Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz 9 1950—51-bcn egymás után alakultak meg a termelőszövetkezetek. Képünk a kiskunfélegyházi Lenin Tsz megszületésé ről- készült. talajmunkára, a vetőmag fajtájára, a műtrágyaadagra, sőt még az egyes munkafázisok megkezdésének időpontiára is. A tapasztalatokat értékelték, elemezték, s azokat már a múlt. év során hasznosították — immár 1600 hektáros területen. Ennek köszönhetően a tervezett hektáronkénti 50 mázsás átlagtermés helyett 54 mázsát takarítottak be. A mostoha időjárás miatt nagy-nagy erőfeszítések közepette, küszködve a szárítókapacitás szükségességével is Más növényekből is kiváló a tervezettet meghaladó termésátlagok születtek tavaly. Az ezer hektáron termesztett búzából hektáronként 44.5 mázsás átlagot takarítottak be. Ez bizony világ- színvonal, amelynek elérését nemcsak a kifogástalan agrotechnika, hanem az új faiták bátor alkalmazása is lehetővé tette. Átadtak továbbá 234 vagon zöldborsót, a Kecskeméti Konzervgyárnak — majdnem 40 vagonnal többet a tervezettnél. Nagyszerűen beváltak az új típusú borsókaszák. Az időjárás a kertészeti termesztés helyzetét is nehezítette, de a gyümölcsfélék pl. — az őszibarack és a körte — várakozáson felül jól fizettek. Az állattartásban már évek óta kiemelt szerepe van a szarvasmarha-tenyésztésnek. Az ágazat különös gondot fordított a te- nyészüsző nevelésére, valamint a hizlalásra. Év végén a marhaállomány megközelítette a háromezres létszámot. Az előző évihez képest az emelkedés: 18,4 százalékos 1974-ben értékesítettek 497 párt- és az állami szervek, a területi szövetség támogatását, az eredmények döntően a tagok, az alkalmazottak és a jól felkészült irányító szakemberek áldozatkész, összehangolt munkájának köszönhetők. Része volt ebben a kiterebélyesedő munkaversenynek, á szocialista brigádmozgalomnak is. A tsz vezetői percre sem tévesztik szem elől. hogy a gazdaság nemcsak termelési szervezet, hanem társadalmi — azaz emberi — közösség is. A szövetkezeti életben ezért van fontos szerepe az öregekről való kiterjedt gondoskodásnak, a műveltségi szint emelésének, a háztáji termelés támogatásának, a tanyasi életkörülmények javításának, korszerűsítésének. Ez utóbbinál a szövetkezeti lakótelep élénk kiépülésére gondolunk Egyenletes fejlődés A mostani zárszámadási beszámolóban ezt olvashatjuk: „Az 1975. évi célkitűzéseket a tsz vezetősége több ízben megvitatta. Ezek után munkahelyenként a dolgozó kollektívák is megismerhették és javaslataikat elmondhatták. Így alakultak ki azok az elképzelések, melyeket a közgyűlés elé terjesztünk megvitatás, majd jóváhagyás végett.” Az Egyesült Lenin Tsz korszerű fejlődési szakaszát — ez alatt az utóbbi öt-hat évet érthetjük — nem annyira a látványos, mesz- sz.ire csillogó eredmények a vakmerő vállalkozások, mint inkább a szívós, kitartó alapépítés, a sokszorosan végiggondolt fejlesztési elképzelések módszeres megvalósításai jellemzik. Ebből, a jövőre nézve, két következtetés adódik. Egyrészt: az elkövetkező néhány évben elérhető fejlődés íve igen jól belátható. Másrészt: ez a fejlődési szakasz továbbra sem ígér „gazdasági csodát”, olyan értelemben, hogy a lehetetlennel határos létesítmények, vagy eredmények szülessenek. Valójában mindezeknél többet ígér ez a nagymúltú, sok megpróbáltatásnak kitett szövetkezet: saját belső legjobb lehetőségeiből fakadó egyenletes fejlődést, termelési biztonságot a gazdálkodásban, anyagi biztonságot a tagjövedelemben. És a tsz vezetőiből távolról sem hiányzik a vállalkozó kedv. az újító hajlam. Sőt, e Huszonhatodik zárszámadó közgyűlését tartja Kiskunfélegyházán az Egyesült Lenin“ Tsz, s ez egyúttal • annyit is jelent, hogy a közös gazdaság az elmúlt évben -történetének második negyedszázadába lépett. A selyrhesi csoport 1949 január 12-i létrejöttétől kezdve hatalmas ívű fejlődés rajzolódik ki az időben. A megtett út legfontosabb stációira emlékeztünk azonban ezúttal sem haszontalan dolog. Úgyszintén kötelez a hálás emlékezet a tíz alapító tag nevének megörökítésére: Fekete József, Kiss József, ifj. Kiss József, Koczka Sándor, Vakulya Károly, Hadik Ferenc, Rigó István, Bör- csög István, Pintér Balázs és Mészáros Balázs. A csoport dr. Szentmihályi Tomasovszky Lajos egykori városi főorvos 55 holdas birtokán jött létre. A területen volt öt holdnyi szőlő is. A közös munka úgy indult meg, hogy a tagok adták össze a vetőmagot, a földművesszövetkezettől pedig kaptak öt tehenet és két lovat. Szabadulni a zsellérsorstól Teljesen önkéntes alapon társultak, azért, hogy szabaduljanak a zsellérsors nyűgeitől. De a nyomorúság még így is, évek múlva is árnyékként szegődött a nyomukba. 1950 nyarának végén Ágó József személyében új elnököt választanak. Pár hét múltán egyesülnek a szomszédos Petőfi Termelőcsoporttal. A terület most már eléri az 500 holdat. A szövetkezet ekkor veszi fel a Lenin nevet. A történelmi megrázkódtatások hullámait sikerrel állta a gazdaság — 1953. nyarán és 1956. októberében is... Sőt, a terület és a taglétszám ez idő tájt is növekedett. 1955-ben például a Tán9 1974-ben a tervezettnél több zöldborsót takarítottak be és adtak át a konzervgyárnak. csics szövetkezettel egyesültek. Az 56-os ellenforradalom után a határozott gazdasági megszilárdulás, s nyomában a jobb munkakedv jelei mutatkoztak. Megkezdődtek a jelentősebb közös építkezések. Szervezetten gondoskodtak az öregekről — még a szövetkezeti nyugdíjrendelet megjelenése előtt. Ez akkor országosan is párját ritkító kezdeményezés volt. 1960 végén, 1961 elején bekövetkezett a nagy korszakváltás: a szövetkezeti átszervezés, az addig egyénileg gazdálkodók tömeges belépése. A tsz összterülete elérte a 6400 holdat, a taglétszám meghaladta a 900-at. De már ekkor igen magas volt az átlagéletkor, a gyakorlatilag munkaképtelen — járadékra szoruló — gazdák száma százakra volt tehető. Ez a körülmény az átszervezés utáni újraindulást megnehezítette, a kibontakozást lassította. Ágó Józsefnek nem kis szelepe volt abban, hogy ezt az időszakot — a 60-as évek első felét — a tsz nagyobb „rengések” nélkül vészelte át, sőt a határozottabb üzemi fejlesztés is kezdetét vette, manapság is jól hasznosítható épületek egész sorát emelték a fővárosi patronáló üzemek segítségével, gépeket vásároltak, gyümölcsösöket telepítettek, s évről évre növekedett a tagjövedelem is. A tsz tiszta vagyonának értéke 1962-ben alig haladta meg a nyolcmillió forintot, 1966-ban már megközelítette a húszmilliót. Hasonló léptekben növekedett a közös árbevétel is. A létbizonytalanság immár végérvényesen a múlté. Terjeszkedő korszerűsödés vonalai. 1967-ben a szakemberek élére fiatal elnökhelyettes kerül: Laczkó Gyula személyében. Elnöke egyúttal a szomszédos, a Lenin-nél jóval kisebb Rákóczi Tsz-nek. 1969-ben a Lenin Tsz tagsága is elnökéül választja meg Laczkó Gyulát. Ágó József pedig azóta is elnökhelyettese a szövetkezetnek. A két gazdaság termelési terveit, az ágazatok munkáját fokról fokra öszehangolják. Majd 1969. végén bekövetkezik a két szövetkezet tagságának egyedül helyes és célszerű döntése: az egyesülés. Üj nevet vesz fel a szövetkezet: Egyesült Lenin és Rákóczi Tsz. Ám alig telik el két röpke év, a tsz minden korábbinál nagyobb arányú terjeszkedés elé nézhet: 1972 elején sor kerül a Bem és Zöld Mező Tsz-szel való egyesülésre. E két kisebb gazdaság addigra elérte fejlődésének lehetséges „plafonját”, a keretek egyértelműen szűknek bizonyultak. Az ottani tagság is felismerte ezt, s ezért szorgalmazta is a fúziót. Immár 14 ezer holdra — nyolcezer hektárra — növekedett a gazdaság területe. Az elnevezés pedig így egyszerűsödött: Egyesült Lenin Tsz. A gazdálkodás mostani felépítése több mint félévtizedes folyamat, céltudatos tevékenység eredménye. Példázza ezt annak korai felismerése is. hogy a legolcsóbb és a legsürgősebb „beruházás” a szakemberek számának nagymérvű növelése, csak ezután következhet a gépesítés új alapokra való helyezése, s ezzel együtt a szakosítás, a termelt növényfélék számának csökkentésével. E program kivitelezéséhez a lezajlott egyesülések működési terepet adtak, s mód nyílt a hosszabb távra szóló tervek megfogalmazására is. 9 A termelő- szövetkezetben jó eredményeket érlek el a CPS kukoricatermesztési rendszer technológiájával. 9 Az IHC- traktorokat maximálisan ki tudják használni a talajclö- kjészátéseknél. 9 A kukoricatermesztési rendszer gépeit jól tudják hasznosítani a gabona- termesztésben is. 9 A növendék- marhákat a nyári időszakban a feljavított legelőn tartják és innen kerülnek értékesítésre vagy a tehenészetbe. hízóbikát, tízmillió forintot meghaladó értékben. A bikák 85 százaléka exportra került — az értékesítési nehézségek közepette! Az állomány növeléséhez 1650 szopósborjút vásároltak fel, tenyésztési és hizlalási célokra egyaránt. Továbbra is jövedelmező volt a bugaci lótenyésztés, valamint a 47 ló exportra történő értékesítése. Működésének huszonhatodik esztendejét a gazdaság végeredményben eredményesen zárta. Különösen a növénytermesztés és a kiegészítő üzemágak profitáltak jelentős mértékben, jóval a tervezetten felüli szinten. Ez tette lehetővé a tagok és az alkalmazottak 38 és fél millió forintot meghaladó részesedését, továbbá a csaknem 67 milliós szövetkezeti bruttó jövedelem elérését. Az egy tízórás munkanapra jutó átlagkereset 129 forint. Fejlesztési alapra jut majdnem 24 millió, szociális alapra 800 ezer forint. Azonkívül, hogy a tsz élvezte a tulajdonságok akkor érvényesülhetnek igazán, ha a vezetőkben megvan a kellő akarat, hogy az alapoktól kiindulva módszeresen haladjanak fölfelé és előbbre. Ami már most bizonyosnak látszik: a termelési kedvet és a tagsági közérzetet évekre visszavető gazdasági-pénzügyi kudarc ezt a szövetkezetét nem érheti. Ez nem jóslás, hanem, a gazdálkodás bonthatatlan egységének ismeretéből levonható következtetés. Ami az alaptevékenységet, s általában a gazdálkodás kiegyensúlyozott szerkezetét illeti: itt sem a további területnövelés, hanem a gazdaságok közötti együttműködés, az anyagi erők meghatározott célra történő összpontosítása jelenti a jövő legbiztosabb útját. ... Kisebb bátorság ma sem kell az előrelépéshez, mint amennyire szükség volt a kezdethez Selymesen — több mint negyedszázaddal ezelőtt. A 60-as évek második felében kialakulnak az ágazati rendszerben szervezett gazdálkodás kör9 Az első nagyobb építkezések egyike az ötvenes években. Kiváló termésátlagok 9 Gépesítették az egyik legnehezebb munkát, a dohánypalántázást. A hatalmas szántóföldi területeken sorra meghonosodnak a zárt rendszerű termesztési technológiák. Így 1972 után nem várathatott magára a kukoricatermesztés modernizálása sem. Az első lépés: csatlakozni a Bábolnai Állami Gazdaság szervezésében indított CPS zárt termesztési rendszerhez. Az új típusú betakarító gépeket, a nagy teljesítményű, a süppedős, vizes talajon is jól elboldoguló kombájnokat már 1972 őszén kipróbálhatták. A következő évben az 1175 hektáron elvetett kukoricát már teljesen a zárt rendszer által előírt technológia szerint termesztették, amely kiterjed a ÜJ NEGYEDSZÁZAD KEZDETÉN (X)
