Petőfi Népe, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-27 / 49. szám
197S. február 27. PETŐFI NÉPE • 3 \ • Tavaszodik. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal karbantartó részlege már megkezdte az útburkolati jelek és a KRESZ- táblák felújítását. (MTI-foto — KS) A Krimszkaja Pravda írja Restaurálják, az alpukai Voron- cov kastélymúzeumot. Az előcsarnok és a télikert padlóburkolatát eredeti szépségében állítják helyre. Fekete és fehér uráli márványból készül az új burkolat. Rengeteg időt és munkát igényelt a bástya, két szobájának helyreállítása, melynek ablakaiból nagyszerű kilátás nyílik a tengerpartra. A felújítási munkák befejeztével bővítik a múzeum kiállítási területét. A kastély- múzeumot 1974-ben 766 ezer látogató kereste fel. Ünnepélyesen fogadták a keresi komszomolisták városuk határában a 62 éves A. R. Ivanye- kót, a Szovjetunió sportmesterét, aki a fasiszta Németország felett aratott győzelem 30. évfordulója tiszteletére futva teszi meg az utat Alma-Atától Moszkváig. Üt ja során áthalad a 15 szövetségi köztársaság fővárosán, valamint a Hős Városokon. Al- ma-Atából 1974. október 1-én indult, Moszkvába ez év május elején érkezik. Ivanyenko egyébként Kijevben él, nyugdíjas, 57 éves korában érdemelte ki a Szovjetunió sportmestere címet. S. B. Mai témánk Szakszövetkezet a közművelődésért Milyen sokan és sokszor hangoztattuk: a gazdasági vezetők, a munkahelyek irányítói törődjenek többet a dolgozók kulturális nevelésével, művelődési körülményeivel, a kulturált szórakozási lehetőségek megteremtésével. Éppen ezért örülünk annak, ha azt tapasztaljuk, hogy mint több helyütt felismerik a közművelődésben rejlő emberformáló erőt; s azt, hogy ez élőbb-utóbb áldásosán hat vissza a termelésre. A napokban ismét olyan helyen jártunk, ahol a gazdasági vezetők nem fukarkodnak a segítséggel, ha a művelődés ügyének előbbre lendítéséről van szó. A ja- kabszállási Népfront Szak- szövetkezet párttitkára, Kiss István elmondta, hogy <t szövetkezet vezetősége régóta azon van, hogy emelkedjen a tagok tudása, műveltségi szintje. Saját buszukkal viszik és ózzák azt a harminc dolgozójukat a megyeszékhelyre, akiknek színházbérletük van az előadásokra. Erre az esztendőre háromszázhatvanezer forint áll rendelkezésükre a kulturális alapból. Jut belőle arra is, hogy ötven dolgozójuk gyönyörködjön a Szegedi Szabadtéri Játékokban. Nem utolsósorban segítik a községi művelődési ház munkáját. Legutóbb azzal, hogy nyolcvanezer forintot adtak kétszáz szék vásárlásához. Gondolnak a TIT- előadásokra is. Az egészségügyi, politikai és irodalmi 'témájú rendezvényeket hetvenen-nyolcvanan látogatják. Az előkészítő, szervezési feladatokból ugyancsak részt vállalnak. A szakszövetkezeiben a vezetők fontos gazdasági teendőik mellett azzal is törődnek, hogy a tagok a dolgozók, igényüknek megfelelően művelődjenek, kulturáltan szórakozzanak. V. M. Munkavédelmi vetélkedők a szövetkezetekben Változó feltételek, változó szabályozók Néhány adat, illetve ténymegállapítás a megye 1974-es munkavédelmi helyzetéről, az üzemi balesetek alakulásáról. Előző évhez viszonyítva 24,2-ről 22,8-ra csökkent az 1000 emberre eső balesetek száma. Továbbra is javulás mutatkozik az építők, a KPVDSZ és a MEDOSZ területén. Kedvezőtlenül alakult azonban tavaly az egy baleset után elveszett munkanapok száma. 20,4-ről 21,6-ra emelkedett ez a mutató, ami azt tanúsítja, hogy súlyosabbak voltak a balesetek. • S ami még szomorúbb, több volt a halálos üzemi baleset. Ezek többsége a közlekedéssel,, szállítással függ össze. Arra is fel kell figyelni, hogy a súlyos, halálos esetek nagyrészt az év második felében történtek az utóbbi esztendőkben. s a múlt évben is. Ami arra vall. hogv a nagy munkacsúcsok — betakarítás, szállítás — idején lazul a járművek műszaki állapotának ellenőrzése, többször megszegik az előírásokat Holott éppen ennek ellenkezője volna szükséges az emberek, járművek fokozott megterhelése idején. Lassú az előrehaladás az üzemi balesetek megfelelő vizsgálatában, a megelőző intézkedések megtételében, hogy a hasonló okokat ki- küszöböliék. Mint az SZMT munkavédelmi bizottságának jelentésében olvasható. „A munkavédelmi megelőző munka társadalmi kibontakozása még nem érte el a kívánt szintet...” Nem megfelelő a változás a vezetők és dolgozók munkavédelmi szemléletében sem. A fentiek tudatában is ezért kell elismerően értékelnú nk azt a kezdeményezést, amely a múlt év júliusában a mélykúti Alkotmány Tsz-ből indult el — a megyei tanács, az SZMT munkavédelmi felügyelői, maid a termelőszövetkezetek területi szövetségeink ösztönzésére. Akkor hangzott el a felhívás egy széles körű, a megyére kiterjedő munkavédelmi vetélkedősorozatban való részvételre. Legfrissebbek a Homokhátsági Tsz-szövetséghez tartozó nagyüzemek voltak. Mindjárt az első időkben 18 termelőszövetkezet nevezett be a Versenybe. Azóta számos gazdaság követte példájukat mind ebből, mind más szövetségek területéről. Jóllehet, ez utóbbiak részéről még nem olyan élénk áz érdeklődés. Rebek József megyei munkavédelmi felügyelő tájékoztatott az eddigi fejleményekről. A vetélkedők gyakorlatilag ez év elején megindultak. Eddig mintegy tucatnyi tsz-ben zajlottak le — átlag 50—50 résztvevővel. Volt gazdaság, ahol 30. de olyan is, ahol MELYIKET A SZÁZK1LENCVENBŐL? Állami és társadalmi segítség a pályaválasztáshoz Az általános iskolából idén kikerülő mintegy 125 ezer fiatal és szüleik számára a legtöbb helyen továbbították az illetékes iskolákhoz, s március végéig a fiatalok ás megkapják a választ, van-e lehetőség felvételükre a választott iskolatípusba. Azok, akik valamely szakmunkát választják élethivatásul, körülbelül 190 szakmakörből válogathatnak az idén is. A pályaválasztásban már mintegy 4000 iskolai felelős, továbbá 19 megyei székhelyen és a fővárosban működő pályaválasztási tanácsadó intézetek segítenek. Se szeri, se száma azoknak a felvilágosító kiadványoknak, filmeknek és más segédeszközöknek, amelyeket a fiatalok számára legmegfelelőbb döntés érdekében mozgósítanak. Tavaly csupán a nyomtatott anyagokra 640 000 forintot fordítottak, de ez évben e célra már 1 300 000 forintot irányoztak elő. A filmek mellett újabban hanglemezek is szolgálják a tájékoztatást a pályaválasztási tanácsadó intézetben, ötven darab, zenei anyaggal színezett lemezre mindkét oldalon néhány perces szakmai ismertetőt vettek fel, a leglényegesebb tudnivalókkal. Tervezik, hogy valamennyi tanácsadó intézet kap majd ilyen „Válassz magad” önkiszolgáló berendezést. Addig is, amíg erre az anyagi lehetőségek módot adnak, e lemezek normál lemezjátszóval is meghallgathatók. Ezek jó szolgálatot tehetnek a pályaválasztási kiállításokon is. A pályaválasztókat az eligazodásban a szülők részvételével rendezett munkaértekezletek, szakszervezeti rendezvények, a helyzetet leginkább ismerő üzemi fórumok is segítik. \ A Bartók Vonósnégyes Kecskeméten Néhánj, éi'l '.Iliinél ül ül leedden ismét Kecskemétre látogatott a magyar zenesi élet egyik világrangú büszkesége, a Bartók nevét viselő vonósnégyes, amelynek tagjai: Komlós Péter, Devich Sándor, Németh Géza és Botvay Károly. Beethoven Opus 18-as sorozatából a D-dúr kvartettet, majd névadójuk II. vbnósnégye- sét mutatták be, végül pedig Brahms g-moll zongoranégyesét adták elő Németh Éva zongora- művésznő közreműködésével. Az együttes ismét igazolta, hogy nemzetközi hírnevük egyetlen és valóságos alapja a művek végtelenül kidolgozott, egyensúlyban tartott technikai és zenei megvalósítása. A technikai tökéletesség azonban — mint minden igazán nagy művésznél, művészi testületnél — nem öncél, hanem csak feltétele a meg- rendítően bensőséges, vagy lelkesítőén életteljes előadásnak. A megrendítően szép élményt a II. Bartók-kvartett előadásának köszönhettük. Az akusztikailag visszhangtalan, utócsengés nélküli terem sem csökkentette a magas színvonalú előadásból is kiemelkedő, lassú zárótétel döbbenetes hatását. Akik így, ebben az előadásban hallották először Bartók remekét, bizonyára egy életre a szívükbe zárták a művet. A Beethoven-darab kitűnő előadása nem kíván külön kommentárt : Brahms fiatalkori alkotása ritka vendég hangversenyeinken. Telt hangzása, bensőséges lírája és nem utolsósorban a virtuóz — bár nem hivalkodóan külsődleges — cigányos-magyaros rondo nagy élvezettel megszólaltatott muzsikája megtette a hatását A zárórészt nagy, ismétlést követelő tapssal fogadta a közönség. Németh Éva méltó partnere volt a kiváló kamarazene-társaságnak. A műsorvezető Körber Tivadar ezúttal is jó kalauzunknak bizonyult a művek változatos világában. Ittzés Mihály 100 mezőgazdasági dolgozó mérte össze tudását általános munkayé- delmi és tűzrendészen isméretek- ből. Felkészülésükben a megyei, járási szervektől a tsz-szövetségig támogatják őket. 100 kérdésből, illetve a rájuk kidolgozott válaszokból álló anyagot tanulmányoznak át a vetélkedőre. Tudásukról a megyei tanács, az SZMT, a járási hivatal és a tsz-szövetség képviselői előtt tesznek tanúságot. Tsz-enként a három legjobb jut tovább a szövetségi vetélkedőre. Legutóbb a tiszakécskei Új Életnél, Békénél, majd a városföldi Petőfi Tsz-nél tartották meg a versenyt A megyei munkavédelmi felügyelő szerint jól felkészülten állnak ki a benevezettek. Külön kiemelte Czinege István gépszerelő szereplését a kécskei Új Életnél. A tsz-tag mind a szakipari, mind az általános munkavédelmi kérdésekre hibátlanul válaszolt sőt a „nem szakmája- beli” témákból is tájékozottan beszélt. A munkavédelmi vetélkedők eddigi sikere — hasonló program még csak megyénkben indult — a MÉM figyelmét is felkeltette. A február 25-én, kedden — az izsá- ki Kossuth Tsz-ben tartott munkavédelmi vetélkedőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium propaganda-, munkavédelmi osztályának képviseletében Paukó Árpád és Magyart Jenő jelent meg. T. I. Lombik-növények A legjobb esélyekkel természetesen most is azok pályázhatnak, akik a legtöbb utánpótlást igénylő 43 szakma valamelyikét választják. Ezek között vannak azok, amelyekben a tanuló felemelt ösztöndíjban részesülhet, egyebek mellett a kohászat, az építő-, a cipő-, a textil-, a papír- és az üvegipar kiemelt területein. Egyébként a könnyebb tájékozódást szolgálja. Hogy feloldották a közigazgatási határokat, s a lakóhelyhez legközelebb eső- szomszédos megyei tanácsadó intézetekhez is fordulhatnak problémáikkal az érdeklődők. Érdemes felfigyelni arra is, hogy az érettségizőknek lehetőségük van az egyetemi felvételi kérelemmel egyidőben valamely szakmára is jelentkezni. Különösen azok számára fontos ez, akik 5—7 pontot visznek magukkal az egyetemre, s így könnyebben viselik el az esetleges kudarcot, ha azonnal adott a továbblépés lehetősége. Két év múltán, a szakma elsajátítása után újra kísérletezhetnek az egyetem nappali vagy szakmunkásként az esti tagozatán. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet véleménye szerint hasznos lenne, ha az általános iskolások szünidei foglalkoztatását a jelenleginél szervezed tebb formában, a vonatkozó miniszteri utasítás szellemében az iskolák, illetve az úttörőcsapatok közreműködésével oldanák meg. mert a fiatalok érdeklődési körének ismeretében már eleve az adott szakmák felé irányíthatnák őket. Mindez együtt elősegíthetné a pályaválasztó, a szülők és a népgazdaság . szempontjából egyaránt legkedvezőbb döntést. (MTI) Az MTA Szegedi Biológiai Központjának Növényélettani és Genetikai Intézetében több munkacsoport kísérletezik izolált növényi sejtekkel és szövetekkel. Már sikerült ún. mutáns sejtekből bizonyos anyagokkal szemben ellenálló dohánynövényeket felnevelniük. Képünkön: a klímakamrában ellenőrzik a lombikokban növekvő dohánynövényeket. (MTI-foto: Danis Barna felvétele — KS) • A közgazdasági szabályozóknak az a szerepük és feladatuk, hogv a vállalatok tevékenységét, gazdálkodását a népgazdasági tervcélokkal összhangban befolyásolják, azok teljesítésének szolgálatába állítják. Éppen ezért a szabályozók bizonyos részét évről évre a népgazdasági tervben megfogalmazott konkrét feladatokhoz igazítják. Ebben az évben — a korábbiakhoz képest — a közgazdasági eszközökkel való szabályozás szélesebb területén léptettek életbe módosításokat. Ennek alapvető indokai: árrendszerünkben érvényesíteni kellett a tartós jellegű világpiaci anyagár-emelkedéseket; 1975-ben a fő feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, takarékosság az energiával, az anyaggal, a pénzeszközökkel, a devizával. A változásokat áttekintve a termelői árrendezéssel kell kezdenünk a sort. Egyrészt: a termelői árak is szabályozók, másrészt: a változtatások jelentős része az árrendezéshez kapcsolódik. A részleges termelői árrendezéssel csupán a hazai árarányokat módosítottuk, a nyersanyagok új árai többnyire így is alacsonyobbak a világpiaci áraknál. Az árrendezéshez kapcsolódó első számú módosítás az eszközlekötési járulék- fizetés újbóli szabályozása, amelynek eredményeként 12 milliárd forinttal csökken a vállalatok járulékfizetési kötelezettsége. Űj, s valószínűleg csak átmenetileg alkalmazandó pénzügyi szabályozó az anyagárkülönbözeti termelési adó. A belföldi és a külföldi anyag- és energiaárak közötti különbség az elmúlt évben visszás helyzetet szült: az anyag- igényes termékek tőkés piacokon való értékesítése magas nyereséget biztosított a vállalatok számára. • Az ilyen — népgazdasági szinten veszteséggel, ráfizetéssel jaró — export lehetőségét az új termelői árak sem küszöbölték ki, ezért került sor a már említett ■ rmelési adó bevezetésére. Ennek lyege, hogy egyes anyagok — nes és vaskohászati termékek, erves és szervetlen vegyipari nyagok, könnyűipari alapanyagok —, valamint az azokból ké- zített termékek kivitele esetén a ’ilágpiaci és a belföldi ár különb- égét — illetve annak meghatá- ozott részét —. termelési adóként •mii befizetni. Ennek az intézkedésnek csak másodlagos célja a vállalatok munkáiuktól függetlenül keletkezett nyereségnek részbeni elvonása, alapvetően arról van szó, hogy mentesítsük a népgazdaságot attól a veszteségtől, amely a belföldi árak szintentar- tásához, a szükséges támogatásból adódhat A hatvanas évek végén — másmilyen anyagárak és beszerzési lehetőségek közepette — jelentősen szűkítettük a központi gazdálkodás keretébe tartozó termékek körét. Most. függetlenül az árrendezéstől, indokolt volt ezt ismét bővíteni, s ily módon is rábírni a. vállalatokat a takarékos gazdálkodásra, anyagfelhasználásra. Így például módosult a termékforgalmazás rendje a kő- olajtermékeknél — az Országos Anyag- és Árhivatal meghatározta az egyes ágazatok beszerzési kontingenseit, a vegyipari termékeknél. és a vaskohászati termékeknél, amelyeket a felügyeleti szervek osztanak fel vállalataik között. Egyrészt felülvizsgálják a felhasználó ágazatok, vállalatok 1975. évi vaskohászati termékigényét, másrészt egyes vaskohászati termékek — a hiánycikkekről van szó, melegen hengerelt áru, idomacél, acélcső, hegesztett cső, ötvözött és ötvözetlen lemez és szalag — többletfelhasználásáért 10 százalékos mértékű eszközlekötési járulekpótlékot kell fizetni. • Ez is átmeneti „szabályozó” A készletgazdálkodás javulása és a világpiaci helyzet normalizálódása automatikusan szükségtelenné teszi maid alkalmazását. Módosítást jelent az is, hogy megdrágul a pénz, pontosabban a hitel. Köztudott, hogy a tőkés pénzpiacokon jelentősen emelkedett a kamatláb. Ennek konzekvenciáit a belföldi hitelezésben is érvényesíteni kellett. Az állami kölcsönök és a beruházási hitelek kamata változatlan maradt, a forgóeszközhitelek kamatlába azonban 1.5 százalékkal magasabb lett, hasonlóképpen azoké a beruházási hiteleké, amelyekkel, konvertibilis devizát igénylő gépvásárlásokat finanszíroznak. Az eddig ismertetett intézkedések a szabályozó rendszer korábban is alkalmazott elemeit, eszközeit módosítják. A 6/1975. PM. számú rendelet, amely a tartalékalapból történő egyszeri befizetésről intézkedik, nem sorolható az előbbiek közé. A népgazdaság gondjainak jelentős része a költségvetésre nehezedik, s az 1974. évi nyereségből kötelezően képzendő tartalékalap elvonásának nyilvánvaló célja a költségvetés pozíciójának javítása, bevételeinek növelése. A vállalatok kb. 5 milliárd forintot fizetnek majd be a költségvetésbe. (A tartalékalapból történő egyszeri befizetés a nyereséggel gazdálkodó vállalatokat kevésbé érinti, az 1974. évi mérleget veszteséggel záró vállalatoknak azonban gondot okolhat ez a váratlan elvonás.) • A részleges termelői árrendezés. az eszközlekötési járulék módosítása, az anyagárkülönbözeti termelési adó. a kamatláb- emelés, a tartalékalap egyszeri elvonása nem érinti közvetlenül a vállalati jövedelemszabályozás rendszerét, azzal csak áttételes kapcsolata van. A vállalati jövedelem- és bérszabályozás előírásai nem változtak. Az előzetes számítások szerint az ipar társadalmi termékének értéke ebben az évben folyó áron kb. 13 százalékkal, a nyereségé mintegy 12 százalékkal nő. a keletkező részesedési alap az iparban lehetővé teszi az átlagbérek és a közvetlen személyi jövedelmek — népgazdasági tervvel összhangban levő — növelését Garamvölgyi István Fegyelmezett, jó munkával Az excenterprés mellett pöty- työs kendős, munkásnő serénykedik. Gyors, kiszámított mozdu lattal helyezi a vaslemezt a présszerszám alá, majd egy kampóval kiveszi a meghajlított cső- szorító-elemet. Ezt a műveletet óránként átlag nyolcszázszor ismétli meg Varga Benőné, a Fémmunkás Vádalat kiskunhalasi gyárának betanított dolgozója. Műszakonként 6—7 ezer munkadarab kerül ki a kezéből. — Bizonyára kifárasztja az egyhangú munka? — kérdezem, — Ha valaki szorgalmasan végigdolgozza a nyolc órát, akkor szerintem elfárad, akármilyen munkát végez is — válaszolja az asszony. — Egyébként nem mindig erre a gépre osztanak be, van amikor például fúrok. Váltjuk egymást. — Mióta dolgozik a Fémmunkásban? — Törzsgárdatag vagyok, tíz évvel ezelőtt jöttem át a baromfi- feldolgozóból. — Szeret itt? — Igen. Elsősorban azért, mert egyenként mérik a teljesítményt. Így a mások munkakedvétől nem függ, hogy mennyit keresek. Megvan a havi 2500—2600 forintom. Ha szükségét érzem, megállók egy-két percre és pihenek, nem akadályozom ezzel senki munkáját. Vargáné a Zalka Máté zöldkoszorús szocialista brigád tagja azok közé a munkásnők közé tartozik, akik a megye gazdasági struktúrájának az utóbbi másfél évtizedben bekövetkezett változásával kerültek ipari üzembe. Szakképzettség nélkül látja el feladatát, s mivel túl van az ötvenen, tanulásra már nem igen gondol, de fegyelmezett és jó munkával törekszik a gyár kollektívájának teljes értékű tagja lenni. A. T. S. \
