyen köd, néhány helyen zúzmaraképződés. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: — 3, —8, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4, 8 fok között, a tartósan ködös helyeken 0 fok körül (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 36. szám Ára: 90 fillér 1975. február 12. szerda Moszkvai delegáció érkezett Budapestre a felszabadulási ünnepségekre Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács meg­hívására kedden Budapestre érkezett a moszkvai pártbizottság és Moszkva város tanácsa delegációja. A küldöttséget V. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács VB- elnöke vezeti. A delegáció részt vesz Budapest felszabadulása 30. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta. Jelen volt B. D. Sevikin, a budapesti szovjet nagykövetség követtanácsosa. * A főváros felszabadulásának évfordulójára a Budapest Tou­rist szervezésében 30 tagú szov­jet delegáció érkezett kedden ha­zánkba. A moszkvai küldöttség tagjai — a város, párt- és társa­dalmi szervezetének vezető ak­tivistái — nyolc napot töltenek Magyarországon, s ezalatt gyár- látogatásokon, baráti találkozó­kon vesznek részt megismerked­nek a magyar főváros, a Duna­kanyar és Eger nevezetességei­vel. * A főváros felszabadulásának 30. évfordulós ünnepségeire — barátság-vonaton — 350 szovjet fiatal érkezett Budapestre. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda vendégei február 22-ig számos felszabadulási ünnepsé­gen vesznek részt, városnéző sé­tákat, folklór-előadásokat szer­veznek számukra, s baráti össze­jöveteleken. üzemlátogatásokon találkoznak a magyar fiatalok­kal. Az ifjú Komszomol-aktivis- ták ellátogatnak Debrecenbe, Miskolcra, Szegedre, Pécsre és Salgótarjánba is. (MTI) Gyors ütemben halad a Kiskunhalasi Kötöttárugyár építése Mint arról már lapunkban be­számoltunk, Kiskunhalason kö­töttárugyár épül, mintegy 750 millió forintos költséggel. Ez a létesítmény egyben az V. ötéves terv’ egyik nagyberuházása is, amely 1976-ban kezdi meg mű­ködését. teljes termelését azonban 1978-ban éri el. Kapacitása akkor évi 2.1 millió darab felső-kötött­áru lesz. Készítenek majd férfi-, női pulóvereket, kardigánt és pantallót is. de a cikkféleségek 35 százaléka gyermekholmikból áll maid. A könnyűipari tárca választása azért esett annak ideién Kiskun­halasra, mert a Pamutnyomóipa­ri Vállalat korábban itt kezdett hozzá új szövödéjének kialakítá­sához Pénzügyi nehézségek miatt mondott le erről a fejlesztésről és átengedte a már félig kész, 11 500 négyzetméter alapterületű, acélszerkezetes csarnokot az új kötöttárugyár részére. A Bács megyei Állami Építő- . ipari Vállalat gyors ütemben épí­ti a csarnokot, amelynek átadá­sára -1977. december 31-ig több részletben kerül sor. Az idén jú­nius 30-ra elkészül az 1500 négy­zetméter alapterületű betanító műhely. Jelenleg a belső válasz­falak alapozását és az aljzat be­tonozást végzik. Az új kötöttárugyárnak az elő­zetes becslések szerint 1500 munkásra lesz szüksége. Tavaly már elkészült a tanműhely, amelyben szeptember 1-én két szakmában kezdték meg százöt­ven fiatal tanuló képzését. A gé­pi hurkolok három évig, a kötött- konfekció-készítők két évig ta­nulnak. Egyelőre egyszerű gépe­ken sajátítják el a szakma alap­fogásait. A nagycsarnokba azon­ban lyukkártva vezérlésű auto­mata gépek kerülnek, amelyekre anak idején átképezik majd őket. A fiatalok több. mint fele vidé­ki, emiatt a város szakmunkás- képző intézetében egy eredetileg ötvenszemélyes — de jelenleg nyolcvan fiatalt befogadó — kol­légium létesült. Az ipari tanulókon kívül a Hódmezővásárhelyi Divat Kötött­árugyárnál tavaly június óta fo­lyik a leendő gyár ötven műveze­tőjének, gépmesterének, progra­• Szeptember 1. óta folyik az ipari tanulók képzése a tan­műhelyben. • Dobos János tanműhely­vezető legügyesebb tanítványával, Nyúl Máriával, aki Kecelről jár Halasra a gépi hurkolást elsajátítani. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Imrehegyi kislány, Flajsz Erzsébet, aki Hunvad- vári Lászlóné szakoktató felügyelete mellett a konfekciókészítést tanulja. mozójának képzése. Ez a szak­mai gárda tanítja majd Kiskun­halason a munkásokat, s indítja be a termelést. Mint látható, mindent megtet­tek az illetékes szervek a beru­házás meggyorsítására. Az 1500 négyzetméteres betanító üzem­részben — amely június 30-ra készül el — a második félévben elkezdik a gyakorlati képzést. Annál is inkább fontos ez, mert a tervek szerint az 1976-ra vál­lalt 80 tonnával szemben Kiskun­halason már 149 tonna kötött­árut kívánnak gyártani. N. O. Tanácskozások, sok haszonnal Szombaton és vasárnap munkálkodtak a járási és vá­rosi pártértekezletek. Mond­hatni, hogy valósággal ünnep volt ez a két nap a járások és városok kommunistái szá­mára, hiszen a négy évenként való találkozás, egy időszak munkája mérlegre tételének felelőssége, a vitában való részvételre készülődés, s kö­vetkező öt év főbb célkitűzé­seinek eldöntése az ilyen al­kalmakkor sajátos légkört ala­kít ki. Ha a legutóbbi pártértekez­letekre emlékezünk, az arcok természetesen változtak, mint­hogy a változás a mindenkori élet fő vonása. De mi az, ami állandó? A felelősség, a lelke­sedés, a • tettrekészség, az ügy­szeretet, a mittdennapi szor­galmas munka. És ez minden­képpen nagy erő. Ezeknek az egyéni tulajdonságoknak az összegeződése.a biztosítéka an­nak, hogy az elhatározások valóra válnak, hogy továbbra is érvényesül, sőt erősödik a párt vezető és irányító szere­pe a gazdasági életben, az ál­lamigazgatásban és a külön­böző tömegszervezetek mun­kájában egyaránt. De biztosí­ték. az is, hogy a választott új vezetőségek minden vonatko­zásban tettrekészebbelc, hogy a személy szerinti kiválasztás helyes volt, hiszen az azt meg­előző, úgymond közvélemény­kutatás, amely a kommunis­ták körében zajlott és min­denki személy szerint nyilvá­nította véleményét, megfelelő emberekre bízta a községek, vállalatok, intézmények, vá­rosok, járások vezetését. Az ünnepélyességet, ami i természetesen nem úgy értel­mezendő, hogy az a legkisebb mértékben is csökkentette vol­na a tanácskozások elemző, szókimondó voltát, az is bi­zonyítja, hogy sok vállalat, intézmény, kollektíva küldött j táviratot a pártértekezletek­S nek, jelezve azt, hogy készek munkájukkal a párt további töretlen politikájának szolgá­latára. I . Az írásos és a vitaindító j szóbeli beszámolót követő vita rendkívül sokrétű volt. Mond­hatni valamennyi községből, a szocialista építés valamennyi területéről szólaltak fel kül­döttek. Talán korai még ösz- szegezni a szombat-vasárnap j történteket, de annyi máris megállapítható, hogy a küldöt­tek teljes mértékben egyetér­tettek a párt politikájával, a politika nyomán megvalósult eredményeket elismerték, azo­nosították magukat a Köz­ponti Bizottság irányelveivel és a Szervezeti Szabályzat- tervezettel. A felszólalások rö­videk és lényegretörők voltak. Néhány gondolatot belőlük: „A mi elképzeléseinket fe­jezik ki az irányelvek. Helyes, j jó és mindenki által elfogadott ez a politika. Ezért alkotó a légkör, és mi, kommunisták, a továbbiakban is azért dol­gozunk, hogy a politika vál­tozatlanul töretlen maradjon. Az irányelvek egybeesnek további törekvéseinkkel és céljainkkal." Sok szó esett arról, hogy szocialista építő­munkánk sikerének forrása a munkaverseny. De nem hagy­ták figyelmen kívül a szellemi kapacitással való helyes gaz- \ dálkodást, a szakmunkáskép­zést és a továbbképzést sem. Hangsúlyozták, hogy a pa- ; rasztság harmadik forradalma az iparszerű termelés, amely a műszaki, technikai fejlődés , következtében a mezőgazda- i Ságban végbemegy, az eddigi- nél nagyobb szakértelmet és az eszközök lényegesen jobb kihasználását igényli, arról nem is szólva, hogy egyetlen termelőszövetkezetben se le- gyen kellőképpen ki nem hasz- nált, ugyanakkor nagy anyagi eszközöket lekötő párhuzamos beruházás. A felszólalók — elsősorban a nők — elmondották, hogy a határozat nyomán megnőtt a lányok, asszonyok aktivitá­sa, csökkent a közéletben ad- j dig tapasztalt zárkózottságuk, ' és nagyobb az érdeklődésük a közügyek iránt. Nugy gon­dot jelent körükben a szük­séges általános és szakmai műveltség hiánya, amelynek pótlásáról, illetve kiegészítésé­ről mihamarabb gondoskodni kell. A vitában jelentős teret ka­pott a takarékosság és az el­lenőrzés. Általában az éssze­rűbb takarékosságról szóltak, többek között arról, hogy ez ne csak a kapun belül, ha­nem azon túl is érvényesül­jön: kevesebb belföldi és ér­telmetlen külföldi utazásra kerüljön sor. A takarékosság gondjai között szerepeltették az anyag- és az energiafel­használás kérdéseit, de nem különben a mindenütt meg­levő, de még észre nem vett tartalékok feltárását. Az ellen­őrzésről olyan módon esett szó — elsősorban a termelő- szövetkezetekben —, hogy az legyen elemző és ne valami­féle bűnkutatás. És egyáltalán, az ellenőrzésre ne csak akkor kerüljön sor, amikor már közismertek a bajok, hanem legyen annak preventív jelle­ge. A küldöttek szívesen hall­gatták az olyan problémákkal foglalkozó felszólalásokat is, amelyek a közoktatásról és a közművelődésről ejtettek szót. Ennek keretében téma volt a hazafias és internacionalista nevelés, továbbá a nagyközsé­gi gimnáziumok helyzetének erősítése, amely azt a célt szolgálja, hogy belátható időn beiül a fiatalok és felnőttek többsége középfokú képzett­séggel rendelkezzen. Aki részt vett a pártérte­kezleten megállapíthatta, hogy a felszólalások minősé­ge, kulturáltsága, a különbö­ző témák melletti érvelés a legutóbbi pártértekezletekhez képest lényegesen színvonala­sabb volt. Valamennyi felszó­laló rendelkezett az elemzés készségével, ami bepillantást engedett sok-sok jelenség mozgatórugóihoz, összegezve azt mondhatjuk, hogy a járá­si és városi pártértekezletek fontos határkövei voltak an­nak a széles körű munkálko­dásnak és vitának, amely a megyében a megyei pártérte­kezlettel zárul. W. D. Takarékossági terv a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendeletet adott ki a takarékossági intézkedési ter­vek készítéséről; eszerint az ál­lami szervek és a szövetkezetek minden évben külön tervet köte­lesek készíteni az anyagokkal, az energiával, a beruházási és egyéb költségekkel való takarékosságra. A rendelet hangsúlyozza: a meg­takarítást a hatékonyság fokozá­sával kell elérni, nem lehet en­gedményeket tenni a termelési, fejlesztési és egyéb feladatok ellátásához szükséges feltételek rovására. A tervben foglaltakat az üzemek, gazdaságok éves ter­vében érvényesíteni kell. A terv teljesítését megfelelő időszakon­ként értékelik majd. A MÉM irányelveket adott köz­re a takarékossági terv elkészí­téséhez. Ebben részletesen meg­szabják azokat a feladatokat, te­endőket, amelyek az üzemekben előbbre vihetik a takarékosság ügyét. Műtrágya-felhasználásnál például., általánossá kell tenni a megelőző talajvizsgálatokat, és a műtrágya kiszórásának helyes agrotechnikáját is biztosítani kell. A vegyszeres növényvédelmet > a központi és a helyi előrejelzések alapján kell megszeryezni, a ta­lajfertőtlenítésnél pedig előzetes vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a helyes és optimális adagot megállapíthassák. Nagyobb gon­dot kell fordítani a növényvédő­gépek karbantartására és a kor­szerű készülékek széles körű el­terjesztésére. A takarmánykeve­rékek gyártásánál lehetőség sze­rint hazai termelésű fehérjékkel kell helyettesíteni az importból származó anyagokat és csökken­teni kell a betakarítási, tárolási veszteségeket. Az állattenyésztők­nek fokozottabban figyelembe kell venniök az adott termelési célnak legjobban megfelelő tech­nológiákat, és részletesen felül kell vizsgálniok a takarmányozás jelenlegi gyakorlatát. Az irányelvek részletesen meg­határozzák az energiahordozók takarékos felhasználásának lehe­tőségeit, valamint a beruházási és egyéb költségekkel való taka­rékosság elveit is. (MTI) Tavaszvárás az uszódi, ordasi határban Az összefogás hasznáról már régebben meggyőződtek Ordas és Úszód termelőszövetkezetei. Évek óta kölcsönösen segítették egy­mást, a közelmúltban pedig egye­sült a két szövetkezet, amelynek Egyetértés lett a neve. A Duna menti két település ha­tárára kiterjedő mezőgazdasági nagyüzemnek az ordasi és az uszódi felében megkezdődött a tavaszi munka. A Kalocsa-kör- nyék kedvelt kertészeti növényé­nek készítik elő a talajt a szö­vetkezet gazdái. Összetett mű­trágyával szórják meg a fűszer- paprikának kijelölt területeket és hektáronként 7 mázsa hatóanya­got juttatnak a talajba. Az Egyetértés Termelőszövet­0 Kiss Béni. Petróczi Bálint és Vass István szövetkezeti gazdák a fűszerpaprikának kijelölt területet műtrágyázzák az uszódi határban. kezet szerelői is szorgoskodnak. A terményszárító épületét errjelik és tetőszerkezetét szerelik, ősz­szel olyan sürgős volt a termény- szárítónak a munkája, hogy nem várhatták meg, amíg fedél kerül a berendezés fölé. A verőfényes napokat kihasználva most építik fel. 3sS 1 D \ j/mi1 m ■Cl ' V B*8t 5 feWíl • Fedél alá kerül az ősszel felépült terményszárító az Egyetértés Tsz-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents