Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

) 1975. február 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Tudományos hírmagyarázónktól A világ távoli demográfiai egyensúlya Szovjet demografikusok kuta­tásai szerint — s ezek az ered­mények nyugati szakértők becs­léseivel is egybevágnak — a Fold jelenlegi 3,7 milliárdos lé- lekszáma a jövő század végére 12 milliárdra növekszik. A XXI. században egyre jobban stabili­zálódik majd a népesség növe­kedése — biofizikai, gazdasági és szociálpszichológiai tényezők fé­kezik majd a demográfiai robba­nást — írja a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia néprajzi intéze­tének három kutatója most meg­jelent érdekes tanulmányában. A következő néhány évtized­ben azonban folytatódik a de­mográfiai robbanás: a Föld né­pességének gyors ütemű szapo­rodásával kell számolni. Egybe­vágó becslések szerint időszámí­tásunk kezdetén körülbelül 200 millió ember élt a Földön. 1500 évvel később 400—500 millió volt a Föld lakóinak száma — tehát 1500 évre volt szükség a lé- lekszám megkétszereződéséhez. Ebben az 1500 évben, 0,066 szá­zalék volt az átlagos népszaporu­lat évente. Ám a XIX. század­ban csaknem a tízszeresére, 0,6 százalékra nőtt és az 1900 utáni első évtizedben már elérte az 1 százalékot. Ma viszont már 2 százalék, vagyis a növekedés egy­re gyorsul — jelenlegi népsza­porulat értékével már 30 év alatt megkétszereződik a Föld lakóinak száma. Századunk közepe óta mind nagyobb a népmozgalmi különb­ség a gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok között. Az ipa­ri országokra a kis népszapo­rulat a jellemző — a születések száma, kicsiny és alacsony a ha­lálozások száma is. A családok megtervezik gyermekeik számát: a szociálpszichológiai motívumok felülkerekednek a tisztán bioló­giai tényezőkön. A fejlődő orszá­gokban a higiéniai intézkedések eredményeként ugyancsak csök­kent a halálozások száma, ám ugyanakkor olyan mértékben nő a születések száma, hogy egyes országokban a három százalékot is eléri az évi szaporodás mér- tóJP&enA'' i születések szabályozá­sára kidolgozott és bevezetett programok mindeddig alig jár­tak eredménnyel. Ezek az ada­tok azt jelentik,, hogy az ez­redfordulón az emberiségnek ke­reken 76 százaléka a jelenlegi fejlődő országokban él majd. Az emberiség teljes lélekszáma a Szovjet Tudományos Akadémia etnográfiai intézetének becslése szerint, 5,7—6,6 milliárd között lesz 2000-ben, a Szovjetunió la­kóinak tizáma pedig mintegy 350 millióra növekszik erre az időpontra. v A szovjet tudósok kiemelik: az ipari országok lakóinak mindin­kább határozott intézkedéseket kell majd tenniük, hogy az em­beri tevékenység környezetkáro­sító hatásait csökkentsék. Még akkor is szükség lesz ilyen in­tézkedésekre, ha gazdaságilag egyáltalán nem lesznek előnyö­sek. A fejlődő országokban vi­szont még jó ideig áz eddigi mó­don folytatódik majd a techno­lógiai fejlődés. (KS) A termelés növelésének gondjai a Hajósi Vegyes- és Építőipari Szövetkezetnél A százötvenhat dolgozót foglal­koztató Hajósi Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet 1974-ben 14 mil­lió forintos termelési értéket pro­dukált, várható nyeresége kétmil­lió forint. Az árbevétel 50 szá­zaléka az építő- és asztalos rész­leg tevékenységéből szármaizik, 20 százalékát a kötélgyártás, a fenn­maradó 30 százalékot pedig kooperációs megbízásból végzett villamosipari munkák hozták. A hajósi szövetkezet kollektívá­ja az idén nem tudja számotte­vően növelni a termelést, mert -ehhez a jelenlegi telephely már kicsi, „kinőtték”. A szűkös hely­viszonyok között a munka terme­lékenységének fokozására tett erő­feszítések sem érhetik el á kí­vánt hatást. A Vegyes- és Építő­ipari Szövetkezet továbbfejlődé­sének első számú feltétele tehát egy új telephely kialakítása. Az ehhez szükséges 6 millió forint azonban — a KISZÖV-től remél­hető segítséget is beszámítva —• jelenleg nem áll rendelkezésre. Kínálkozik egv másik megoldás is a termőterület növelésére: a mos­tani telenhely mellől az elkészülő új áruházba költöző kereskedelmi egység helyiségeinek átvétele. Amennyiben sikerül, hosszú ideig nem lesz helygondja a szövetke­zetnek. A Hajósi Vegyes- és ÉDÍtőipari Szövetkezet vezetői a fejlődés út­ját nemcsak a termőterület na- gyobbításával akarják egyenget­ni : elhatározták, hogy az idén a munkásállománv szakmai színvo­nalának emelésére felnőtt szak­munkásképző tanfolyamot szer­veznek A. T. S. (Pásztor Zoltán felvételei) • Telefon­központi egységeken forrasztást végeznek a hajósi szövetkezet dolgozói. • Huber Mátyás ajtót készít. Az asztalos- ipari termékek egy részét a szövetkezet építőrészlege használja fel, a többit a dunaújvárosi 26. számú Építőipari Vállalatnak gyártják. Tanácsi kiadásokra: 33,1 milliárd forint A tanácsok megnövekedett ha­tásköre, önállósága — amint azt a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatásakor az országgyűlés is megállapítot­ta — kedvező feltételeket teremt egyre sokasodó feladataik meg­oldásához. Többletteendöink el­végzését összegében is magasabb költségvetés szolgálja: a taná­csok 1975-ös költségvetési elő­irányzata 10,3 százalékkal halad­ja meg a tavalyit, s eléri a 33,1 milliárd fotíhtOt. jtöei* pépzügvi programjuk meghátárözö ■ tosságú, mert a tanácsok 1975- ös költségvetése első ízben zár középtávú pénzügyi tervben fog­lalt ötéves gazdálkodási idősza­kot. A fejlesztési célokat az idén 22,8 milliárd forint szolgája, 5 százalékkal több, mint tavaly. Az állami hozzájárulás és a hi­tel tetemesebb hányadát — 11,8 milliárd forintot — a tanácsi célcsoportos lakásépítésre költik, hiszen 1975-ben is egyik legfon­tosabb feladatuk a településfej­lesztés, a lakásépítési program végrehajtása. Az idén — célcso­portos beruházásban — várha­tóan 32 000 tanácsi lakás kerül tető alá. Budapest és több me­gyei város 1 milliárd 360 millió forint külön állami hozzájáru­lást kapott a lakásszám arányo­sabb teljesítéséhez, ebből 1975- ben 650 millió forint használható fel. Ugyancsak nagyobb állami hozzájárulásban részesültek a tö­megközlekedés javítása érdeké­ben is, ebből a pénzből az idén 366 millió forint jut a tanácsok fejlesztési alapjába, 371 millió* forintot pedig a vállalatok kap­nak közvetlenül nyújtott fejlesz­tési támogatásként. Ami az egészségügyet illeti: várhatóan átadják az 500 ágyas nagyatádi kórházat, a kisvárdai kórház 332, a budapesti Róbert Károly körúti kórház 124, a mis­kolci gyermekkórház 386, a kar­cagi kórház 156, a szegedi kór­ház pedig 150 ággyal bővül. A fővárosban és néhány megyé­ben — a népesedési helyzettel k ósszefüatógbéfi —’ a helyt, lehe- tőségéitkmaszMnásávIrl isr*Wve- lik a szülészeti ágyak számát, örvendetes tény, hogy javul­nak az egészségügyi létesítmé­nyek működési feltételei is: az 1974-eshez mérten az idén 5 szá­zalékkal többet költhetnek egy kórház ágyra, 5,8 százalékkal többet egy általános orvosi kör­zetre, s 4,6 százalékkal többet egy bölcsődei helyre. A népese­déspolitikai elgondolások szol­gálatában áll, s egyben oktatási céljaink elérését segíti a taná­csoknak az a törekvése, hogy a napközi otthonos óvodák szá­mát — társadalmi segítséggel is — az eredeti terveket nagy mér­tékben meghaladó módon fejlesz- szék. Az idén az általános iskolai diákotthoni hálózat jelentős bő­vülésével lehet számolni, a he­lyek száma körülbelül 1800-zal nő, főként Borsod megyében, Bé­kés megyében, Szabolcs-Szatmár megyében és Csongrád megyé­ben. Tovább javulnak az okta­tási intézmények fenntartását szolgáló anyagi feltételek: 4,1 százalékkal több pénz jut egy óvQdai helyre, s 4,5 százalékkal több egy általános iskolai tanuló- csoportra. A helyi feladatok megoldásá­ban igen eredményes a tanácsok, valamint a területükön működő vállalatok, szövetkezetek közös érdeken alapuló együttműködése. Erre utal az is, hogy a taná­csok az idén körülbelül 2,5 mil­liárd forintot kapnak közös lé­tesítmények megvalósítására kü­lönböző vállalatoktól, szövetkeze­tektől. 1975-től a vállalatok és 'szövetkezetek Közművelődési ih- tiézíhényék és ■ ununkástetepülésé- ken működő művelődési ottho­nok építéséhez is adhatnak pénzt a tanácsoknak, a tanácsok viszont több, mint 1,3 milliárd forint­tal támogatják a vállalati fej­lesztéseket, elsősorban a lakos­sági szolgáltató tevékenységet. Jelentős feladat a tanácsi gaz­dálkodásban a felújítási tevé­kenység bővítése, korszerűsítése: 1975-ben e célra több mint 1 milliárd 380 millió forintot költ­hetnek. A IV. ötéves terv elején még jelentős szociális, egészségügyi és oktatási ellátási színvonalkülönb­ségek voltak az azonos szerep­körű városok és községek, illetve az egyes megyék között. A terv­időszakban a színvonalkülönbsé­gek mérséklésére 800 millió fo­rint jutott, ebből az idén .220 millió forint használható fel. A pénzt Bács-Kiskun, " • Borsod, Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú- Bihar, Somogy és Szabolcs-Szat­már, megye között osztják szét, itt az elmaradás az átlagosnál nagyobb volt. (MTI) A pártalapszervezetek a kongresszus előtt • Január végén lezárult a kongresszusi felkészülés egyik szakasza. A pártalapszervezetek az elmúlt hetekben pártcsoporl- értekezleteken és két egymást követő taggyűlésen megvitatták a pártvezetőségek és a párttagság négy év alatt végzett munkáját. Megtárgyalták az MSZM KB XI. kongresszusának irányelveit, és a Szervezeti Szabályzat tervezetét, megválasztották az új vezetősé­geket és a küldötteket. A kong­resszusi felkészülés során min­den területen megnövekedett a kommunisták aktivitása, ön tévé. kenysége. Most az irányító pártszervek pártértekezletei kerülnek előtér­be. Természetesen, ez nem jelen­ti azt, hogy a pártszervezetek a kongresszusig „munka nélkül” maradnak. A kommunisták felis, merték: a kongresszusi felkészü­lés a pártszervezetek munkájá­ban hosszabb távú feladatsor, amelynek egy-egy időszakaszában sajátos tennivalói, főbb állomá­sai vannak. ' i • Jelenleg a pártalapszerveze. tek a kongresszusi felkészülést azzal tudják a leghatékonyabban szolgálni, ha fokozottabban segí­tik a negyedik ötéves terv utolsó évének helyi megvalósítását. Minden vállalatnál, szövetke­zetben és intézményben a párt- szervezetek a gazdasági vezetők, kel és a társadalmi szervezetek­kel közösen gondoskodjanak ar­ról, hogy a dolgozók megismerjék munkahelyük 1975. évi tervfel­adatait, ezen belül a kisebb munkahelyi kollektívák, a bri­gádok — az egyes személyek sa­ját tennivalóikat is. Csak így várható el a dolgozóktól az idén tovább folytatódó kogresszusi és felszabadulási munkaverseny., hez történő csatlakozás. A fel­ajánlások ne másolják az elmúlt évek törekvéseit, hanem kapcso­lódjanak szorosan a párt és a kormány fő gazdasági célkitűzé­seihez, a KB 1974, december 5-i határozatának végrehajtásához. A munkaversenyben sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azokat a módosult feltételeket és körül­ményeket, amelyek közepette a negyedik ötéves tervünk megva­lósul. • A versenyvállalások minden esetben vegyék tekintetbe az ob­jektíve jelentkező gondokat és nehézségeket, ugyanakkor az adott terület gazdasági munkájá. ben meglevő helyi gyengeségeket és fogyatékosságokat -is. A fel­ajánlások mindenekelőtt a gaz­dasági munka minőségi követel­ményeit, hatékonyságát szolgál­ják. Ezért a versenycélkitűzések központjába az ésszerű takaré­kosságot kell állítani. Takaré­koskodjunk a re/idel kezesre álló anyagi és szellemi erőforrások­kal, a nyersanyaggal, energiával, a pénzzel és idővel. Minden területen jelentős tar­talékok vannak az üzem- és munkaszervezés hatékonyabbá tételére, a munkaerő-gazdálko­dásban, a munkaidő fegyelmezet. tebb és szervezettebb hasznosítá. sában, a belső anyagmozgatás szervezettségének javításában. Számtalan lehetőség rejlik a ter­melő berendezések jobb, éssze­rűbb kihasználásában. A gazda­sági erőforrások céltudatosabb felhasználásában a pártszerveze­teknek kezdeményező, meghatá­rozó szerepe van. A pártpolitikai munka eszközeinek segítségével elérhető, hogy az ésszerű takaró, kosság, a helyi tartalékok hasz­nosítása minden munkahelyen társadalmi üggyé váljon. • Az elmúlt két taggyűlésen és az azt megelőző pártcsoport-érte. kezleteken a kommunisták szám­talan javaslatot, kritikai meg­jegyzést tettek a helyi pártmun­ka továbbfejlesztésére. Ezek egy i'észére a javaslattevők választ kaptak, vagy az adott kérdésben intézkedés történt. Természete, sen, mindenütt maradtak olyan problémák, a melyeknek megol­dása hosszabb-rövidebb időt vesz igénybe. Nem egy esetben a ja­vaslatokat a gazdasági vezetők­kel, a helyi társadalmi és tömeg- szervezetekkel együttesen lehet csak megvalósítani. Ezért az újonnan megválasztott vezetősé­geknek most fontos tennivalója gondosan elemezni a pártcsopor­tokban és a taggyűléseken el­hangzottakat. Az általános tanul­ságok összegzésén túl, gondosan ügyeljenek arra, hogy minden ér­demi javaslatot megválaszolja­nak, a felszólalóval személyesen is megbeszéljenek. A munkater- * vek összeállításakor pedig vegyék figyelembe mindazokat a kérdé­seket, amelyeknek megoldása csak hosszabb távon rendezhető. • E munkaterv összeállítása­kor gondoljanak arra is, hogy a kongresszus után mind a párt­ós tömegszervezeti oktatásban, mind a taggyűléseken szükséges feldolgozni a XI. kongresszus anyagát. Egyes pártszervezetek­ben az Irányelvek feldolgozásá­nak tapasztalatait figyelembe vé­ve, helyenként a párttagság ké­résére eszmecserét terveznek egy-egy időszerű eszmei-politikai kérdésről, mint pl.: a hazafisag. ról — proletár internacionaliz­musról, társadalmunk tudati je­lenségeiről stb. Mindenütt aján­latos a KB 1974. december 5-i határozata alapján taggyűlésen megtárgyalni azt a komplex in­tézkedési leryet, amely összefog­lalja a helyi’ gazdasági feladato­kat. Az új pártvezetőségek tenniva­lói közé tartozik a vezetőségvá­lasztás következtében keletkezett káderkérdések rendezése is. Min­denekelőtt biztosítsanak megfele­lő pártmegbízutást mindazoknak, akik korábban vezetőségi tagok voltak, • jelenleg azonban nem rendelkeznek állandó jellegű fel­adattal. Akiket most választottak be a vezetőségekbe, de korábban már társadalmi megbízatásuk volt, azokat mentesítsék előbbi feladataik alól. Ily módon bizto­sítható teljes értékű részvételük a vezetőségekben, egyúttal pedig a párttagság között arányosabb lesz a pártmegbízatások elosztá­sa is. • A fentiekben vázolt alapvető feladatok és a helyi tennivalók gazdag munkaprogramot biztosí­tanak az alapszervezeteknek a kongresszusi felkészüléshez. Kovács Péter az MSZMP KB munkatársa „Vizsgázik“ a völgyzárógát A gruziai In- guri folyó vi­zét felduzasztó 270 méter ma­gas völgyzáró­gátat földren­gésektől veszé­lyeztetett terü­leten építik fel. Mivél egy ilyen hatalmas épít­mény esetleges megrongálódá­sa szinte belát­hatatlan kö­vetkezmények­kel járna, a le- ningrádi Hid­rotechnikai Kutátóintézet szakemberei bonyolult mo­dellkísérletek­kel is ellenőr­zik a szilárd­sági számítások a tervek helyességét. Háromszázezer darab (I), kü­lönleges műanyagból készült kis kockákból megépítették a völgy­zárógátnak és annak a két ha­talmas sziklatömbnek százötven­szeres kicsi nyítésű , makettjét, amelyre a gát támaszkodik. A „téglácskák” közé másfélezer ér­zékelőt is beépítettek, hogy azok a terhelési próbák során — a műszerekhez kapcsolva — szá­mot adjanak az alakváltozások mértékéről, á feszültségek elosz­lásáról, a várható szilárdsági jel­lemzőkről. A napsugárzásnak a gát-testre gyakorolt hatását is szimulálták a laboratóriumban. berek hétköznapjait. „Hangsú­lyozta, hogy mindenkor elkötele­zettje, és művészileg magas szín­vonalú kifejezője volt és máradt szülőföldjének, népének. korá­nak. A közönség egyöntetű tetszésé­vel kísért színvonalas kiállítás megnyitásán Trokán Péter, a Ka­tona József Színház művésze sza­valatával működött közre. jk A kiállított művek megtekin­tése után — hatvanhat olajfest­ményt és harmincegy grafikát mutatnak be ez alkalommal — feljegyeztünk néhány véleményt Diószegi Balázs művészetével kapcsolatban. Nagy Sándor szobrászművész: — Örömmel nyilatkozom egykori mesteremről. Büszke vagyok rá, hogy mindig barátomnak érez­hettem őt. Meleg szívű, értő em­ber, ez tűnik ki a műveiből is. László Gyula egyetemi tanár, festőművész:' — Diószegi súlyos egyéniségű alkotó. Az édesany­ját ábrázoló művek csakis a leg­magasabb mércével mérhetők. S igazak, mélyek, súlyos monda- nivalójúak a többi alkotásai is. Farkas József, a Hazafias Nép­front megyei titkára: — Szembe­tűnő, s számomra különösen so­katmondó, hogy a képeken je­lenlevő higgadtság, nyugalom mögött mekkora erő feszül. V. M. Diószegi Balázs kiállítása Kecskeméten Néhány héttel ezelőtt a Kis­kunhalason élő festőművészt. Diószegi Balázst kitüntették a megtisztelő megyei művészeti díj­jal. A hatvan éves alkotó bebi­zonyította — s ezt teszi folya­matosan napjainkban is —, hogy munkájával, tehetségével és mű­vészi elhivatottságával egyaránt rászolgált a díjra. A Rudnay és Szőnyi tanítvány az évtizedek alatt egyéni látású, szuverén al­kotóvá erősödött. *A régebbi évek­ben Nyíregyházán. Debrecenben és Űjvidéken folytatta festő te­vékenységét. Mindenkor értő gondoskodással segítette a nálá­nál fiatalabbakat. Műveit Nyír­egyházán, Gyulán, Békéscsabán, Debrecenben, Tokajban, Buda­pesten és a jugoszláviai Kani­zsán ismerhette meg kiállításo­kon is a közönség. Kecskeméten először rendezték meg önálló be­mutatkozását. * Vasárnap délelőtt tizenegy óra­kor a kecskeméti Katona József Múzeumban nagyszámú érdeklő­dő jelenlétében került sor a mű­vész gyűjteményes kiállításának ünnepélyes megnyitására. Hor­váth Attila múzeumigazgató kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük Diószegi Balázs festőművészt. Eljött az emlékezetes eseményre László Gyula egyetemi tanár, festőművész, Nagy Sándor szob­rászművész (Diószegi egykori ta­nítványa); ott voltak Kiskunha­las város párt- és tanácsvezetői; s részt vettek a megnyitón a képzőművészet kedvelőin, az ér­deklődő kecskemétieken kívül az alkotó tisztelői és barátai, mű­vésztársak is. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője mondott beszédet. Méltatta a művész elvitathatatlan érde­meit. Többek között ezt mondta: „Diószegi Balázs egyik fő ér­deme, hogy tudatosan vállalta és vállalja a nép sorsát, művé­szien ábrázolja az egyszerű em­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents