Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
3 • PETŐFI NÉPE • 1975. február 8. Az 1974. évi terv teljesítéséről a népgazdaság fejlődéséről Portugália szélesíti kapcsolatait a haladó világgal (Folytatás az 1. oldalról) kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamosenergia- kapacitás 530 Mw-tal nőtt. Á főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését. Az ipari átlagot meghaladóan, ill. ennek megfelelően nőtt a villamosener- gia-ipar; a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmiszeripar kivételével nagyobb volt az előirányzottnál. A könnyűiparban a növekedés megegyezett a tervvel a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentősebb elmaradás volt. A termékszerkezet a központi fejlesztési programok, a rekonstrukciók és a vállalati kezdeményezések hatására több területen kedvezően változott. Az energiaellátás az év folyamára zavartalan volt, amiben a folyamatos szénellátás mellett legnagyobb szerepe a földgáztermelésnek, valamint a kőolaj, a fűtő- és gázolajimport növelésének volt. Az anyagok és félkésztermékek, köztük elsősorban a vaskohászati és alumíniumipari termékek, egyes műanyagok és gyógyszeripari termékek, a szintetikus alapú vegyi szálak, a síküveg stb. termelése nőtt. Néhány vegyipari alapanyagból az év első felében, egyes vaskohászati termékekből a későbbiekben is átmenetileg hiány volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összefüggésben számottevően emelkedett. Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kiemelkedő volt egyes gépipari fogyasztási cikkek (pl. televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, porszívó, villamos- és gáztűzhelyek) továbbá a bútorok, a kötöttáruk termelésnövekedése. Az élelmi- szeripari termékek közül igen nagy mértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítő ital, a csontos nyershús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. Építőipar Az Országos építésű tevékenység' a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. A viszautasított építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Nőtt az építőipar állóeszköz- állománya és gépellátottsága, tovább terjedt a korszerű paneles és könnyűszerkezetes építésmódok alkalmazása.' 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipari és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000- rel meghaladta a tervet. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2— 2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kis. mértékű visz- szaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőt- len időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt jelentős változás. 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67,0 százalékán, 1974-ben is gabonát — búzát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hektárral nagyobb a tavalyinál. A gabona, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 millió tonna termett, valamivel több, mint 1973- ben, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazda- sági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A -cukorrépa • mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. A főbb növények termésmeny- nyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépa- termésből a belföldi cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, .3,5 százalékkal több az előző év véginél Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz-alkalmazottak száma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatot- sebb volt. mint 1973-ban. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állománya is. A műtrágyafelhasználás 12 százalékkal nőtt. Szállítás-hírközlés A népgazdaság gyors ütemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidő- szakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973- ban, A vasúti közlekedésben a Sza- jol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni. Az év folyamán mintegy 1000 új, korszerű autóbuszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsödött az ország tehergépkocsi-állománya. A személy- gépkocsik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén elérte a 491 000 darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdonában volt. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kW-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió I., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagykanizsai, illetve a tokaji tv-adóál- lomás üzembe helyezésével. Beruházás A terv 1974-re a szocialista széktorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973- hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot, a vállalatiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. A beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3 milliárd forinttal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot. A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési beruházások. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlító árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdaság és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben pasz- szív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubel- elszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. Foglalkoztatottság - jövedelmek - fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 00 fő volt, 0,5 (százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett. 1974- ben központi bérrendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő »alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színházjellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 milliárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett kereten belül maradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kis mértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték A pénzbeni társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszámottevőbben a népesedés- politikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély- és babakelengye-juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évihez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedések miatt számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort. amelynél a termelői áremelkedés 13.8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkeket — a kávé és az év végi boráremelések miatt — 3.7 százalékkal drágábban, az idénycikkeket éves átlagba az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élőbaromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7.3 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2.0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3.3 százalékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok. a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal —• a kiskereskedelmi és a piaci árak. valamint a szólgált.vtások árai együtt — a tervezett kereteken belül. 1.9 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élvesztiletések száma, elsősorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974- ben 186 275 gvermek született, 30 051-gyel több. mint 1973-ban ; az ezer lakosra iutó élveszületé- sek száma az előző évi 15,0-től 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszületési aránv 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik- szülöttek száma isyflp,- A ■'gyxuméliWrtööit'ási'*,'^égélyt a kereső szülő nők több mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több. mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei hely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság, az ezer élve szülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt A természetes szaporodás — az élve születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3.2-ről 5,8-re emelkedett. Az állami pénzeszközök fel- használásával. valamint a társadalmi összefogás eredményeként bővült az óvodai hálózat: 100 óvodás korú gyermek közül 1973- ban 66 gyermek járt óvodába, 1974-ben pedig 72. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 40 százaléka szakmunkás- tanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt. Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 63100 diák tanul. 1600 fővel több, mint egv évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított. Az intézményeket főként a munkáslakta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7300. példányszámuk 68.8 millió volt. 4.8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió-előfizető jutott, 7-tel több az előző évinél Az Országos Béketanácsnál magyar újságírókkal és a külföldi sajtó képviselőivel találkozott az az öttagú portugál békemozgalmi delegáció, amely a magyar békemozgalom vendégeként tíznapos látogatásra érkezett hazánkba és most fejezte be programját. A vendégek elismerőleg nyilatkoztak tapasztalataikról. Elmondták, hogy átfogó képet kaptak Magyarországon a politikai életről. a nemzeti egységről, az állampolgárok magasfokú öntudatáról, a közéletről. Mindezek olyan eredményei látogatásuknak, amelyeket hasznosítani tudnak otthoni munkájukban a legkülönbözőbb területeken. Beszámoltak arról, is, hogy a portugáSZALJUT-4 liai békeerők — amelyek képviselik és összefogják a társadalom legkülönfélébb rétegeit — tevékenysége fellendülőben van. Ehhez hozzájárult, hogy több küldöttségük -értékes tapasztalatokkal tért haza különböző nemzetközi fórumokról. így például az Európai Közvélemény képviselőinek brüsszeli közgyűléséről és a békeerők moszkvai világkongresszusáról. Most a kapcsolatok minél szélesebb körű kiépítésén és fejlesztésén munkálkodnak. Külkapcsolatainak építésében Portugália — amint a delegáció tagjai elmondták — minden formában igyekszik kiszélesíteni a haladó világgal való együttműködését. (MTI) F ényképfelvételek a népgazdaság számára MOSZKVA A meghatározott programnak megfelelően folytatódik a Szal- jut—4 tudományos orbitális állomás Föld körüli útja. Február 6-án az űrhajósok, Gubarev és Grecsko fényképfelvételeket készítettek a Szovjetunió dél-európai részéről, a kö- zép-ázsai. kazahsztáni és távolkeleti térségről. Egyide j űleg több készülékkel, különböző fényszűrők alkalmazásával készítettek fekete-fehér és színes felvételeket. Ezek eredményeit felhasználják majd a természeti környezet tanulmányozására és egyes gyakorlati népgazdasági feladatok megoldására. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései előírás szerint működnek. Az űrállomás fülkéiben a hőmérséklet 22 Celsius-fok, a légnyomás 810 higanymilliméter, a levegő viszonylagos páratartalma 11 százalék. Az űrhajósok közérzete jó. * Pénteken Moszkvából az Egyesült Államokba utaztak azok a szovjet űrhajósok, akik részt vesznek a Szojuz—Apollo együtt- tes szovjet—amerikai űrkísérlet előkészítésében. A csoport vezetője Vlagyimir Satalov űrhajósvezérőrnagy. A szovjet kozmonauták három hetet töltenek az Egyesült Államokban. Felkeresik a Cape Ca- naveral-i űrrepülőteret, majd folytatják a gyakorlatokat az; amerikai asztronautákkal Houstonban, az amerikai űrrepülés központjában. Májusban a Szovjetunióban a „Jurij Gagarin” űrhajós kiképző központban lesznek a júliusra tervezett együttes űrrepülés résztvevőinek befejező gyakorlatai. (TASZSZ) A limai rádió Washingtont vádolja a zavargások kirobbantásával Király Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A limai rádió péntek reggel azt jelentette, hogy a perui fővárosban helyreállt a nyugalom, s a hadsereg ura a helyzetnek. Nem hivatalos adatok szerint, a szerda esti zavargásoknak és lövöldözéseknek több mint 40 halálos áldozata van, a sebesültek számát több százra becsülik. A panamai rádió legfrissebb értesülése szerint, szórványos lövöldözések továbbra is hallhatók, s katonai járőrök cirkálnak az utcákon. A kormány szigorú cenzúrát vezetett be és bezáratta a Reuter angol hírügynökség limai irodáját. A hírügynökség két tudósítóját őrizetbe vették. A iővárosban és az egész országban megnoszabbították a kijárási tilalmat és továbbra is érvényben van a szükségállapot. „Az amerikai tőkés körök CIA-segédlettel összehangolt támadást kezdtek a haladó latinamerikai kormányok ellen. Ennek szerves része a perui provokáció, éppúgy, mint a mexikói pokolgépes sorozat, vagy a panamai kormány elleni legújabb kampány” — hangsúlyozza a havannai rádió csütörtök esti hír- magyarázata. A kommentátor rámutat: „Washington arra számított, hogy a kereskedelmi törvénnyel megosztja a kontinens országait. De a puska visszafelé sült el. A földrész ritkán tapasztalt egységgel szállt szembe és utasította vissza megkülönböztető intézkedéseket”. A rádió, elemezve a szerdai és csütörtöki perui eseményeket, rámutat: „A Cl A által pénzelt ügynökök szervezték a rendőri feladatokat ellátó polgárőrség körében sztrájkot és zavargásokat amelyek később véres ösz- szecsapássá fajultak.” Ezt erősíti meg a limai La Prensa, amikor csütörtöki számában azt írja: „Washingtoni körök már hosszú ideje fáradoznak azon, hogy ellentéteket szítsanak a perui fegyveres alakulatok között.” * A perui nemzetbiztonsági központ katonai parancsnokságának közleménye megállapítja, hogy a szerdai akciókban mindenekelőtt a rendőrség alacsonyabb beosztású tagjai vettek részt. (ADN) * Limában csütörtökön kinevezték a perui rendőrség új parancsnokát Gaston Zapata de la Flor altábornagy személyében. Elődjét, Acosta Rodriguez vezérőrnagyot elmozdították tisztségéből. A katonai parancsnokság közleményéből kitűnik, hogy a rendőrök nagy része ismét megkezdte a szolgálatot. A parancsnokság felhívással fordult azokhoz az alacsonyabb rangú rendőrökhöz, akik az ellenforradalmi akcióban nem vettek részt, jelentkezzenek szolgálati helyükön. (ADN, AFP) Tízszer annyi mint 1971-ben Magyar-lengyel vegyiszálcsere Idegenforgalom 1974-ben 8.3 millió külföldi utazott hazánkba. 15 százalékkal több. mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egvaránt nőtt. A hazánkba utazó turisták 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiutazó magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1975. február 7. Központi Statisztikai Hivatal A napokban megkezdődtek az idei kölcsönös vegviszál-szállítá- sok a HUNGAROTEX és a lengyel TEXTILIMPEX külkereskedelmi vállalatok között. A néhány évvel ezelőtt kötött magyar—lengyel vegyiszál szakosítási és szállítási szerződés értelmében az idén tízszer annyi tex- tilálapanyagot ad a két fél egymásnak. mint 1971-ben. a szállítások első évében. 1975-ben a lengyel partner több mint hatmillió rubel értékben szállít Elana márkájú poliészter szálasanyagot 15 magyar felhasználónak. Cserében a HUNGAROTEX a Magyar Viscosa Gyár más típusú szintetikus termékeit — po- liamid és poliakril szálas anyagokat — exportál Lengyelországba, ugyancsak körülbelül hatmillió rubelért A HUNGAROTEX lengyel partnerével már előkészíti a következő évekre szóló megállapodásokat is. Tervezik, hogy a magyar vállalat PVC-port szállít majd legyei poliészter selyemért, amelyet a kötszövő ipar fog felhasználni. Az együttműködés ilyen irányú fokozásának különösen nagy a jelentősége a gazdaságos vegyi- szálgyártás fejlesztésében. Ugyanis Magyarország évi szükséglete az összes vegyiszálakból körülbelül 30 000 tonna, ugyanakkor egy- egy szálféleségből a gazdaságos termelés csak 30 000—40 000 tonna gyártásával érhető el. A magyar-lengyel vegyiszálcsere bővítése nagyobb tőkés importmegtakarítást is lehetővé tesz.
